Javaslatok a munkaerő-állomány hatékonyságának javítására

Közös sajtótájékoztatót tartott a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Munkástanácsok Országos Szövetsége az új munkaerőpiaci javaslatcsomagjukról.

Az eseményen az MGYOSZ alelnöke arról beszélt: a szervezet már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a demográfiai okok miatt folyamatosan csökkenő munkaerőkínálat évről évre tovább növeli a munkaerőhiányt, amely egyre komolyabb gazdasági és társadalmi problémákat okoz.

Rolek Ferenc szerint a munkaerőhiány mérséklésére számos intézkedés született. Ezek általában a munkaerőkínálat növelésére, a még meglevő, ki nem használt munkaerő tartalékok bevonására irányultak, azonban ez csak átmenetilg enyhítheti a hiányt. Hosszabb távon valós megoldást a gazdaság termelékenységének jelentős növelése hozhat, mely alapvetően három módon érhető el: a technológiai szint emelésével, a hatékonyabb munkaszervezéssel, valamint a munkavállalók készség és képességszintjének emelésével.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy miután a gazdaság modernizálása hosszú és pénzigényes folyamat, ezért nagyon fontos, hogy foglalkozzunk azzal, hogy az adott munkaerőkereslet és kínálat mellett, hogyan lehet a munkaerő hatékonyabb elosztásával csökkenteni a munkaerőhiányt, amely alapvető érdeke mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak. Erre dolgozottki a két szervezet közös javaslatokat, melyet A VKF munkáltatói és munkavállalói szervezeteivel véglegesítenek, majd ezt követően javaslataikat megküldik a Kormánynak..

 Az alábbiakban az MGYOSZ és a MOSZ közös javaslatcsomag főbb elemeit olvashatják:

A rendelkezésre álló munkaerő állomány struktúrája és allokációja több szempontból vizsgálható. A következőkben a területi, nemzetgazdasági szektoronkénti, ágazati és vállalkozások közötti allokáció javítására teszünk javaslatot.

Nemzetgazdasági szektorok

 Nemzetközi összehasonlítások továbbra is azt mutatják, hogy Magyarországon a költségvetési szféra súlya a foglalkoztatásban túl magas a versenyszféra kárára. Ebben a témakörben már számos kormányzati kezdeményezés született (közigazgatás korszerűsítése és létszám csökkentése, közfoglalkoztatás szűkítése), azonban további lépésekre van szükség.

Javaslat:

  • Folytatni kell a közfoglalkoztatás további szűkítését azokra, akik valamilyen ok miatt nem alkalmasak a versenyszférában való foglalkoztatásra. Becsléseink szerint azonban mintegy 30-40 ezer fő képzéssel és célzott intenzív programokkal alkalmassá tehető a versenyszférában való munkavégzésre.
  • A közalkalmazottakat foglalkoztató nagy ellátó rendszerek hatékonysága alacsony. Szükség lenne az intézmények technikai színvonalának jelentős növelésére, a munkaszervezés javítására. Ezzel nemcsak az ellátás színvonala javulna, hanem várhatóan jelentős munkaerő is felszabadulna.

Ágazatok

A fajlagos munkaerőigény ágazatilag jelentős eltéréseket mutat. Magyarországon a jelenlegi és várható munkaerőhiányos környezetben nem reális a kevésbé termelékeny ágazatok bővítése. A GDP és ezzel a lakossági életszínvonal további jelentős emelésére akkor lesz lehetőség, ha a gazdaság szerkezete eltolódik a termelékenyebb ágazatok javára.

Javaslat:

  • Az állami támogatások és az uniós források elosztásánál prioritást kell adni a magas technológiai színvonalú, relatíve kevesebb, de képzettebb munkaerőt felhasználó ágazatoknak.

Regionális struktúra

A munkaerőpiaci helyzet még mindig jelentős különbségeket mutat az egyes régiók között. Míg egyes megyékben és a Fővárosban jelentős a munkaerőhiány, addig az ország más részein még lenne mozgósítható munkaerő tartalék. Ennek realizálása azonban korlátokba ütközik a mobilitás korlátozottsága miatt. A mobilitás egyik fő akadálya a lakhatás megoldása. Ennek a megoldására kormányzati program is indult, a munkásszállások létrehozására jelentős pénzügyi támogatás nyerhető el. Ugyanakkor a munkásszállások igénybevételét az adórendszer jövedelemként értelmezi, így jelentős adó és járulék terheli.

Javaslat:

  • A munkásszállás fenntartási költségei általános működési költségként legyenek elszámolhatók, azt se SZJA, se munkáltatói/munkavállalói járulék ne terhelje.

Vállalati szint

A munkaerő hatékonyabb felhasználását nagymértékben rontja, hogy a kevésbé hatékony vállalkozások egy része az adó és járulék fizetési kötelezettségeik megkerülésével, fekete és szürke foglalkoztatással csökkentik a költségeiket. Szélsőséges esetben egyes vállalkozásokteljesen illegálisan, minden bejelentés nélkül tevékenykednek. Ilyen módon az adó és járulék fizetés megkerülésével fenn tudják tartani működésüket, azonban így konzerválódik az alacsony termelékenység és a munkaerő alacsony hatékonyságú allokációja. Az elmúlt években a munkaügyi ellenőrzés létszáma és hatékonysága csökkent, így ezen vállalkozások jogszerűtlen gyakorlata háborítatlanul folytatható.

Javaslat:

  • Az érintett ágazati munkáltatói szövetségek bevonásával fel kell deríteni és legálissá kell tenni az illegális vállalkozásokat.
  • Folytatni kell az elektronikus adóellenőrzési rendszerek megkezdett fejlesztését.
  • A munkaerő felhasználás hatékonyságának és egyben a költségvetési bevételek növelése érdekében a munkaügyi ellenőrzési rendszer hatékonyságát és fókuszáltságát jelentősen javítani kell. A jelenleg nagyon kis létszámú munkaerő ellenőri létszámot jelentősen meg kell emelni, és azt a munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel koordinálva a fekete foglalkoztatás felderítésére fókuszálni.



Közlekedési Munkástanácsok: Napirenden a munkaügyi kapcsolatok kiépítése a Volánbusznál

Biztatónak tartja a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ), hogy a korábbinál nyitottabbnak látszik a Volánbusz Zrt. vezetése a munkaügyi kapcsolatok kiépítésének kérdésében.

Szeptember 17-én a Volánbusz Zrt. emberierőforrás-gazdálkodás szakterületével egyeztettek a Volán szakma szakszervezetei.

A konzultáció fókuszában a Kollektív Szerződés (KSZ) tervezete szerepelt, azon belül is külön hangsúllyal a munkaügyi kapcsolatok kultúrájának és színtereinek megteremtése, a munkáltatói és a munkavállalói oldal viszonyrendszerének kibontása.

Komoly előrelépésnek tekinthető, hogy megegyezéshez közeli állapotba került a Volán Érdekegyeztető Fórum életre hívásának szándéka, ami hatékony módon elősegíthetné, teret nyithatna a vitás kérdések megnyugtató rendezése folyamatának. A Fórumot a munkáltató, valamint a szakma befolyással bíró és a KSZ-tárgyalások feltételeinek megfelelő érdekvédelmi szervezetei: Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ), Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ), Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének Szövetsége (KDSZSZ) és a Volánbusz Közlekedési Szakszervezet (VKSZ) alkotják.

Szó esett a Zrt. menedzsmentje és az említett szakszervezetekkel való egyedi Együttműködési Megállapodások lehetőségéről. A munkaügyi kapcsolatok rendezett mederben tartásának szándéka bizakodással tölti el a szakszervezeteket. Remélik, hogy ez az együttműködési hajlandóság nem lesz tiszavirág-életű.

Valamennyi szereplő meghatározó témának tartja a munkavállalók jövedelmezési és foglalkoztatási rendszerének összehangolását. Ebben a kérdéskörben a munkáltató hat hónap türelmi időt kért. A szakszervezetek kulcsfontosságúnak tartják az egységesítés folyamatát, hivatkozva az október 1-jei összeolvadásra. Ettől kezdve már a hét helyett csak egy cég szolgáltat a közúti közösségi közlekedés piacán és valamennyi eddigi régiós munkavállaló ugyanazon társasággal áll munkaviszonyban. Ezért is sürgetik a szakszervezetek a Kollektív Szerződés harmonizációját.

Az egyeztetésen számos más kérdést is érintettek a résztvevők. Elhangzott az az egyértelmű és határozott szakszervezeti igény, hogy a bérmegtakarítás ott legyen felhasználva, ahol képződött, és ne központi elosztás történjen.

A szakszervezetek szóvá tették, többen sérelmezték, hogy pályáztak középszintű szellemi álláshelyekre és semminemű visszajelzést nem kaptak.

Felvetődött a kitüntetések kérdése. Az érdekvédők megjegyezték, hogy a Volánbusz Zrt. KSZ-ében szegényesebb a kitüntetési paletta, mint a régiós társaságoknál. Válaszként elhangzott: 4 féle kitüntetési fajta lesz a cégnél.

Konzultációkon örökzöld téma a forma- és munkaruha juttatás. Most sem volt másként, számos észrevételt tettek a résztvevők.

Vita kerekedett a kártérítési felelősség kapcsán. A szakszervezetek a KSZ-tervezetben szereplő 5 hónapos átlagkeresetnek megfelelő kártérítés helyett 1 havi mértékű kártalanítást tudnának támogatni.

A szociális felek megegyeztek abban, hogy a Volán Érdekegyeztető Fórum ügyrendjének kimunkálását követően folytatják a konzultációt.

 

Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének elnöksége

 

 




Bértárgyalásokat kezdeményeznek a vasutas és a volános szakszervezetek

Az állami vállalatok közül a MÁV és a Volán társaságoknál működő szakszervezetek a bértárgyalások megindítását kezdeményezik a kormánnyal és a munkáltatókkal, hogy kiszámítható, középtávú, az egyes vállalatok problémáira fókuszáló bérmegállapodást tudjanak kialakítani – hangzott el egy pénteki sajtótájékoztatón.

Halasi Zoltán, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás (VDSzSz Szolidaritás) elnöke elmondta, hogy levélben fordulnak a kormányhoz a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF) mielőbbi összehívása érdekében. Ezen felül megkeresik a munkáltatókat képviselő Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetségét (Stratosz) is.

Idén lejár a 2017-ben kötött, 3 éves bérmegállapodás, de a munkaerőhiány kezelése is a tárgyalások megkezdését indokolja, ez a probléma ugyanis megfogalmazása szerint a MÁV-nál már néhány területen működési nehézséget okoz. Halasi Zoltán közölte, a MÁV csoport munkavállalóinak nagy része 40 éves, illetve ennél idősebb. A vasúti dolgozók az elmúlt 3 évben gyakorlatilag erőn felül teljesítve őrizték meg a vasút vállalat működőképességét és szerintem tovább már nem terhelhetők,

mondta a szakszervezeti vezető, aki úgy vélte, hogy a létszámhiány felszámolása érdekében gyors intézkedésekre van szükség. Kiemelte, kiszámítható, középtávú, akár egy újabb 3 éves bérmegállapodás megkötésében érdekeltek, és cáfolta a csoportos létszámleépítésről szóló híreszteléseket.

Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke azt hangsúlyozta, hogy a bérmegállapodásnak figyelembe kell vennie a gazdaság teljesítőképességét, a GDP bővülését és az infláció mértékét is. Felidézte, hogy még februárban adták át a bérmegállapodás-tervezetet a munkaadó részére.

A szakszervezeti vezető az MTI-nek elmondta, hogy a munkaerőhiány főként a vonatok közlekedtetéséért felelős munkaköröket érinti, például a váltókezelőt, a tolatás vezetőt, a forgalmi szolgálattevőt, és a műszerész lakatost, de a jegyvizsgálókat is.

Barsi Balázs, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke is a béremelések folytatása mellett érvelt. A héten a járatkimaradásokról azt mondta, azok valóban a rossz munkaszervezéssel magyarázhatók és megerősítette, hogy a MÁV csoporton belül a mozdonyvezetőknél nincs akut munkaerőhiány.

Magyarországon majdnem 40 vállalat foglalkozik vasúti árufuvarozással és az itt dolgozó mozdonyvezetők béréhez képest nagy az állami szféra lemaradása. A kialakult helyzetet pedig kezelni kell, ugyanis a szakszervezeti vezető szerint még a 3 éves bérmegállapodás sem tudta megállítani a pályaelhagyókat, csupán a számukat mérsékelte.

Horváth László, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének alelnöke is megerősítette, hogy a 2017-ben kötött 3 éves bérmegállapodásnak jótékony hatása volt az ágazatra, de az idei 5 százalékos béremelés „nyomott hagyott a munkavállalók hangulatán” szavai szerint.

Baranyai Zoltán, a Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke elmondta, hogy a Volán társaságok integrációja a munkavállalók mindennapjaira is hatással van, ezért fontos, hogy ez az ügy ne homályosítsa el a bérfejlesztési kérdését.

Fotó:https://nepszava.hu/3046786_folytatodik-a-berharc-a-volan-cegeknel




A gazdaság növekedése hathat a minimálbér összegére

 
Érdemben befolyásolhatja a jövő évi minimálbér bruttó 161 ezer forintban, illetve a garantált bérminimum 210 600 forintban meghatározott összegét, ha a magyar gazdaság az első félévhez hasonlóan a vártnál lényegesen jobban teljesít az év további részében is. A tavaly december végén megkötött minimálbér- és bérminimumalku 2020-ra az ideihez képest további nyolc-nyolc százalékos emelést tartalmaz, illetve nyolcszázalékos bérajánlást fogalmaznak meg benne a felek. Abban az esetben viszont újratárgyalható a jövő évre meghatározott emelés, ha a 2019-es számok jelentősen eltérnek a megállapodásban foglalt makrogazdasági mutatóktól.

A bérmegállapodás 2,7 százalékos inflációval, 3,9 százalékos GDP-növekedéssel, valamint 2,9 százalékos termelékenységnövekedéssel számol idén. Újratárgyalni akkor lehet a jövő évi összegeket, ha a végleges mutatók legalább egy százalékponttal eltérnek az előrejelzéstől, vagy a három mérőszám összesen legalább kétszázalékos eltérést mutat. Szintén alku lehet a már megállapított kötelező legkisebb kereset, ha előreláthatóan nem teljesül 2020. júliustól a szociális hozzájárulási adó további csökkentése.

A legfrissebb előrejelzések alapján ugyan kicsi rá az esély, hogy a szakszervezetek és a munkaadók eltérjenek a 2020-as megegyezéstől, ám az első féléves, 5,1 százalékos GDP-bővülés is jóval magasabb volt a korábban előrejelzettnél. Amennyiben az év további részében is kitart a vártnál dinamikusabb növekedés, mértéke pedig legalább 4,9 százalékos lesz 2019-hez képest, akkor újra kezdeményezhető a kötelező legkisebb keresetekről a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának összehívása. Ugyanakkor jelenleg a legoptimistább előrejelzés is legfeljebb 4,7 százalékos növekedéssel számol.

Az infláció 3,4 százalék lehet 2019-ben, s becslésükben olyan tényezőkkel is számolnak, mint az üzemanyagárak nagyobb mértékű változása. Ugyanakkor a legtöbb gazdasági előrejelzésben arra is figyelmeztetnek: a béremelkedés, illetve egyéb nem előrejelezhető piaci körülmények is hatással lehetnek a fogyasztói árakra. A minimálbérek újratárgyalásához pedig ezek a nem várt hatások járulhatnak csak hozzá, mivel ebben az esetben haladhatja meg az infláció 2019-ben a 3,7 százalékot. A termelékenység 2,9 százalékos növekedésében érdemi – egyszázalékos – változás nem várható. A további, 2020 júliusától esedékes két százalékpontos munkaadói járulékcsökkentés feltétele, hogy a reálkeresetek növekedése tartósan magasabb legyen, mint hat százalék. A reálbér-emelkedés 6,9 százalék volt az idei első félévben 2018 azonos időszakához képest.

Forrás: Magyar Nemzet

Nagy Kristóf

 



Közlekedési Munkástanácsok: a volános szakszervezetek ragaszkodnak a bérfejlesztéshez

A szociális hozzájárulási adó csökkentéséből származó megtakarítás személyi ráfordításként való felhasználásáról csak részben egyeztek meg a Volánnál.

A szociális felek abban egyetértettek, hogy a júliusra és augusztusra eső összeget egyszeri kifizetés formájában augusztus utolsó hetében utalják. (Ez meg is történt.)

A munkaadói szövetség, a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége (KKVSZ) javaslata arról szólt, hogy 2019. július 1-jétől 2019. december 31-ig havonta bruttó 7 ezer Ft-ban részesülnek a munkavállalók egyösszegű kifizetés formájában.

A szakszervezetek egyöntetűen nemet mondtak erre a megoldásra, számukra az első két hónapot leszámítva csak az alapbéresítés az elfogadható.

A KMSZ kevésbé elegáns lépésnek és a munkaügyi kultúra részbeni deficitjének tartja, hogy a cégmenedzsment egyrészt további tárgyalásról beszél, másrészt kész tényként hangoztatja javaslatát.                             

A szakszervezetek aláhúzták, hogy kizárólag az alapbéresítés feltételeiről hajlandóak tárgyalni. Szerintük az alapbéresítés valamelyest javíthat a munkavállalók hangulatán.

A 2019. évi 5 %-os bérfejlesztés – még ha ennyi is szerepelt a három éves megállapodásban – érzékelhető nyomot hagyott a munkavállalók közérzetén, ezért is szükségesnek tartják az érdekvédők az alapbéresítést.

A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) elismeri, hogy a három éves bérmegállapodás szűkítette a bérollót a nemzetgazdasági és a bruttó szakmai átlagkereset között. (Az előbbi 360-370 ezer Ft, a Volán portfóliónál pedig 330 ezer Ft körül mozog.) Azonban azt is megjegyzi a KMSZ, hogy csalóka ez a mérsékelt bérfelzárkózás, mivel a túlóra pénzek és a különböző pótlékok nélkül nem valósulhatott volna meg.

A nyomasztó foglalkozáspolitikai helyzet mellett – egyebek között – ezzel is magyarázza a Szövetség a 2020. évre bejelentett 15 %-os bérfejlesztési igényét.

 

KMSZ elnöksége

Kép: 24.hu 




Befejeződött a „Tűzoltók konzultációja V2”

A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete idén második alkalommal indított közvélemény-kutatást a tűzoltó hivatással kapcsolatos kérdésekről. Ezúttal csak a ténylegesen vonulós beosztást betöltő hivatások tűzoltókat kérdeztük meg a hivatásukat és életpályájukat érintő kérdésekről.

Kérdőívünkben arra kerestük a választ, hogy mit szeretnének a tűzoltók. Előző kérdőívünkben a lakosság véleményét kérdeztük meg arról, hogy szerintük mit érdemelnének a tűzoltók a járandóságukat illetően, ezúttal maguk a tűzoltók kaptak lehetőséget arra, hogy szabadon elmondják az életpályájukkal kapcsolatos kívánságaikat és a problémáikat.

A kérdőív 2019. augusztus 1-jén indult és két hétig érkezhettek válaszok. Összesen 1392 válasz érkezett, melyekből ugyan messzemenő következtetést levonni nem lehet, de híven tükrözi a tűzoltótársadalom véleményét és álláspontját.

A kérdésekkel azt vizsgáltuk, hogy a tűzoltókra rátelepedett „szakmai” vezetés, azaz a katasztrófavédelem és a belügyminisztérium által óriási sikerként, a tűzoltók szemében azonban megalázó és a hivatást lealacsonyító életpályamodell milyen hatással van a ténylegesen tűzoltó szolgálatot teljesítőkre, valamint hogy a tűzoltók mit tartanának elfogadható alternatívának a sikeresnek hazudott, egyébként a tűzoltóságot, a hivatást megosztó és szétziláló életpályamodell-tákolmány helyett.

A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének álláspontja az, hogy a rendvédelmi ágazatot érintő jelenlegi intézkedések létszámcsökkentő következményei rossz hatással vannak a lakosság biztonságára és a vagyonvédelemre, ezen belül a tűzoltás, balesetek és természeti csapások okozta életveszély és anyagi károk elhárítására. A jelenlegi életpályamodell – amint az látható lesz mind a kérdőív eredményéből, mind pedig a rendelkezésre álló beavatkozó tűzoltók valódi létszámából is – csak arra való, hogy elűzze az évtizedes tapasztalattal rendelkezőket a pályáról és elfordítsa a szakma és a hivatás iránt érdeklődőket a tűzoltóságtól. Évről-évre többen hagyják el ezt a majd 200 éves hagyománnyal rendelkező hivatást és egyre kevesebb a jelentkező.

A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete szeretné ezt a trendet megállítani, sőt, a hivatást újra élhetővé és vonzóvá tenni, hogy a feladataikat ellátó tűzoltók újra megkaphassák azt a megbecsülést, ami az előző közvélemény-kutatás alapján a társadalom szerint megilleti őket.

A jelenlegit megelőző és a jelenlegi kérdőív eredményei azt látszanak alátámasztani, hogy jelentős módosításokra van szükség az életpályamodell, a munkakörülmények és a szervezeti struktúra területén. Az eredmények magukért beszélnek.

 
 
 
 



Levél Bánhidi-Nagy Attilának, a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége elnökének

Tisztelt Elnök Úr!

 

A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) üdvözli a szociális hozzájárulási adó csökkentéséből adódó megtakarítás személyi ráfordításként való felhasználását. Elfogadhatónak tartjuk a 7 ezer Ft-os összeget is.

Szövetségünk azonban alapbéremelésként tudná értelmezni a megtakarítás visszaforgatását. Ezért szorgalmazza, hogy a KSZ-tárgyaláson megnyugtató egyezség szülessen az alapbéremelés kérdésében!

Szövetségünk továbbá bejelenti a 2020. évre vonatkozó 15 %-os bérfejlesztési igényét, amit a már elfogadott 8 %-os garantált bérminimum-emelés és a prognosztizált 4 %-os GDP növekedés alapoz meg.

Továbbá, a munkaerőhelyzet is a magasabb béremelés szükségességét támasztja alá.

A további konstruktív együttműködés reményében kérjük javaslataink szíves figyelembevételét.

 

Budapest, 2019. augusztus 12.

KMSZ elnöksége




Munkabiztonság és a munkaegészségügy komplex fejlesztése a raktározás, tárolás; postai, futárpostai ágazatokban foglalkoztatottak részére

                                                                           Raktározás, tárolás; postai, futárpostai ágazatban                                                                           

GINOP-5.3.4-16-2018-00039

Kedvezményezett: Magyar Iparszövetség

A projekt címe: Munkabiztonság és a munkaegészségügy komplex fejlesztése a raktározás, tárolás; postai, futárpostai ágazatokban foglalkoztatottak részére

A szerződött támogatás összege: 146 132 880 Ft

A támogatás mértéke: 100 %

A projekt tartalmának bemutatása: A támogatási kérelemben szereplő projekt célja a munkahelyi egészségügy és munkabiztonság fejlesztése, a munkavállalók és munkáltatók célzott tájékoztatása és tudatosítása, illetve a munkakörülmények javítása a raktárorozás, tárolás és postai futárpostai tevékenység alágazatokban. A projekt mind a hat konvergencia-régióban megvalósul, mégpedig 3, az alágazatokban kompetens, illetve reprezentatív érdekképviseleti szervezek közreműködésével. Ezek: – Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) – Magyar Iparszövetség (OKISZ) – Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA) Elsődleges cél a prevenció. A felmerülő problémák tekintetében a projekt során a hangsúlyt részben a mentális egészség területére helyezzük (többek között a pszichoszociális – pl. életveszélyből adódó stressz, időkényszer – tényezők pszichés állapotra gyakorolt hatása). A projektben legalább ugyanilyen jelentőséget tulajdonítunk a munkaélettan (pl. képernyő előtt végzett munka következményei) területének és az esetleges fizikai veszélyforrásoknak is (pl. tűzveszély). A megvalósuló kutatások négy fő tengely mentén írhatóak le:

  1. tengely – Az érintett alágazatokban jellemző foglalkozás-egészségügyi és munkabiztonsági kockázatok azonosítása. A lektorált kutatási terv és annak a – szakértők, munkaadók és munkavállalók – észrevételei alapján kibővített változata, valamint az erre épülő kutatási szolgáltatások.
    2. tengely – Az érintett alágazatokra jellemző egészségügyi és biztonsági veszélyek, hatások, problémák részletes elemzése, kockázatértékelés. Ide tartozik például a munkavédelmi képviselők képzéséhez készülő oktatási anyagok, illetve a munkaadók és munkavállalók számára készülő tájékoztató anyagok, online munkavédelmi eszközök, valamint a szakmai minőségbiztosítási tevékenység.
    3. tengely – Megoldási javaslatok, prevenciós intézkedések megfogalmazása, terjesztése. Az érintett alágazatok tisztviselői és hivatásos állományi munkakörökre jellemző veszélyeket tárgyaló ismertetők, a dolgozóknak szánt prevenciós programokat taglaló kiadvány, illetőleg a munkavédelmi munkaeszközöket, az ülőmunka hatását és az innovatív informatikai eszközök hatását vizsgáló kutatások eredmény-beszámolói
    4. tengely – rendszerszintű változások megalapozása, mely tartalmazza a munkahelyi egészségfejlesztést, illetve a munkakörülmények javítását célzó javaslatokat is.

A projekt tervezett befejezési dátuma: 2019.08.31.

A projekt azonosítószáma: GINOP-5.3.4-16-2018-0000                                                                                                                                                   Kapcsolódó kép      




Közlekedési Munkástanácsok: Üdvözlendő a bérfejlesztési szándék a Volánnál

A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) kedvezően fogadta az aug.1-jei ,a Volánok strukturális átalakulásáról szóló konzultációt a Közúti Közlekedési Vállalkozók Szövetségének (KKVSZ) vezetőivel.

A szakszervezetek már korábban felhívták a Volánbusz Zrt. menedzsmentjének figyelmét a folyamatos információ-áramlás fontosságára.

Mivel a munkavállalók nem rendelkeznek sem a személyes sorsukat érintő, sem az egybeolvadással kapcsolatos információkkal, ezért egészen képtelen hírek kaptak lábra. Elsősorban a szellemieknél már nyomasztó bizonytalanság lett úrrá.

A KKVSZ vezetői igyekeztek megnyugtatni a szakszervezetek képviselőit, hogy a fizikai munkavállalók körében nem és a beosztott szellemi munkavállalók esetében az érdekvédők ingerküszöbét meghaladó létszámleépítés nem várható. Különböző vezetői szinteken azonban lesznek csökkenések.

Elhangzott, hogy a megyékben az eddig funkcionáló forgalmi szolgáltató és műszaki központok megszűnnek és helyüket az üzemek veszik át. Elmondták, hogy összesen 25 forgalmi és műszaki üzem szerepel a szervezetben. Élükön az üzemvezetők, munkáltatói jogkörrel felruházva, a szakmai irányításuk a területi központból történik (várhatóan Szombathely, Szolnok, Budapest).

Tájékoztattak arról, hogy mind a nyugati, mind a keleti országrészben egy-egy humánpartner szervezet koordinálja az emberi erőforrással kapcsolatos feladatokat és az e területen dolgozók munkáját. Munkáltatói jogkörrel a vezető nem rendelkezik, a szakmai irányítás a központból történik. Várhatóan Szombathelyen és Debrecenben lesz ilyen szervezet.

A szakszervezetek aggályosnak tartják, hogy az erőteljes központosítással a szellemi munkavállalóknál komolyabb létszámcsökkenés következhet be.

A közlekedési szakszervezetek már korábban jelezték a szocho adó csökkentéséből adódó megtakarítás alapbéresítésének igényét, így üdvözölték napirendre tűzését. Hangsúlyozták, nem nagy bérnövekedéssel jár, ám enyhe közérzetjavító hatása lehet. A szakszervezetek kérték a mielőbbi intézkedést.

A KKVSZ vezetői elismerték, hogy tudatában vannak a foglalkoztatási és bérezési rendszerek harmonizációjának fontosságával, ám a feladat nagysága, összetettsége folytán „úgy látják” ez hosszabb időt igényel.

A szakszervezetek szóvá tették, hogy a cafeteria összege a Volán szakmában 200.000-490.00 Ft között mozog. Szerintük – miután október 1-jével lezárul a beolvadás határideje-ez a differencia feszültséget okoz a munkavállalók körében, ezért „egyelőre a bértől függetlenül” ezzel a kérdéssel mindkét félnek foglalkoznia kell!

Szóba került az üzemi tanácsok kérdése is. A KKVSZ elnöke elmondta, hogy várhatóan összesen 54 Üzemi Tanács biztosítja a munkavállalók részvételi jogát, a döntéshozatali szintekhez hozzárendelve. Valamennyi forgalmi és műszaki üzemhez 1-1, a három vezérigazgató-helyettes mellé ugyancsak 1-1 és az elnök-vezérigazgató mellé a központi ÜT telepítését látja indokoltnak a menedzsment. Október 1-je után ezek megszervezése aktuálissá válik.

A szakszervezetek reményüket fejezték ki, hogy rövidesen a Kollektív Szerződés sarkalatos kérdéseivel folytatódik a konzultáció.

KMSZ elnöksége




Közlekedési Munkástanácsok: Folytatódik a konzultáció a Volánok integrációjáról

Bérfejlesztésről is tárgyalnak a szociális felek

A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) üdvözli, hogy augusztus 1-jén a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetségének (KKVSZ) keretében folytatódik a konzultáció a Volánok összevonásának sarkalatos kérdéseiről. Emellett a szociális hozzájárulási adó 2%-os csökkentéséből adódó plusz forrás alapbéresítésének lehetősége is napirenden lesz.

A szakszervezetek már korábban is sürgették az egyeztetés újranyitását, mivel az információ áramlás visszafogásával tapintható bizonytalanság lett úrrá a szakmán. Különösképpen a mintegy 3 és fél ezer szellemi munkavállaló körében érzékelhető ez a helyzet. Október 1-jétől már a hét regionális társaság összeolvadásával egy gigaméretű cég szolgáltat a közlekedési piacon.

A regionális közlekedési modell nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Nem lett sem hatékonyabb, sem színvonalasabb a működés. Ugyanakkor az helytálló, hogy a helyközi utasforgalom nagyobb hányadát a régiós közlekedési társaságok bonyolítják le, mintegy 70%-át.

2019.július 22-én az alágazati Kollektív Szerződést aláíró szakszervezetek képviselői egy „háttérbeszélgetésen” vettek részt a Volánbusz Zrt. humánerőforrás vezérigazgató-helyettesénél, ahol sarkalatos kérdésesek is fókuszba kerültek. Itt egyeztek meg a következő konzultáció időpontjáról is.

Az augusztus 1-jei konzultáció már üdvözlendően szélesebb körben zajlik. A szövetség reméli, hogy a kért közös felelősségvállalás az információ-áramlás biztosításában is megmutatkozik. Az október 1-jei beolvadási határidő feszített tempót követel. Az időkényszer most amikor szervezeti és személyi kérdések vannak terítéken, táptalaja lehet az elhibázott döntéseknek.

A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége szerint a mostani szervezeti és működési modell –bizonyos feltételek megléte mellett- magában hordozza a megújulás képességét. Ehhez azonban nagyobb állami szerepvállalás (pl.buszbeszerzés), a foglalkoztatási és bérezési problémák enyhítése szükséges.

Egyelőre a régiós egységek és a megyék szervezeti struktúrája bizonytalan. Jelenleg nem tudni, milyen munkáltatói jogkörök és milyen hatáskörű döntési szintek lesznek kiépítve ezen szinteken. Nem egyértelmű, hogy a megyékben hány üzem lesz, mekkora üzemméret esetén lehet üzemről beszélni, hol lesznek telephelyek stb.

 A régiós központok szerepének megváltoztatása szükségessé teszi a megyei döntéshozatali szintek megerősítését.

A KMSZ úgy látja, egy ekkora méretű társaság irányítása túlcentralizált formában működési zavarokat okozhat. Ekkora működési tartományt átfogni egy központból szinte lehetetlen, ezért szükség van a vállalatirányítás területi tagolására is, ami a mostani működési modellből kezd megmutatkozni.  

A szövetség reményét fejezi ki, hogy a Volánbusz Zrt. nem egy „látványpékség” képét mutatja majd. Lesz a dinamikusan fejlődő Pest megyei agglomerációs szolgáltatás, és lesznek a térségi szolgáltatások.

Hamarosan aktuálissá válik a Kollektív Szerződés kérdése. A szociális feleket komoly erőpróba elé állítja a hét, nagyon különböző foglalkoztatási és bérezési rendszereket, valamint vállalati kultúrákat tartalmazó Kollektív Szerződés harmonizációja. A szakszervezeti oldaltól is a korábbinál nagyobb felkészültséget és nagyobb felelősséget igényel ez a munka.

A KMSZ kedvezően fogadta a szocho adó csökkentéséből adódó megtakarítás alapbéresítésének szándékát. A munkavállalókra is pozitívan hatna ez az időközi bérfejlesztés, mivel a három éves bérmegállapodásból erre az évre szóló 5 %-os béremelés nem éppen közérzetjavító hatású volt.

Van teendő, a lecke nagy, az újabb, remélhetőleg érdemi konzultációt a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége érdeklődéssel várja.

 

                                 Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének elnöksége