A KAFETÉRIA HOSSZÚ TÁVON NEM KIFIZETŐDŐ, MERT NEM SZÁMÍT BELE TÖBBEK KÖZT A NYUGDÍJALAPBA
Egyetértenek a szakszervezetek és a munkaadók a béren kívüli juttatások adókedvezményének egyszerűsítésével, amennyiben nem csökkennek a nettó jövedelmek. Konszenzus alakult ki a kormánnyal abban, hogy a dolgozóknak a legtöbb pénzt bérben kell odaadni, viszont további egyeztetéseket folytatnának a lakhatási és mobilitási, családtámogatási, valamint öngondoskodáshoz kapcsolódó elemek megtartásának érdekében. Jelenleg a közszférában legfeljebb évi 200 ezer, a versenyszférában 450 ezer forintos a juttatási keret.
– Jellemzően nem az arra inkább rászoruló, minimálbérhez közeli keresetű munkavállalók részesülnek kafetériában, ráadásul jelenleg a vállalkozások töredéke, 24 ezer cég ad béren kívüli juttatást – közölte a Magyar Idők megkeresésére a Pénzügyminisztérium. A tárca arra is figyelmeztet: az ezeknél a vállalatoknál dolgozók átlagos jövedelme magas, mintegy duplája a kafetériát nem fizető cégek foglalkoztatottjainak, ráadásul a kisebb cégek a magas adminisztrációs terhek miatt sem alkalmazzák ezeket a juttatási formákat.
A Szép-kártya egyrészt a munkavállaló aktív pihenését, rekreációját segíti, másrészt a turizmus fejlesztésén keresztül a gazdasági növekedést is erősíti, ezért megéri adópolitikai eszközökkel is támogatni. A kormány javaslatának célja a vállalkozások visszajelzése alapján a béren kívüli juttatási rendszer egyszerűsítése és az, hogy a dolgozók a munkájukért a lehető legmagasabb bért és ne utalványokat kapjanak.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kérdésünkre elmondta, a következő napokban egyeztetnek a szakszervezetek arról, hogy a béren kívüli juttatások közül a Szép-kártya és az óvodai támogatás mellett milyen elemek megtartására, esetleg azok pótlására tegyenek javaslatot. Elsősorban a lakhatással és mobilitással, családtámogatással és öngondoskodással összefüggő elemek megtartását támogatja az érdekképviselet. Palkovics emlékeztetett: Varga Mihály pénzügyminiszter tegnap azt közölte, a kormány nyitott a szociális partnerekkel közös párbeszédre még az adócsomag elfogadása előtt.
Szintén a tárgyalások folytatását javasolja a Liga Szakszervezetek. Mészáros Melinda elnök megkeresésünkre szintén a szociálpolitikai, társadalompolitikai, valamint munkaerőpiaci célokat elősegítő elemek megtartása mellett érvelt. Kiemelte: a bértárgyalások során elsődleges szempont lesz a jövőben, hogy a versenyszféra munkavállalóit ne érje hátrány, ugyanakkor nincs rá garancia, hogy a munkaadók kompenzálják a juttatások kiesését. Földiák András, a közszférában dolgozókat képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke szerint nem jó lépés a kafetéria-rendszer átalakítása, főként a lakhatási támogatások eltörlése. Hozzátette: a közszférában dolgozók nagyjából egyharmada kap béren kívüli juttatást, az állam feladata lesz számukra a nettó jövedelemben jelentkező kiesést kompenzálni.
Az érdekképviseletek egyes elemek, többek között a mobilitási támogatás megtartását szorgalmazzák
– Össze kell fogniuk a szakszervezeteknek, amikor a 2019-es béremelések mértékéről tárgyalnak. Nem lehet mindent a kormányon számon kérni, hiszen a fizetéseket a cégek maguk döntik el az üzleti terveiknek megfelelően – fejtette ki Bubenkó Csaba. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke felhívta a figyelmet: számos munkáltató kihasználta az eddigi kedvezményeket, és több, nem bérjellegű kifizetést is a kafetériarendszeren keresztül biztosított, miközben a bérmegállapodás szerint a költségek csökkentek. Ezzel úgy egészítették ki a fizetéseket, hogy az a dolgozónak nettóban megfeleljen, azt azonban sokan nem tudják, hogy a kafetériák nem számítanak bele a nyugdíjalapba, ahogy a táppénz, a szabadság és a műszakpótlék összegét sem befolyásolják.
– Tisztességes alapbért kell fizetni, és akkor nem rázza meg sem a munkaadókat, sem a dolgozókat egy ilyen változás – összegezte az érdekképviselő.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke üdvözli a rendszer egyszerűsítését, ugyanakkor az említett elemek megtartását a munkaadói oldal is támogatja, mivel létfontosságúak mind a mobilitási célú, mind az öngondoskodást támogató juttatások. Kiemelte: a nagyobb cégeknél jellemző a kafetéria, amelyek vélhetően alapbéresítik a korábbi juttatásokat. A munkaerőpiaci nyomás miatt aki teheti, bért is emel, ugyanakkor lehetnek olyan nehezebb helyzetben lévő vállalkozások, amelyek így kevesebb nettó összeget tudnak garantálni dolgozóiknak.
– Nem biztos, hogy megszenvedik a dolgozók a rendszer egyszerűsítését, a cégeknek ugyanis nem érdekük a mostani munkaerőpiaci helyzetben, hogy csökkentsék a nettó fizetéseket. Az is számít majd, hogy a megváltozott feltételekkel mekkora mértékben emelik az alapfizetéseket jövőre – mondta lapunknak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György szerint más kérdés, hogy a munkavállalók mára hozzászoktak a különböző kafetériákhoz, amelyeknek munkaerő-megtartó erejük van. A vállalatok számolnak: lesz, amelyik az eddigi juttatásokat teljes egészében beépíti a bérekbe, és lesz, amelyik csak egy részüket – úgy vélte, az utóbbi a valószínűbb.
– Mivel a kiskereskedelemben jellemzően a nagyobb láncok alkalmaznak kafetériát: olyan a munkaerőhelyzet, hogy jelenleg minden piaci szereplő a lehető legtöbb béren kívüli juttatást megadja a dolgozóknak, ha viszont a következő évtől szűkül a lehetőségek köre, az éles bérversenyt idézhet elő – jegyezte meg Vámos György. Mint mondta, harmadik éve jelentősen nőnek a fizetések a kereskedelemben, ami, noha a piac 58 hónapja folyamatosan bővül, komolyan megterhelte a cégek büdzséjét.
Tavaly például, míg a kiskereskedelmi szektor bővülése 5,2 százalék volt, addig a bérek 17 százalékkal nőttek. A főtitkár üdvözli, hogy a mostani bonyolult szisztémát átláthatóbbá teszik, azonban hangsúlyozta: azokat a juttatásokat, amelyek közvetlenül a munkaerő-megtartást támogatják, egyelőre nem szabadna kivezetni, legfeljebb szakaszosan.
Forrás: magyaridok.hu
Fotó: Bach Máté