Az áldozatok emlékének megőrzése és a forradalom céljainak megvalósítása az utókor feladata, mondta beszédében Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 61. évfordulóján tartott veszprémi megemlékezésen.
Október 6-8. között került sor a MOSZ Közszférás szervezeteinek továbbképzésére, amelyen minden szervezet képviseltette magát. A megtartott képzés tartalmi részét a közszféráért felelős alelnök állította össze, a tagszervezetek által beküldött igények figyelembevételével.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, valamint Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke is teljesíthetőnek nevezte a 40 százalékos reálbér-emelkedés elérését 2022-ig az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli adásában.
Nagyra értékelem a négy konföderáció vezetői által hozott bölcs döntést, amelynek alapján visszatartották közös közleményüket, amit a Munkástanácsok keltette helyzettel összefüggésben kívántak nyilvánosság elé tárni. Ez a döntés elejét vette egy esetleges szakszervezetek közötti nyílt ellenségeskedésnek. Számunkra ez a lépés partnereink őszinte együttműködési szándékáról tanúskodik. Valóban léteznek informális jelzések arra vonatkozóan, hogy a kormány keresi a többi konföderációval való kétoldalú kapcsolatfelvételt is (amellett, hogy zajlanak a formalizált tripartit és multipartit egyeztetések, konzultációk a makroszintű fórumokon), ami teljesen természetes egy parlamenti ciklus lejárta és egy új kezdete környékén.
A véleményben az EGSZB támogatta az európai bizottsági javaslat tartalmát. Felhívta a figyelmet a Kreatív Európa program gazdasági dimenziójának jelentőségére, ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a program túlzottan is a versenyképesség általános céljára összpontosít, míg az európai kulturális és nyelvi sokszínűség és értékek támogatásának célkitűzése kevésbé látható. Úgy vélte továbbá, hogy az előirányzott költségvetési források nem elégségesek az EU teljes költségvetéséhez viszonyítva, illetve azokhoz a forrásokhoz képest, amelyeket egyes tagállamok fordítanak kulturális tevékenységek támogatására.
Munkástanácsok Országos Szövetsége a kormány stratégiai partnere lesz várhatóan az év végén, vagy a jövő év elején - jelentette be Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott szerdán Budapesten, egy szakmai konzultációt követő sajtótájékoztatón.
A keresztény vallás egyik fontos sajátossága a munka megbecsülése. Míg nem keresztény társadalmakban, például az ókori görögöknél és rómaiaknál, a társadalom előkelő tagjainak kiváltsága volt az otium, vagyis a munkától mentes élet, a fizikai munka pedig lenézett, szolgai, sőt rabszolgai tevékenységnek minősült, addig a kereszténység alapítójáról és minden keresztény legfőbb példaképéről, a názáreti Jézusról a Biblia világosan tanúsítja, hogy „ács” volt (Márk 6,3), és keze munkájával kereste kenyerét.
A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) bízik abban, hogy a Volán-portfólióban 2018-ban a tervezett 12%-ot meghaladja a keresetfejlesztés. A bizakodásnak alapot ad a kormány azon szándéka, miszerint megszűntetné a munkavállalókat terhelő 1,5 %-os munkaerőpiaci járulékot, ami azonnali nettó keresetnövekedést eredményezne. Továbbá, reménykeltőnek tartja a Szövetség, hogy a Kormány fontolgatja a minimális bér és a garantált bérminimum (szakmunkás bér) tervezettnél (8 illetve 12 %) nagyobb emelését. Ez pedig lehetőséget teremtene az alsó bérkategóriákban torlódó bérek „szétszálazására”.
Az iránymutatás szintjén várhatóan a kormány és a magyarországi szakszervezetek is támogatják az európai uniós szociális pillért, amely általános munkajogi és szociális irányelveket fogalmaz meg. Ugyanakkor sem az érdekképviseletek, sem a döntéshozók nem járulnak hozzá ahhoz, hogy az Európai Bizottság a későbbiekben olyan jogalkotási lépéseket tegyen, amelyek adott esetben meghatározzák, hogy egy tagállamnak brüsszeli döntések alapján kötelező érvényűen támogatnia kelljen bizonyos szociális intézkedéseket.
