A Nemzeti Vagyon Kezeléséért Felelős Tárca Nélküli Minisztérium válaszlevele a Volántársaságok átalakításával kapcsolatban

A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége március 19-én az alábbi kérdéssel fordult az illetékes minisztériumokhoz, amelyre az itt olvasható válaszlevelet kapta a Nemzeti Vagyon Kezeléséért Felelős Tárca Nélküli Minisztériumtól:

A Nemzeti Vagyon Kezeléséért Felelős Tárca Nélküli Minisztérium válaszlevele

A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége álláspontja szerint a Magyar Államvasutakkal történő párhuzamosságok megszüntetése nem lehet indok a Volán társaságok (mint szolgáltatók) összevonására. Noha az „integráció” körülményei ez idő szerint bizonytalanok, nagy valószínűséggel rögzíthető az, hogy ún. „beolvadásos” integráció jön létre, s ebben az esetben „átvevő munkáltatónak” minősül a beolvasztó társaság, „átadó munkáltató” lesz a beolvadó (megszűnő) társaság.

Az elmúlt években és most is a szolgáltatás teljesítményszintjének, a menetrendnek a megrendelője az állam, illetve a nevében eljáró minisztérium (jelenleg Innovációs és Technológiai Minisztérium). Az államigazgatás keretein belül tehát minden adott, hogy a lokális politikai szempontok helyett a közlekedési igényeknek megfelelő menetrendi elvárás fogalmazódjon meg.

Álláspontunk szerint az illetékes szaktárca és háttérintézménye (KTI Kft.) képes e feladat ellátására a szolgáltatók függetlensége mellett is!

A másik érv, a költségmegtakarítás sem teljesen állja meg a helyét, a MÁV konszolidációja ui. a költségtérítés éves összegének a 2010-es évekhez képest magasabb szinten történő megállapítása mellett volt lehetséges. A Volánok esetében ilyen jellegű konszolidációra nincs szükség, a cégek rövid lejáratú adósságállománya kezelhető mértékű, hosszú lejáratú kötelezettségek szintje nagyon alacsony, az szakmailag helyesen csak a Flottakezelőt terheli, ahol a hitelek mögött minden esetben járművek állnak.

  • a Volán szakma költségtérítés növekedésének fő okai: fizető utasok csökkenése, a szociális jegyár-kiegészítés elmaradt korrekciói (több a kedvezményes jegy, de befagyasztott szintű az elszámolásuk!), a gázolajár volatilitása (a HUF/EUR elmúlt 3 éves változása miatt is), az elöregedett járműpark (14 év átlagkor, csuklós járműnél közel 20 év) megnövekedett karbantartási költségei (mind alkatrész, mind munkaerő-költség oldalról), az új járművek beszerzésének többletterhei (hiszen 2015-öt megelőzően nagyon alacsony számban érkezett új jármű), a közös, kiszervezett könyvelési szolgáltatás (NÜSZ Zrt.) átláthatatlan módon történő, drága szolgáltatása.

Mindezen kérdésekkel a Volán szakma kész és képes foglalkozni, a korábbi megoldási javaslatokat elővenni, a valós problémákat megoldani! A leegyszerűsítő, „az átszervezés majd mindent megold” szlogenű vezetői stílus befogadására azonban nem hajlandó.

  • az egységes cég olyan problémákat generál, amelyek a piacnyitási versenyben hátrányba juttatják az állami tulajdonú társaságokat. A bértömeg érdemben nem csökken, sőt, az egységes HAY grade szintű bérfelzárkóztatás például a jövedelmi különbségek kiegyenlítése mellett a grade felső sávjában lévőket megfoszthatja a bérnövekedéstől vagy jelentős többletforrást igényel az ő helyzetük javítása is! Rövid távon nem lesz előny az összevonás során feleslegessé vált ingatlanok hasznosítása sem, vagy csak jelentős vagyonvesztés által. A finanszírozási költségek sem csökkenthetőek, hiszen azok már ma is rendkívül alacsonyak. A közös beszerzés költségcsökkentő hatása már ma is érvényesülhetne a közös beszerző társaság (Univerzál Kft.) által, de ez a folyamatos vezetői hibák miatt nem valósul meg. Mindezek alapján az valószínűsíthető, hogy a beolvadás „projekt- és tanácsadói költségei” jelentősen nőnek, az általunk vázolt valós problémák pedig továbbra is fennmaradnak!

Ebből következően ez a modell ebben a formában és ezzel a vezetői koncepcióval csak arra lesz alkalmas, hogy a piacnyitás során az előzetes felhívásban szereplő hét „nagyrégió”, amelyet a jelenlegi Közlekedési Központok mindegyike sikerrel elnyerhetne, az új „Nagy Volánbusz” menedzsmentje által fájdalommentesen veszíthető lesz egy-két régióban.

Jelezzük egyúttal, hogy ismételten kérjük a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának összehívását, amelyet 2018. elején azzal a kifejezett céllal hoztak létre a szociális partnerek és az érintett Minisztériumok, hogy az olyan horderejű kérdések, amelyek lényeges hatással vannak a munkavállalók munkakörülményeire és a munkaügyi kapcsolatokra, ott kerüljenek előzetesen megvitatásra.

A Munkástanácsok levele az illetékes minisztereknek itt olvasható!




Emléktáblát avattunk a munkabalesetet szenvedettek tiszteletére Pécsett

Április 29-én, a Munkabalesetek Áldozatainak Emléknapja alkalmából a Mecseki Munkástanácsok Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetségével emléktáblát avatott Pécsett, a Király utca 46. szám alatti Kormányhivatalnál.

Perényi József, a Mecseki Munkástanácsok elnöke az ünnepélyes emléktábla avatáson elmondta: április 28-án az egész világon megemlékeznek a munkabalesetekben megsérültekre és elhunytakra. Az emléknapot először a kanadai favágók rendezték meg 1984-ben. 89-ben már Kanadában általánossá vált a megemlékezés és Amerikában is elterjedt. Magyarországon először 2001-ben a Munkavédelmi Bizottság a munkavállalók kérésére emlékezett meg ezen a napon a Mammut bevásárlóközpontnál, ahol az építkezés folyamán leszakadt egy daru és három ember életét vesztette. 2002-ben már Pécsett is megtartották a megemlékezést a Városházán.

2003-ban az ILO április 28-át a munkahelyi biztonság és az egészségvédelem napjává nyilvánította, így ez a nap tulajdonképpen egy kettős emléknap.

2012. augusztus 13-án jelent meg az a kormányrendelet, amely hivatalossá tette Magyarországon az emléknapot.

Nesztinger Péter, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője köszöntötte a Munkástanácsok elnökét és a jelenlévőket. Kiemelte: ez az emléknap különösen fontos számára. A munkavédelmi hatóság minden évben megemlékezik április 28-án a munkabalesetekben elhunytakról és megrokkantakról. A tavalyi évben 23000-en szenvedtek munkabalesetet és 78-an hunytak el munkavégzés közben. Az emléknap üzenete, hogy a munkavédelem jelentős kérdés, és a szabályok betartásával kiküszöbölhető a balesetek jelentős része, hiszen az esetek többségében a szabályok be nem tartása miatt következik be a munkabaleset. „Emlékezz az elhunytakért, harcolj az élőkért!” – ez minden munkavédelmi szakember feladata.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke megköszönte Perényi Józsefnek, hogy élére állt az emléknap magyarországi elfogadtatásának és elterjesztésének. A szakszervezetek feladata a munkavállalók érdekeinek védelme, de ugyanilyen fontos a munkavállalók egészségének megőrzése. Ki kell emelni, hogy sem a rendszerváltozás előtt, sem azóta nem történt meg minden a munkavállalók egészségének védelmében. A munkabalesetek számának növekedése a munkaadók és a munkavállalók be nem vallott cinkosságának eredménye. A munkaadók és a munkavállalók sokszor közösen hallgatják el az ilyen eseteket, mert a munkavállalók félnek az esetleges retorzióktól. Emiatt az sem volt sokáig világos, hogy pontosan hányan szenvedtek munkabalesetet.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége részt vesz az Európai Unió és a Kormány által hirdetett pályázatokban, amelyek a foglalkozás-egészségügy helyzetét mérik fel különböző, kifejezetten veszélyeztetett ágazatban. „Kutatásokat és felméréseket készítünk, amelyek alapján javaslatokat teszünk arra vonatkozóan, hogyan lehet javítani a helyzeten. Abban bízunk, hogy ezek a projektek hozzásegítenek ahhoz, hogy a valós problémákra reagáló foglalkozás-egészségügyi rendszer jöjjön létre.”




Gondolatok az elvett korkedvezményes nyugdíjról

Abba kevesen gondolnak bele, hogy a korkedvezményes nyugdíj elvétele tíz-tizenöt év múlva fejti ki igazán hatását, amikor a lakástűzhöz 58 éves tűzoltók vonulnak ki, vagy a folyamatban lévő betöréshez, rabláshoz, őrjöngő ámokfutóhoz is ilyen korú, vagy idősebb rendőrök érkeznek a helyszínre. Igen. Hisz annyi irodai és más, elfekvő állás nincs sehol, ahány utcán és tűzvonalban ténykedő rendőr, tűzoltó, katona, börtönőr, pénzügyőr éri ekkor el ezt a kort, nem beszélve arról, hogy onnantól a természetes senior utánpótlás is folyamatos lesz az évek előrehaladtával, annak ellenére, hogy e korosztálynak egy része szolgálatban fog infarktusban meghalni. Persze lehet, hogy lesz néhány kiégett utcai járőr, befáradt tűzoltó, idegileg kimerült börtönőr, akinek lehet majd találni valami „menetlevél szortírozói” beosztást, ahol bár megalázva érzi magát, de bajt már nem tud csinálni, azonban abban talán egyetértünk, hogy ettől még – habár a szívatás sikeres – a probléma nincs megoldva. Ugyanis az 50-55 éves kiégett öreg rókának – bár túl sok hasznot nem fog hozni – továbbra is jár az illetmény, ráadásul a sok, 30-40 évei után nem is kevés, jóval több, mint most, de mellette persze fel kell venni a fiatal hadrafogható fiatalokat is, akiknek szintén fizetést kell adni.

Mint tudjuk a munkáltató a munkavállaló nettó fizetésének nagyjából dupláját fizeti ki, hisz különböző járulékokat kell még lerónia a bruttó illetmény kifizetése után. Azaz például egy 200 ezer forintos nettó bér a munkáltatónak kb. 400 ezer forintjába kerül. Nyilván egy 35-40 éves munkaviszonnyal rendelkező, ranglétrát végigjáró hivatásos illetménye jóval magasabb ennél. Mai viszonyokkal számolva nettó 300-350 ezer forint, amely a munkáltatónak, azaz az államnak 700 ezer körüli költséget jelent senior személyenként. Persze mellette fizetni kell a valóban hadra fogható fiatal erőt is, aki elvégzi a munkát – kerítést mászik, életet ment, tüzet olt, veszélyes fegyencet kísér, üldöz, elfog, tűzharcot vív, bombát kutat, hatástalanít, stb stb stb… – vagyis ami az adott rendvédelmi szerv, vagy honvédség dolga és amit az emberek elvárnak ezen szervek tagjaitól. Ezt a feladatot a fiatal erő fogja elvégezni, akinek a bérezése fele annyiba kerül, mint az öreg senioroké, akik bár nyugdíjba nem mehetnek, de magas illetményük ellenére szakmai munkát sem fognak tudni végezni, mert fizikálisan és mentálisan sem képesek rá és vizsgáló, oktatói, kiképzői, irattárosi hely pedig nincs annyi, ahányan vannak/lesznek. Nincs. ( A rájuk fordított bérköltségen azonban akár dupla annyi hadrafogható fiatal és motivált hivatásost is lehetne fizetni…)

A kérdés az, hogy megéri egy társadalomnak a munkát végző állomány mellett, dupla költségen állományban tartani az adott szervet nem erősítő kivénhedt ezreket, később tízezreket, csupán, hogy azok “érezzék a törődést” …? Mert ezeknek az embereknek az ésszerű nyugdíja – bármennyire is dögöljön meg a szomszéd tehene – bizony csak harmadába kerülne az adófizetőknek, mint amennyi a bérezésük… 

Ezután pedig beszélhetünk a dolgok kevésbé divatos szociális részéről is. Arról, hogy például a rendőr átlagéletkor 50 év. Igen. Ezt teszi a folyamatos stressz, az éjszakázás, a konfliktushelyzetek, az adrenalin-szint folyamatos növekedése-csökkenése, az egyre növekvő társadalmi nyomás. Tehát a többség meg sem éri a mindenkori nyugdíjba menés lehetőségét. Ezt jelenti az 50 év átlagéletkor… Arról nem is beszélve, hogy a váltószolgálatot ellátó rendőr, tűzoltó, börtönőr, a katona nincs a családjával karácsonykor, sem húsvétkor, sem ünnepekkor, hétvégéje havonta egyszer van, és évtizedekig rendelkezésre áll, vezényelhető hetekre, hónapokra az ország más pontjaira (határra, árvizekhez) és törvényileg lemond bizonyos állampolgári jogairól. Amikor pedig jön a küldés, hogy fegyveres rablás van folyamatban, késes ámokfutó őrjöng az utcán, vagy lángoló házat kell oltani, bizony neki kell mennie. Ő nem hívhatja a 112-t. Ő csak azt hallja a rádióból, hogy az őrjöngő drogos, a késes támadó, a fegyveres elkövető még a helyszínen van, úgyhogy siessen… Vagy azt, hogy gázpalackok vannak a lángoló raktárban, ahová tart. Óriási adrenalin-bomba. Ezt csak az tudhatja, aki élt már át ilyet. Minden egyes ilyen eset, ilyen pillanat elvesz az egészségből, elvesz az életből. Ők ezt vállalták (bízva az állam által eddig garantált korkedvezményes nyugdíjban) azonban az emberi teljesítőképesség ideje nem korlátok nélküli. Vélhetően senki sem szeretné, ha ötven-hatvan éves, motivációt vesztett, kerítésen átmászni képtelen, kiégett hivatásos jönne hozzá segélyhívásra tüzet oltani, vagy betörőt fogni… Pedig a nyugdíj néhány évvel ezelőtti eltörlése bizony ezzel fog járni… Meg sajnos egyre több szolgálatban agyvérzést, infarktust kapó, befordult, depressziós, 30 év napi konfliktustól bekattanó, ne adj Isten szolgálatban lövöldöző, rég nyugdíjérett rendvédelmissel…

Egységben az Erő!!!
Vidó Attila

HTFSZ Szervezeti alelnök 

Forrás: htfsz.hu




Szakszervezetek: Magasabb bért, több jogot a munkavállalóknak!

Kivitelezhetetlennek nevezte az ellenzéki pártok által felvetett európai minimálbér bevezetését Palkovics Imre, a Magyar Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Hír Tv Magyarország élőben című műsorának május elsejei adásában. A szakszervezeti vezető szerint a javasolt intézkedés legnagyobb vesztesei a hazai kis- és közepes vállalkozások lennének, amelyek nem tudnák kigazdálkodni a magasabb bért. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint akár meglehetne határozni egy egységes uniós módszertant a minimálbéremelésre. „A célok tekintetében a szakszervezetek többé-kevésbé egyetértenek, ugyanakkor a hatékony érdekvédelem akkor tud megvalósulni, ha teljes az összefogás a szakszervezeti konföderációk között” – emelte ki Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

Palkovics Imre, a Magyar Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke adásunkban arról is beszélt, hogy a munkásmozgalmak kétszáz éves történetéhez a demonstrációk is hozzátartoznak, ugyanakkor meglátása szerint a tavaly év végi tüntetésekre nagyon rátelepedtek az ellenzéki pártok.

Kordás László a korábbi összefogások bizonyítják, hogy teljesülhetnek a célok, ilyen volt a béremelések ügye, a minimálbéremelés, amikor egy hat évre szóló megállapodást lehetett aláírni a kormánnyal, illetve a munkáltatókkal.

Földi-Kovács Andrea műsorvezető kérdésére, hogy az összefogás-e a kulcs, Palkovics Imre elmondta, a legfőbb célokban, hogy „több bért, több szabadidőt, jobb munkakörülményeket”, nincs vita az érdekképviseletek között és meglátása szerint a sikerhez vezető út valóban ott kereshető, ha minél szélesebb összefogás jön létre egy-egy társadalmi csoporton belül.

Ha a szakszervezetek úgy értik, hogy ki kell állni a munkavállalók érdekében és minden eszköz elfogyott, akkor nincs azzal semmi probléma, ha demonstrációt is tartunk, hiszen az hozzátartozik a munkásmozgalom kétszáz éves történetéhez– tette hozzá.

Palkovics Imre felhívta rá a figyelmet, a szakszervezeteknek a decemberi tüntetésekkel az volt a fő gondja, hogy – mint fogalmazott – nagyon rátelepedtek az ellenzéki politikai mozgalmak és pártok, s így már megkérdőjelezhetők voltak azok a célok, amiket a szakszervezetek a tüntetéseken voltak kénytelenek képviselni és hangoztatni.

Arra a kérdésre, hogy a szakszervezetek újból napirendre vették a túlóratörvény visszavonását Kordás László elmondta, ennek az az oka, hogy ugyan a munkáltatók nyilatkozatban vállalták nem kívánják alkalmazni sem a 400 órát, sem pedig a 36 hónapos munkaidő keretet, ugyanakkor a törvény még mindig hatályban van, vagyis bármikor úgy dönthet egy munkáltató, hogy mégis bevezeti.

Május elseje alkalmából több ellenzéki párt is tartott majális és kampánytémává tették az európai minimálbér ötletét. Palkovics Imre szerint jó lenne, ha ez valóban megvalósulna, de reálisan gondolkodva ki kell mondani, hogy egy halva született ötletről van szó, mert a kivitelezéséről senki sem beszél, hiszen a 240 ezer forintos minimálbér nagyon nagy bértorlódást eredményezne.

Emlékeztetett, az utóbbi évek minimálbér emeléseiből is komoly bértorlódást jött össze.

Kordás László hozzátette, nyilvánvalóan a bértárgyalásokon odáig nem szabad elmenni, hogy a bér kigazdálkodása érdekében a munkáltató az elbocsájtás mellett döntsön, ami esetleges foglalkoztatási problémához vezethet.

Teljes beszélgetés: 

Hír TV




Nyugtalan május 1-je: összetűzések Európa-szerte

A francia rendőrség könnygázzal oszlatott köveket dobáló aktivistákat a párizsi Montparnasse vasútállomásnál. Mintegy kétszáz tiltakozót előállítottak, megelőző intézkedésekként pedig több mint 12 500 ember csomagját vizsgálták át. Egyelőre nem tudni, hányan sérültek meg, első értesülések szerint legalább két férfit fejsérülésekkel vittek el a helyszínről a mentők.

© MTI / AP / Francois Mori

Az AP amerikai hírügynökség helyszínen lévő tudósítója szerint a sárgamellényes tüntetők és szakszervezeti zászlókat lengetők több tízezres tömegébe kapucnis, feketébe öltözött emberek csoportjai vegyültek, akik rendőrellenes jelszavakat kiabáltak, egyesek pedig köveket és más tárgyakat dobáltak a rendvédelmi szervek tagjaira, valamint felborítottak egy parkoló kisbuszt.

© MTI / EPA / Ian Langsdon

A francia fővárosban békésen tüntetők jelentős része a Place d’Italie térre vonult. Egyes transzparenseken azt lehetett olvasni, hogy “Soká éljen a szabadság és a szocializmus” és “Rendőrök, csendőrök csatlakozzatok hozzánk”.

Párizsban több mint 7400 rendőr vigyázta a május 1-jei felvonulások rendjét. A rendvédelmi szervek elővigyázatosságból a menet útvonalán fekvő 580 üzlet, étterem és kávézó, valamint több metróállomás bezárását rendelték el.

Svédország második legnagyobb városában, Göteborgban tüntetők köveket, illetve petárdákat hajigáltak a rendőrökre, akik igyekeztek távol tartani őket egy hatósági engedéllyel rendelkező neonáci felvonulástól.

Koppenhágában a készültségi rendőrség kisbuszokkal igyekezett megakadályozni, hogy rendőrellenes jelszavakat skandáló, feketébe öltözött kapucnis tiltakozók csatlakozzanak a békés felvonulókhoz. Dániában és Svédországban is többeket előállítottak.

Németországban százezrek vonultak fel a szakszervezetek felvonulásain, amelyeken a közelgő európai parlamenti választással kapcsolatban európai szintű lépéseket követeltek a munkavállalók helyzetének javítására.

A német szakszervezetek országos szövetsége (Deutscher Gewerkschaftsbund, DGB) szerint nyolcezren vonultak a német főváros egyik jelképeként számon tartott Brandenburgi kapuhoz. A DGB az európai minimálbér követelése érdekében szólította az utcákra támogatóit.

Baloldali és jobboldali tüntetők rendbontása miatt Erfurtban a rendőrségnek kellett közbeavatkoznia. Értesülések szerint a rendvédelmi szervek paprikasprét és gumibotokat használtak, egy rendőr megsebesült.

Görögországban a szakszervezetek munkabeszüntetése miatt az ország közlekedési rendszere részben megbénult. A sztrájk hatására szünetelt a komphajó-összeköttetés az égei-tengeri szigeteken, valamint a TrainOSE vasúttársaság vonalain a közlekedés.

Az ERT görög közszolgálati rádió szerint Athénban a metró több órán át nem üzemelt és a buszok sem közlekedtek az egész napos sztrájk miatt.

A görög szakszervezetek magasabb bérekért és az Európai Unióban legmagasabb szintű, 18,5 százalékos munkanélküliség ellen mozgósították híveiket az országos megmozdulásokon.

Szentpéterváron több mint harminc ellenzékit vettek őrizetbe a hatóságok egy kormányellenes tiltakozáson. Mintegy kétezren tüntettek a második legnagyobb orosz városban Vlagyimir Putyin orosz államfő ellen, az aktivisták között voltak Alekszej Navalnij ellenzéki politikus támogatói is. A Kreml-kritikusok mellett a kormányzó Egységes Oroszország párt, a kommunisták, illetve más csoportosulások több ezer híve is az utcákra vonult Szentpéterváron.

Forrás: hvg.hu



Köszöntjük a munkásokat Május 1-jén!

 

 




Zalai Munkástanácsok: itt a vállalati üdültetés alkonya

A Munkástanácsok Zala Megyei Szövetsége elfogadhatatlannak tartja az adótörvények 2019. évi módosítása következtében a vállalati üdülőkben drasztikusan megemelt üdülési díjak mértékét.

A korkedvezményes nyugdíjrendszer megszüntetésekor ellentételezési szándékkal a kormányzat a rehabilitációt, a rekreációt, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat megerősítését tűzte zászlajára.

A pihenés, a felüdülés biztosítása, mint szándék egyre világosabbá válik, megmarad a retorika szintjén.

A 2019. évi SZJA törvény változása az üdülési díjak drasztikus növekedését hozta magával. Ez alapján az üzleti költség és a térítési díj közötti különbség adóköteles jövedelemként jelenik meg az üdülést igénybe vevő munkavállalók számára.

A vállalati üdülést az tette mindenekelőtt népszerűvé, hogy kedvezményes volt. Megjegyezzük, a vállalati üdültetés mint szociálpolitikai juttatás egyre inkább visszaszorulóban van, mind kevesebb cég rendelkezik üdülővel. Ahol pedig még van, ott ezzel a törvénymódosítással elidegenítik a munkavállalók számára ezt a lehetőséget.

Aláhúzzuk: a kedvezményes vállalati üdülés szerzett jog, amit megvonni nem éppen ízléses megoldás.

Elfogadhatatlannak tartjuk a vállalati üdülők térítési díjának a piaci árral való harmonizációját. Ez a lépés ellentétes a kormányzat azon kinyilvánított szándékával, hogy a rekreáció biztosításával is hozzájárulnak a korkedvezmény megszüntetése okozta elégedetlenség mérsékléséhez. Piaci értéken nem veszik igénybe a munkavállalók a vállalati üdülőket. Heves felháborodást váltott ki az a tény is, hogy külső vendég esetében is ugyanakkora díjtételt kell alkalmazni. A kedvezmény ilyesfajta eltörlését barátságtalan döntésnek tartják a szakszervezetek is.

A rendszeres üdülővendégek már jelezték, hogy ekkora díjemelés (több helyen 100 %-ot meghaladó) mellett nem veszik igénybe a céges üdülőket. A vendégkör megcsappanása pedig alapot adhat az üdülők értékesítésére vagy központi működtetésére. Ennek pedig hozadéka lehet a vállalati üdültetés elsorvadása.

A zalai munkástanácsosok szerint a cafeteria elemek erőteljes visszavágása után egy újabb szociálpolitikai vívmány elsorvasztása nem éppen munkavállaló-barát magatartás.

Miután a kedvezményes üdültetés egyfajta szerzett jog, ezért a szakszervezeteknek lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a munkavállalók számára a jelenleginél kedvezőbb helyzet teremtődjék -hangsúlyozza a Szövetség.

Zalaegerszeg, 2019. április 29. 

  Horváth László

         elnök

Munkástanácsok Zala Megyei Szövetsége




Új bérrendezés jöhet az állami cégeknél

A korábbi, 2017-től 2019-ig szóló bérmegállapodáshoz hasonlóan ismét hároméves egyezséget köthetnek 2020-tól az állami közszolgáltató vállalatok munkavállalóinak keresetrendezése érdekében – mondta a Magyar Nemzetnek Palkovics Imre.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a közelmúltban felállított Közszolgáltató Vállalkozások ­Konzultációs Fórumának (KVKF) tegnapi ülését követően közölte: az állami vállalatok munkáltatói, az állam, mint fenntartó, valamint a szakszervezetek egyetértettek abban, hogy eredményes volt a 2017-ben életbe lépett, három évre szóló, összesen átlagosan 30 százalékos keresetrendezés a vasútnál, a Volánoknál, a postánál, valamint az állami fenntartású víziközmű-szolgáltatóknál, ugyanakkor a munkaerőpia­ci helyzet további intézkedést sürget.

Palkovics kiemelte: várhatóan 2020-tól indulhat az újabb középtávú bérrendezés, ám a most záródó megállapodástól eltérően nem központilag, hanem a területenként eltérő helyzet figyelembevétele mellett rendeznék a kereseteket. A felzárkóztatás mellett egyéb jövedelmi helyzetet javító vagy nem pénzbeli intézkedéseket is megfogalmaznak a következő időszakban a szakszervezetek. Az újabb, többéves béralku kidolgozása ősszel várható. Az érdekképviseletek szerint ugyanakkor a megállapodás szerinti idei, átlagosan 4-5 százalékos keresetrendezés sem elegendő, ezért indokolt lenne még 2019-ben további kiegészítés.

Palkovics kiemelte: az állami vállalatoknál is égető a munkaerőhiány, ahhoz pedig, hogy a közszolgáltató cégek vonzó alternatívát kínáljanak a munkavállalóknak, nélkülözhetetlen a bérek és a munkafeltételek javítása. A középtávú egyezség azért is elengedhetetlen, mert csak így garantálható a munkaerő megtartása, ezzel együtt a közlekedési és közműszolgáltatások fenntartása. Az elnök hozzátette: a vállalatok dönthetnek saját hatáskörben a megállapodásban foglaltaknál nagyobb béremelésről, kiegészítésről még erre az évre is.

A munkáltatói, a fenntartói és a szakszervezeti oldal 2017 elején állapodott meg a három évre szóló, összességében 30 százalékos béremelést tartalmazó felzárkóztatásról. Az egyezség aláírásakor ugyanakkor még senki sem gondolta, hogy később a bruttó keresetek korábban nem tapasztalt mértékben emelkednek. Ezért az állami vállalatoknak mára ismét óriási konkurenciát, elszívóerőt jelent a versenyszféra, így nélkülözhetetlen a bérrendezés. Ez igaz nemcsak az állami vállalatoknál, hanem az önkormányzati víziközmű-cégeknél is, ráadásul a települések fenntartásában működő társaságok egy részénél alig vagy egyáltalán nem nőtt a dolgozók fizetése, miközben a versenyszektorban több területen is mintegy 40 százalékkal emelték a bruttó kereseteket az utolsó három esztendő folyamán.

Forrás: Magyar Nemzet

Nagy Kristóf




Munkabalesetek Áldozatainak Emléknapja

M E G H Í V Ó

A Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Mecseki Munkástanácsok Szövetsége és a Baranya Megyei Kormányhivatal tisztelettel meghívja a:

Munkabalesetek Áldozatainak XVII. Pécs – Baranyai Emléknap megemlékezésére és emléktábla avatására

Rendezvény helyszíne:

Kormányhivatal

(Pécs, Király u. 46.)

Az Emléknap időpontja:

  1. április 29. 14.00 óra

Megemlékezést tart:

Bodó Sándor

foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár

Pénzügyminisztérium

Dr. Horváth Zoltán

kormánymegbízott

Baranya Megyei Kormányhivatal

Dr. Páva Zsolt

polgármester

Pécs Megyei Jogú Város

Palkovics Imre

elnök

Munkástanácsok Országos Szövetsége

Czukor János

munkavédelmi szakügyintéző

Baranya Megyei Kormányhivatal, Pécs Járási Hivatala

Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztály

Munkavédelmi és Munkaügyi Osztály

Dohány Zoltán

tb. kanonok, kórházlelkész, plébános

 

Szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt a

Szervezők




Rendvédelmi pályát népszerűsítő tábor hátrányos helyzetű fiatalok számára

FELHÍVÁS

A Belügyminisztérium rendvédelmi pályát népszerűsítő tábort szervez azoknak a hátrányos helyzetű fiataloknak, akik érdeklődnek a rendvédelmi hivatás (rendőrség, katasztrófavédelem, büntetés-végrehajtás) iránt.

A tábor időtartama:      2019. július 14 -től július 19 -ig

Helyszíne:   Remeteszőlős, Adyligeti Rendészeti Szakgimnázium

A résztvevők áttekintést kapnak a rendvédelmi szervek munkájáról, a felvételi követelményekről.  A tábor a résztvevők számára térítésmentes.

A jelentkezés elfogadásáról értesítést küldünk, mellékelve a részletes programot.

Olyan fiatalok jelentkezését várjuk, akik:

  • 2019 szeptemberében kezdik meg gimnáziumban vagy szakközépiskolában a 11. vagy a 12. tanulmányi évfolyamot, vagy
  • érettségivel rendelkeznek, de még nem töltötték be a 21. életévüket

Beküldendő:

  1. önéletrajz
  2. a 10., 11. vagy 12. évfolyam év végi lezárt bizonyítvány másolata (az idén érettségiző esetén félévi bizonyítvány ) vagy
  3. az érettségi bizonyítvány másolata, ha már érettségizett
  4. tanuló esetén támogató nyilatkozat az osztályfőnöktől vagy iskola igazgatójától
  5. már érettségizettek esetén támogató nyilatkozat a település jegyzőjétől
  6. határozat a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet megállapításáról

A jelentkezés elbírálása során előnyt élvez:

  • kimagasló tanulmányi és/vagy sportteljesítmény
  • rendészeti fakultációs tanulmányok
  • közösségi életben aktivitás

 

Jelentkezési határidő: 2019. június 15.

Cím:  Belügyminisztérium Civilkapcsolati és Ügyfélszolgálati Osztály

1903 Budapest, Pf. 314.(e-mail: ugyfelszolgalat@bm.gov.hu)

 

További információ kérhető:                             +36-1-441-1601

                                                                                           +36-1-441-1768

                                                                                           +36-1-441-1364