Tisztességes bérért, a mindenkinek kijáró tisztességes megélhetésért tüntetett mintegy 300 Tesco-dolgozó a budapesti Fogarasi úti áruház előtt szombaton. A szakszervezetek minden szakmunkás garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalónak 15 ezer forintos béremelést követelnek a Tescónál - jelentette ki Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke.
A Munkástanácsok Elnöksége felhívja tagjait és a munkavállalók élethelyzete iránt érzékeny embereket, hogy támogassák a TESCO dolgozóinak akcióját, amelyre azért kényszerülnek, hogy tiltakozzanak méltatlan helyzetük ellen, ami szimbolikus példája a magyar és közép-keleteurópai munkavállalók évtizedek óta zajló szolgasorban tartásának.
Hatalmas tüntetésre készülnek a Tesco-dolgozók, megvan az időpont és a helyszín! A Tesco dolgozói [...]
A Tescókban sztrájk lehet, de előtte munkalassításra számíthatunk júliusban, adta hírül a Magyar Idők. Az ok, hogy a Tesco mindössze négy ezer forintos fizetésemelést akar adni. A szakszervezetek viszont azt szeretnék elérni, hogy minimum bruttó 200 ezer forintot keressen egy nyolcórás dolgozó. (Jelenleg a bruttó 161 ezer forintos bérminimum a legkisebb fizetés az áruházban, amit a szakképzetlen dogozóknak is megadtak.)
Ingyenes jogi tanácsadást indít a munkavállalóknak a Munkástanácsok Országos Szövetsége, munkahelyi baleset és foglalkoztatással összefüggő [...]
A magyar kormány már 2010-ben szakított az alacsony bérekre épülő gazdasági modellel, amikor hátat fordított a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és az általa diktált gazdaságpolitikának - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke hétfőn Budapesten egy fórumbeszélgetésen.
Május 30-án a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnökségi tagjai és a Liga szakszervezetek elnöke, valamint munkatársa találkozott Vona Gáborral, a Jobbik elnökével és Gyöngyösi Mártonnal, a Jobbik országgyűlési képviselőjével a Munkástanácsok székházában. A Jobbik kezdeményezésére létrejövő találkozón a két szakszervezeti konföderáció vezetője meghallgatta a Jobbik európai bérunióról szóló tervét. Közösen áttekintették az Európában meglévő bérkülönbségeket, a felzárkózási folyamat lehetséges állomásait és a jelenség mögött meghúzódó gazdasági, strukturális, kohéziós problémákat. A felek egyetértettek abban, hogy ezen problémák megoldása a bérunió megvalósulásának részét képezik.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége számára kitüntetett esemény ez, hiszen Horváth Balázsnak fontos szerepe volt a szervezet alapításában. Az 1956-os Munkástanácsok örököseként először 1989 augusztusában alakult újra munkástanács, az akkor 2000 főt foglalkoztató Herendi Porcelángyárban, spontán módon, az éves prémium elosztása feletti felháborodás és a gyár vezetésével szembeni elégedetlenség nyomán. A munkásokat képviselő Palkovics Imre a konfliktus közepette jogi tanácsokért az akkori veszprémi ügyvédhez, a későbbi belügyminiszter Horváth Balázshoz fordult jogi segítségért, aki a munkástanács megalapításában is segített. Az üzem dolgozóinak nagy többsége, 1700 fő csatlakozott.
”1.)…….világosan látjuk, s ebben mindenki egyetért, hogy a legszegényebb sorsú embereken sürgősen és alkalmas módon segíteni kell, mert az emberiség nagy része méltánytalanul szomorú és nyomorult viszonyok között tengődik.” (XIII. Leó pápa, Rérum Novárum, 1891. május 15.)
„A munka digitalizációja és robotizációja - A szakszervezetek új kihívásai” címmel rendezett szemináriumot Budapesten az EZA és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), 2017. május 4-5-ig. A szemináriumon 11 országból (Bulgária, Magyarország, Spanyolország, Ausztria, Litvánia, Szlovákia, Ciprus, Macedónia, Hollandia, Szerbia, Albánia) 38 résztvevő a munka világának változásait vitatta meg a digitális munkaerőpiacon és a digitális munkahelyeken.