Mégis járhat túlórapénz a rendvédelmiseknek

Teljesülhet a rendvédelmisek követelése: a plusz munkáért még 4 évig kaphatják a túlórapénzt

Ezt javasolja az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága. A most hatályos jogszabály szerint januártól, csak szabadnapot kérhetnének a túlmunka után, pénzt nem. A szakszervezetek már többször is tiltakoztak emiatt, hogy szerintük a dolgozók sok pénzt veszítenének.

 

A rendvédelmi dolgozók és a katonák túlórapénzeinek átmeneti megtartására nyújtott be be önálló indítványt az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága – jelentette be a testület fideszes elnöke a bizottság múlt csütörtöki ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján.

Kósa Lajos elmondta: a jelenlegi – rendőröket, a büntetés-végrehajtásban, a katasztrófavédelemben dolgozókat, katonákat érintő – szabályozás szerint év végével megszűnne a túlórapénz, és szabadságot adnának az elrendelt túlmunka után.

A most benyújtott törvényjavaslat szerint az átmeneti szabályozás határidejét 2022 végéig meghosszabbítanák. Így – az előterjesztés elfogadása esetén – a rendvédelmi dolgozók és a katonák továbbra is választhatnának, hogy túlóráik ellentételezéséért szabadnapot vagy pénzt kérnek.

Kósa Lajos kifejtette: az Európai Uniónak van egy általános foglalkoztatáspolitikai irányelve, amely meghatározza, mennyit lehet dolgozni. Magyarországon a 40 órás munkahéten felüli foglalkoztatásért szabadságot kell kiadni. A honvédelmi és rendvédelmi ágazatban erre hoztak egy átmeneti – ez év végéig hatályos – szabályozást, amely szerint a fegyveres testületekben dönteni lehetett arról, hogy szabadságban vagy pénzben kérik az ellentételezést. Ez ugyanakkor nem teljesen egyezik az unió foglalkoztatási elvével, így ez egy ideiglenes szabályozás volt – mutatott rá.

Az önálló bizottsági indítvány benyújtását egyhangúlag támogatta a testület. Kósa Lajos úgy értékelt, ezáltal most megnyugtatóan rendeződik a kérdés.

Kósa Lajos azt hangsúlyozta: óriási előrelépés volt a rendőrségnél és a honvédségnél is az életpályamodellek bevezetése, jelentős illetményemeléssel. Az egy másik kérdés, hogy a magyar gazdaság helyzete, a piaci bérnövekedés nyomán ez már nem számít olyan jelentősnek – jegyezte meg, hozzátéve: ezért foglalkozni kell azzal, hogy a rendvédelmi és honvédségi dolgozók számára újabb, a piaci bérekkel versenyképes bérpályát vázoljanak fel.

Arra kérte a Belügyminisztérium (BM) és a Honvédelmi Minisztérium (HM) jelenlévő képviselőit, adjanak tájékoztatást arról, hogy valóban “armageddon” van-e az ágazatban a fluktuáció miatt.

Zsinka András, a BM helyettes államtitkára azt mondta: a 2015-ben bevezetett előmeneteli és illetményrendszer munkaerőpiaci előnyt jelentett. Akkor a fluktuáció 2 százalék volt, ez 2018-ra felment 5,5 százalékra. A rendőrség létszáma 36 490, mintegy 1500 rendőr hiányzik.

Kádár Pál, a HM közigazgatási államtitkára arról számolt be, hogy a Magyar Honvédség létszáma az elmúlt 2 évben növekszik. Létszámhiánnyal valóban küzdenek, de a pontos adatok nem nyilvánosak, arról nyílt ülésen nem számolhat be.

A bizottság ülésén többen felvetették, hogy a jövő évi költségvetést már elfogadták, amibe nem tervezték be a rendvédelmi dolgozók túlórapénzét. Erre reflektálva a BM és a HM képviselője is azt mondta, a minisztériumok költségvetésében nagyságrendileg megvan a szükséges összeg. (MTI)

 

image_pdfPDFimage_printNyomtatás
2018-11-02T17:21:10+00:002018. október 29.|