Április 29-én, a Munkabalesetek Áldozatainak Emléknapja alkalmából a Mecseki Munkástanácsok Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetségével emléktáblát avatott Pécsett, a Király utca 46. szám alatti Kormányhivatalnál.

Perényi József, a Mecseki Munkástanácsok elnöke az ünnepélyes emléktábla avatáson elmondta: április 28-án az egész világon megemlékeznek a munkabalesetekben megsérültekre és elhunytakra. Az emléknapot először a kanadai favágók rendezték meg 1984-ben. 89-ben már Kanadában általánossá vált a megemlékezés és Amerikában is elterjedt. Magyarországon először 2001-ben a Munkavédelmi Bizottság a munkavállalók kérésére emlékezett meg ezen a napon a Mammut bevásárlóközpontnál, ahol az építkezés folyamán leszakadt egy daru és három ember életét vesztette. 2002-ben már Pécsett is megtartották a megemlékezést a Városházán.

2003-ban az ILO április 28-át a munkahelyi biztonság és az egészségvédelem napjává nyilvánította, így ez a nap tulajdonképpen egy kettős emléknap.

2012. augusztus 13-án jelent meg az a kormányrendelet, amely hivatalossá tette Magyarországon az emléknapot.

Nesztinger Péter, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője köszöntötte a Munkástanácsok elnökét és a jelenlévőket. Kiemelte: ez az emléknap különösen fontos számára. A munkavédelmi hatóság minden évben megemlékezik április 28-án a munkabalesetekben elhunytakról és megrokkantakról. A tavalyi évben 23000-en szenvedtek munkabalesetet és 78-an hunytak el munkavégzés közben. Az emléknap üzenete, hogy a munkavédelem jelentős kérdés, és a szabályok betartásával kiküszöbölhető a balesetek jelentős része, hiszen az esetek többségében a szabályok be nem tartása miatt következik be a munkabaleset. „Emlékezz az elhunytakért, harcolj az élőkért!” – ez minden munkavédelmi szakember feladata.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke megköszönte Perényi Józsefnek, hogy élére állt az emléknap magyarországi elfogadtatásának és elterjesztésének. A szakszervezetek feladata a munkavállalók érdekeinek védelme, de ugyanilyen fontos a munkavállalók egészségének megőrzése. Ki kell emelni, hogy sem a rendszerváltozás előtt, sem azóta nem történt meg minden a munkavállalók egészségének védelmében. A munkabalesetek számának növekedése a munkaadók és a munkavállalók be nem vallott cinkosságának eredménye. A munkaadók és a munkavállalók sokszor közösen hallgatják el az ilyen eseteket, mert a munkavállalók félnek az esetleges retorzióktól. Emiatt az sem volt sokáig világos, hogy pontosan hányan szenvedtek munkabalesetet.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége részt vesz az Európai Unió és a Kormány által hirdetett pályázatokban, amelyek a foglalkozás-egészségügy helyzetét mérik fel különböző, kifejezetten veszélyeztetett ágazatban. „Kutatásokat és felméréseket készítünk, amelyek alapján javaslatokat teszünk arra vonatkozóan, hogyan lehet javítani a helyzeten. Abban bízunk, hogy ezek a projektek hozzásegítenek ahhoz, hogy a valós problémákra reagáló foglalkozás-egészségügyi rendszer jöjjön létre.”