A jövőben az állam finanszírozná és felügyelné a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokat, vagyis az üzemorvosokat – tudta meg a Magyar Idők. A kiadásokat a munkáltatók fedeznék egy, a társadalombiztosításon belül erre a célra létrehozott kasszán keresztül. Ez azért lenne fontos, mert a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő rendszer alapja a munkahelyek, az egészségre káros munkakörülmények felmérése.

A fokozott egészségkárosodásnak kitett munkakörökben dolgozók védelme érdekében a társadalombiztosításon belül új, az érintettekre vonatkozó egészségbiztosítási ág kidolgozása is szerepel a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő intézkedéscsomag tervei között – mondta a Magyar Időknek Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. Az új rendszer lényege, hogy a dolgozó egészségét tartósan megkímélje a munkáltató, miközben elkerülhetetlen, hogy bizonyos munkahelyeken az alkalmazottak ki vannak téve káros hatásoknak. Palkovics Imre rámutatott: alapvető fontosságú, hogy a jelenlegi társadalombiztosítási rendszerbe egy olyan biztosítási formát rendeljen a kormány, amely állami garanciavállalással működtetné a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvost – korábbi elnevezéssel üzemorvost – a ma többségében a munkaadó által megbízott magáncégek helyett az állam finanszírozná egy, a társadalombiztosításon belül elkülönített kasszából. A fedezetet továbbra is a munkaadók állnák, de a jelenlegi gyakorlattal ellentétben nem állnának közvetlen jogviszonyban a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokkal.

A Munkástanácsok vezetője rámutatott: a mai rendszerből nem zárható ki a részrehajlás, mivel a munkahelyi orvost az adott vállalkozás kéri fel és fizeti, nincs garancia arra, hogy a munkavállaló valóban megkapja a szükséges védelmet. Pedig az üzemorvosok szerepe alapvető fontosságú az új, munkahelyfelmérést előtérbe helyező rendszerben, mivel ők határoznák meg, hogy az adott munkavállaló milyen egészségi állapotban van, és szükséges-e a körülményeit javító intézkedéseket hozni. Az ő feladatuk jelezni a hatóságoknak, ha az adott munkahelyen található egészségkárosító körülmény.

Az elnök az ellenőrzésekkel kapcsolatban kiemelte: a szakszervezeti aktivitás erősítése mellett a dolgozó maga is jelezheti, ha munkaadója esetleg nem a megfelelő módon jár el, de a munkaügyi ellenőrzések során is kiderülhetnek a visszásságok. – A Munkástanácsok álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy a foglalkoztató elsősorban az egészségkárosodás kompenzációján gondolkozzon; a legfontosabb a testi-lelki épségre káros körülmények kizárása – hangsúlyozta Palkovics. Ezt a legkönnyebben úgy lehet elérni, hogy a veszélynek kitett beosztott csak addig dolgozik az egészségre káros körülmények között, amíg nem vetődik fel a maradandó károsodás lehetősége.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Magyar Idők kérdésére arról beszélt: cél, hogy minél kevesebb munkavállaló dolgozzon károsító körülmények között; megfelelően felmérjék, milyen munkahelyeken vannak ennek kitéve a dolgozók, valamint megfelelő ellentételezést nyújtsanak a munkaadók. A főtitkár kiemelte, nehéz szakmai kérdésekről van szó, mivel a szociális érzékenység mellett figyelembe kell venni, hogy az egészséges élet nem pótolható. Ugyanakkor ki kell dolgozni az egészségkárosodást elszenvedő munkavállalók részére a megfelelő segítséget, ellentételezést. Ez lehetne akár magasabb bér, akár rekreáció vagy megfelelő biztosítási forrás annak érdekében, hogy munkaképtelenség esetén se szűnjön meg az illető anyagi biztonsága. Dávid Ferenc hozzátette: a következő időszakban a kormányoldal aktív szerepvállalásával szakmai szinten folytatódnak az egyeztetések.

Lapunk írt róla először, hogy egy speciális, az egészség védelmének alapelvén nyugvó rendszer váltja hamarosan a 2015-ben megszűnt, egyébként elavult feltételekkel működő korkedvezményes nyugdíjat. Ennek alapja, hogy a korábbi, mindenkire érvényes szabályok helyett a munkahelyek egyedi adottságait központi irányelv szerint felmérjék. A foglalkoztatás-egészségügyi szolgálat pedig figyelemmel kísérné a körülményeket, valamint a dolgozók egészségi állapotát.