Saját híreink

A magyar munkajogi szabályozás az utóbbi években jelentősen átalakult. A terület vitathatatlanul a polgári joghoz közelít, ami nem minden ellentmondástól mentes az elmúlt évtizedekben kialakult gyakorlat tükrében. A felek egyenlőtlensége a kiegyensúlyozatlan viszonyrendszerben látványosan megjelenik, ez jelentős részben erodálja magát a magánjogias szemléletre épülő rendszert. A tanulmányban igyekszem feltárni a kollektív szerződések természetét és tartalmát, az azokat jellemző összefüggésekre is kiterjedően. Válaszokat keresek olyan kérdésekre, mint hogy mi a kollektív szerződés szerepe, mik a kollektív szerződés szabályozási tárgyai, miért (és hol) kötnek vagy miért nem kötnek a munka világában kollektív szerződéseket. Ennek során külön hangsúlyt helyezek a munka világából hozott gyakorlati jogesetek és a szakszervezetek szerepének bemutatására.

Decemberben, másfél év után lezárult a kistelepüléseken ingyenes jogi segítséget nyújtó Jogpont Mini elnevezésű, európai uniós támogatással megvalósított projekt. A Munkástanácsok Országos Szövetsége a Stratosszal és a Liga Szakszervezetekkel konzorciumban Dél- és Nyugat-Dunántúlon biztosította a lakosságnak az ingyenes jogsegélyt.

A Munkástanácsok a jövő évi minimálbérrel, garantált bérminimummal, valamint a bérajánlással kapcsolatos követelmények megfogalmazásánál a tárgyalások megkezdésekor elérhető legutolsó inflációs és termelékenységi adatokból indult ki: 2015-re 2,5%-os inflációs előrejelzésből (MNB 2014 szeptemberi inflációs jelentés), illetve 1,7%-os munkatermelékenység növekedésből (Kormány konvergencia programja 2014 április). Az alsó határként megjelölt 4,5%-os minimálbér emelési igény ebből, és a létminimumhoz való közelítés szándékából indult ki.

Jövőre 105 ezer forint lesz a minimálbér, a garantált bérminimum összege 122 ezer forint, a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke pedig 3-4 százalék. A bérmegállapodást a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter írja alá a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel hétfőn.

Áldott karácsonyt és sikerekben gazdag boldog új évet kíván a Munkástanácsok Országos Szövetsége!

A Munkástanácsok Országos Szövetsége üdvözli, hogy a Munkástanácsok többszöri kérésére a Kormány egyértelműsítette azt a 2014. június 25-i intézkedését, amelyre hivatkozva a közvetlen vagy közvetett állami tulajdonban lévő vállalatok beszüntették a prémiumok és egyéb mozgóbérek kifizetését a munkavállalók számára.

Bérek, megélhetési költségek 2014-ben a versenyszférában a fizikai dolgozók nettó átlagbérének reálértéke a 2008-as év 99%-án áll. Amennyiben a 2015. évben 4%-os bruttó átlagbér emelés valósulna meg, akkor kerülne a 2015. évi nettó átlagbér reálértéke a 2008-as szintre. 5%-os bruttó átlagbéremelés esetén a nettó átlagbér reálértéke a 1,3%-kal haladná meg a 2008- évi nettó fizikai átlagbér összegét.

Az ILO bérekről szóló legújabb globális jelentése felhívja a figyelmet arra, hogy a bérek sok országban stagnálnak, és az egyenlőtlenségekért a munkaerőpiacot teszi felelőssé. Az ILO Globális jelentés a bérekről 2014-2015 című kiadványa szerint 2013-ban a bérnövekedés szerte a világban 2 százalékra esett vissza a 2012. évi 2,2 százalékról, így továbbra is elmarad a

Mintegy ezer aláírást gyűjtött össze az autóbuszvezetők korkedvezményes nyugdíjának megtartásáért a Közlekedési Munkástanácsok Északnyugat-magyarországi Szövetsége és a Közúti Közlekedési Szakszervezet régiós szervezete - közölték a szervezetek szerdán az MTI-vel.

2014. januártól szeptemberig terjedő időszakban a munkaügyi hatóság 14 639 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 69 százalékánál talált munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont foglalkoztatottak (81 793 fő) 70 százalékát érintették – derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának legfrissebb jelentéséből, melyet az adozona.hu ismertetett.