Ma már határozottabban lépnek fel a munkavállalók, velük együtt pedig a szakszervezetek is határozottabb megmozdulásokkal segítik a harcot a magasabb keresetek érdekében. A cégek többsége együttműködő, ám vannak olyan vállalatok, ahol már jogi eszközöket kell bevetni. A munkáltatói oldal óvatos, bár a tőkeerős cégek általában engednek a követeléseknek.
Demonstráció, annak eredménytelensége esetén pedig akár sztrájk is lehet a postánál, mivel az idei évre előirányzott hatszázalékos béremelés nem elegendő a munkaerőhiány kezelésére és a keresetek felzárkóztatására a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez tartozó Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége szerint.
Az 1956-os forradalom résztvevőiről, harcosairól, áldozatairól mai napig nem ismer pontos adatokat a közvélemény – holott szakkiadványokban, statisztikákban számos újdonságot találhatunk.
A Társadalometikai Kör és a Teremtésvédelmi Műhely programja a Budapest- Újlaki Sarlós Boldogasszony [...]
Nem igaz a Magyar Suzuki Zrt. azon állítása, hogy a munkavállalók és a munkáltató közti egyeztetéshez az üzemi tanács megfelelő fórum. Az üzemi tanácsnak egészen más a feladata. A szakszervezeti tisztségviselő elbocsájtása jogtalanság, mint ahogy az is, hogy nem engedik be a szakszervezetet. Ezt a törvény őrének, az állam alkotmányos rendje miatt fel kell lépnie.
Új tárgyalások kezdődhetnek az állami cégek munkavállalóinak keresetéről, ha a korábbi megállapodás lezárult, tehát a 2019-re tervezett, átlagosan ötszázalékos béremelés differenciálásáról megegyeztek a szakszervezetek és a vállalatok
A Munkástanácsok Országos Szövetsége a munkavállalók szempontjából is kiemelkedő jelentőségűnek tartja a miniszterelnök évértékelő beszéde során tett bejelentéseit.
Tovább folytatódik a béralku az állami vállalatok szakszervezetei és a vezetés ill. a tulajdonos, a magyar állam között. Az eddigi 2017-2019-es megállapodás betartásához viszont ragaszkodik a kormány, ahogyan maga is betartotta azt - közölte Fónagy János, az ECHO TV Napi aktuális című műsorában.
A versenyszféra eddigi legnagyobb sztrájkja zajlik a győri Audi-gyárnál, de valójában gyerekcipőben jár az érdekérvényesítés kultúrája hazánkban. Európa 22 országából a 16. helyen állunk a sztrájkkal töltött napok számát illetően. Egyre kevesebben lépnek be a szakszervezetekbe, de azt elvárnák, hogy valaki képviselje őket.
A Munka Törvénykönyve már az un. “túlóratörvény” előtt is bonyolult módon szabályozta a normál és a rendkívüli munkaidőt, az önkéntesen illetve a kollektív szerződésen keresztül vállalt túlórákat valamint ezek hozzáigazítását a hektikusan termelő munkahelyek igényeihez. Januártól az addig 300 illetve 250 órás éves túlórázást 400 órára, a munkaidő keretben történő foglalkoztatás időtartamát pedig 1- ről 3 évre változtatta a jogszabály.