Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) 2023. május 23-26 között tartotta négyévenként megrendezésre kerülő kongresszusát Berlinben. Az ETUC ezen a kongresszuson ünnepelte megalakulásának 50. évfordulóját.

A Kongresszus megvitatta és elfogadta az ETUC előző években tett tevékenységét, továbbá az ETUC legfőbb célkitűzéseit, elveit tartalmazó Kiáltványt fogadott el, amelynek végrehajtására megalkotta új Akció Programját is a következő négy évre. A prorgram végrehajtására megválasz9tta új tisztségviselőit, az új elnökséget is, amelynek életkori átlaga az eddigi legfiatalabb az ETUC történetében.

A Kongresszuson több mint hatszáz delegált és más vendég vett részt. A küldöttek több mint fele – először az ETUC Kongresszusok történetében – nő volt, de a fiatal, 35 éven aluli küldöttek aránya is lényegesen magasabb volt a korábbiakhoz képest.

A Kongresszuson számos magas rangú meghívott mondott beszédet, köztük Olaf Scholz német kancellár, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Gilbert F. Houngbo az ILO új Főtitkára, Nicolas Schmit, az EU foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztosa, további az Európai Parlament és az ECOSOC képviselői. Üdvözölte a kongresszust a legnagyobb európai munkaadói szervezet, a BusinessEurope főtitkára is, kiemelve az ETUC-val való szociális párbeszéd fontosságát. Köszöntötte a kongresszust Berlin polgármestere és a legnagyobb német szakszervezet, a DGB elnöke is.

Olaf Scholz német kancellár a demokrácia fontos pillérének nevezte a szakszervezeteket és hangsúlyozta, hogy a jelenlegi válsághelyzetet csak a szakszervezetekkel együtt és szolidaritásban lehet leküzdeni. Hangsúlyozta, hogy a minimálbérről szóló irányelv kapcsán volt sok vita megmutatta, hogy még mindig nincs minden rendben a munka megbecsülésében, s hogy a bérmegállapodások szerepe a munkavállalók tiszteletének kimutatása a munkáltatók részéről.

Ursula von der Leyen beszédében kiemelte a harminc éves EU piacgazdaság szociális jellegét, s annak világviszonylatban is egyedülálló sajátosságát, a szociális párbeszédet és a kollektív tárgyalások szerepét és erejét. Ezek teszik lehetővé, hogy a kapitalista piacon ne csak a tőke érdekei érvényesüljenek, hanem a munkavállók jogai és jólétük is. Megköszönte az ETUC-nak, hogy ebben a törekvésben komoly szerepet játszott és játszik, s külön hangsúlyozta az EU Bizottság és az ETUC jó partneri viszonyát a munkavállalókat érintő EU politika és jogalkotás formálásában. Kiemelte a bértranszparenciára vonatkozó új irányelvet s a minimálbérről szóló irányelvet, amelyek lényegesen hozzájárulhatnak a nők és férfiak valódi egyenlő bérezéséhez és a munkavállalók jóétének növeléséhez, profitból való igazságos részesedéséhez. Hangsúlyozta a kisgyermekes anyák munkaerőpiaci helyzetének javítása iránti európai igényt, amelyet a Gyermekgarancia (Child Guarrantee) program hivatott segíteni. Beszédében kitért a munka világát meghatározó új kiívásokra, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia új szerepére, amely nemcsak feleslegessé tesz munkahelyeket, de egyúttal új munkaköröket is létesít. Ezekhez a változásokhoz való igazodáshoz most a korábbiakhoz képest is nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az élethosszig tartó tanulás segítéséhez, hangsúlyozva, hogy a képzés nem költség, hanem eszköz. Kiemelte, hogy az EU célja, hogy 2030-ra a munkavállalók legalább 60 %-a részesüljön évente képzésben. 2023 pedig a képzések Éve, amelyben az EU elindította a Képzési Paktumot (Pact for Skills). Az EU büszke arra, hogy a Covid 19 után újból csökkent a munkanélküliség, s jelenleg csak 6 % az EU-ban, ugyanakkor figyelmeztetett ezen belül a fiatalok munkanélküliségi rátájának magas, 14 %-os mértékére. Hangsúlyozta, hogy a fiatalok számára meg kell teremteni az első munkába lépés lehetőségét, amelyet az Ifjúsági Garancia program (Youth Guarantee) szolgál. A digitalizáció magával hozta a platform munka elterjedését, amelynek szabályozása EU szinten szükséges. A mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban pedig az emberi irányítás elsődlegességét hangsúlyozta. Von der Leyen Asszony beszédében kitért a zöld átalakulásra is, hangsúlyozva, hogy ebben is nagy szerepe van és lesz a szociális párbeszédnek, s a kollektív tárgyalásoknak, már létező jó példákat is megemlítve erről. A szakszervezeteknek és a kollektív szerződések jó példájaként említette a Covid 19 járvány alatti rövid munkaidő (SURE) programot, amely munkavállalók millióinak segített megtartani a munkahelyét a válságban is, a munkáltatók számára pedig lehetővé tette a járvány utáni gyors újrakezdés lehetőségét. Végezetül megköszönte az ETUC-nak a szociális piacgazdaság erősítésében játszott ötven éves kiemelkedően jó munkáját

Beszédet mondott a kongresszuson Gilbert F. Houngbo, az ILO új főigazgatója is. Üdvözölte az ETUC 50. évfordulóját, s azt, hogy az EU-nak a válságok idején is sikerült megvédenie az európai szociális modellt. Kitért arra, hogy ugyanakkor a munka világát ma sok kihívás éri (éghajlatváltozás, demográfiai változások, technológiai változások és az automatizáció, járványok). A Covid 09 járvány rámutatott a munka világának sebezhetőségére, s a meglévő egyenlőtlenségekre, amelyek különösen hátrányosan érintik a fiatalokat, a nőket, a migránsokat, s az atipikus munkakörben dolgozó munkavállalókat. Utalt a főigazgató az orosz-ukrán háború súlyos következményeire is. Mindezek globális válságot idéztek elő a megélhetésben, ezért a legszükségesebb lépés most a bérek emelése, hogy lépést lehessen tartani az infláció növekedésével. Kiemelte, hogy a tartós békéhez feltétlenül szükség van a szociális igazságosság megteremtésére, amely a politika prioritása kell, hogy legyen. Ehhez szükséges egy olyan globális koalíció létrehozása, amely lehetőséget biztosít a nemzetközi testületek és minden érdekelt együttműködésére. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak élen kell járnia a szociális igazságosság megteremtésében. Megemlítette, hogy az ILO 2025-ben globális normát kíván alkotni a platform munkáról, amelynek középpontjában a tisztességes munkafeltételek állnak majd. A főigazgató hangsúlyozta, hogy az ILO számít az európai szakszervezeti mozgalomra, az ETUC-val való szoros együttműködésre is a szociális igazságosságra való törekvésében.

A köszöntő beszédek után kezdődött meg az ETU=C Kongresszus munkaprogramja, amelynek keretében a küldöttek felszólaltak az Akcióterv pontjaihoz, majd elfogadták azt. Megvitatták és elfogadták a Berlini Kiáltványt, továbbá módosították az ETUC Alapszabályát, új tagot vettek fel és végül megválasztották az ETUC új vezetőségét.

A kongresszus által elfogadott legfontosabb, a következő évekre programot adó dokumentuma a Berlini Kiáltvány (Berlin Manifesto), amely hangsúlyozza, hogy az ETUC 50 éve küzd igazságos Európáért, amely biztonságos munkahelyeket, tisztességes fizetést, kiváló közszolgáltatásokat, minden ember számára egyenlőséget, demokratikus eszméket, valamint a kollektív tárgyalásokon és a szociális párbeszéden alapuló erős munkavállalói jogokat biztosít.

A kiáltványban megfogalmazott legfőbb törekvések, célok:

  1. véget kell vetni a megélhetési válságnak (valódi béremelések, biztonságos munkahelyek, tisztességes munkakörülmények, méltó nyugdíj fenntartásával, szociális dömping és csalások megszüntetésével)
  2. a munkavállók érdekét szolgáló átalakulásokra van szükség a munkakörülményekben (munkaidő csökkentése, távmunkában dolgozók jogainak meghatározása, élethosszig tartó tanulás, a digitális átalakulásban is az ember irányítson, ne az algoritmusok)
  3. igazságos gazdasági és társadalmi szerkezetre van szükség (fenntartható fejlődés, jó minőségű közszolgáltatások garantálása, egyenlőtlenségek megszüntetése, kollektív alku biztosítása, a szociális jogok elsődlegességének biztosítása a gazdasági szabadsággal szemben, s az EU iparpolitikája és monetáris politikája is ezeket a célokat szolgálja elődlegesen)
  4. a béke, biztonság és túlélés megbecsülése (igazságos átmenet a klímapolitikában, bevándorlók, menekültek emberi jogainak védelme, fellépés a szélsőjobboldal és minden antidemokratikus megmozdulás ellen, európai intézményi reformok támogatása a szociális és demokratikus Európa erősítéséért, Oroszország felszólítása az agresszió azonnali megszüntetésére)
  5. a munkavállalók és a szakszerezetek hangjának megerősítése (a szakszervezetiség erősítése az EU-ban, fiatal munkavállalók szakszervezeti tagságának növelése, kollektív szerződésekkel való lefedettség növelése, európai szociális párbeszéd erősítése, munkahelyi demokrácia fejlesztése, közbeszerzésekből közpénzt csak olyan munkáltatók kaphassanak, akik tiszteletben tartják a munkavállalói és szakszervezeti jogokat, ezen belül kiemelten a kollektív tárgyalás jogát).

A kongresszus döntött az ETUC Alapszabályának módosításáról is, amely változtatás a fiatalok jogait erősíti az EZUC szervezetén belül.

A kongresszus ünnepélyes keretek között megerősítette egy ukrán szakszervezet felvételét is az ETUC-ba.

A kongresszus megválasztotta az új vezetőséget, amelynek élén Esher Lynch áll, mint főtitkár

A kongresszuson valamennyi ETUC tag magyar szakszervezeti konföderáció küldöttei részt vettek. A Munkástanácsok Országos Szövegségét dr. Szabó Imre Szilárd ügyvezető alelnök és dr. Czuglerné dr. Ivány Judit nemzetközi jogi igazgató képviselte. A magyar küldöttek közül Zlati Róbert (MASZSZ) és dr. Czuglerné dr. Ivány Judit (Munkástanácsok) szólt hozzá az Akciótervhez. Zlati Róbert a szociális párbeszéd, a kollektív alku és a szakszervezetek kapacitása fejlesztésnek fontosságát emelte ki fő célként, s kérte éhhez az ETUC további támogatását. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit pedig a bérkonvergencia szükségességét hangsúlyozta, prioritásként kezelését hangsúlyozta, amelyet az immár majdnem húsz éves EU-tagsága ellenére sem sikerült elérnie a 2004 után csatlakozott kelet-európai tagállamoknak, amely helyzet veszélyeztetheti az európai munkavállalók egységét is.

A beszámolót készítette: dr. Czuglerné dr. Ivány Judit

  1. május 26-án véget ért a Munkástanácsok Országos Szövetségét is a tagszervezeti között tudó Európai Szakszervezeti Szövetség tisztújító kongresszusa, amelyen az Európai Bizottság elnöke és a német kancellár is tiszteletét tette. A Kongresszuson számos döntést hozott és elfogadta az alábbi Kongresszusi Kiáltványt. Az ETUC elnöki tisztségét a következő 4 évben Wolfgang Katzian, az ÖGB elnöke tölti be. A szervezet főtitkára továbbra is Esther Lynch lett.

Az ETUC Kongresszuson a Munkástanácsok Országos Szövetségét Dr. Czuglerné Dr. Ivány Judit nemzetközi jogi igazgató és Dr. Szabó Imre Szilárd ügyvezető alelnök képviselte.

BERLINI KIÁLTVÁNY
Európai Szakszervezeti Szövetség
Az ESZSZ 15-ik Kongresszusa – Berlin 2023 május 23-26.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) 50 éve küzd egy olyan, igazságos Európáért, amely biztonságos munkahelyeket, tisztességes fizetést, kiváló közszolgáltatásokat, minden ember számára egyenlőséget, demokratikus eszméket, valamint a kollektív tárgyalásokon és a szociális párbeszéden alapuló erős munkavállalói jogokat biztosít.

A részletes cselekvési programmal kísért berlini kiáltvány ambiciózus felhívás az európai szakszervezetek és mások számára, akik elkötelezettek e célok védelme, az életszínvonal, a szakszervezeti és emberi jogok, valamint a munkavállalók és közösségeik tiszteletben tartása mellett.

Arra kérjük Önöket, hogy csatlakozzanak hozzánk ebben az izgalmas és létfontosságú küldetésben, amely egy igazságos, biztonságos, korrekt és tisztességes Európa kialakítását célozza, ahol a dolgozó emberek szabadon élhetnek, lélegezhetnek és beszélhetnek, szolidaritásban a világ minden táján élőkkel: Egy olyan Európát, amelyet büszkén adhatunk át a jövő nemzedékeinek.

A megélhetési válság vége érdekében az ESZSZ:
– Előtérbe helyezi a kollektív tárgyalásokat és a szociális párbeszédet
– Támogatja a szakszervezetek valódi béremeléseket célzó kampányait, többek között a megélhetési bérszínvonal eléréséért, valamint az Európán belüli magasabb jövedelmekhez és a jobb munkakörülményekhez történő felzárkóztatásért
– Küzd a bizonytalan munka minden formája ellen a fizetetlen gyakornoki munka betiltásával, valamint a határozatlan idejű szerződésekhez és a teljes munkaidős munkához való jog biztosításával
– Küzdeni fog a szociális dömping és a csalás ellen
– Erőteljesebb uniós fellépést követel a nemek közötti bérszakadék megszüntetése érdekében
– Nyomást gyakorol az EU-ra, hogy határozott intézkedésekkel védje meg a munkahelyeket és a jövedelmeket a megélhetési válság szociális dimenziójának kezelése, valamint a nyugdíjak védelme és értékének javítása céljából
– Küzdeni fog az újabb megszorítások bevezetése ellen.

A munkavállalók érdekeit szolgáló átalakulás érdekében az ESZSZ:
– Támogatja a munkaidő csökkentésére irányuló kampányokat és azt, hogy a munkaidő rugalmassága feletti kontroll munkavállalók kezébe kerüljön.
– Küzdeni fog a távmunkában dolgozók jogaiért, beleértve a kijelentkezés jogát, valamint a betolakodó és tiszteletlen megfigyelés tilalmát.
– A szakszervezetek erőteljes bevonásával ösztönzi az igazságos átmenetet a technológiai és más munkahelyi változások kezelése során.
– Támogatja az “ember irányít” elvének megvalósulását és az emberi döntéshozatalhoz való jog megteremtését a munkahelyen.
– Ösztönzi az élethosszig tartó tanulás jogának univerzális biztosítását.

Egy igazságos társadalmi és gazdasági szerkezet érdekében az ESZSZ:
– Olyan, új gazdasági modellt kialakítását ösztönzi, amelynek középpontjában a valódigazdaság, a fenntartható növekedés, a munkahelyteremtés, a tisztességes munka, a méltányos és progresszív adózás és az újraelosztás áll
– Küzdeni fog a jó minőségű közszolgáltatásokhoz való, univerzális jogon alapuló hozzáféréshez és támogatja a köztulajdon szerepét annak érdekében, hogy a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés jobban garantálható legyen mindenki számára
– Közbenjár az erős európai iparpolitikáért, amely jelentős és hatékony köz- és magánberuházásokkal megalapozza a minőségi munkahelyeket és a társadalmi fejlődést
– Szót emel a minőségi szolgáltatások biztosításáért és azért, hogy a szolgáltatásban dolgozó munkavállalók minőségi szolgáltatásokat nyújthassanak
– Szorgalmazza, hogy az EU monetáris politikája a teljes foglalkoztatásra és a minőségi munkahelyekre koncentráljon
– Síkra száll az igazságosság és az egyenlőség, valamint a munkahelyi (és az élet minden területén megjelenő) sokszínűség mellett, többek között a nők munkaerőpiaci, munkahelyi és társadalmi egyenlőségének megteremtésére irányuló, átfogó intézkedésekkel
– A szociális jogok európai pillérében elért jogokkal összhangban törekedni fog az EU fiskális paktumának megszüntetésére és a Stabilitási és Növekedési Paktum megreformálására
– Követeli, hogy a munkavállalói, szakszervezeti és szociális jogok elsőbbséget élvezzenek a gazdasági szabadsággal szemben
– Ragaszkodik hozzá, hogy valamennyi közfinanszírozás és vállalati támogatás szigorú szociális, adózási és környezeti feltételekhez legyen kötve
– Küzdeni fog a szabad kollektív alku jogának megerősítéséért és azért, hogy kellő körültekintéssel egy olyan, fenntartható, erős Európa kerüljön kiépítésre, amely új, ellenálló és jövőorientált gazdasági és társadalmi modellként működik és amely Európát erős partnerré teszi a világban.

A béke, biztonság és túlélés megbecsülése érdekében az ESZSZ:
– Folytatja a nemzeti, európai és globális szintű, igazságos átmenetekre épülő, határozott fellépést az éghajlat-politika területén.
– Támogatja a békét, a demokráciát, az emberi jogokat és a globális szintű gazdasági igazságosságot valamennyi munkavállaló gazdasági biztonságának megerősítése érdekében.
– Felszólít Oroszország háborús agressziójának azonnali befejezésére Ukrajnában.
– Harcolni fog a bevándorlók, a menedékkérők és a háborútól, agressziótól, emberi jogsértésektől és a klímaváltozás hatásaitól szenvedőkért.
– Megerősíti a szélsőjobboldal és az egyéb, antidemokratikus szervezetek elleni kampányát, többek között a 2024-es európai parlamenti választások előtt.
– Támogatja az európai intézményi reformokat a szociális és demokratikus Európa előmozdítása érdekében.

A munkavállalók és a szakszervezetek erősebb hangja érdekében ESZSZ:
– Követeli, hogy tűzzék napirendre a szakszervezetiség megújításának témáját európai szinten, a fiatal munkavállalók számának fokozatos növelését, a tagsűrűség növelését, a tagszervezetek támogatását a munkavállalók jogainak megerősítésében, a munkakörülmények javítását és a munkavállalók hangjának felerősítését a kollektív tárgyalások és közös tevékenységek révén, különös tekintettel a munkavégzés új formáira.
– Támogatni fogja a tagszervezeteket megújulási stratégiáik fejlesztésében, beleértve a digitális szakszervezetiséget, valamint az országos és ágazati stratégiák koordinációját.
– Növelni fogja a kollektív megállapodásokkal való lefedettséget és küzdeni fog a szervezkedés univerzális jogáért, beleértve a munkahelyekre való bejutást, a kollektív tárgyalásokat és sztrájkjogot
– Áttekinti a közbeszerzésekre vonatkozó európai szabályokat annak érdekében, hogy közpénzekhez csak olyan szervezetek juthassanak, amelyek tiszteletben tartják a munkavállalói és szakszervezeti jogokat, tárgyalnak a szakszervezetekkel és melyeknek munkavállalóira kollektív szerződés vonatkozik
– Megerősíti az európai társadalmi párbeszédet és elmélyíti a szakszervezeti tevékenységek és jogok iránti tiszteletet
Harcol a szakszervezetek kollektív tárgyalási erejéből fakadó munkahelyi demokráciáért, amely tiszteletben tartja a munkahelyi információs, konzultációs és részvételi jogokat

A szakszervezetek és nemzetközi szövetségeik már több mint egy évszázada védik a munkavállalók, valamint családjaik és közösségeik jogait és életszínvonalát. Az erős szakszervezetiség segített újraépíteni és életben tartani a háború utáni Európát, és azóta is a kontinens társadalmi és gazdasági szerkezetének elmozdíthatatlan pillérét jelenti. Mivel a béke, az emberi jogok és a demokratikus intézmények ki vannak téve a populizmus és a politikai szélsőjobboldal támadásának, ezért megerősítjük elkötelezettségünket az erős szakszervezeti szerveződés, a tisztességes életszínvonal, a demokratikus jogok, valamint a munkavállalók és közösségeik hangjának hatékony hallatása érdekében.