Kiemelt

A korábbi, 2016-os nagy bérmegállapodás jól bevált – jelentette ki Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Kossuth Rádió Jó reggel, Magyarország! című műsorában. A minimálbérek két évre szóló emelése történt meg akkor, illetve egy fontos célt is meghatároztak a magyar keresetekkel kapcsolatban. Az elnök elmondta, ez a cél, hogy 2022-ig a versenyszférában és a magyar nemzeti gazdaságban mintegy 40 százalékban emelkedjenek meg reálértéken a keresetek.

A munkavállalói érdekek esetleges sérülésének kiküszöbölése és a hatékonyabb működés érdekében a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) is szeretne együttműködni az állam által tervezett közösségi közlekedés átalakításában - mondta a két szervezet elnöke hétőn sajtótájékoztatón Győrben.

A foglalkozásegészségügyi hálózat fejlesztésével, a szabályozás megreformálásával, a dolgozói egészségtudatosság ösztönzésével, valamint a szűrővizsgálatok hozzáférhetőségének növelésével jelentősen csökkenthetők lennének a munkaképesség csökkenéséhez vezető kockázatok. „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése a szállítási ágazatban” elnevezésű, európai uniós projekt keretében szervezett országos szakmai rendezvényeken a közösségi közlekedési ágazat szereplői a munkaegészségügy jövőbeli irányai mellett abban is egyetértettek, hogy a dolgozók egészségromlásának kockázata – beavatkozás nélkül – tovább nő. 

A béren kívüli juttatások megőrzését szorgalmazzák a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) munkavállalói oldalát alkotó szakszervezeti konföderációk, ugyanakkor kétoldalú egyeztetéseket kezdeményeznek a munkáltatói szervezetekkel közös álláspont kialakítása és érvényesítése érdekében.

A KISVÁLLALKOZÁSOK TERHEINEK CSÖKKENTÉSE ELMOZDÍTHATNÁ AZ ÁLLÁSPONTOKAT A munkaerőpiac indokolja a garantált bérminimum újabb [...]

A meglévő bérmegállapodás mellett már a jövő évtől új egyezség jöhet az állami vállalatoknál; a tárgyalások hamarosan elkezdődnek – tudta meg lapunk. A 2017-ben kötött, 2019-ig szóló, hároméves bérmegállapodás hozzájárult a munkaerő megtartásához, ugyanakkor a szakszervezetek szerint további intézkedésre van szükség az új szakemberek toborzása érdekében. Jövőre átlagosan ötszázalékos emeléssel számolhatnak a dolgozók, de egy esetleges új megállapodás megkötése ismét akár két számjegyű felzárkózást eredményezne.

Legalább két számjegyű, 13-15 százalékos béremelést tart elfogadhatónak az egyik munkavállalói érdekképviselet. A Munkástanácsok [...]

Egyetért a munkaadói és munkavállalói képviseletek többsége abban, hogy az őszi bértárgyalásokon hosszú távú, legalább kétéves megállapodást kössenek. A minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről viszont eltérnek a vélemények: míg a szakszervezetek két számjegyű felzárkózást szeretnének jövőre, addig a munkaadók ezt már nem tartják indokoltnak, a mértéket pedig a járulékcsökkentés időzítéséhez kötnék.

Egyre hangsúlyosabbá válik az átalakuló munkaerőpiacon a dolgozók egészségének megőrzése, munkaképességük megtartása a gazdaság számos területén. Kiemelten igaz ez a szállítási ágazatra mivel a munkavállalói állomány átlagos életkora egyre magasabb, ráadásul a csökkenő dolgozói létszám és a növekvő szakemberhiány miatt egyre nagyobb gondot jelent magának a közszolgáltatásnak is a fenntartása.