Összefoglaló a 2020-as költségvetés tervezetéről
Varga Mihály pénzügyminiszter június 4-én ismertette a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A tervezet három célt szolgál a tárcavezető szerint: a családok támogatásának védelmét, a gazdaság védelmét és az ország biztonságának védelmét.
Makrogazdasági pálya
A 2020-as költségvetés lehetőségeit, keretei meghatározó makró adatok közül a kormány jövőre 4%-os gazdasági növekedéssel és 2,8%-os inflációval számol. A jelenlegi világgazdasági tendenciákat figyelembe véve a GDP növekedésére adott prognózis egyelőre optimistának tekinthető, a jegybank márciusi inflációs jelentésében 3,2%-os növekedést jelzett előre.
A magyar makró mutatók közül jelenleg az inflációs adatok talán a legizgalmasabbak. A KSH májusra vonatkozó adatai szerint az áprilisihoz hasonlóan 3,9% volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon, ami közel hét éves csúcsot jelent. Érdemes kiemelni a valós inflációs folyamatokat jobban mutató az élelmiszer- és az energiaárak kiszűrésével számított maginflációs mutatót, ami áprilisi 3,8%-ról 4,0%-ra emelkedett májusban. Az alapvető inflációs folyamatokat két fontos tényező befolyásolja a következő időszakban. Az egyik, hogy a dinamikusan növekvő belső kereslet és bérköltség-emelkedés mekkora árnyomást jelent (illetve az inflációs várakozásokat feljebb tolja-e), a másik, hogy a látványosan gyengülő világgazdasági konjunktúra mekkora hűtő hatást jelent majd a belső árfolyamatokra nézve. A jelenlegi folyamatok alapján tehát a kormány által 2020-ra várt 2,8%-os infláció alacsonynak tűnik. A jegybank jelenleg 3,1%-kal számol.
A költségvetés tervezete szerint a kormány az államadósság mutatót 2020 végére 65,5%-ra várja, ami alapvetően beleillik az elmúlt évek csökkenő trendjébe. Az államháztartás hiányát 1%-ban határozták meg. Ez meglepetést jelentett, hiszen alacsonyabb, mint amit még az egy hónappal ezelőtti konvergencia-programban vállalt. Ezzel a kormány 2020-ban nagyot lép a költségvetési fegyelem javításának irányába, karnyújtásnyira kerül ugyanis a valódi nullás egyenleg teljesítéséhez. A rendelkezésre álló adatbázis szerint még soha nem volt ennyire alacsony a költségvetés hiánya. Ezzel párhuzamosan a kormány igen magas tartalékokat is beépített a költségvetésbe, amiket, ha nem használna fel, akkor pontosan lenullázódna az EU-módszertan szerint számolt deficit. Az Országvédelmi Alap (378 milliárd) és az általános tartalék (110 milliárd) együttes összege ugyanis épp kiadja a 488 milliárd forint körüli jövő évre tervezett hiányt.
Az egyébként örvendetesen alacsony államháztartási hiánycél megvalósíthatósága annak tükrében merésznek tűnik, hogy a kormány az elmúlt hónapokban több olyan új csomagról is döntött (családtámogatások, gazdaságvédelmi akcióterv), ami inkább rontja a költségvetés egyenlegét. A kitűzött hiánycél teljesíthetőségének záloga lehet, hogy a kormány a bevételi oldalon mindhárom főbb adótípusból lényegesen magasabb összeget vár a 2020-ra, mint korábban. A cégek befizetései 70 milliárddal lehetnek nagyobbak, a fogyasztási típusú adók 455 milliárd forinttal teljesülhetnek magasabb összegben, míg a lakosság befizetései 65 milliárd forinttal lehetnek nagyobbak jövőre, mint eredetileg várta a kormány.
A fogyasztási típusú adóbevételek várt hatalmas emelkedését a kormány vélhetően új gazdaságfehérítő intézkedésekkel szeretné elérni. Erre utal a költségvetési törvény tervezetében szereplő megjegyzés, mely szerint „a kormány a Költségvetési Tanács észrevételével összhangban olyan további gazdaságfehérítő intézkedéseken dolgozik, amelyek biztosítják a bevételi tervszámok teljesülését. Ezek várhatóan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fehéredésben betöltött szerepének növelését, valamint az elektronikus fizetési rendszerek elterjesztését szolgálják majd”.
Az uniós programok bevételeinek alakulása hat ezzel ellentétesen: korábban ugyanis 2020-ra a kormány 1 999 milliárdos bevétellel számolt, most már csak 1 481 milliárd forinttal. Emellett az önkormányzati alrendszer egyenlege tekintetében a kormány sokkal kedvezőbb folyamatokkal számol. Korábban erre pénzforgalmi szemléletben -418 milliárd forintot kalkulált, most már csak -45 milliárd forintos egyenleggel számol.
Új intézkedések
Varga Mihály tájékoztatása szerint a családok támogatása jövőre 224 milliárd forinttal lehet magasabb, mint idén, a vállalkozások pedig összességében 500 milliárd forinttal járhatnak jobban 2020-ban. A központi alrendszer mérlegéből jól látszik, hogy mely területeken lehet nagyobb hangsúlyeltolódás 2020-ban. A központi költségvetés kiadásai összességében 5,8%-kal lehetnek magasabbak az ideinél. Ebből látványosan kilóg a lakásépítési támogatások 22,4%-os emelkedési üteme, ami nem meglepő a kormány új családvédelmi intézkedéseinek fényében.
Kiemelkedő kiadásnövelést jelent a tartalékbővítés: az Országvédelmi Alap összege az ideinek a hatszorosa lesz például. Emellett érzékelhetően emelkednek az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is, közel 100 milliárd forint a növekmény.
A közmunkaprogram várható visszaszorulásával párhuzamosan a kormány is kisebb összeget szán erre a célra: jövőre 140 milliárd forintot költhet az idei 180 milliárd forint után.
Nagy nyertes továbbá a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Innovációs Alap, melynek keretösszege 75%-kal lett magasabb.
Érzékelhető forrásbővülés történik az egészségügy területén is. Az Egészségbiztosítási Alap ugyanis 10,2%-kal több forrásból gazdálkodhat jövőre, ezen belül a kórházak szempontjából fontos gyógyító megelőző ellátás előirányzat 12,2%-kal, 155 milliárd forinttal lesz magasabb. Vagyis a kórházak jövőre 1,5 havi plusz juttatással kalkulálhatnak. A gyógyszerkassza (bruttó) összege 8,5%-kal 393 milliárd forintra emelkedik.
Nyugellátás
A nyugellátásokkal kapcsolatos kiadások 3,9%-kal növekedhetnek. A jövő évi átlagos infláció 2,8% lehet a kormány várakozása szerint, ami egyúttal azt is jelenti, hogy 2020. január elsején ennyivel emelkedik az időskorúak járandósága.
2019 januárjában az átlagnyugdíj összege 130 500 forint volt, így várhatóan ez az összeg jövőre 134 154 forintra emelkedik. Ez havonta 3 650 forintos egyenlegjavulást jelent egy átlagos nyugdíjban részesülő időskorúnak, ami éves szinten közel 44 ezer forintos plusz.
2020-ban is lesz lehetőség nyudíjprémiumra, mivel teljesülhetnek a törvényi feltételek, vagyis a GDP-növekedés az előírt 3,5% felett lehet. Egy átlagnyugdíj esetén ez annyit tesz, hogy jövőre egyszeri 10 ezer forintos prémiumban részesül.
Érdemes megjegyezni, hogy a 2,8%-os nyugdíjemelés és a nyugdíjszámításba be nem épülő prémium sokakat nem vigasztal, hiszen a nettó bérek a következő években 7,5-9,5 százalékkal emelkedhetnek, vagyis a bérek és a nyugdíjak közötti olló tovább nyílik.
Családtámogatások
A kormány jövőre 2 227 milliárd forintot költ a családpolitikai célú kiadásokra, kedvezményekre (ebbe beletartozik a családi pótlék, az önkormányzatok már eddig is ismert támogatása, stb.). Ezek közül kiemelünk néhány, leginkább új elemet:
- Nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatására 10,5 milliárd forint mehet el.
- A babaváró támogatás kamattámogatása 20,1 milliárd forintba kerülhet, a babaváró támogatás tartozások elengedése 2,19 milliárd forint lehet, míg a babaváró támogatás banki költségtérítése 3,9 milliárd forint.
- A falusi CSOK kerete 60 milliárd forintot érheti el 2020-ban.
- A kamattámogatott hitel kiterjesztése 11,2 milliárd forintos kiadást jelent.
- A többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentése 16,5 milliárd forintba kerül.
- A Nők 40 program jövő évi kiadási vonzata már 285 milliárd forintot érhet el.
- A négygyermekes anyák szja-mentessége 22 milliárd forintba kerülhet.
- Az illetékmentes öröklés 37 milliárd forintot tesz ki.
Állami beruházások
A kormány az eddigieknek megfelelően folytatja a már megkezdett nagyobb állami beruházási programokat. Ilyen az Egészséges Budapest Program, amire jövőre 35 milliárd forint jut, folytatódik a Magyar Falu Program, a kistelepülések megközelíthetőségének javítását célzó program, fennmarad a Modern Városok Program, a közúti és vasúthálózati infrastruktúra fejlesztését célzó programokat is betervezte a kormány.
Béremelések
Az állami béremelésre váróknak is üzen a kormány a költségvetésben. “A költségvetés számszakilag és szabályrendszerében is lehetőséget nyújt további ágazatokban, foglalkoztatotti csoportokban életpályák indítására, folytatására és egyéb bérrendezésekre a 2020. év vonatkozásában. Ezek tekintetében azonban a kormány a későbbiekben hoz döntést a költségvetés biztosította keretek között”.
A jövő évi költségvetésbe az egészségügyi dolgozók többlépcsős béremelésének első eleme van beépítve. Emellett a költségvetési törvény tervezet 230-ik oldala szerint “rendelkezésre áll a forrás továbbá a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak illetményének növelésére, a bölcsődei humánerőforrás anyagi elismerésére, az Országgyűlésről szóló törvényben meghatározott képviselői juttatások, illetve köztisztviselői illetmények növelésére, a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti illetményemelés következő ütemére, valamint az Állami Számvevőszék foglalkoztatottjai illetményének nemzetgazdasági átlagkeresethez kötött növekedésére”.
Adóváltozások
A kormány a 2020-as költségvetés beterjesztésével egy időben a kormány benyújtotta a jövő évi adócsomagot is. Íme a várható főbb változások:
- Az új adótörvény élethosszig tartó személyi jövedelemadó mentességet biztosít a legalább négy gyermeket szült vagy örökbefogadott, és azokat saját háztartásában nevelő vagy felnevelt édesanyák számra a munkával szerzett jövedelmeik tekintetében.
- Olcsóbb lehet a csekkbefizetés is. A csekkes átutalások ugyanis 20 ezer forintig illetékmentesek lesznek, továbbá itt is érvényes lesz a 6 000 forintos illetékmaximum.
- A KKV-szektor beruházási tevékenységének ösztönzése érdekében a javaslat szerint a fejlesztési adókedvezmény kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogcímének értékhatára 3 év alatt kedvezőbbé válik.
- A fejlesztési adókedvezmény illetően továbbá a 2020. január 1-jétől kezdődően bejelentett beruházások vonatkozásában megszűnnek a létszám- és bérköltség feltételek.
- Megszűnik az adófeltöltés társasági adóban, innovációs járulékban és energiaellátók jövedelemadójában.
- Január elsejétől megszűnik az egyszerűsített vállalkozó adó, az EVA.
- A Kisvállalati adó mértéke 13 százalékról 12 százalékra csökken január elsejétől. Mivel a kisvállalati adó kiváltja a szociális hozzájárulási adót, így a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összhangban indokolt a kisvállalati adókulcs csökkentése.
- 18%-ról 5%-ra csökken a szálláshely-szolgáltatás áfa kulcsa, de közben érvényes lesz erre a szolgáltatási körre is a turisztikai fejlesztési hozzájárulás.
- A javaslat több ponton, jelentős mértékben csökkenti az adózói adminisztrációs terheket a helyi iparűzési adóban.
- A reklámadó mértéke 0%-ra csökken 2019. július 1-jétől kezdődően, ideiglenesen.
- Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változik.
- Emelkedik a dohánytermékek jövedéki adótartalma. A Pénzügyminisztérium közlése szerint az utolsó három lépéssel 2021-re elérjük az előírt uniós minimum adó szintjét.
- Érdemes megemlíteni, hogy a szociális hozzájárulási adó mértékének a 2% pontos csökkentése (17,5%-ra), július elsejétől, 2019-ben az intézkedés 144 milliárd forintot, 2020-ban 156 milliárd forintot hagy a gazdaságban.
Összefoglaló
A jövő évi költségvetés tervezéséhez használt gazdasági növekedést (+4%) jelen globális folyamatok tükrében, illetve a piaci várakozásokhoz képest is optimistának lehet nevezni. A várt 2,8%-os inflációs pedig alacsonynak tekinthető, jelenleg 4% körül van a ráta. Nem látni, hogy mitől csökkenne 4%-os gazdasági növekedés mellett ekkorát a fogyasztói árak növekedési üteme. Ezeknek a mutatóknak a tényleges alakulása alapvetően meghatározza a költségvetési tervezet teljesülését. Biztonságot jelentenek az előző évekhez képest drasztikusan felduzzasztott tartalékok, ami egyben arra is utalnak, hogy a kormány is érzékeli a globális folyamatokban rejlő jelentős bizonytalanságot.
A gazdaság fehérítésére évek óta tett intézkedések igen sikeresek, a költségvetési bevételi oldala jelentősen nőtt. A többletforrások felhasználása természetesen alapvetően politikai döntés. Jelenleg a családok, a gyermeket vállalók, illetve a vállalkozások az egyértelmű haszonélvezői a kedvező államháztartási folyamatoknak.
A 4% körüli gazdasági növekedés teljesülése esetén az országban egyre jobban érzékelhető munkaerőhiány érdemben nem csökkenhet. A munkaerő-tartalékok (pl: közmunkaprogramban dolgozók) tovább apadhatnak, ami fenntarthatja, de akár tovább erősítheti a munkavállalók érdekérvényesítő képességét. A többször emlegetett egykulcsos SZJA-val kapcsolatban érdemi előrelépést a költségvetési tervezet nem tartalmaz, úgy ahogy a munkavállalókat átfogóan érintő változást sem. A publikált menetrend szerint a költségvetési törvény zárószavazása július 12-én várható.
Az összefoglalót készítette: Tóth Gergely közgazdász
Fotó: Kovács Tamás/MTI/MTVA
ZVDDSZ: sok az ötletelés a Volán szakmában
A ZVDDSZ szerint a sok ötletelés egyáltalán nem segítette elő a Volán portfólió hatékonyabb és színvonalasabb működését.
Állatorvosi ló, egyáltalán nem túlzás így jellemezni a közúti közösségi közlekedés szervezetét. Erre utal egy rövid történeti áttekintés.
2006 elején az MSZP-SZDSZ kormány- elsősorban SZDSZ nyomásra – privatizálni akarta a Volán – társaságokat. Mivel a kormánytagok nagyobb hányada, az ellenzék és az akkor még számottevő erőt felmutató szakszervezetek nem láttak a konstrukcióban gyógyírt a problémákra, ezért megálljt mondtak a szándékra.
2006 őszén újabb ötlet született: össze kell vonni a 24 Volán-társaságot. Ekkor valóban voltak gondok a megyei közlekedési cégek működésében. Azonban valamennyit egy kalap alá vették: pazarlóak, nem bírják a versenyt az egyéni közlekedéssel szemben, hiányzik az innováció –hangzottak a bírálatok. Érzékelhető különbség volt a társaságok üzletmenetében, még hasonló feltételek között is.
A döntéshozók nem azt vizsgálták, hogy az érlelődő közlekedési piac versenyében egyes cégek miért képesek startvonalhoz állni, mások miért nem. Az ekkor már alaposan megerősödött ellenzék és a szakszervezetek végül is eltérítették a szándékot és egy laza szerveződés (konzorcium) lett a végeredmény.
Emlékszünk: 2011-ben egy giga-konstrukció ötlete kapcsán kaptuk fel a fejünket. Az ötletgazda egy mintegy 100 közlekedési vagy ahhoz köthető céget gondolt közös irányítás alá vonni. Szerencsére a szándék rövidesen elvetélt. 2012 elején a MÁV-Volán Holding terve robbant be már sokadszorra az ötletcunamiba, majd derült égből villámcsapásként 2012 áprilisában befutó lett a regionális változata. Két éves (2013., 2014.) előkészítés után 2015. január 1-jétől már a 7 Közlekedési Központ kezdte meg a szolgáltatást a közlekedési piacon. A zászlóra tűzött cél a költséghatékonyság és a színvonalas szolgáltatás volt. Majd jött az újabb irányváltás: ugyanezen jelszavak jegyében ismét strukturális átalakítás vár a cégekre, a Volánbusz Zrt-be olvadnak be a Közlekedési Központok 2019. október 1-jei hatállyal. Érdekesség, ezen nagy ívű átszervezések állandó kísérő jelensége az eredményesség ígérete, a kitapintható önbizalom.
Így volt ez a régiós átszervezésnél és így van ez most is. Meg kell, hogy jegyezzük: a régiós ötlet megvalósítói már a Volán szakma közelében sincsenek. Egyébként is elenyésző azon szakemberek száma, akik hosszabb időt töltenének a közlekedést irányító apparátusokban (minisztérium, vagyonkezelő stb.). Így elég nehéz tervszerű és tudatos közlekedési stratégiáról beszélni.
A mostani átszervezés előestéje tavaly ősszel volt, amikor is takarékra csavart üzemmódban megkezdődtek a munkálatok, majd a februári részvényesi határozat hozta fokozott lendületbe az összevonás gépezetét. Május 22-én egy konzultáció keretében ismertették az új cég szervezeti és működési modelljét, ami egy erősen centralizált irányítási rendszert sugall.
A régiósítás hatékonysága már induláskor megkérdőjelezhető volt. Hatástanulmányok, érdemi szakmai egyeztetés nélkül csakis „ugrás a sötétbe” mottóval volt jellemezhető a helyzet. Költséghatékonyság helyett aránytalanul magas költségnövekmény volt a hozomány. Ráadásul nem a működési ráfordítások emelkedtek az egekbe, hanem a kiszervezett tevékenységek igényeltek indokolatlanul magas finanszírozást. A színvonal sem javult, inkább visszaesett. A járműpark állapota vészjóslóan romlott, a folyamatos munkaerőhiány miatt pedig állandósultak a foglalkoztatási problémák és már nem csak elszigetelten jelentek meg a járatkimaradások.
Most újabb átszervezés teszi próbára a munkavállalókat és az utazóközönséget. Vajon tovább élnek-e a negatív tendenciák, mi a garancia a megújulásra?
Most mindenesetre nagyobb szakmaiság érzékelhető, mint a korábbi átszervezésekkor. A felvázolt szervezeti és működési modell is bizonyos feltételek mellett esélyt hordoz magában a változásra. Ám a kérdések sorjáznak: lesz-e pénz az autóbuszpark minőségi megújítására, marad-e a gyengélkedő alkatrészellátási rendszer, tovább gyűrűzik-e a munkaerőhiány? Az egyik legsarkalatosabb kérdés: az új cég képes lesz-e az alapvetően különböző bérezési és foglalkoztatási rendszereket, más-más vállalati struktúrákat és kultúrákat hozzávetőlegesen konszenzussal összevonni.
A ZVDDSZ szerint a közösségi közlekedés jövője nem lehet közömbös sem a szolgáltatást igénybe vevőknek, sem a munkavállalóknak, sem a tulajdonosnak. Ezért társadalompolitikai súlyával és szerepével összhangban kell az ágazat kérdéseit napirenden tartani.
Horváth László
elnök
ZVDDSZ
A raktárakban is gond a vasárnap
GAZDASÁGKUTATÓ CÉG VENNÉ KEZÉBE A HÉT VÉGI MUNKAVÉGZÉSSEL KAPCSOLATOS FELMÉRÉST
A jövő heti VKF-ülésen napirendre kerülhet a rövidített vasárnapi nyitvatartásról szóló egyeztetés, amelyhez a munkavállalói oldal egységes javaslatát fogalmazná meg a Munkástanácsok konföderáció. Úgy tudjuk, az áruházláncok között nehezen születik konszenzus az önkorlátozás mértékéről, holott a piaci szempontok is az észszerű változást sürgetnék, mert nemcsak a boltokban, hanem a logisztikai bázisokon is problémás a vasárnapi munkaszervezés. Az egyik gazdaságkutató cégnél már tárgyalnak a lakossági felmérés körülményeiről.
A jövő héten dönthetnek a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (VKF) tagjai arról, hogy mikor kezdődhetnek az érdemi tárgyalások az áruházak vasárnapi nyitvatartásának rövidítését célzó munkavállalói javaslatról. Eközben az egyik gazdaságkutató cégnél már megkezdődtek a tárgyalások a kérdés felmérésére a piacon és a lakosság körében – tudta meg a Magyar Nemzet.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok konföderáció elnöke lapunkkal közölte: levélben kezdeményezte a VKF munkavállalói oldalát képviselő tagszervezeteknél, hogy a cégek felé közös kezdeményezésként jelenítsék meg a kereskedelmi dolgozók 90 százaléka által támogatott javaslatot.
– Előzetesen már látható, hogy a bolti alkalmazottak nagyon nagy része üdvözölné a vasárnapi munkavégzés rövidülését, a családi körben töltött hosszabb szabadidőt. Mivel a bérek jelentősen emelkedtek mostanra, mára kevesebb áruházi dolgozó számára létfontosságú, hogy a hét végi pihenését munkára áldozza, felértékelődött a családban töltött idő – vélekedett.
Az elnök jelezte, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség részéről várható pozitív válasz, együttműködésre hajlanak a közös kezdeményezés kapcsán, a Liga konföderáció viszont még hezitál, piaci szempontból ugyanis nem feltétlenül ért egyet az önkorlátozással. Emlékezetes, a Gaskó István vezette Liga Szakszervezetek és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége 2015 tavaszán az Alkotmánybírósághoz fordult a vasárnapi zárvatartás miatt, mondván, a piacnak nem volt elegendő ideje a felkészülésre.
A két szervezet több tízezres utcára kerülő munkavállalói tömeget és a kereskedők várható milliárdos veszteségeit vizionálta a boltzár következtében, amikor a vasárnapi munkavégzés korlátozása ellen lépett fel. Az aggodalmakra utóbb rácáfoltak a piaci folyamatok, így mára a minden területen növekvő forgalomban a munkaerőhiány okozta anomáliák orvoslására keresnének közös megoldást az érintettek.
Palkovics Imrétől azt is megtudtuk, hogy a háromoldalú konzultációs fórum tagjaként a kormány képviseletében Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár jelezte, hogy érdeklődéssel várja a fölvetéssel kapcsolatos egyeztetéseket, amelyet támogatólag, de jogszabály-módosítási szándék nélkül követ a kormányzat, és alapvetően a vásárlók, a munkavállalók és a piaci szereplők közös érdekeit szem előtt tartó egyezséget szorgalmaznak, amennyiben komoly szándék mutatkozik az önkéntes változtatásra.
Úgy tudjuk, az önszabályozáson alapuló közös megállapodás legnagyobb akadálya egyelőre az lehet, hogy ugyan nem hivatalos fórumokon valamennyi piacvezető cég támogatja, de minimum nem ellenzi a nyitvatartás rövidítésének gazdaságos megoldását, az üzleti információk miatt azonban nyilvánosan egyik áruházlánc sem kíván belemenni a részletekbe. Emiatt várathat magára a munkáltatói oldal konszenzusos álláspontja.
Holott az egyik áruházlánc neve elhallgatását kérő középvezetője lapunknak elmondta: a késő estig tartó vasárnapi nyitvatartás a nagy cégeknél a nem kellő számú dolgozói állomány miatt a logisztikai folyamatok lebonyolításában is gyakran jelent komoly kihívást. Mint mondta, nem csupán az eladótérben, hanem a helyi és a központi raktárakban is nehézkes a vasárnapi munkaszervezés, mert kevés a fizikai és a szakképzett dolgozó, akik közül sokan az egész heti hajtás után már nem vállalnak hét végi túlórát.
Tipikus probléma, hogy a központi árukészletet tároló logisztikai bázisokon vasárnaponként kevés a targoncás, a sofőr, a raktáros, az árut válogató komissiózó a munkaterületeken, ami miatt a cégek a saját logisztikájukon keresztül is nehezebben tudják megszervezni a szállítást a raktár és egy adott bolt között. Emiatt is szükséges lehet a vasárnapi üzemelés újragondolása a vállalati vezető szerint, ami ráadásul az eladótér vasárnapi bezárása utáni feladatok, például a hétfői nyitásig szükséges árufeltöltés körülményeit is optimalizálná.
Forrás: magyarnemzet.hu
Az emberközpontú növekedés felé
Lassul a növekedés Európában, az Egyesült Államokban, Kínában, Japánban és más vezető gazdaságokban, ahogy az a Nemzetközi Valutaalap és a világbank nemrégiben megjelent, az idei évre vonatkozó globális előrejelzéseiből is kiderült, amelyeket jócskán lefelé módosítottak – írja a Világgazdaság.
Ugyanakkor a politikai és az üzleti élet vezetői tudják:
többet kell tenniük azért, hogy felkészítsék a munkavállalókat a növekvő automatizáció, a stagnáló bérek, az egyre jobban terjedő részmunkaidős, meghatározott ideig tartó, átmeneti foglalkoztatás korszakára.
Ez a két kihívás – a gazdasági növekedés újjáélesztése és az embereknek a jövő munkaerőpiacára való felkészítése – összekapcsolódik, de nem feltétlenül abban a hagyományos értelemben, hogy a makrogazdasági élénkítés vagy a javuló hatékonyság jelenti a legjobb módját a munkalehetőségek teremtésének és az életszínvonal emelésének. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy a növekedés önmagában nem elegendő a megnövekedett egyenlőtlenség és a munka átalakulásához kapcsolódó bizonytalanság csökkentéséhez. Továbbá a magas adósságszintek és a történelmileg alacsony szintű kamatok miatt a politikai döntéshozóknak kevesebb hagyományos eszközük maradt a gazdaság élénkítésére egy újabb recesszió esetén.
Ebben az új időszakban a kormányzatoknak és az üzleti élet vezetőinek a növekedés és a munkaerőpiac közötti kapcsolatot ellenkező irányból kell megvizsgálniuk. Ez azt jelenti, hogy
az egyes országok a társadalmi szerződéseik javításával és polgáraiknak a munka világára történő jobb felkészítésével tudják a leghatékonyabb módon erősíteni a gazdasági növekedést és a fejlődést.
Erre a konklúzióra jutott nemrégiben a Globális Bizottság a Munka Jövőjéről elnevezésű, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szervezésében létrejött független testület, amelynek társelnöki posztjait Cyril Ramaphosa dél-afrikai államfő és Stefan Löfven svéd kormányfő tölti be.
A bizottság három gyakorlati lépésre tett javaslatot – amelyek mindegyike arról is szól, hogy többet kell invesztálni az emberekbe –, amivel az országok egyszerre erősíthetik a társadalmi inklúziót és a gazdasági növekedést. Az emberekbe történő nagyobb mértékű befektetés nem csak az egyes országok társadalmi szerződéseinek – gyors technológiai változások korában történő – erősítése miatt fontos. Ez egy új, emberközpontúbb növekedési és fejlődési modell bázisát jelentheti, amely a remények szerint fenntarthatja a világgazdaság lendületét egy olyan időszakban, amikor folyamatosan veszít erejéből az a két növekedési motor – a rendkívüli mértékű makrogazdasági élénkítés és az exportvezérelt ipari termelés –, amelyre sok ország támaszkodott éveken, akár évtizedeken át.
A bizottság első javaslata szerint az országoknak növelniük kellene az állami és magánbefektetéseket a saját polgáraik képességeinek erősítése érdekében, ami a legfontosabb módja a termelékenységi növekedés tartós emelésének.
Néhány kormányzat nem fektet elegendő forrást az oktatás minőségébe és a képzések fejlesztésébe. A politikai döntéshozóknak azonban mindenütt a világon többet kell tenniük e téren, ahogy a népesség életkori változásai és az automatizáció szétbomlasztja a feldolgozóipart (amelyre a fejlődő gazdaságok hagyományosan támaszkodtak az iparosítás során) és a szolgáltató szektort (ahol a foglalkoztatás koncentrálódik a fejlett gazdaságok körében). A bizottság ezért arra szólította fel az országokat, hogy építsenek ki egy egységes keretrendszert az élethosszig tartó tanulás támogatására. Ez magában foglalja az erősebb és jobban finanszírozott munkaerőpiaci képzéseket, kiigazító intézkedéseket, a kibővített állami foglalkoztatási szolgáltatásokat és az egységes szociális védőháló rendszerét.
Másodsorban a kormányzatoknak a munkaadói, munkavállalói szervezetekkel együtt javítaniuk kellene a munka világával kapcsolatos nemzeti szabályozásokat és intézményeket.
Ezek kihatnak a munkalehetőségek mennyiségére, eloszlására, valamint a bérezésre, és így a vásárlóerő, valamint az aggregált kereslet szintjére is. A bizottság emellett külön felszólított az egységes munkagarancia létrehozására, amelynek értelmében minden munkavállaló – függetlenül a szerződéses viszonyától vagy foglalkoztatotti státuszától – élvezné az alapvető jogokat, így a „megfelelő szintű, méltányos bérezést” – ahogy az az ILO alapokmányában száz évvel ezelőtt le lett fektetve –, a munkaórák maximálását és a munkahelyi egészség és biztonság védelmét.
A munkavállalók és a munkaadók strukturált szociális dialógus keretében történő kollektív képviseletét állami közjóként kellene biztosítani, és ezt a kormányzati intézkedéseknek aktívan erősíteniük kellene.
A szülőket megillető pótszabadságtól kezdve az állami szolgáltatásokig olyan intézkedésekre van szükség, amelyek bátorítják az otthoni gyermeknevelés megosztását a nemi egyenlőség munkahelyeken való elősegítése érdekében. A nők hangjának és vezető szerepének erősítése, a munkahelyi erőszak és zaklatás csökkentése és a bérezés átláthatóságának biztosítása fontos tényező ebből a szempontból.
Harmadsorban az országoknak növelniük kellene az állami és magánberuházásokat olyan munkaintenzív gazdasági szektorokban, amelyek a társadalom számára kiterjedtebb hasznot hoznak.
Ebbe beletartozik a fenntartható vízügyi, energetikai, digitális és közlekedési infrastruktúra, az egészségügyi és szociális ellátási ágazat, a vidéki gazdaság és az oktatás-képzés területe.
A vállalatfejlesztéssel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság (Business and Sustainable Development Commission) számításai szerint az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérése 12 ezermilliárd dolláros piaci lehetőséget generálhat négy területen – az élelmiszeripar és a mezőgazdaság; a városok; az energetika; valamint az egészségügy terén –, és 380 millió munkahelyet hozhat létre 2030-ra. Ezen lehetőségek kihasználása segítheti az országokat az automatizáció és a gazdasági integráció – munkahelyek megszűnését okozó és potenciális keresletcsökkentő – hatásainak kompenzálásában.
Ez a három lépés minden ország számára – függetlenül a gazdasági fejlettségük szintjétől – stratégiaként szolgál arra, hogy erősítsék a társadalmi igazságosságot és a gazdasági növekedést, valamint kiterjesztett módon a politikai intézményekbe vetett hitet is.
Egy évtizeddel ezelőtt, a pénzügyi válság tetőpontján a G20-országok vezetői elkötelezték magukat amellett, hogy egy kiegyensúlyozottabb és fenntarthatóbb növekedési modellt építenek ki, amely tekintettel van a múltban elkövetett szakpolitikai tévedésekből és gazdasági egyensúlytalanságból levonható tanulságokra. A világ azóta alig haladt előre ennek a célnak a megvalósítása terén. A követendő út azonban egyértelmű: folyamatos, megnövelt befektetésekre van szükség az emberek képzése, vásárlóereje és munkalehetőségei terén.
Forrás: Világgazdaság
A HTFSZ azonnali és legalább 50%-os béremelést tart szükségesnek a rendvédelmi szférában!
Hiszen ki ne emlékezne a három pillérre, amelyből kettő nem is volt, egy pedig romokban hever, a tervezés utáni kivitelezés sajnos kudarcot vallott.
A május 31-én megtartott BÉT ülésen, semmilyen biztató bejelentés NEM hangzott el, ha csak azt nem tekintjük annak, hogy tisztában vannak vele, hogy nagy baj van a szférában. A minisztérium további türelmet kértek a dolgozóktól és ismételten kérték a szakszervezeteket, hogy próbálják meg nyugtatni az állományt. Az ülést követően a szféra szakszervezetei az alábbi közleményt adták ki, ami itt olvasható: http://htfsz.hu/2019/05/31/a-bet-munkavallaloi-oldalanak-kozlemenye/
A napokban több hírportálon jelentek meg olyan cikkek, amik kormány közeli információkra hivatkozva, egy esetleges bérfejlesztésről szólnak, de sajnos a 2020-as költségvetés tervezetbe erre semmilyen nyomot nem találtunk.
A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete azonnali és legalább 50%-os béremelést tart szükségesnek a rendvédelmi szférában!
Kéri többek közözött azért, mert csak így állítható meg, a soha nem látott mértékre emelkedett fluktuáció és létszámhiány, ami már a biztonságos működést is veszélyezteti időnként.
2019. június 11.
HTFSZ Elnökség
VPDSZ: Besorolások felülvizsgálata
Tisztelt Tisztségviselők, Kedves Tagjaink!
Korábban tájékoztattalak benneteket, hogy több esetben kezdeményezte a szakszervezet a besorolások felülvizsgálatát, különösen azokban az esetekben, ahol jogvitára is sor került.
Ezekben az esetekben már beszámoltunk a korábbi részben sikeres munkáltatói intézkedésről is. Azonban az utóbbi kezdeményezésünk sajnálatosan, nem került kellőképpen kivizsgálásra a humán terület által, így újjab levélváltásra került sor. Természetesen nem adjuk fel. Reményeink szerint megváltozik a humán területen is ezen jogviták megítélése, ennek keretében került sor a Szalavics Mariann Szakfőigazgató Asszonnyal való tárgyalásra is.
A mellékelt cikkünkben, az ezzel kapcsolatos egyik jogesetet ismertetjük azzal, hogy a szakszervezet az egyéni jogvitákon keresztül is próbál tagjain segíteni.
Üdvözlettel,
Holecz Gábor elnök
RÉT: fókuszban az állomány helyzetének javítása
A Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) június 17-ei ülésén az ORFK képviselői tájékoztatást adtak arról, hogy a Riasztv. februári hatálybalépésével bérhátrányba került munkavállalók közül több munkakört illetően is béremelést hajtott végre a rendőrség, melynek fedezetét saját forrásaikból teremtették meg.
Szó esett arról is, hogy útlevélkezelői feladatokat ellátók, illetve a határellenőrzést végzők hivatásos pótléka – a vonatkozó BM rendelet módosítása következtében – 100-ról 200 %-ra emelkedett, de a kedvező változás a „zöld határon” dolgozókat nem érinti, mivel rájuk a jogszabály-módosítás nem terjed ki. A tanácskozás napirendjén szerepelt továbbá a RIASZ törvény FRSZ által kezdeményezett módosítása, a KR Légirendészeten dolgozók díjazása, a központi bérgazdálkodás, a rendészeti szakgimnáziumi tanulók jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdések, valamint a rendvédelmi egészségkárosodási járulékban részesülők igazolvánnyal történő ellátásának kérdése. Mindezekről részletesen az innen letölthető főtitkári tájékoztatóban számolunk be.
Hamarosan tárgyalóasztalhoz ülnek az üzletek és a dolgozók képviselői
A VASÁRNAPI NYITVATARTÁS RÖVIDÍTÉSÉBEN EGYETÉRTENEK A FELEK, A VEVŐKÖN MÚLIK A VÁLTOZÁS
Úgy tűnik, nyitott kapukat döngetnek a munkavállalók képviselői a piaci szereplőknél az üzletek vasárnapi nyitvatartásával kapcsolatos kezdeményezéssel, miszerint a jövőben a kereskedők önkéntes alapon rövidítsék működésüket a hét utolsó napján. A munkaerőhiány miatt mindkét fél által racionális lépésnek tartott javaslatból a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán születhet hosszú távú, önszabályozó megoldás, amelyet üzleti szempontok alapján valamennyi nagyvállalat támogathat.
Hamarosan a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma (VKF) elé kerülhet az áruházak vasárnapi nyitvatartásának kérdése. Az önszabályozáson alapuló, egységes változtatásra a cégek nyitottnak mutatkoznak a munkaadói oldalon, a munkavállalók pedig üdvözölnék a számukra kedvezőbb, rövidített munkaidőt – mondta a Magyar Nemzetnek a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
Palkovics Imre jelezte: a magas szintű munkaügyi kapcsolatok fórumain lezajlott egyeztetéseiből kiderül, hogy a kereskedelmi cégek képviselői nyitottak a vasárnapi üzemelés észszerű módosítására, amelyre az önkéntesség lehetősége és a megfelelő fogyasztási környezet miatt megérett az idő.
Ahogy azt lapunk hétfőn megírta: a Munkástanácsok konföderáció tagja, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete munkaerőpiaci tapasztalataik alapján azt javasolja a kereskedelmi vállalatoknak, hogy közös üzletpolitikai döntéssel rövidítsék a vasárnapi nyitvatartásukat 2, 4 vagy 6 órával, ami a dolgozóhiányos területen több szempontból optimális megoldás lenne.
Palkovics Imre szerint a cégek elfogadhatónak tartják a felsorolt szempontokat, és egyetértenek azzal, hogy jó lenne újragondolni a hét utolsó napján jellemző működést a gazdaságosabb munkaszervezés és a színvonalas kiszolgálás érdekében.
A Munkástanácsok elnöke úgy látja, ehhez viszont az is szükséges lenne, hogy a piaci szereplők nagyobb bizalommal forduljanak egymás felé a közös, a vásárlókkal együtt valamennyi fél számára optimális helyzet kialakításában, és vállalják fel, hogy a vasárnapi hosszított nyitvatartást a piaci verseny teszi veszteségessé.
– Miután a kereskedők kialakították közös álláspontjukat, érdemes lesz tárgyalóasztalhoz ülni a konzultációs fórumon, eközben piackutató cégek közreműködésével a lakosság véleményét is meg kell vizsgálni a tervezett változtatásról. Szó sincs arról, hogy népszavazást szeretnénk a kérdésben, és nincs semmilyen jogszabályi nyomás ebben az ügyben – hangsúlyozta Palkovics Imre.
Megkérdeztük az áruházláncokat is, hogy állnak a vasárnapi üzemeléssel, és a jogszabály 2016-os eltörlése óta miként alakul a nyitvatartás a hét utolsó napján.
Válaszában a legnagyobb piaci szereplő, a Tesco azt írta, hogy áruházaik nyitvatartását a vásárlói igényekhez igazodva folyamatosan felülvizsgálják és alakítják, ami a vasárnapi működésre is vonatkozik.
– Ennek megfelelően a jogszabály előtti állapothoz képest a mostani vasárnapi nyitás és a zárás időpontjai is módosultak – közölte a Tesco. A Balaton környéki áruházak, illetve az üdülőterületeken elhelyezkedő üzletek nyitvatartására a szezonidőszak is hatással van, amikor a nyitás és a zárás időpontját minden évben módosítják, amely érintheti a vasárnapi nyitvatartást is. A Tescónak jelenleg 204 áruháza van Magyarországon, amiből 194 vasárnap is nyitva van, ezek üzemelési ideje változó. Van, amelyik 0–24-ben elérhető, a többi reggel 6-kor, 7-kor vagy 8-kor nyit, és mérettől, elhelyezkedéstől függően – vásárlói igényekhez is igazítva – 16 és 22 óra között zár.
2016 áprilisától, a jogszabályi változást követően minden áruházunkban a korábbi nyitvatartásra álltunk vissza, amely jelenleg is érvényben van – válaszolta megkeresésünkre az Auchan áruházlánc. Az érintett 24 Auchan-üzlet reggel 7-kor vagy 8 órakor nyit, és – egy 16 órai zárást kivéve – jellemzően este 8, 9, illetve 10 órakor zár be vasárnaponként.
A Spar üzletlánc azt közölte, hogy a 382 saját üzemeltetésű Spar-, City Spar- és Interspar-egységből 24 üzletük tart zárva vasárnap, illetve egy üzletet április végétől szeptember elejéig kinyitnak vasárnaponként. – Alapvetően sokféle nyitvatartással dolgozunk a vásárlói igények és az áruházak elhelyezkedése miatt. Ha a vasárnapi napra gondolunk, a legtöbb üzletünk 7, illetve 8 órakor nyit és 13, illetve 18 órakor zár be – jelezte a cég.
– A Lidl Magyarország a vasárnapról szóló jogszabály 2016. áprilisi eltörlése óta változatlanul, mind a 181 áruházát 7–17 órai nyitvatartással működteti a hét utolsó napján – írta a diszkontáruházlánc.
Ez a nyitvatartási rend átlagosan négy órával rövidebb, mint a törvény előtti időszakban. Ez alól a nyári szezonban a magas vásárlószámú áruházak (elsősorban a Balaton környékén található nyolc Lidl-üzlet) a kivételek, amelyek június közepe és augusztus vége között 7-től 20 óráig várják a vásárlókat.
Forrás: Magyarnemzet.hu
Fotó: Kurucz Árpád
Thurzó Katalin
A május 22-ei konzultációhoz megfogalmazott kiegészítő kérdésekre kapott válaszok
ZVDDSZ
Horváth László elnök
Tisztelt Elnök Úr!
2019. június 6-án kelt email-jére válaszul az alábbi tájékoztatást adom:
A Volánbusz Zrt. menedzsmentje a 2019. május 22-i konzultáció alkalmával ismertette, hogy a tulajdonostól azt a felhatalmazást kapta, miszerint június végéig a társaságok jogi és gazdasági egyesülésének lehetőségét és gazdaságosságát vizsgálja, valamint készítsen el egy működési koncepciót. A tulajdonosi jogkörgyakorló ezen keretszabályok ismeretében, valamint egy felkért független tanácsadó hatástanulmánya alapján hozza meg a döntését.
Ezt követően kezdődhet el a Közlekedési Központok bevonásával és együttműködésével, az adatok bekérésével a stratégiailag fontos témakörök, rendszerek kialakítása pl. a munkavállalókat érintően a foglalkoztatási kérdések, kollektív szerződések jogállása, létszám, munkaköri rendszer kialakítása, pályázatok stb.
Elnök-vezérigazgató Asszony, mint a Társaságok Igazgatóságainak elnöke ígértet tett, hogy a törvényi előírásokon felül az érintett szervezeteket és az érdekképviseleteket is időben bevonja az egyes munkaanyagok véleményezésébe.
Kérdéseire válaszul:
A vezetői álláshelyek megpályáztatása milyen szintig lesz leágaztatva? Érinti-e a megyei szinteket?
Az integrációra vonatkozó pozitív tulajdonosi döntés esetén az ismertetett Szervezeti és Működési Szabályzat szervezeti ábrájában megtalálható szervezeti egység vezetők nyílt belső, illetve meghívásos pályáztatására kerül sor. Ezt követően történik tervek szerint az operatív vezetői és irányítói pozíciók meghirdetése ahol szükséges.
Szó lehet-e a kiszervezett humánpolitikai munkafolyamatok visszavételére a szervezet keretébe?
Kiszervezett humánpolitikai munkafolyamat jelenleg minden Társaságnál a bérszámfejtési és társadalombiztosításhoz kapcsolódó tevékenységek ellátása, melyet az integráció tervezetten nem érint.
Megyei szinten jelenleg több forgalmi és műszaki üzem működik. Az új cégnél hogy alakul a struktúra? Csak egy forgalmi üzem és egy műszaki üzem lesz, és ezeknek lesznek telephelyei?
A konzultáción is elhangzott, hogy a jelenlegi végrehajtási operatív működés zavartalan fenntartása elengedhetetlen az egyesülés sikeréhez, így a forgalmi és műszaki üzemek és telephelyek szinte teljes körű fenntartása a cél első körben, kivéve, ha a tevékenység ellátása észszerűbben tekintettel az országos szintű feladatvégzésre más módon indokolt.
A humánpolitika, a kommunikáció és a controlling nagy hangsúlyt kap a szervezetben. Régiós és megyei szinten mennyire lesznek jelen és milyen hatáskörrel rendelkeznek ezek a tevékenységek?
Mindhárom említett tevékenység a feladatellátáshoz szükséges támogató apparátussal tervezetten megjelenik régiós szinten is, támogatva és kiszolgálva a munkáltatói jogkör gyakorlókat, de a szakmai irányításuk központilag történik.
Melyik az az időpont, amikor a munkavállalók nagy hányada megismeri foglalkoztatásának további feltételeit (pl. munkaköri leírás, feladatok meghatározása)?
A foglalkoztatási kérdések rendezése mind az integráció előtt, mind azt követően hangsúlyos. A keretszabályokat tartalmazó munkaanyagok elkészülését követően véleményeztetésre vagy tárgyalásra kerülnek az érdekképviseletekkel, központi üzemi tanácsokkal.
Az összeolvadásra vonatkozó döntést követően a VOLÁNBUSZ Zrt. menedzsmentje – mint a munkáltató személyében bekövetkező változás átvevő munkáltatója – további a munkavállalók teljes körére vonatkozó tájékoztatást is kíván tenni.
Bánhidi-Nagy Attila
VOLÁNBUSZ Zrt. humánerőforrás vezérigazgató-helyettes
(A válaszlevél érkezett: 2019. június 11. )