Így emelkedhet a minimálbér 2023-ban
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta, a közös javaslat célja a legkisebb bérek értékállóságának megőrzése mellett, hogy a munkavállalók is részesüljenek a gazdaság növekedéséből.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta, a közös javaslat célja a legkisebb bérek értékállóságának megőrzése mellett, hogy a munkavállalók is részesüljenek a gazdaság növekedéséből.
Az uniós minimálbérről szóló irányelv még nem jelentené azt, hogy egységes lenne a legkisebb bér az EU-ban. Ugyanakkor fontos lépést tennének abba az irányba, hogy "tisztességes életszínvonalon" meg lehessen élni a minimálbérből minden országban.
2022. május 23-án a SZEF, az ÉSZT, a LIGA Szakszervezetek, a MASZSZ és a Munkástanácsok közös nyilatkozatot adott ki, amelyben elutasítják, hogy hogy a közoktatás területén a sztrájk alatti elégséges szolgáltatásról történő szabad megállapodás korlátozását.
Levélben fordult a belügyminiszterhez a Független Rendőrszakszervezet (FRSZ). Pongó Géza, az FRSZ főtitkára az Index megkeresésére elmondta: a tárcavezetőtől a munkakörülmények javítását és a létszámhiányból fakadó problémák megoldását kérték, úgy véli, hogy utóbbi a leszerelési tilalom véget értével minden eddiginél égetőbb kérdés.
A Munkástanácsok elnöke a Kossuth Rádióban arról beszélt, az extraprofitért nem dolgoztak meg tudatosan a cégek, éppen ezért ilyen válságos időkben helyes, ha ezeket a plusz jövedelmeket megadóztatják.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy csütörtöki interjúban a közalkalmazottak béremeléséről beszélve azt mondta: a bérezés mellett a dolgozókat – azon belül a tanárokat és a tűzoltókat – más is motiválhatja.
Átlagosan legalább 13-15 százalékos béremelésre lenne szükség 2022-ben a versenyszférában az árak emelkedése miatt. Ez a mérték várhatóan még nem vezetne magasabb inflációhoz a Munkástanácsok Országos Szövetsége szerint.
Évente a legtöbb esetben egyszer szokták emelni a bért a vállalatok. Idén azonban elszállt az infláció, és a munkaerőhiányos környezetben a dolgozók ezt igyekeznek kihasználni.
A 2022. évben számos olyan jogeset kavarta fel a kollektív munkajogi szabályozással és gyakorlattal kapcsolatos „állóvizet”, amelyek közül több, a versenyszféra területén született bírósági döntés mélyebb jogdogmatikai és jogpolitikai összefüggéssel is bír. Ezek közé tartozik a Kúria döntése a szakszervezeti képviseleti jogosultság feltételeiről.
Napokon belül tárgyalóasztalhoz ül a kormány a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal, mivel az orosz–ukrán háború és a vártnál magasabb infláció miatt új intézkedésekre lehet szükség – értesült a Magyar Nemzet.