Hosszú távú megoldás kell a munkavállalók bérének emelésére, amelynek fedezete a megtermelt profit lehetne, nem a járulékok csökkentése - mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az M1 aktuális csatornán vasárnap reggel.
A Munkástanácsok számára három fő kérdés vetődik fel: Hol történik az értékteremtés, és hova folyik a pénz? Az eddigi merev értékteremtési lánc helyére a digitalizáció által a jövőben dinamikus értékteremtési hálózatok lépnek. A szolgáltatást kínáló felületek, mint pl. a Freelancer.com, UBER, airbnb, stb. a világ majdnem minden országában teremt értékeket. Biztosítani kell, hogy a megfelelő adók is befizetésre kerüljenek ahelyett, hogy a pénz az úgynevezett adóparadicsomokban felszívódik.
A következő években 50-100 milliárd forint áramlik digitáliseszköz-beszerzésre az oktatásba – mondta a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos a Digitális gazdaság – kihívások a munka világában címmel megrendezett konferencia szünetében, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével tartott csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Október 7. a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) által kezdeményezett Tisztes Munka Világnapja. A Tisztes Munkát, mint koncepciót és menetrendet, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) vezette be és kezdte el terjeszteni 1999-ben. A tisztes munka magába foglalja a munkavégzés lehetőségét, amely produktív és tisztes jövedelmet biztosít. Biztonságot és szociális védelmet nyújt a munkavállalóknak és családjaiknak. Jobb kilátásokat biztosít a személyes fejlődésre és támogatja a társadalmi integrációt. Biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát, a szervezkedés alapjogát és hogy a munkavállalók részt vegyenek az őket érintő döntések meghozatalában. Garantálja az egyenlő lehetőségeket és bánásmódot mindenki számára.
A közszolgáltatás területén működő négy ágazati szakszervezet (Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége, Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége, Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás, Vízügyi Szakszervezetek Országos Ágazati Szövetsége) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (mint makroszintű partner) megbeszélést folytattak és az alábbi kezdeményezést indították el.
Kétlépcsős felzárkóztatást javasolnak a munkavállalói szakszervezetek Közösen lépnek fel és kétlépcsős bérfelzárkóztatást javasolnak a szakszervezeti konföderációk a kormánynak a ma kezdődő tárgyalásokon – értesült a Magyar Idők. A cél, hogy a minimálbér 2018-ra elérje a létminimum összegét. Ehhez – a jelenlegi gazdasági, járulékmutatókat figyelembe véve – a következő két esztendőben évi 11,9 százalékos emelésre lenne szükség.
A tartós szociális gondozás megszervezése és nyújtása széles körben elismerten az egyik legnagyobb jelenlegi kihívás számos tagállamban, mivel a kizsákmányoló körülmények továbbra is fennállnak a gondozottal együtt élő gondozók számára.
Szeptember hónapban két munkahelyi szakszervezet jelezte tagfelvételi kérelmét hozzánk. 09.15.-én a váci székhelyű DMRV Zrt-nél működő VKDSZ munkahelyi szakszervezete kilépett a VKDSZ szövetségéből és kérte tagfelvételét a Munkástanácsoknál működő Vízügyi Szakszervezetek Országos Ágazati Szövetségébe(VSZOÁSZ). 09. 21-én a tatabányai székhelyű ÉDV Zrt Munkahelyi Szakszervezete szintén kilépett a VKDSZ szövetségéből és kérte tagfelvételét a VSZOÁSZ-ba.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége az Igazságügyi Minisztérium honlapján megjelent hírekből szerzett tudomást az önálló közigazgatási bírósági szervezet létrehozásáról. Tekintettel arra, hogy jelenleg a közigazgatási bíróságok a munkaügyi bíróságokkal közös szervezetben működnek, szeretnénk tájékoztatást kapni a munkaügyi bíróságok, mint különbíróságok jövőjéről, illetve arról, hogy a munkaügyi perek intézésére a jövőben milyen bírósági szervezeti keretek között kerül sor.
A Vízügyi Szakszervezetek Országos Ágazati Szövetsége (VSZOÁSZ) elhatárolódik a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZ) által a napokban meghirdetett sztrájkfenyegetéstől, miközben egyetért az ágazatban felhalmozódott problémák megoldására irányuló törekvésekkel