image_pdfimage_print

A Visegrádi Csoport

Cseh Elnöksége

2015/2016

AZ INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉS HATÁROKON ÁTNYÚLÓ KOORDINÁCIÓJA

Jelenleg Európában az infrastrukturális fejlesztés nem csupán az egyes nemzeti hálózatok fejlesztését jelenti. Minden út, minden vasúti vonal és minden vízi útvonal szélesebb körű kihatással rendelkezik, mivel a nemzeti infrastrukturális hálózatok jelenleg egy szélesebb körű transz-európai hálózatnak csak egy-egy részét képezik.

Ennek megfelelően a tagállamoknak szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy a határokon átnyúló relevanciával rendelkező infrastrukturális projektjeiket megfelelő módon vigyék tovább a szomszédos tagállam területén.

E szempontból a V4 országok közötti együttműködés kivételesnek mondható. Két évvel ezelőtt a V4 Magyar Elnöksége idején egy állandó testületet hoztak létre, a V4 Közlekedési Magas Szintű Munkacsoportot, amely munkacsoport rendszeresen ülésezik a V4 országokban végrehajtott közlekedési infrastrukturális fejlesztések megfelelő koordinációjának biztosítása érdekében.

A Cseh Köztársaság, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország létrehozta a V4 nagyobb jelentőséggel bíró, konkrét közlekedési projektjeinek listáját. Ez a lista az egyes projektek határidőit is megadja, amelyeket a lehető legnagyobb mértékben próbálnak összhangba hozni a határon túlnyúló összekötő szakasszal. Erre a koordinációra jó példát adnak a következő projektek: az R11 (cseh) – S3 (lengyel) vagy az R49 (cseh) – R6 (szlovák).

AZ „EIA” TÖRTÉNET

Jelen pillanatban a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének legnagyobb veszélyét a Cseh Köztársaságban az Európai Bizottság kérése jelenti, amelynek értelmében a Bizottság jelentősebb közlekedési projektek nagy százalékánál kéri a környezeti hatástanulmányok (EIA) újbóli elvégzését. Konkrétan, 64, majdnem 8 milliárd euró értékű közlekedési projektről van szó, amelyek célja a meglévő, technikailag és morálisan elavult infrastruktúra kiváltása, azé az infrastruktúráé, amely már régen meghaladta kapacitási határait, illetve amelyek segítségével megvalósulhat a városi területekre vonatkozó forgalomelterelés.

Az EIA (Környezeti Hatásvizsgálat) megismétlése azt jelentené, hogy a nagyobb infrastrukturális projekteket le kellene állítani, amelynek következtében jelentős forgalmi torlódás alakulna ki a Cseh Köztársaságban, Európa szívében.

KORLÁTOZOTT EURÓPA? DINAMIKUS EURÓPA?

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker röviddel beiktatása után kihirdette a Bizottság ambiciózus „Európai Befektetési Tervét”, amelynek célja a gazdasági növekedés megújítása, az álláshelyek biztosítása, valamint az állami és magánbefektetések növelése.

E fenti kezdeményezés egyik mellékhatásaként és az Európai Unió jogalkotásának romló tendenciáival kapcsolatos állandó tagállami kritikák eredményeképpen a Bizottság előállt a „Jobb Szabályozás” kezdeményezéssel is. A kezdeményezés célja annak biztosítása, hogy a Bizottság csak a célnak megfelelő jogszabályokat terjeszt elő. Ez idáig e két kezdeményezés általános hatásai vitathatóak, mivel az üzleti élet képviselői még mindig arra panaszkodnak, hogy a Bizottság ellehetetleníti életüket.

Úgy tűnik, hogy a közlekedés területén várható bizottsági kezdeményezések sincsenek összhangban a célnak megfelelő szabályozás alapelvével, és hogy tulajdonképpen messze túlmutatnak a szükséges jogszabályalkotáson. Az Út Csomag, amelyet ez évben adnak majd ki hivatalosan, jó példa erre. Ennek a komplex jogszabályi csomagnak az egyik rendelkezése tiltja, hogy a közúti fuvarozók a járművük kabinjaiban pihenjenek, és ehelyett hotelekben kell megszállniuk. Ez a rendelkezés nyilvánvalóan messze túlmutat a szükséges jogszabályi minimumon.

A Cseh Köztársaság tulajdonképpen azt remélte, hogy a Bizottság véget vet a különböző megszorító és túlzott terheket jelentő intézkedéseknek, amelyeket a különböző tagállamok saját nemzeti jogszabályaikba ültetnek át. Így például véget vetnek a MiLoG-nak vagy a loi Macronnak, de sajnos úgy tűnik, hogy a Bizottság hasonló intézkedéseket akar hozni az Európai Unió szintjén.