Saját híreink

Az iránymutatás szintjén várhatóan a kormány és a magyarországi szakszervezetek is támogatják az európai uniós szociális pillért, amely általános munkajogi és szociális irányelveket fogalmaz meg. Ugyanakkor sem az érdekképviseletek, sem a döntéshozók nem járulnak hozzá ahhoz, hogy az Európai Bizottság a későbbiekben olyan jogalkotási lépéseket tegyen, amelyek adott esetben meghatározzák, hogy egy tagállamnak brüsszeli döntések alapján kötelező érvényűen támogatnia kelljen bizonyos szociális intézkedéseket.

A tavaly novemberben a kormány és a szociális partnerek által aláírt hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően idén szinte robbanásszerűen emelkedtek a fizetések, de Magyarország még így is csak megközelítette közvetlen versenytársait, a visegrádi országokat (V4) – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke hétfőn az M1 aktuális csatornán.

A Tesco-Global Áruházak Zrt., a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) közös közleményben tudatta tegnap, hogy megállapodás született a hónapok óta tartó kollektív bérvitában. Az egyezség a munkavállalók érdekeit és a hosszú távú, fenntartható fejlődést egyaránt szem előtt tartja, és tartalmazza a bérnövekedéssel, valamint a munkaerővel és a toborzással kapcsolatos feladatokat – közölték.

Palkovics Imre kiemelte: a kormány nem utasította el a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok által jegyzett javaslatot, amely szerint el kellene törölni az 1,5 százalékos munka­erőpiaci járulékot, amely azonnali nettó fizetésemeléssel járna az összes munkavállalónál. Korábban ebből az adónemből finanszírozták az álláskereséshez és hasonló jogcímekhez kapcsolódó költségeket, ám mára a munkanélküliség eltűnőben van hazánkban. Emellett a szakszervezetek javasolták a személyi jövedelemadó (szja) további csökkentését is.

Magyarországon a tavalyi bérmegállapodásnak, valamint a piaci alapú bérfejlesztéseknek köszönhetően rendkívüli mértékű béremelkedés következett be az év eddigi részében. A versenyszféra magas munkaerő-kereslete és a szűkülő szabad munkaerő-kapacitások a bérek dinamikus növekedését okozzák, amihez az év eleji jelentős minimálbér- és garantált bérminimum–emelések is érdemben hozzájárulnak. A kedvező folyamatok ellenére Magyarországon a bérek nem csak a nyugat-európai bérszínvonalhoz képest alacsonyak, de a jelentős év eleji emelés ellenére a visegrádi országok közül is egyelőre csak Romániát előzzük meg minimálbér tekintetében. A többi régiós országban is jelentős minimálbéremeléseket jelentettek be az idei évben, így lemaradásunkat nem tudtuk kellő mértékben csökkenteni.

Munkástanácsok olyan lépéseket kezdeményeznek, amelyekkel azonnali nettó bérnövekedés érhető el. Ez azért is fontos, mert habár jelentősen emelkedtek a fizetések, bizonyos területeken nem változtak a bérek, így több munkavállaló ebből kimaradt.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke lapunk kérdésére kiemelte: a szakszervezetek egyértelműen támogatják az újabb munkaszüneti nap bevezetését. Ezért a Munkástanácsok és a Liga Szakszervezetek közös aláírásgyűjtést szerveznek. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szintén bejelentette: aktivistáik az ország nagyobb településein szintén megkezdik az aláírásgyűjtést.

A 2017-től érvényes minimálbér és bérminimum-emelés, valamint a járulékcsökkentések folyó évi gazdasági hatásait a rendelkezésre álló adatok alapján január-augusztusi időszakra lehet vizsgálni.

Csorbíthatja a tagállamok munkavállalással, valamint szociális kérdésekkel kapcsolatos hatáskörét az európai szociális pillér elnevezésű kezdeményezés, valamint a kiküldetési irányelv tervezett módosítása. Ezek célja ugyanis, hogy eltántorítsák a kelet-európai dolgozókat a nyugati munkavállalástól annak érdekében, hogy a helyi munkanélkülieket, valamint a bevándorlókat integrálhassák. Az irányelvek módosításával kapcsolatos döntéshozatal is felgyorsulhat, ráadásul a magországok szavazata elegendő ezek elfogadásához.

Van egy országos szolgálat, amelyben tapasztalt munkajogászok ingyen adnak tanácsot. A szolgálat a kollektív természetű munkaügyi, munkahelyi érdekkonfliktusok békés, független, szakértő feloldásának újszerű, ingyenes mechanizmusa. Dr. Kun Attila tanszékvezető egyetemi docens és dr. Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok munkajogásza részt vesz a szolgálat előkészítésében, működtetésében - erről kérdezte őket Kéri Ádám, a KRS Ügyvédi Iroda munkajogásza.