XIII. Leó Rerum Novarum című enciklikája 1891-ban valódi válaszokat adott az olyan kihívásokra, mint a növekvő szegénység, az elmélyülő társadalmi konfliktusok és a tőkekoncentráció kérdése. A Rerum Novarum a munkavállalói jogok, így tulajdonjog vagy a szervezkedési szabadság jogának biztosítását szorgalmazta. Továbbá az enciklika olyan alapelvek biztosítására irányult, mint az emberi méltóság, a méltányos bér, közjavak, részvétel és szolidaritás.
The ETUC represents all working people in Europe. It exists to negotiate, campaign and take action for better living and working conditions.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) 13. Kongresszusa 2015. szeptember 28. - október 2. között kerül megrendezésre Párizsban. A mintegy 400 küldött új vezetőséget fog választani az ETUC élére.
Lengyelországban új, a szakszervezeteknek az eddiginél nagyobb szerepet biztosító érdekegyeztető testület helyettesíti a 2013 óta szünetelő Háromoldalú Bizottságot (KT) annak a törvénynek az értelmében, amelyet hétfőn írt alá Bronislaw Komorowski leköszönő lengyel elnök. A munkavállalók képviselői eltérő véleménnyel vannak az új bizottság szerepéről.
Az Egyesült Királyságban az átlagjövedelem négyszerese a magyarnak, ami sok honfitársunk számára teszi vonzóvá az angliai, londoni munkavállalást. Mindez azonban nem feltétlenül jelent könnyebb egzisztenciateremtést, legalábbis nem Londonban – írja a www.resourceinfo.hu.
Huszonnégy órás általános sztrájkot tartanak csütörtökön Görögország-szerte a szakszervezetek, leállnak a szolgáltatások, nem indulnak a légi, vasúti és tengeri járatok, zárva maradnak az iskolák, és a kórházak is csak a sürgős eseteket látják el. Idén április után ez a privát és az állami szektor szakszervezeti szövetségeinek második nagy, országos megmozdulása a megszorító intézkedésekbe belefáradt országban. Athén központjába két nagy felvonulást is szerveztek, az egyiket a parlament elé. Az újságíró-szövetségek szokás szerint egy nappal korábban, szerdára tartották meg a munkabeszüntetést, hogy csütörtökön beszámolhassanak az általános sztrájk eseményeiről. A szakszervezetek az országos tiltakozó akciót a jövő évi költségvetés decemberi parlamenti vitája elé időzítették, amelyen téma lesz a további megszorítások kérdése is.
zázezrek tüntettek Rómában a legnagyobb olasz szakszervezet felhívására, hogy tiltakozzanak a kormány munkaerő-piaci reformja ellen. A munkanélküliség elleni küzdelemmel indokolta Matteo Renzi miniszterelnök azt a reformcsomagot, amely a dolgozók egyes jogainak az alkalmazás első éveire érvényes gyengítésével ösztönözné új munkahelyek létesítését. A csomagot a szenátus után még a képviselőháznak is jóvá kell hagynia.
Egyre nagyobbra nyílik az olló a vállalatvezetők és alkalmazottak bére között, derül ki az AFL-CIO által készített tanulmányból. A vállalatvezetők fizetése mindig is magasabb volt, mint az alkalmazottaké, az olló azonban folyamatosan nyílik, jól látszik ez az Executive Paywatch projekt keretében megjelent statisztikákból. Míg 1983-ban az amerikai vállalatvezetők csupán 46-szor annyit kerestek, mint a dolgozók átlagosan, addig tavaly ez a szám már 331 volt, a cégvezérek a minimálbér 774-szeresét keresték meg tavaly. Az S&P 500 vállalatok vezetői tavaly átlagosan 11,7 millió dolláros (mostani árfolyamon közel 2,6 milliárd forint) kompenzációban részesültek.
A Trade Union Confederation (ITUC) szakszervezeti konföderáció publikálta a munkavállalók jogait tiszteletben tartó indexét, melyben a világ országait rangsorolják azt illetően, hol, mennyire védik a dolgozók jogait. A legrosszabb helyzetben egyes afrikai államok, illetve Ukrajna munkavállalói vannak, a legjobban pedig zömmel európai országok munkásai találhatóak. De vannak első ránézésre kakukktojások is.
Akár öt évre kitilthatják Németországból a szociális ellátásokkal visszaélő külföldi uniós állampolgárokat a kormány szerdán kiszivárgott jogszabálytervezete szerint. A tervezet szerint automatikusan kitiltják Németországból mindazokat az uniós társállamokból érkező bevándorlókat, akik a szociális támogatásokra vonatkozó szabályok megszegése miatt elveszítik jogukat a németországi tartózkodásra, vagyis akiket kiutasítanak az országból. A beutazási tilalom maximális időtartama öt év lehet. Továbbá három évig terjedő szabadságvesztésre vagy pénzbüntetésre számíthat, aki hamis adatokat megadva próbál tartózkodási engedélyt szerezni - áll a törvényjavaslatban a ZDF közszolgálati televízió beszámolója szerint.