A Munkástanácsok Elnöksége felhívja tagjait és a munkavállalók élethelyzete iránt érzékeny embereket, hogy támogassák a TESCO dolgozóinak akcióját, amelyre azért kényszerülnek, hogy tiltakozzanak méltatlan helyzetük ellen, ami szimbolikus példája a magyar és közép-keleteurópai munkavállalók évtizedek óta zajló szolgasorban tartásának.
Hatalmas tüntetésre készülnek a Tesco-dolgozók, megvan az időpont és a helyszín! A Tesco dolgozói [...]
A Tescókban sztrájk lehet, de előtte munkalassításra számíthatunk júliusban, adta hírül a Magyar Idők. Az ok, hogy a Tesco mindössze négy ezer forintos fizetésemelést akar adni. A szakszervezetek viszont azt szeretnék elérni, hogy minimum bruttó 200 ezer forintot keressen egy nyolcórás dolgozó. (Jelenleg a bruttó 161 ezer forintos bérminimum a legkisebb fizetés az áruházban, amit a szakképzetlen dogozóknak is megadtak.)
Biztosítja a Tesco áruházlánc a jövő szombatra meghirdetett szakszervezeti demonstrációt, mert tiszteletben tartja a dolgozók alkotmányos jogait – közölte lapunk megkeresésére a vállalat.
Politikai előnyt próbálnak kovácsolni az ellenzéki pártok a kiszolgáltatott áruházi munkavállalók ügyében jövő szombatra meghirdetett szakszervezeti demonstrációból – közölték lapunkkal az érdekvédők, akik azonban nem kérnek a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd kéretlen segítségéből.
2015. december 31-ével megszűnt a korkedvezményes nyugdíj szerzésének jogosultsága. Az autóbuszvezetők addig megszerzett korkedvezményre jogosító ideje azonban érvényben maradt. A Zala Volán Dolgozóinak Demokratikus Szakszervezete (ZVDDSZ) szerint, ami heves felháborodást váltott ki, az a töredék idők elvesztése. Az autóbuszvezetők 10 év után 2 év, majd öt évente 1 év korkedvezményre voltak jogosultak.
Ingyenes jogi tanácsadást indít a munkavállalóknak a Munkástanácsok Országos Szövetsége, munkahelyi baleset és foglalkoztatással összefüggő [...]
A magyar kormány már 2010-ben szakított az alacsony bérekre épülő gazdasági modellel, amikor hátat fordított a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és az általa diktált gazdaságpolitikának - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke hétfőn Budapesten egy fórumbeszélgetésen.
Május 30-án a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnökségi tagjai és a Liga szakszervezetek elnöke, valamint munkatársa találkozott Vona Gáborral, a Jobbik elnökével és Gyöngyösi Mártonnal, a Jobbik országgyűlési képviselőjével a Munkástanácsok székházában. A Jobbik kezdeményezésére létrejövő találkozón a két szakszervezeti konföderáció vezetője meghallgatta a Jobbik európai bérunióról szóló tervét. Közösen áttekintették az Európában meglévő bérkülönbségeket, a felzárkózási folyamat lehetséges állomásait és a jelenség mögött meghúzódó gazdasági, strukturális, kohéziós problémákat. A felek egyetértettek abban, hogy ezen problémák megoldása a bérunió megvalósulásának részét képezik.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége számára kitüntetett esemény ez, hiszen Horváth Balázsnak fontos szerepe volt a szervezet alapításában. Az 1956-os Munkástanácsok örököseként először 1989 augusztusában alakult újra munkástanács, az akkor 2000 főt foglalkoztató Herendi Porcelángyárban, spontán módon, az éves prémium elosztása feletti felháborodás és a gyár vezetésével szembeni elégedetlenség nyomán. A munkásokat képviselő Palkovics Imre a konfliktus közepette jogi tanácsokért az akkori veszprémi ügyvédhez, a későbbi belügyminiszter Horváth Balázshoz fordult jogi segítségért, aki a munkástanács megalapításában is segített. Az üzem dolgozóinak nagy többsége, 1700 fő csatlakozott.