Pénzcentrum: Ezek a leginkább túlfizetett szakmák ma Magyarországon
A társadalmi megbecsültség ritkán kifizetődő, ha szakmákról van szó: úgy tűnik a bérek nem állnak arányban azzal, hogy mennyire fontos egy ember munkája a közösség számára. A relatív kereset pedig kevéssé szempont abban, hogy milyen szakmákat tartunk alul- vagy túlfizetettnek. Van több olyan foglalkozás, amellyel még az országos átlagbért sem lehet megkeresni, mégis túlfizetettnek tartjuk, más szakmákban pedig dupláját, vagy tripláját lehet megkeresni az átlagnak, mégsem mondjuk rá, hogy túlfizetett. Utánajártunk, hogy a leginkább alufizetettnek és túlfizetettnek tartott szakmákban mennyit lehet keresni valójában.
A Pénzcentrum év elején elvégzett kutatásából kiderült, milyen szakmákat tartanak a felmérésben résztvevők alulfizetettnek, túlfizetettnek vagy megfelelő bérezésűnek. Az alulfizetett szakmák dobogóján az ápolók, szociális munkások és tanárok álltak, míg a bankárok, ügyvédek és marketing szakemberek a leginkább túlfizetettek a válaszadók szerint. A mérnök, könyvelő, fodrász, kozmetikus, manikűrös hivatás mutatkozott a válaszok szerint a leginkább megfelelő bérezésűnek. Viszont a KSH szerint egy könyvelő havi bruttó fizetése átlagosan 725 ezer forint. Egy fodrász ezzel szemben bruttó 248 ezer forintot, egy kozmetikus 230 ezer forintot keres. Egy ügyvéd nagyjából 371 ezer forintot keres átlagosan bruttóban, míg egy marketing- és PR-ügyintéző 480 ezret – mégis ugyanúgy túlfizetett szakmáknak tartjuk. Vagyis a túlfizetettség vagy alulfizetettség nem csak a relatív magas vagy alacsony bér függvénye, hanem hogy mennyire tartunk fontosnak egy szakmát.
Lapunk februári felméréséből az derült ki, hogy a tíz leginkább alulfizetettnek tartott szakma az ápoló; szociális munkás, gondozó; a tanár; óvodapedagógus; postás; közmunkás; bolti eladó; hulladékkezelő; a könyvtáros és a rendőr. Viszont ha megvizsgáljuk, mennyi az átlagos kereset ezekben a szakmákban, elég változatos képet kapunk.
Alulfizetettek-e az alulfizetettnek tartott szakmák?
A KSH legfrissebb adatközlése szerint 2020-ban egy segédápoló, műtőssegéd átlagosan havi 355 ezer forintot kap, egy ápoló, szakápoló már 448 ezer forintot, egy felsőfokú képzettséghez kapcsolódó feladatokat ellátó ápoló pedig már 567 ezer forintot bruttóban. (Ebben az átlagban valószínűleg benne van az 500 ezer forintos jutalom is, amelyet a koronavírus járvány alatt kaptak az egészségügyben dolgozók.)
Egy szociális segítő bruttó 285 ezer forintot visz haza havonta, egy szociális gondozó, szakgondozó 294 ezer forintot, egy szociális munkás és tanácsadó pedig 357 ezer forintot. Viszont például egy bolti eladó átlagosan 265 ezer forintot visz haza havonta. Mégis, a szociális munkás, gondozó szakmát a válaszadók 82,3 százaléka tartja alulfizetettnek, a bolti eladókat csak 52,5 százalékuk. A könyvtáros, informatikus könyvtáros szakma is csaknem ennyire alulfizetettnek tartott (50,1%), az átlagkereset tavaly 307 ezer forint volt bruttóban.
Az is tudható, hogy a közmunkások bére mindössze 85 ezer forint, ugyanúgy teljes munkaidőben, mégis csak 54,7% tartja ezt kevésnek. Viszont ha megnézzük, mennyire értékelték a válaszadók társadalmilag fontos “szakmának”: mindössze 17 százalék szerint az, 56 százalék szerint kevésbé, vagy egyáltalán nem fontos a munkájuk. Az ápolók munkáját viszont a válaszadók 95 százalékban inkább, vagy nagyon fontos szakmának tartják.
Ugyanígy összefügg a túlfizetettnek ítélt szakmáknál, hogy társadalmilag fontosnak tartották-e a válaszadók a munkát, amit ennek a hivatásnak keretében végeznek. Az is kiderült a kutatásból, hogy a leginkább túlfizetettnek tartott szakmák közül sokról gondoltál a válaszadók, hogy egyben elismert szakmák is.
Magas bérek = elismert szakmák ?
Mitől túlfizetett egy programozó, egy bankár, vagy egy ügyvéd? Mitől olyan elismert egy könyvelő, vagy marketing szakember? Ha a béreket nézzük, akkor egy pénzügyi elemző és befektetési tanácsadó átlagos havi bruttó fizetése 780 ezer forint, míg egy tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker átlagosan 1 millió 174 ezer forintot keres. Ehhez képest egy pénzügyi ügyintéző 417 ezer forintot visz haza. A bankárok viszont a felmérés szerint nem végeznek a többség szerint fontos munkát: 40 százalék érezte munkájukat inkább vagy nagyon fontosnak. Az elismertségi rangsorban viszont az ötödik helyet szerezték meg:
A szintén túlfizetettnek tartott ügyvédek átlagkeresete viszont 370 ezer forint bruttóban, ami messze elmarad a bankárokétól. Elismertségi rangsorban a harmadikak, viszont társadalmilag fontos munkát csak a válaszadók 59 százaléka szerint végeznek, még a buszvezetők és a hulladékkezelők (kukások) munkáját is többen tartották fontosnak. Ebből látszik, hogy azt a hivatást ítéljük inkább túlfizetettnek, amit nem érzünk fontosnak társadalmi szempontból, akkor is, ha a kereset nem magas, akár az átlag alatti.
A helyi önkormányzat választott vezetője 518 ezer, a kinevezett vezető pedig 698 ezer forintot keres meg havi szinten bruttóban. Társadalmilag viszont az egyik legkevésbé fontosnak ítélt szakma, elismertség alapján viszont az első 10 között van. Az átlag feletti bérek tehát oda-vissza hatnak: elismertnek tartunk egy szakmát, ha az anyagi szempontból meg van becsülve, viszont az alulfizetett szakmákat jellemzően nem tartjuk kevésbé elismertnek. A társadalmi fontosság viszont leválik a bérekről: akkor lép be a képbe, ha egy szakmát túlfizetettnek ítélünk: itt az elismertség és fontosság között rendszerint nagy a különbség.
A lelkészek, papok, egyházi személyek, egyéb vallási tevékenységet folytatók foglalkozása hiába van egyébként nyilvántartva, a KSH nem közölte az átlagbéreket a többivel együtt. Ezért azt nem tudjuk megvizsgálni, hogy a keresetük alapján relatívan valóban túlfizetett szakmának számíthat-e. Pedig a papok bérével kapcsolatban volt a felmérés során a legtöbb válaszadó bizonytalan, 33,5 százalékuk az alul- vagy túlfizetettségi kérdésnél a nem tudom / nem válaszolok lehetőséget választotta.
Mi számít megfelelő bérnek?
Utolsó és legfrissebb adataink szerint 2021. január–júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 433 700 forint volt, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 288 400, a kedvezményeket is figyelembe véve 297 100 forintot ért el. Hogyha az országos átlag bruttó 433 ezer forint körül van, sok olyan szakmát tartunk megfelelően fizetettnek, amelyek az átlag alatt maradnak, és más hivatásoknak jóval átlagon felüli bért ítélünk megfelelőnek.
A többség szerint megfelelő bért kap a mérnök, fodrász, kozmetikus, könyvelő, de a buszvezetők, újságírók, vagy bolti eladók bérét is több mint a válaszadók 40 százaléka tartotta megfelelőnek. Ezen a listán több olyan szakma is szerepel, amely a túlfizetett hivatások listáján is helyet kapott, mint pl. programozó, vagy a mesterember, szerelő. Miközben láthattunk, hogy egy fodrász átlagosan bruttó 248 ezer forintot, egy kozmetikus 230 ezer forintot keres havonta, eközben egy mérnök 523-965 ezer forintot is hazavisz egy hónapban. Egy bolti eladó átlagbére 265 ezer forint.
Természetesen még mérnök és mérnök közt is óriási a különbség és az sem mindegy, hogy kezdő vagy már tapasztalt munkatársról van-e szó. A KSH adatbázisában ugyanis korcsoport szerint is meg lehet nézni az átlagos bruttó béreket, illetve egyes szakmák esetében részletesebben foglalkoztatási ágak szerint. Az viszont a Pénzcentrum év eleji kutatásából kiderült, hogy nem egységes a megítélése a bérezésnek. Az átlagos bruttó bérek, és az alul- vagy túlfizetettség, elismertség megítélése azt is megerősítette, hogy ebben a kérdésben az egyik legfontosabb, hogy mely szakmákat tartjuk társadalmilag is hasznosnak.
Nem a fizetés az egyedüli szempont
Azt, hogy ki milyen foglalkozást választ, nagyban meghatározza, milyen fizetésre számíthat, viszont a fizetés nem minden. Egyre több fiatal számára fontos az is, hogy a szakmája elismert legyen, hogy a munkája társadalmilag hasznos legyen, akkor érzi majd sikeresnek magát. A kutatás válaszadói a leginkább a mérnök, programozó, orvos, mesterember, ügyvéd, könyvelő szakmákat ajánlották. A tanár, ápoló, óvodapedagógus már kevésbé népszerű, de még mindig ajánlott hivatások – pedig sem bérben, csak elismertségben nem állnak az élen. Így az ajánlás hátterében csak a társadalmi szerep állhatott.
Egy júliusban közölt kutatás szerint a magyar felnőttek 54 százaléka az első helyre rangsorolja az érdeklődési kört a pályaválasztásnál, a jövőbeni keresetet és a biztos megélhetést csupán kevesebb mint a negyedük tartja elsődleges szempontnak. Minden negyedik szülő műszaki vagy informatikai pályán indítaná el gyermekét, de a népszerű választások közé tartoznak a gazdaságtudományi és az orvostudományi területek is. Ugyanakkor a bölcsészettudomány vagy társadalomtudomány kevésbé közkedveltek: a megkérdezettek csupán 6 százaléka választana gyermekének ilyen pályát.
Az ápolás és betegellátás területe a 2021/2022-es felsőoktatási felvételi során különösen népszerű volt – bár a gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing és a pszichológia megelőzte. Az is megfigyelhető, hogy nem feltétlenül olyan szakot választanak a jelentkezők, ahol magas kezdőfizetés várható. Az évekkel korábban, 2017/2018-ban végzettektől begyűjtött statisztikák alapján a legjobban azok a diákok járhattak anyagilag, akik informatikai szakokat választottak: az átlagos havi bruttó fizetés már egy pályakezdő esetében is több mint fél millió forint lehet.
