Teljesülhet a rendvédelmisek követelése: a plusz munkáért még 4 évig kaphatják a túlórapénzt – közölte az RTL Klub. Ezt javasolja az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága. A most hatályos jogszabály szerint januártól, csak szabadnapot kérhetnének a túlmunka után, pénzt nem. A szakszervezetek már többször is tiltakoztak emiatt, hogy szerintük a dolgozók sok pénzt veszítenének. Most örülnek az új javaslatnak.
Pécsen a megemlékezés 10 órakor a Színház téren a Munkástanácsok emlékművénél vette kezdetét, ahol beszédet mondott Perényi József, a Mecseki Munkástanácsok Szövetségének elnöke. A városi ünnepi megemlékezés 11 órakor az 1956-os mártíremlékműnél, a 48-as téren lesz. Itt beszédet mond Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora, és Barkóczi Csaba, a Kosztolányi Dezső Céltársulás elnöke. A rendezvényen jelen lesz és koszorút helyez el Páva Zsolt, Pécs polgármestere.
Koszorúzás 56′ emlékére Rácz Sándor sírjánál és Bali Sándor emléktáblájánál Rácz Sándor, a Nagy-budapesti Munkástanácsok elnökének sírjánál, a Fiumei úti temetőben, hagyományainkhoz híven elhelyeztük az emlékezés koszorúját. Ezt követően Bali Sándor egykori otthonánál, a Podmaniczky utcai emléktáblánál a Munkástanácsok küldöttsége és a bajtársak közösen helyeztek el koszorút.
2017. szeptember elsején indult útjára A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése a gumiipar ágazatban című pályázat. A projekt célja a munkahelyi egészségügy és munkabiztonság fejlesztése, a munkavállalók és munkáltatók célzott tájékoztatása, tudatosítása, illetve a munkakörülmények javítása. A projekt a dél-alföldi, az dél-dunántúli és az észak-alföldi régióban, három – a gumiipari ágazatban érintett – érdekképviseleti szervezet közreműködésével valósul meg – Magyar Iparszövetség (OKISZ), Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), Magyar Gumiipari Szövetség (MAGUSZ).
2017. szeptember elsejétől útjára indul A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése a szállítási ágazatban című pályázat. A projekt célja a munkahelyi egészségügy és munkabiztonság fejlesztése, a munkavállalók és munkáltatók célzott tájékoztatása, tudatosítása, illetve a munkakörülmények javítása.
Korábban a minimálbér nem érte el a létminimum nettó összegét, ez az idei évre azonban megváltozott - jelentette ki Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az ECHO TV Napi aktuális című műsorában.
A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre lapunknak korábban úgy nyilatkozott: 2019-ben 12 százalékos minimálbér-emelkedésre lenne szükség, a szakmunkásokra vonatkozó garantált bérminimumot viszont 15 százalékkal növelné a súlyosbodó munkaerőhiány miatt, hogy ne külföldön próbáljanak szerencsét a munkavállalók. Ez reálértéken mintegy 9, illetve 12 százalékos bérnövekedés lenne. Palkovics úgy látja: az átlagkereseteknek bruttó 12-15 százalékkal kellene növekedniük jövőre, ez oldaná az utóbbi időszak bértorlódását is, amikor a minimálbér dinamikus emelkedését nem feltétlenül követte mindenhol az átlagbérek számottevő gyarapodása.
Albert Camus (okt. 1957, Párizs) Nem tartozom azok közé, akik azt kívánják, hogy [...]
Bizonyos béren kívüli juttatási elemek megtartásáról még tárgyalhat a kormány, ugyanakkor a szociális hozzájárulási adó csökkentésének előre hozatalára továbbra sincs egyértelmű utalás – értesült lapunk az érdekképviseletek és a kormányoldal tegnapi egyeztetését követően. A két kérdés tisztázása előfeltétele a 2019-es minimálbérekkel kapcsolatos egyeztetésekben az érdemi előrelépésnek. A felek abban egyetértenek: eredményes volt a 2016-os béralku, mert érdemben hozzájárult a keresetek korábban nem tapasztalt, jelentős felzárkózásához.
