Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2026. februári beszámolója
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 2026. februári beszámolója átfogó képet nyújt az Európai Unió aktuális szakpolitikai irányairól, valamint a legfontosabb gazdasági, társadalmi és környezeti kérdésekben kialakított álláspontokról.
Átadásra került a Munkástanácsok új videó-podcast stúdiója
A Munkástanácsok Országos Szövetsége székházában átadásra került az új videó-podcast stúdió. A kezdeményezés a tagszervezetek részéről felmerült igényekből indult, amelyet az elnökség a múlt év őszén megvizsgált, és támogatta a stúdió létrehozását.
Bajtársi megemlékezés Bélavári Ferencről
Megrendüléssel értesültünk róla, hogy Bélavári Ferenc életének 76. évében, 2026. március 17-én elhunyt. Egy olyan embert veszítettünk el, aki méltósággal, kitartással és elkötelezettséggel állt közössége mellett.
A Munkástanácsok által kezdeményezett és megvalósult törvénymódosítások jelentősen segítik a választási részvételt és a lebonyolítást
A választásokkal kapcsolatban két fontos témakörben módosult a joganyag jogszabály-módosító javaslataink nyomán, amelyek következményei már most jelentős mértékben érzékelhetők – mondta el Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke, az alábbiakban összefoglalva a változásokat.
Tanárnak lenni jó! – Sajtótájékoztatót tartott a Keresztény Pedagógusok Szövetsége Budapesten
Február 12-én délelőtt a MagNet Közösségi Házban rendezte meg a Küldetés – Keresztény Pedagógusok Szövetsége az első „sajtóbrunch” alkalmát, melyen a szervezet ismertette tevékenységét, célkitűzéseit.
A világ legfejlettebb országainak élére ugrott Magyarország
A világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül Magyarországon volt a legnagyobb az egy főre jutó reáljövedelem növekedése (1,6 százalék) 2025 harmadik negyedévében.
Tárgyilagos megközelítés a minimálbérről – Czomba Sándor értelmezése a bérfolyamatokról
A Munkástanácsok Országos Szövetsége álláspontja szerint a magyar bérek uniós összehasonlítása önmagában, kizárólag a minimálbér nominális adatai alapján nem ad teljes képet. A bérfolyamatok megítélésekor indokolt figyelembe venni a bérek növekedési ütemét, az érintett munkavállalók körét, valamint az effektív minimálbér mutatóját, amelyek együtt árnyaltabb és pontosabb képet rajzolnak a hazai jövedelmi viszonyokról.
Mennyivel ér többet az euróban számolt magyar, lengyel vagy éppen román minimálbér?
Az Európai Unión belül az egyik legalacsonyabb szinten van a magyar minimálbér. Ahogy arról a legfrissebb, napokban megjelent eurostatos jelentés alapján már beszámoltunk, a 838 eurós magyar összegnél csak a bulgáriai, romániai és lettországi 620-795 eurós érték alacsonyabb
Magyar bérek: javuló számok, rossz helyezés – miért ragadtunk az EU-rangsor végén?
Az Eurostat friss adatai szerint a magyar átlagbér emelkedése az egyik legnagyobb volt Európában, mégis továbbra is az unió utolsó harmadában ragadtunk. A bérfelzárkózás mögött alacsony bérre épített gazdaságpolitika, szerkezeti csapdalehetőségek és versenyképességi hiányosságok rajzolódnak ki.
Mi zajlik dolgozói szemszögből az autóiparban?
Az autóipar ma egyszerre jelent bizonytalanságot, teljesítménykényszert és alkalmazkodást a munkavállalóknak. De mit tehet egy dolgozó, ha magasabb bért, nagyobb megbecsülést szeretne – és azt is, hogy a munkáltató egyáltalán szóba álljon vele?
Egészségügy: Az Önként Vállalt Többletmunka (ÖVT) jelentősége a nyugdíjba vonuláskor – példaszámításokkal
Az egészségügyi dolgozó a munkaidőkeret átlagában számított heti 48 órás, a munkáltató által elrendelhető munkaidőn felül többletmunkát vállalhat, amelynek elnevezése: önként vállalt többletmunka.