A Munkástanácsok által kezdeményezett és megvalósult törvénymódosítások jelentősen segítik a választási részvételt és a lebonyolítást
A választásokkal kapcsolatban két fontos témakörben módosult a joganyag jogszabály-módosító javaslataink nyomán, amelyek következményei már most jelentős mértékben érzékelhetők – mondta el Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke, az alábbiakban összefoglalva a változásokat.
Tanárnak lenni jó! – Sajtótájékoztatót tartott a Keresztény Pedagógusok Szövetsége Budapesten
Február 12-én délelőtt a MagNet Közösségi Házban rendezte meg a Küldetés – Keresztény Pedagógusok Szövetsége az első „sajtóbrunch” alkalmát, melyen a szervezet ismertette tevékenységét, célkitűzéseit.
A világ legfejlettebb országainak élére ugrott Magyarország
A világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül Magyarországon volt a legnagyobb az egy főre jutó reáljövedelem növekedése (1,6 százalék) 2025 harmadik negyedévében.
Tárgyilagos megközelítés a minimálbérről – Czomba Sándor értelmezése a bérfolyamatokról
A Munkástanácsok Országos Szövetsége álláspontja szerint a magyar bérek uniós összehasonlítása önmagában, kizárólag a minimálbér nominális adatai alapján nem ad teljes képet. A bérfolyamatok megítélésekor indokolt figyelembe venni a bérek növekedési ütemét, az érintett munkavállalók körét, valamint az effektív minimálbér mutatóját, amelyek együtt árnyaltabb és pontosabb képet rajzolnak a hazai jövedelmi viszonyokról.
Mennyivel ér többet az euróban számolt magyar, lengyel vagy éppen román minimálbér?
Az Európai Unión belül az egyik legalacsonyabb szinten van a magyar minimálbér. Ahogy arról a legfrissebb, napokban megjelent eurostatos jelentés alapján már beszámoltunk, a 838 eurós magyar összegnél csak a bulgáriai, romániai és lettországi 620-795 eurós érték alacsonyabb
Magyar bérek: javuló számok, rossz helyezés – miért ragadtunk az EU-rangsor végén?
Az Eurostat friss adatai szerint a magyar átlagbér emelkedése az egyik legnagyobb volt Európában, mégis továbbra is az unió utolsó harmadában ragadtunk. A bérfelzárkózás mögött alacsony bérre épített gazdaságpolitika, szerkezeti csapdalehetőségek és versenyképességi hiányosságok rajzolódnak ki.
Mi zajlik dolgozói szemszögből az autóiparban?
Az autóipar ma egyszerre jelent bizonytalanságot, teljesítménykényszert és alkalmazkodást a munkavállalóknak. De mit tehet egy dolgozó, ha magasabb bért, nagyobb megbecsülést szeretne – és azt is, hogy a munkáltató egyáltalán szóba álljon vele?
Egészségügy: Az Önként Vállalt Többletmunka (ÖVT) jelentősége a nyugdíjba vonuláskor – példaszámításokkal
Az egészségügyi dolgozó a munkaidőkeret átlagában számított heti 48 órás, a munkáltató által elrendelhető munkaidőn felül többletmunkát vállalhat, amelynek elnevezése: önként vállalt többletmunka.
Ágazati bérhelyzet 2026-ban: erős különbségek, vegyes elégedettség
Körképet készítettünk tagszervezeteink vezetőinek közreműködésével arról, hogyan alakulnak a bértárgyalások és bérmegállapodások az egyes ágazatokban a 2026-os évre.
A bértranszparenciától az AI Actig: EU munkajogi trendek és kötelezettségek
Az uniós munkajogi szabályok közvetlen vagy közvetett hatással vannak a magyar munkáltatók napi működésére – a rugalmas munkavégzéstől és családi szabadságoktól a bértranszparencián át egészen a mesterséges intelligencia munkahelyi alkalmazásáig.
Baloldali a Tisza Párt? – Nagy Attila Tibor az ATV Startban értékelte a politikai irányt
A hétvégén Magyar Péter bejelentette, hogy csatlakozott a Tisza Párthoz Kapitány István, a Shell korábbi globális alelnöke. Nagy Attila Tibor politikai elemző az ATV Startban arról beszélt, hogy egyelőre még sok a kérdés Kapitány politikai szerepvállalása körül, egyszerre lehet áldás és átok is a Tisza Párt számára.