Figyelmetekbe ajánljuk dr. Szabó Imre Szilárd nemrég megjelent „A szakszervezet jogállása a magyar munkajogban" című kötetét. A szerző egyebek mellett foglalkozik a hazai szakszervezeti mozgalom történetével, a tárgykör nemzetközi munkajogi hátterével, a szakszervezetekre vonatkozó polgári és munkajogi joganyag bemutatásával.
A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a szükséges tényállást helyesen állapította meg és a megfelelő jogszabályi rendelkezések helytálló alkalmazásával érdemben is helyes döntést hozott, ezért azt a másodfokú bíróság helybenhagyta.
A szakszervezetek számára kiemelte cél a minimálbéren és a minimálbér környezetében fizetett, megélhetési szempontból sérülékeny- dolgozói csoport leszakadásának megakadályozása az átlagos és az ennél magasabb jövedelemmel rendelkezőktől.
A módosítás indokát képező két munkajogi tárgyú európai uniós irányelv (a munka és magánélet egyensúlyáról, illetve az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről) jogharmonizációs határideje már 2022. augusztus elején lejárt, – némi késéssel – november 2-án került benyújtásra a foglalkoztatási tárgyú jogszabályok módosítását célzó törvényjavaslat az Országgyűlésnek.
A PM anyagból kiderül, hogy a minimálbérek növekedése 2017 óta jelentősen elmaradt mind a nemzetgazdasági átlagbér növekedésétől, mind a versenyszféra és a közszféra béreinek emelkedésétől.
A 1956 októberében a diákok után a munkások sem késlelkedtek a szervezkedéssel. A „munkás önigazgatás” jegyében már a Forradalom és Szabadságharc másnapján – jugoszláv mintára – a gyárakban, üzemekben, hivatalokban el kezdték szervezni a Munkástanácsokat. Az első Munkástanács 1956. október 24-én alakult meg Budapesten az újpesti Egyesült Izzóban.
Az álátható és kiszámítható munkafeltételekről, a munka és magánélet egyensúlyáról szóló közösségi rendelkezések hazai jogba való átültetéséről egyeztetett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) Monitoring bizottsága csütörtökön Budapesten - közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM).
„Lehetséges, hogy azon kell majd elgondolkodni, hogy csak fél évre szóló minimálbér-megállapodás jöjjön létre” – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Munkástanácsok Országos Szövetsége által szervezett Minimálbér Konferencián.
Az infláció megfékezése, a recesszió elkerülése és a vállalkozások megerősítése érdekében a kormánynak be kellett avatkoznia, ezért elfogadva a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) kérését arról határozott, hogy a lakossági kamatstopon túl az államilag nem támogatott, változó kamatozású, forint alapú kkv-hitelekre is kiterjeszti a kamatstopot.
