A szakszervezeti tisztségviselő elbocsátása Felháborító

Ellenzék politikusok hétfő délután az esztergomi Suzuki-gyár előtt azért demonstráltak, hogy megpróbálják rábeszélni a cég vezetőit, ne alkalmazzák a Munka törvénykönyvének decemberben elfogadott módosításait. A Magyar Suzuki ugyanakkor nem tervezi a túlórák számának növelését.

„A munka világa egy olyan terep, ahol valódi kérdések vetődnek fel nap mint nap. Bérekről, túlóráról, pihenőidőről, kollektív szerződésekről, sok mindenről, ami valóban húsvér emberek húsvér problémája. Erre a területre próbál benyomulni az ellenzék. Így mentek el a MÁV-hoz, meg különböző cégekhez, kérve a nagy esküt ezen cégek vezetőitől, hogy ne alkalmazzák majd az ő közbenjárásukra ugye a 400 órát. Senki nem alkalmazza, mert abban a formában, ahogy ők ezt hirdetik, nem lehet alkalmazni. De ez egy olyan ürügy, amivel napirenden tudják tartani saját létüket” – fogalmazott a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.

Hangsúlyozta: az ázsiai cégeknél nincsen meg a munkaügyi kapcsolatok kultúrája, ami az európai országokat jellemzi. Nem igaz a Magyar Suzuki Zrt. azon állítása, hogy a munkavállalók és a munkáltató közti egyeztetéshez az üzemi tanács megfelelő fórum. Az üzemi tanácsnak egészen más a feladata. A szakszervezeti tisztségviselő elbocsájtása jogtalanság, mint ahogy az is, hogy nem engedik be a szakszervezetet. Ez ellen a törvény őrének, az állam alkotmányos rendje miatt fel kell lépnie.

Tekintse meg a teljes beszélgetést:




Nem lefutott még a nagyobb béremelés az állami cégeknél

A JELENLEGI MEGÁLLAPODÁS LEZÁRÁSA UTÁN KEZDŐDHETNEK AZ ÚJ EGYEZTETÉSEK

Új tárgyalások kezdődhetnek az állami cégek munkavállalóinak keresetéről, ha a korábbi megállapodás lezárult, tehát a 2019-re tervezett, átlagosan ötszázalékos béremelés differenciálásáról megegyeztek a szakszervezetek és a vállalatok — értesült a Magyar Nemzet. Az érdekképviseletek szerint a munkaerőpiaci helyzet miatt nélkülözhetetlen új bérmegállapodásról tárgyalni az állami fenntartású közszolgáltatóknál.

A későbbiekben már megállapodhatnak az idei évre tervezett, átlagosan ötszázalékos bérfelzárkóztatáson felül további keresetrendezésről a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői az állami vállalatoknál – értesült lapunk. Úgy tudjuk, a közszolgáltató cégeknél – a postánál, a vasútnál, a Volánoknál és a víziközmű-szolgáltatóknál – azt követően nyílna lehetőség a további egyeztetésekre, ha megállapodtak a munkaadók és a munkavállalói képviseletek a 2019-re előírt, átlagos ötszázalékos emelés differenciálásáról, tehát ha minden munkavállaló havi munkabérét pontosan meghatározták.

A szakszervezetek további béremelést tartanak szükségesnek, álláspontjuk szerint az idei ötszázalékos keresetfejlesztés kevés a munkaerő megtartásához és a szakemberhiány kezelése érdekében. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke úgy fogalmazott, sikeres volt a 2017-ben kötött, három évre szóló, átlagosan harmincszázalékos béremelési program, ám a konföderáció és a helyi szakszervezetek ezzel párhuzamosan – az idei évet is magában foglalva – új megállapodás kidolgozását is szorgalmazzák. Fónagy János nemzeti vagyonért felelős államtitkár a felvetésre reagálva arra kérte a szakszervezeteket, tartsák be az élő bérmegállapodásban foglaltakat, mivel a kormányoldal is eleget tett a vállalt kötelezettségeinek.

Információink szerint a még élő egyez­ség végrehajtása és a további – akár már az idei évben végrehajtott – keresetfelzárkóztatás nem mond ellent egymásnak. Ez abban az esetben igaz, ha a jelenleg is zajló tárgyalásokat az állami cégek lezárták. Most az ötszázalékos átlagos emelés szétosztásán, differenciálásán dolgoznak a szakszervezetek és a vállalatvezetők. A folyamat végeztével azonban már lezártnak tekinthető a hároméves program végrehajtása. Csak ezt követően nyílik lehetőség a további béremelési igény felmérésére, a vállalatok pénzügyi lehetőségeinek vizsgálatára, majd az új irányok kijelölésére.

Az idei bérekre vonatkozó tárgyalásokra ugyanakkor rányomja a bélyegét, hogy mindössze a 2017-es megállapodásban foglalt emelés elosztásáról folynak az egyeztetések. Úgy tudjuk, a szakszervezetek több területen azért alkalmaznak rossz megközelítést, mert a differenciálásról szóló egyeztetéseken már a továbbiakról is tárgyalnának, ám erre nincs lehetőségük az állami cégek vezetőinek, mivel állami támogatás nélkül, önerőből nem tudnak végrehajtani jelentősebb, tíz százalék fölötti béremelést. Ugyanakkor az átlagosan legalább két számjegyű bérfejlesztés szükségességét a munkaadók sem vitatják.

Tárgyal a versenyszféra

Sok helyen már lezárultak a bértárgyalások a versenyszféra cégeinél. A tapasztalatok eltérők: a vállalkozások nagyobb része 2019-ben is két számjegyű béremelést tart indokoltnak, ugyanakkor több cég, amelyik korábban már jelentős felzárkóztatást eszközölt, most csak néhány százalékkal toldaná meg a fizetéseket. A szakszervezetek a legalább tízszázalékos rendezésre törekednek, és néhány érdekképviselet kivételével az év végén aláírt bérmegállapodásban foglalt nyolcszázalékos ajánlásra is hivatkoznak. A versenyszektorban eltérő a bérrendezés időpontja, a legtöbb cég az üzleti évhez igazítja a fizetésemelést, ebben az esetben a munkavállalók jellemzően májusban találkoznak a nagyobb összeggel. Egyre több cég ugyanakkor januártól már emelt fizetést ad, a minimálbérért vagy garantált bérminimumért foglalkoztatottaknak pedig kötelező az év első hónapjától a megállapodásban foglalt összeget utalni.

Forrás: magyarnemzet.hu




A Munkástanácsok álláspontja a miniszterelnök által bejelentett családvédelmi intézkedésekről

A Munkástanácsok Országos Szövetsége a munkavállalók szempontjából is kiemelkedő jelentőségűnek tartja a miniszterelnök évértékelő beszéde során tett bejelentéseit.

A „hétpontos akciótervben” felsoroltak – mindamellett, hogy távlatokba tekintve is kedvezően hathatnak a demográfia folyamatokra és erősítik Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrását, ami a társadalom alapegységeként a nemzet fennmaradásának biztosítéka és az emberi személyiség kibontakozásának természetes közege – munkavállalói szempontból is vitathatatlanul kedvezőek, ezért azokról a Munkástanácsok megelégedéssel értesült.

A bejelentések hatására az ingatlanok újabb köre értékelődhet fel, lendületet adva az ingatlanpiacnak, erősítve a munkaerőpiacon fontos belföldi mobilitást is.A használt lakások felé bővített kedvezményes hitel lehetősége szociális szempontból is sokat segíthet a gyerekes családok azon rétegén, akik eddig nem tudtak, nem mertek új építésű lakás vásárlásába belefogni. A munkavállalók szempontjából régóta jelzett probléma a bölcsődei ellátásban meglévő kapacitáshiány, melyet a Kormány a férőhelyek bővítésével és teljessé tételével rövid időn belül orvosol, ami szintén segíti a kisgyermekes munkavállalók élethelyzetét. Emellett a bejelentések között külön is kiemelendő a fiatalabb korosztálynak juttatandó kedvezmények lehetősége, hiszen ez az a csoport, amely az önálló életkezdésből is fakadó különös nehézségekkel szembesül a munkaerőpiacon, ami sok esetben a családalapítás és a gyermekvállalás ellen hatott ezidáig.

A személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól történő mentesülés lehetősége pedig a négy gyermeket vállaló nők esetében közvetlenül is növeli több tízezer munkavállaló jövedelmét.

A Munkástanácsok ugyanakkor e jelentős bejelentések mellett fontosnak tartja, hogy a Kormány által meghirdetett családbarát politikával kapcsolatos változásokról a munkajogi szabályozást érintően is kezdődjön párbeszéd, erősítve a kitűzött célok elérését.




Nagy szükség van további munkaerőre, az ő toborzásukhoz pedig átlagosan nyolc százalékos felzárkóztatásra van szükség

Tovább folytatódik a béralku az állami vállalatok szakszervezetei és a vezetés ill. a tulajdonos, a magyar állam között. Az eddigi 2017-2019-es megállapodás betartásához viszont ragaszkodik a kormány, ahogyan maga is betartotta azt – közölte Fónagy János, az ECHO TV Napi aktuális című műsorában. 

A meglévő bérmegállapodás mellett új egyezséget szorgalmaznak a munkavállalói érdekképviseletek az állami vállalatoknál. A jelenleg érvényben lévő, 2017-ben megkötött és ez év végéig szóló egyezség szerint 30 százalékos bérfelzárkóztatást kell végrehajtani. 2019-re ebből átlagosan öt százalék jut. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke sikeresnek értékelte a megállapodást, de szerinte a cégeknek nagy szükségük van további munkaerőre, az ő toborzásukhoz pedig további átlagosan nyolc százalékos felzárkóztatásra van szükség. A tárgyalások során többéves megállapodás megkötését is szorgalmaznák, évente két számjegyű bérfelzárkóztatási pályával.

A kormány álláspontja szerint először végre kell hajtani a 2017-ben megkötött 3 éves bérmegállapodást, amelyben az is szerepel, hogy ezalatt nem lépnek fel további bérigénnyel a szakszervezetek – közölte Fónagy János. A nemzeti vagyonért felelős államtitkár hozzátette: a kormány teljes egészében betartotta a megállapodás ráeső részét. A 2017-es bérmegállapodásban szereplő összeget az állam maradéktalanul rendelkezésre bocsájtotta illetve a 2019-ben esedékes 5 százalékos emelést folyósítja – tette hozzá.

A munkabéke további megóvása érdekében már folynak a szokásos, éves bértárgyalások az érdekvédelmi szervezetek és a kormány között – közölte Tóth Kriszta kérdésére az államtitkár, aki egyúttal jelezte: a megállapodás mellett ugyanolyan fontos az évenkénti 8 százalékos minimálbér emelésnek a hatása illetve a legalacsonyabb szakmunkásbér növekedése is. 




Szakadék széléhez közelít a közúti közösségi közlekedés

A Közlekedési Munkástanácsok nyílt levele Varga Mihály pénzügyminiszternek

Tisztelt Miniszter Úr!

Az állami tulajdonú közszolgáltató társaságoknál, így a Volán portfólióban is 2017 márciusában 3 éves 30 %-ról szóló bérmegállapodás született. A 2017-re 13 %-ról, 2018-ra 12 %-ról, 2019-re 5 %-ról szóló bértömeg emelés szerepel a megállapodásban. A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) a béralku 2017. és 2018. évre vonatkozó emelését kedvezőnek tartotta, ám a 2019. évre rögzített 5 %-ot nagyon komoly fenntartásokkal fogadta el, bízva abban, hogy majd további bérfejlesztés lesz.

Az első két év bérfejlesztése mérsékelte a Volán szakma szorító foglalkoztatáspolitikai helyzetét és valamelyest javított a munkavállalók bizonytalanságot tükröző hangulatán is.

A KMSZ szerint a mostani 5 %-os bérfejlesztés a munkavállalók körében ellenőrizhetetlen elégedetlenségi hullámot indíthat el.

A Volán portfólió bérhelyzetéről hiteles és rendkívül beszédes képet mutat az a tény, hogy a túlóra – és egyéb pótlékok nélküli órabérét több ezer munkavállalónak kellett felemelni a kötelező garantált bérminimumból (195 ezer Ft) adódó 1121 Ft-ra.

Egyes megyékben olyan kritikus a munkaerőhelyezet, hogy más megyéből átvezényelt autóbuszvezetőkkel tudják csak biztosítani a szolgáltatást. 

A KMSZ az 5 % felett 2019-re évre további 5-10 %-os bérfejlesztést tart elengedhetetlenül szükségesnek a munkaerő megtartásához, és ezzel a szolgáltatás biztosításához is. Továbbá, szükségesnek tartja a környező országokhoz viszonyított bérolló továbbnyílásának megakadályozását

Az aggasztó bérhelyzet mellett szólni kell a régiós közlekedési társaságok szolgáltatásainak körülményeiről. A szolgáltatás színvonalát alapvetően meghatározza a járműpark állapota. Egyes megyékben nem ritka a 30 éves „szépkorú” autóbusz. A Volán-cégek összevonása előtt egyes megyei Volánoknál 10-11 éves volt a buszpark átlagéletkora, most az egész portfólióban 15-16 év.

Kifejező tény, hogy 2011-ben 17 milliárd Ft volt a veszteségfinanszírozás, most ennél jóval több. Ez a növekmény nem a létszám- vagy a bérgazdálkodás folyománya, hanem a kiszervezett tevékenységek „hozadéka”. A külső társaságok által nyújtott szolgáltatások finanszírozása aránytalanul magas költséget emészt fel.

A KMSZ ugyancsak kedvezőtlennek tartja a munkavállalók körében eluralkodó bizonytalanság-érzetet. Sajtóhírekből értesülni, hogy további strukturális átszervezések várhatóak a közösségi közlekedésben. Az újabb átalakítási szándékok visszaigazolják azt a szakmai véleményt, hogy nem egy sikertörténet a Volán-társaságok összevonása. 

A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége szerint, amennyiben a kormány stratégiai ágazatként kezeli a közúti közösségi közlekedést, belátja a helyzet tarthatatlanságát. Ezért a KMSZ kéri a Miniszter úr segítségét, hogy a szakma szereplői döntéshozó kormányzati tényezők részvételével megtartott tárgyaláson fogalmazhassák meg egyre súlyosabb aggályaikat a közösségi közlekedés kérdései kapcsán.

 

Tisztelettel:

Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének elnöksége




Leállt a munka a Tescónál, késhet a dolgozók bére

TEGNAP KÉTÓRÁS FIGYELMEZTETŐ SZTRÁJKKAL INDULT A HATÁROZATLAN IDEJŰ AKCIÓ

Várhatóan nem kapja kézhez időben a januári fizetését a Tesco több mint 17 500 alkalmazottja, mivel tegnap a bezárás előtt álló győri irodaközpont bérszámfejtői sztrájkot hirdettek, mely országosan lebéníthatja az áruházlánc belső működését — értesült a Magyar Nemzet. A sztrájkbizottság lapunkhoz eljuttatott hivatalos közlése szerint az érintettek a mai munkanap kezdetétől határozatlan időre felfüggesztették a feladataik ellátását, mivel korábbi követeléseikre a vállalat nem adott kielégítő választ. Tegnap egy kétórás figyelmeztető sztrájkkal indították a tavalyelőtti tescós tiltakozásnál nagyobb hatású akciót.

Nem sikerült megállapodniuk a Tesco-Global Áruházak Zrt.-vel a Győrben lévő tb- és bérszámfejtő osztály leépítése miatt sztrájkhelyzetet hirdető irodai dolgozóknak, ezért ma 8 órától határozatlan ideig a törvény által biztosított munkabeszüntetés lehetősége mellett döntöttek.

A sztrájk azzal járhat, hogy a tescós alkalmazottaknak már a januári, ezekben a napokban számfejtendő fizetések és – mivel a cég tb-kifizetőhelyként működik – a társadalombiztosítási ellátások sem érkezhetnek meg időben, hiszen a győriek munkája létfontosságú ebben a folyamatban.

Megtudtuk: a bérszámfejtők leállása azzal is jár, hogy a sztrájk ideje alatt a biztosítottak rendszerébe nem lesznek bejelentve az adóhatóságnál az újonnan belépő munkavállalók, és például a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és járulékbevallások, adatszolgáltatások sem jutnak el időben a hivatalba. Emellett a sztrájk ideje alatt nem történnek meg az esetleges végrehajtások és hatósági letiltások átutalásai, miközben nem tudnak elszámolni a kilépő munkavállalókkal sem.

– Ismert, a jogszabály öt napot ír elő a munkaadóknak a kilépő dolgozókkal kapcsolatos dokumentálás határidejeként, amelyet a sztrájk ideje alatt nem tud teljesíteni a Tesco, a távozó munkatársak pedig a kilépőpapírok nélkül nem tudnak a következő munkahelyükön elhelyezkedni – részletezte a Magyar Nemzetnek a sztrájkbizottság vezetője.

Bubenkó Csaba, aki a 2017-es országos Tesco-sztrájkot lebonyolító Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke, elmondta: a megegyezés híján kialakult mostani helyzetben a dolgozókat érintő tb-ellátások elszámolása is sérülhet, és nem biztos, hogy ezek esetében tartható lesz így a jogszabályok által előírt nyolc napon belüli átutalás a jogosultak számlájára.

– A tb-kifizetőhely működésének veszélybe kerülését a munkáltató köteles jelenteni az egészségbiztosítási szervnek – jegyezte meg Bubenkó Csaba, hangsúlyozva: akciójukkal nem a 17 és fél ezer tescós dolgozó helyzetét szeretnék ellehetetleníteni a bérszámfejtők, akik ezúton is elnézést kérnek a munkatársaiktól, azonban nem láttak más módot arra, hogy kiszolgáltatott helyzetük megoldódjék.

Lapunknak korábban áruházi körökből azt jelezték: a tescósok szolidárisak a fizetésükről gondoskodó bérszámfejtőkkel, akiknek hamarosan megszűnik a munkája.

Az elnök elmondta: többször tárgyaltak a cég képviselőivel, amely eredeti követeléseikre válaszul ajánlatot is tett, az azonban nem felelt meg az elképzeléseknek. – A munkavállalók továbbra is fenntartják a követeléseiket, azon nem kívánnak változtatni. A sztrájk addig tart, amíg nincs megállapodás a céggel – közölte.

A sztrájkolók azt kérik a vállalattól, hogy az egyenlő bánásmód elvét is figyelembe véve mentesítsék őket a munkavégzés alól a teljes felmondási idő alatt, amelyet két ütemben kérnek megvalósítani. Az utcára kerülő dolgozók június 14-től és július 19-től szeretnék időzíteni a távozásukat, de arról is előre megegyeznének, hogyan alakul ennek menete.

– A követelések között több választható lehetőség szerepel a munkaadó számára, amelyek a munkaviszony, a felmondási idő végéig szóló bérezésről szólnak. Ezek alapja, hogy másfél-kéthavi alapbéreket állapítsanak meg állandó juttatásként a felmondási idő végéig, de ezt kiválthatják azzal, ha egyben kifizetik az érintetteknek a követelésben meghatározott plusz hat havi alapbért – részletezte.

Bubenkó elmondta, a cég már felajánlott személyenként százezer forintos átképzési hozzájárulást, amelyet a sztrájkolók elfogadtak. Az érintettek között olyanok is vannak, akik közel állnak a nyugdíjazáshoz, esetükben speciális elszámolást kérnek a szolgálati idővel kapcsolatban.

Forrás: Magyar Nemzet




Emléktábla Pécsett a munkabalesetek áldozatainak tiszteletére

Újabb emléktáblát állítanak Pécsett: ezúttal a munkabalesetben elhunytak és megrokkantak tiszteletére, amit a Király utca 46-os szám alatt helyeznek el a Mecseki Munkástanácsok Szövetségének és a Munkástanácsok Országos Szövetségének kezdeményezésére. Az emléktábla április végén kerül a helyére.




Sztrájk kezdődött a Tesconál

 



A szakszervezetek és a vállalatok továbbra is két számjegyű emelést tartanak indokoltnak

 
Egyelőre nem várható új, központi bérmegállapodás az állami vállalatoknál, a cégek külön-külön ülnek le a szakszervezetekkel megvitatni a munkaerő megtartásához szükséges lépéseket – tudta meg lapunk. A 2017-ben megkötött egyezség szerint ugyanakkor átlagosan ötszázalékos emelésre biztosan számíthatnak a dolgozók a vasútnál, a postánál, a Volánoknál, valamint az állami vízközműveknél. Ennek végrehajtása mellett kell egyezkedniük a munkaadóknak és a munkavállalóknak a további emelésről.
 
Átlagosan öt százalékkal kapnak többet az állami vállalatoknál, elsősorban a Volánnál, a víziközműcégeknél, valamint a vasútnál dolgozók a 2017-ben kötött, három évre szóló bérmegállapodás értelmében. A Magyar Idők úgy tudja, habár korábban szó volt róla, egyelőre nem várható újabb, központi, minden állami cég összes dolgozójára vonatkozó, többéves megállapodás, mivel a különböző vállalatok vezetői külön-külön tárgyalnak a szakszervezetekkel. Az érdekképviseleti vezetők és a cégvezetők ugyanakkor további bérfelzárkóztatást tartanak szükségesnek a közszolgáltatások fenntartásáért.

– Elfogadhatatlannak tartja a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete, hogy kevesebb mint öt százalékkal emelkedjen a vasutasok keresete a differenciálások miatt – mondta a Magyar Időknek Buzásné Putz Erzsébet. A szakszervezet elnöke kérdésünkre kiemelte: a vasúti ágazat stabilitása és a munkaerő megtartása érdekében továbbra is két számjegyű bérfejlesztést tart indokoltnak. Hozzátette: a Vasúti Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén a munkáltató és az érdekképviseleti oldal a tárgyalások folytatásában állapodott meg.

Varga Tibor, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének elnöke kérdésünkre arról beszélt, a Volán-társaságoknál is két számjegyű keresetemelésre van szükség, amelyet szintén a fluktuáció csökkentése és a dolgozók megtartása indokol.

A szakszervezeti vezetők szerint rendkívül kedvező hatása volt a több évre szóló, átlagosan 30 százalékos bérfelzárkóztatásnak, mivel minden állami közszolgáltatónál lassított az elvándorláson. Ugyanakkor ezeken a területeken a munkavállalói állomány egyre idősebb, így nélkülözhetetlen az új munkavállalók és a fiata­lok felvételéhez a csábító bérezés.

A közlekedési ágazatokhoz képest nehezebb a helyzet a víziközmű-ágazatban. Fürjes József, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke megkeresésünkre kiemelte: az állami cégek keresetemelésére megkötött megállapodás ­kedvező hatást gyakorolt az állami közműcégekre, mivel jelentősen lassította az elvándorlást.

Ugyanakkor az elnök szerint a probléma a víziközmű-szolgáltatóknál összetettebb. Ennek oka, hogy míg az öt állami fenntartású szolgáltatónál kötelező volt végrehajtani a keresetemelést – átlagosan 25 százalékot 2017-ben és 2018-ban –, addig az önkormányzati fenntartású cégeknél csak a minimálbérek jelentettek kötelezettséget. A negyven víziközmű-vállalat közül öt állami fenntartásúnál és 26 önkormányzati tulajdonban lévőnél súlyos a helyzet.

Ennek oka, hogy számos település nem rendelkezik a felzárkóztatáshoz szükséges forrással, ráadásul a bérköltség növelését az árakban sem tudják érvényesíteni a szolgáltatók. Fürjes szerint megoldást jelentene az állami kompenzáció, ugyanakkor a szakszervezet egyéb megoldásokra is nyitott. Az elnök már egyeztet a települések és a megyei jogú városok képviseletével, s a következő időszakban pontosan meghatározzák, melyek azok a települések, ahol a szükséges béremelésekhez állami segítség kell.

Fürjes hozzátette: többek közt az ivóvíz-szolgáltatás megfelelő fenntartásához szükség van a munkaerő megtartására, bizonyos helyeken a helyzet pedig már olyan súlyos, hogy a munkavállalók több mint harmada odébbállt, ráadásul a fiataloknak is vonzóvá kell tenni a szektort.

Az állami vállalatoknál – a postánál, a Volánnál, a vasútnál és az állami víziközműcégeknél – 2017-ben kötöttek hároméves megállapodást. Eszerint az idei emelés átlagosan 5 százalék. A további emelésről a következő hetekben is egyeztetnek, megállapodás esetén a munkavállalók visszamenőleg megkapják pénzüket.

Forrás: magyaridok.hu




ZVDDSZ: Ártalmas a szakszervezeteknek a belháború

A Zala Volán Dolgozóinak Demokratikus Szakszervezete (ZVDDSZ, MOSZ-tagszervezet) ártalmasnak tartja azt az egymásnak feszülést, ami mostanában a szakszervezeti körökben zajlik.

Szakszervezeti képviselők támadják egymást, a politikai elitet, a kormányt, és támadnak mindig valakit vagy valamit. Igen, napjainkban támadni trendi dolog.  Különösképpen közösségi oldalakon izmoznak hegyeket megmozgató energiákkal, a valós élethelyzetekben, valós érdekképviseleti környezetben azonban gyorsan elillan a bátorság.

Lejárató, kevésbé szerencsés tartalmak keringenek szakszervezeti köntösben közösségi felületeken.  A tagság meg tanácstalanul szemléli ezt a belháborút, nem érti: most tulajdonképpen ki képviseli az ő érdekeit.

Az a stílus, az a hangütés, amivel találkozik a közösségi oldalon, inkább taszítja, semmint a szakszervezetek mellé állítaná a munkavállalót.

A közelmúltban a minimálbér és a garantált bérminimum ügyében országos megállapodás született. A tárgyaló három szakszervezeti tömörülésből, a megállapodást kettő aláírta, egy nem.

Össztűz zúdult a béralkut elfogadókra. Árulással, behódolással vádolják őket. Vitathatatlan, hogy közösen kitarthattak volna a korábban megegyezett kétszámjegyű minimálbér-emelés mellett, azonban a háttérben kevésbé ismert folyamatok zajlottak. Az aláírók szerint fennállt annak a veszélye is, hogy 2019. évre nem lesz minimálbér-emelés. Mindenesetre ebből a helyzetből is tanulni kellett volna a szakszervezeti elitnek, nem pedig egy adok-kapok szituációt teremteni.

Már csak azért is, mert a nagyobb lecke még hátra van: a 2019. évi keresetfejlesztés, ami jóval nagyobb kört érint. Például az állami tulajdonú társaságoknál (MÁV, Volán-cégcsoport, Posta, Víziközmű-ágazat) 2019. évre 5%-os keresetfejlesztés szerepel a megállapodásban, amit az állami szektor szereplői kevésnek tartanak. Valamennyi számottevő szakszervezet a kétszámjegyű keresetfejlesztés szükségességét hangoztatja, ezért most egy közös tárgyalási stratégia mentén kellene megfogalmazniuk a munkavállalói kívánalmakat, és félre kellene tenniük nézeteltéréseiket.

Voltak és lesznek szakszervezeti képviselők, akik a politika színpadán is vállalnak szerepet és vállalják a felolvadást a politika olvasztótégelyében. Mindig is voltak és lesznek is ellenzéki vagy kormánypárti szimpátiájú szakszervezetek, a középpontban azonban a munkavállalói érdekeknek kell állniuk.

 A ’90-es évek parlamentjében jobb- és baloldalon egyaránt számos szakszervezeti vezető volt képviselő.  Politizáltak, de érződött, hogy kapcsolati tőkéjüket kamatoztatni igyekeznek az érdekvédelmi munkájukban is. Elég itt arra gondolni, hogy a 1992-ben megszületett Munka Törvénykönyve európai mércével is mérhető kodifikáció volt. Ma nem ritka, hogy egyeseknél a pillanatnyi önös érdekek szerepelnek előtérben, akik pedig komolyan gondolják az érdekvédelmet, gyakran kerülnek célkeresztbe.

A ZVDDSZ, mint a MOSZ-tagszervezet is arra szólítja fel a szakszervezeteket, hogy vessenek véget a torzsalkodásnak, és egy közös, hatékony tárgyalási stratégia mentén koncentráljanak a bérfejlesztésre.

                                                                       Horváth László

                                                                             elnök

                                                                           ZVDDSZ