Tanácsadást indít a munkahelyi balesetben érintett munkavállalóknak a Munkástanácsok
Ingyenes jogi tanácsadást indít a munkavállalóknak a Munkástanácsok Országos Szövetsége, munkahelyi baleset és foglalkoztatással összefüggő [...]
Ingyenes jogi tanácsadást indít a munkavállalóknak a Munkástanácsok Országos Szövetsége, munkahelyi baleset és foglalkoztatással összefüggő [...]
A magyar kormány már 2010-ben szakított az alacsony bérekre épülő gazdasági modellel, amikor hátat fordított a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és az általa diktált gazdaságpolitikának - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke hétfőn Budapesten egy fórumbeszélgetésen.
Május 30-án a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnökségi tagjai és a Liga szakszervezetek elnöke, valamint munkatársa találkozott Vona Gáborral, a Jobbik elnökével és Gyöngyösi Mártonnal, a Jobbik országgyűlési képviselőjével a Munkástanácsok székházában. A Jobbik kezdeményezésére létrejövő találkozón a két szakszervezeti konföderáció vezetője meghallgatta a Jobbik európai bérunióról szóló tervét. Közösen áttekintették az Európában meglévő bérkülönbségeket, a felzárkózási folyamat lehetséges állomásait és a jelenség mögött meghúzódó gazdasági, strukturális, kohéziós problémákat. A felek egyetértettek abban, hogy ezen problémák megoldása a bérunió megvalósulásának részét képezik.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége számára kitüntetett esemény ez, hiszen Horváth Balázsnak fontos szerepe volt a szervezet alapításában. Az 1956-os Munkástanácsok örököseként először 1989 augusztusában alakult újra munkástanács, az akkor 2000 főt foglalkoztató Herendi Porcelángyárban, spontán módon, az éves prémium elosztása feletti felháborodás és a gyár vezetésével szembeni elégedetlenség nyomán. A munkásokat képviselő Palkovics Imre a konfliktus közepette jogi tanácsokért az akkori veszprémi ügyvédhez, a későbbi belügyminiszter Horváth Balázshoz fordult jogi segítségért, aki a munkástanács megalapításában is segített. Az üzem dolgozóinak nagy többsége, 1700 fő csatlakozott.
”1.)…….világosan látjuk, s ebben mindenki egyetért, hogy a legszegényebb sorsú embereken sürgősen és alkalmas módon segíteni kell, mert az emberiség nagy része méltánytalanul szomorú és nyomorult viszonyok között tengődik.” (XIII. Leó pápa, Rérum Novárum, 1891. május 15.)
A városi közösségi közlekedés napjainkban nehéz időket él meg. A Közlekedési Központok megalakulásával jelentősen megváltozott az önkormányzatok (mint megrendelők) és a Volán-cégek (mint szolgáltatók) viszonya. A korábbi, együttműködésen alapuló, a közös felelősségvállalás mentén kialakult kapcsolatot számos érdekellentét árnyékolja be. Az önkormányzatok egyre nehezebben tudják kiegyenlíteni a szolgáltatások ellenértékét, a Közlekedési Központok pedig egyre küzdelmesebben tudják kielégíteni a differenciálódó igényeket. A korábban megegyezésre törekvő partnerek, most egymást hibáztatják a szolgáltatások színvonalának esetleges csökkenéséért.
Mottó: ”1.)…….világosan látjuk, s ebben mindenki egyetért, hogy a legszegényebb sorsú embereken sürgősen és [...]
„A munka digitalizációja és robotizációja - A szakszervezetek új kihívásai” címmel rendezett szemináriumot Budapesten az EZA és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), 2017. május 4-5-ig. A szemináriumon 11 országból (Bulgária, Magyarország, Spanyolország, Ausztria, Litvánia, Szlovákia, Ciprus, Macedónia, Hollandia, Szerbia, Albánia) 38 résztvevő a munka világának változásait vitatta meg a digitális munkaerőpiacon és a digitális munkahelyeken.
Az elmúlt 5 év során drasztikusan megemelkedett a munkahelyi balesetetek száma. Tényszerű adat az [...]
A jelenlegi folyamatok szerint a főbb sarokszámok (GDP:4,3%, infláció: 3,0%, államháztartási hiány 2,4%, államadósság: 69,5%) esetében alapvetően egy reális, tartható tervezetről van szó. Ez jó hír, mert ezt bizalommal szokták jutalmazni a befektetők. Fontos szempont a külföldi működő tőke hazánkba való áramlása miatt. A gazdasági bővülés (4,3%) elég markánsnak ígérkezik, amit az Uniós források fokozott lehívása mellett főként a lakossági fogyasztás további jelentős élénkülése okozhat. Ez egyértelműen látszik az adóbevételi sorokon, a fogyasztási típusú adók (pl. ÁFA) további jelentős növekedése várható. Ebből akár arra is lehet következtetni, hogy a költségvetés sem jár rosszul a jelentős bérfejlesztésekkel, hiszen immár meggyőzően tetten érhető a lakosság fogyasztási hajlandóságának tartós és érdemi növekedése.