Május 30-án a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnökségi tagjai és a Liga szakszervezetek elnöke, valamint munkatársa találkozott Vona Gáborral, a Jobbik elnökével és Gyöngyösi Mártonnal, a Jobbik országgyűlési képviselőjével a Munkástanácsok székházában.

A Jobbik kezdeményezésére létrejövő találkozón a két szakszervezeti konföderáció vezetője meghallgatta a Jobbik európai bérunióról szóló tervét. Közösen áttekintették az Európában meglévő bérkülönbségeket, a felzárkózási folyamat lehetséges állomásait és a jelenség mögött meghúzódó gazdasági, strukturális, kohéziós problémákat. A felek egyetértettek abban, hogy ezen problémák megoldása a bérunió részét kell, hogy képezzék.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége a munkavállalók mellett áll a magasabb bérekért folytatott harcban, az ehhez vezető utat azonban nem politikai, hanem piaci alapú béremelkedésben látja, ami sokkal tartósabb és jóval hasznosabb is a gazdaság számára.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a Demokratának elmondta, az EU országai közötti bérunió létrehozása közgazdaságilag és politikailag is nehezen kivitelezhető. Szerinte a magyar bérek EU átlagára való felemelése rövid idő alatt nem lehetséges, és hosszú távon is csak jelentős reálgazdasági erőfeszítésekkel teljesíthető. – A költségvetés nem bírna el ekkora terhet. Hirtelen jelentős makrogazdasági egyensúlytalanságok lépnének fel, például megugró államháztartási hiány, ismét jelentős növekedésnek induló államadósság, sőt akár az államcsőd is elérhető közelségbe kerülhetne.

Az elmúlt évek törekvéseit és eredményeit egy ilyen típusú beavatkozás gyorsan erodálná. Hozzátette, ha a hazánkban lévő külföldi cégeket arra kényszerítenék, hogy az EU átlagához közelítsék a bérszinteket, akkor jelentős elbocsátásokkal kellene számolni, hiszen a hazai tevékenységek többségének az EU átlagától jóval elmaradó termelékenységi szintje messze nem fedezné a többletköltséget. Végső soron akár haza is vihetnék a termelést, de valószínűbb, hogy a feltörekvő országok irányába mozdulnának el, mert az olcsó munkabérek miatt így nem romlana jelentősen a versenyképességük. A külföldi működő tőke távozása szerinte megroppantaná a magyar gazdaságot, recesszióval, jelentős munkanélküliséggel járna.

– A nem politikai, hanem piaci alapú béremelkedés sokkal tartósabb és jóval hasznosabb is a gazdaság számára. Meglátásom szerint jelenleg ezen az úton haladunk. Az utóbbi évek fokozatos emelései, makrogazdaságilag megalapozottan, fokozatosan, a gazdaság tűrőképességével összhangban valósultak, illetve valósulnak meg. Egyes prognózisok öt-tíz év távlatában további 30-50%- os béremelkedést valószínűsítenek – mondta.

Szerinte a bérek EU átlagára való növeléséhez elkerülhetetlen a gazdasági szerkezetátalakulás: magasabb termelékenység, oktatás és egészségügy fejlesztése, magasabb hozzáadott értékű iparágak támogatása, élőmunka terhének további csökkentése, a fogyasztói társadalom megerősödésének támogatása, a közszféra hatékonyabbá tétele. Ezek évtizedekben mérhető folyamatok. Kulcsfontosságúnak tartja a fokozatosságot, mint ami az utóbbi évek bérfelzárkóztatási törekvéseit is jellemezte. Palkovics Imre úgy látja, az EU gazdaságára versenyképességi szempontból is aggályos lenne a bérunió, a munkaerőpiacot is negatívan érinthetné, de az infláció is érzékenyen reagálhat egy drasztikus béremelésre. Az egyik legnagyobb kérdés pedig az, hogy ki fizetné ki a bérfelzárkóztatások költségét: az egyes tagországok maguk, vagy az átlag feletti bérekkel rendelkező országok segítenének be az adófizetői pénzből. Szerinte egyiknek sincs realitása.