Az olasz UGL szakszervezet megalakulásának 70. évfordulóját ünnepelte

Palkovics Imre. a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke részt vett Rómában az UGL szakszervezet megalakulásának 70. évfordulója alkalmából rendezett gálán.

Az UGL (Unione Generale del Lavoro) 2019 tavaszán kötött együttműködési megállapodást a Munkástanácsokkal. A közös értékek mentén kötött együttműködés alapja a munkavállalók valós érdekvédelmének előmozdítása, amelyet a két konföderáció az úgynevezett részvételi szakszervezeti modellel kíván segíteni. Ennek lényege, hogy pragmatikus célokat követünk és jelszavunk: többet! Azaz több bért, több szabadidőt, jobb munkafeltételeket. Cél, hogy a munkavállalók részesedést kapjanak akár részvények formájában, akár a megtermelt profit arányából, ami nem megy túl a jobbára üzemi szinten folyó alku körén. Ezzel elérhető a munkavállalók tartós felemelkedése a polgárság körébe, mivel az általuk megtermelt javakból részesedést kapnak, így motiváltabbá válnak.

A szakszervezeti összefogáshoz ez év áprilisában több nemzeti szakszervezeti szövetség készül csatlakozni egy budapesti rendezvény keretein belül.

Ez alkalomból  az elnök átadta Pierfrancesco Pingitore dalszerzőnek a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Pesti Srácok Alapítvány közös kitüntetését, „A magyar nép bátorságának és büszkeségének hirdetéséért, az 1956-os forradalom és a szabadság eszméinek terjesztéséért.”

Pier Francesco Pignitore újságíróként kezdte, majd 1965-ben megalapította Bagaglio színházat Rómában. 1966-ban mutatták be azt az előadást, amelynek betétdala volt a magyar forradalom 10. évfordulójára írt szám, az „Avanti Ragazzi di Buda” .

Az olaszok a „Avanti Ragazzi di Buda” című dalban annak a lehetőséget látták, hogy fiatalok fellázadnak a kommunista diktatúra ellen. Később a szerzemény a Società Sportiva Lazio csapat indulója lett, a szurkolók a Lazio stadionban a mai napig éneklik a meccseken.

A szurkolók szerint Pigitore műve többet jelent egy dalnál: egy történelmi eseményt; azt, hogy bátor fiatalok fellázadtak egy világrend ellen, és az Olaszországban a kommunista rendszer bukásnak előszelét, első kísérletét látták benne.

Az olasz kommunista politika és sajtó a 60-as éveket követően Pignitore munkáit szélsőjobboldalinak titulálták, amire Pignitore így reagált: „A politikai kabaréink mindenkit kifiguráztak, akiknek köze volt a hatalomhoz: a kereszténydemokratákat és a szocialistákat is.”

A dal ide kattintva hallgatható meg.

 

 




KMSZ: nem szűnt meg, él a kettőstagság, a képviseleti jog a KDSZSZ-é

A Volánbusz Zrt-nél többen kérdezik, hogy mi is van a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségével (KMSZ) és mi lesz a sorsa? Az viszonylag széles körben elterjedt, hogy két szövetség, a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (KDSZSZ) és a KMSZ tagszervezetei erőiket egyesítve, a hatékonyabb és szakmailag megalapozottabb érdekvédelmi munka érdekében egy szövetségbe tömörültek.

A Szövetség neve maradt a KDSZSZ és ez a tömörülés a MOSZ-hoz csatlakozott, mint országos konföderációhoz. A közel 5.000 főt számláló és 18 tagszervezetet tömörítő szövetség befogadó, nyitott a csatlakozni szándékozó szakszervezetek előtt. A KMSZ 14 tagszervezetéből 9 csatlakozott a KDSZSZ-hez, megbízva a KDSZSZ-t az érdekegyeztetés keretében való képviselettel. Meg kell, hogy jegyezzük: a nem csatlakozó szervezetek között van alig 30 fős és van a működés feltételeit épphogy teljesíteni képes tagszervezet.

A KMSZ eróziója már a tavaly májusi küldöttértekezleten megmutatkozott. Ekkor már érzékelhető volt, hogy 3-4 szervezet a lét-nemlét határmezsgyéjén táncol. Ez a folyamat aztán a Volánok integrációjának előestéjén (szeptember végén) szétfeszíteni látszott a szervezet kereteit. Tapintható lett  a komoly feszültség, bizonytalanság, és ebben a helyzetben robbant be a KDSZSZ-szel való egyesülés ötlete. Ez életképesnek tűnt a tagszervezetek többsége számára és elkezdődött a tagszervezetek egyesülésének előkészítése. Novemberben a KMSZ-tagszervezetek megfogalmazták csatlakozási szándékukat és a december 6-ai KDSZSZ választmányi ülésen már két KMSZ-es társelnökkel (Dr. Szabó Imre Szilárd, Horváth László) kibővült a vezetés. Továbbá, az Ellenőrző Bizottságba is bekerültek KMSZ-es képviselők (Csörgő Jánosné, Horkai István, Tóth Zoltán). Ebből is látszik, hogy nem alárendelt szerep jutott a KMSZ-es tagszervezeteknek. A megnövekedett tagsággal a szellemi erők mozgósításával és egyesítésével a Szövetség kimondta, hogy megkerülhetetlen tényezője kíván lenni az érdekegyeztetés folyamatának. Ugyancsak aláhúzta a Szövetség, hogy elfogadhatatlannak tartja azon gyakorlatot, miszerint hírlevélből és e-mailekből szerezhetnek tudomást a szakszervezetek a munkavállalók széles rétegeit érintő döntésekről. Ugyanakkor azt a tárgyalási stratégiát és gyakorlatot is elfogadhatatlannak tartja, hogy érdemben csak a KSZ-kötő szakszervezettel egyeztessen a menedzsment. A tagszervezetek szerint rossz vért szülne, ha folytatódna a tavaly év végi gyakorlat, amikor is megtörtént a nem KSZ-kötő szakszervezetek látványos mellőzése.

A Volánbusz Közlekedési Szakszervezete nagy hajrával október 1-jére (a beolvadás időpontjára) „hozta” a reprezentativitáshoz (KSZ kötéshez) szükséges, a munkavállalói állomány 10%-át kitevő (kb. 1.900 fő) létszámot. A szereplőknek azonban azzal az opcióval is számolni kell (kellene), hogy ez a létszám akár 10% alá is olvadhat, ami új helyzetet teremthet. A KDSZSZ aláhúzza, hogy a KSZ egy kollektív termék, belterjes, kirekesztő módon nem valósulhat meg a gyökeresen eltérő bérezési és foglalkoztatási struktúrák, elemek harmonizációja, egységesítése. Ez csak együttműködés, közös, felelősségteljes munka eredménye lehet. A KMSZ-szel kapcsolatban azt meg kell jegyezni, hogy nem szűnt meg, erről a közgyűlés lehet hivatott dönteni. Ugyanakkor az tény, hogy a KDSZSZ-hez is csatlakozott KMSZ-es tagszervezetek az érdekegyeztetésben való képviseleti joggal a KDSZSZ elnökségét hatalmazták meg.

 

 

Horváth László

        elnök

      ZVDDSZ

       




Bértárgyalások

A Munkástanácsok Országos Szövetsége  kevesli a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8 százalékos emelését, ennél magasabb emelésre is lehetőséget adna a gazdaság teljesítménye.

A 8 százalékos emelési szintben tavaly állapodtak meg a felek, egy olyan egyezség keretében, amelynek volt egy olyan passzusa, hogy azt újratárgyalják, ha a makrogazdasági mutatók a várttól eltérnek. A pozitív gazdasági változás ellenére a megállapodás maradt.

A Munkástanácsok sajnálatosnak tartja a munkaadók passzív hozzáállását, illetve aggodalmaikat. A munkavállalók ma már nem tüntetnek vagy sztrájkolnak, hanem elhagyják a magyar munkaerőpiacot. A magyar gazdaság további bővülésének, fenntartható növekedésének ugyanakkor egyik alapfeltétele a humánerőforrás, amely akkor marad itthon, ha megfizetik.

A témában megjelent cikkeink, riportjaink az alábbi linkeken olvashatók:

Minimálbérben régióelsők lehetünk

Nagyobb béremelésre is lehetőséget adna a gazdaság teljesítménye

Kevesli a Munkástanácsok a minimálbér emelését

A Január 3-i Jó reggelt Magyarország! című műsorban pedig 7:48 -tól fejti ki az elnök a Munkástanácsok álláspontját a minimálbér emelésről , ami ide kattintva hallható

 

 




Minimálbérben régióelsők lehetünk

AZ EGYSÉGES LEGKISEBB KERESET ÁTLÉPNÉ A HATSZÁZ EURÓT, A KÉPVISELETEK IS NYITOTTAK AZ ÚJÍTÁSRA

 
A visegrádi országok közül Magyarországon lenne a legmagasabb a minimálbér, ha a kettő, jelenleg alkalmazott összeget egységesítenék. Az érintett munkavállalók számát is figyelembe véve a súlyozott átlag 199 ezer forint körül alakulna. Megkeresésünkre az érdekképviseletek megfontolandónak nevezték a minimálbérrendszer átalakítását, mivel a megváltozott munkaerőpiac ehhez megadja a mozgásteret azzal, hogy a 161 ezer forintos minimálbéren dolgozók száma évről évre jelentősen csökken. Ugyanakkor óvatosságra intenek, mert a vállalkozások mellett a költségvetést is megrázhatja egy átgondolatlan lépés.

Egyre kisebb idehaza a szerepe a klasszikus minimálbérnek, jelentősége pedig a következő években még tovább csökkenhet, köszönhetően az elmúlt években jelentősen átalakuló munkaerőpiacnak. Az idei évtől bruttó 161 ezer forintra emelkedő kötelező legkisebb keresetért a Pénzügyminisztérium adatai szerint a munkavállalók mindössze 5,5 százaléka, 250 ezer ember dolgozik hivatalosan 2020-ban, ebből mindössze 22 ezren a költségvetési szférában. Számuk ráadásul az összeg elmúlt években jellemző, jelentős emelésének ellenére is dinamikusan csökken. Az alacsonyabb kereseti kategóriákban a középfokú végzettséghez kötött kötelező legkisebb kereset, a garantált bérminimum ugyanakkor már a munkavállalók jelentős részét érinti, a 2020-tól bruttó 210,6 ezer forintra emelkedő összeg 795 ezer ember keresetét jelenti, ebből 150 ezer fő a közszférában dolgozik.

A bérminimumosok száma is több tízezer fővel csökkent az elmúlt években: 2018-hoz képest idén 250 ezer munkavállalóval kevesebben dolgoznak a kötelező legkisebb keresetek valamelyikéért. A folyamat – a tovább növekvő foglalkoztatotti létszám mellett – azt mutatja, a vállalati szektor szakemberigénye, így a munkavállalók megtartásáért folytatott piaci verseny hatására negyedmillió dolgozó keresete nőtt oly mértékben, hogy az már magasabb a kötelező legkisebb bérnél. A folyamat pedig hosszú távon fennmarad, garantálva a keresetek további dinamikus felzárkóztatását és csökkentve a minimálbér jelentőségét.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára megkeresésünkre átgondolandónak nevezte a megváltozott munkaerőpiaci viszonyok miatt a kétféle minimálbér egységesítését. Felidézte: a minimálbérrendszer átalakítása az elmúlt időszakban nem volt napirenden, ugyanakkor korábban inkább az ágazatonként vagy akár régiónként megállapított kereseti rendszer kialakításában gondolkoztak a szereplők az országban tapasztalható különbségek miatt. A munkáltatói képviselet főtitkára a minimálbérek egységesítése esetén a 161 ezer és a 210,6 ezer forint súlyozott átlagát venné alapul, amely hozzávetőleg bruttó 199 ezer forint, azaz 620-640 euró lenne 2020-ban. Perlusz László kiemelte: ez az összeg immár nemzetközi összehasonlításban valós képet mutatna a hazai kereseti viszonyokról, ugyanis az ezekben alapul vett hagyományos minimálbér a kis érintettség miatt félrevezető, leginkább politikai hangulatkeltésre alkalmas. Mivel a súlyozott átlag bőven meghaladná a hatszáz eurót, a visegrádi országok közül a magyar minimálbér lehetne a legmagasabb.

A főtitkár mindemellett óvatosságra intett, ugyanis ez a minimálbérért foglalkoztató, jellemzően kis- és középvállalkozásoknak alkalmazottanként most közel 25 százalékos kötelező béremelést okozna, amely sok céget tönkretenne. Ráadásul a minimálbért veszik alapul a szociális juttatások jelentős részénél, így a költségvetésre is jelentős terhet róna a lépés. Bevételi oldalról viszont jobban járhatna a büdzsé a magasabb adó- és járulékbevételek miatt. Perlusz László szerint néhány év múlva már érdemes megfontolni az egységes kötelező legkisebb kereset bevezetését, mivel a tényleges minimálbér várhatóan magától kikopik, akár öt éven belül néhány tízezer főre csökkenhet az érintettek száma. Jóval kisebb létszám mellett a rendszer átalakítása már kevésbé lenne kockázatos a gazdaság szereplőinek.

– Érdemi javulást okozhatna a lakosság jövedelmi helyzetében, ha a garantált bérminimum összege töltené be a kötelező legkisebb kereset szerepét. A lépéssel a legalacsonyabb keresetűek a mai összegeket alapul véve több mint harmincszázalékos béremelésben részesülnének, és a ma bérminimumért dolgozók keresetét is lényegesen meg kellene emelni a feszültségek elkerülése érdekében. Mindezzel együtt érdemi keresetfelzárkózás mehetne végbe, ám kevés esély van rá, hogy az ez évre is mindössze nyolcszázalékos emelési hajlandóság mellett a munkaadói képviseletek ebbe beleegyezzenek – értékelte a rendszert megkeresésünkre Palkovics Imre.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke emellett szintén arra figyelmeztetett, a szociális juttatásokhoz és a közszféra béreihez is hozzá kellene nyúlni ebben az esetben, az államnak pedig jelentős kiadással kellene számolnia. Ugyanakkor a Munkástanácsok becslése szerint a jelenleg 250 ezer, hivatalosan minimálbérért dolgozó kétharmada a valóságban – nagyrészt zsebbe fizetéssel – jóval többet visz haza. Így a magasabb kötelező összeggel nőnének a költségvetés bevételei, tovább csökkenhetne a feketén fizetett jövedelmek aránya. Palkovics Imre hozzátette: közös munkaadói és szakszervezeti szándék esetén a szociális partnereknek megvan rá a lehetőségük, hogy tárgyalásokat kezdeményezzenek a minimálbérrendszer átalakításáról.

Forrás: Magya Nemzet

 
 



Palkovics Imre: Nagyobb béremelésre is lehetőséget adna a gazdaság teljesítménye

A minimálbér és a garantált bérminimum 8-8 százalékos emelésénél többre is lehetőséget adna a gazdaság teljesítménye – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke csütörtökön az M1-en.

Hozzátette: tavaly a gazdasági szakértők vészjeleket láttak, ezért maradt a 8 százalékos emelési szint.

A valószínűsített gazdasági hanyatlás nem következett be, a gazdaság lényegesen jobban teljesített, így ebből a többletből – a 2018-as megállapodás értelmében – nagyobb mértékben kellene részesüljenek a munkavállalók is – jegyezte meg.

A teljes riport ide kattintva hallgatható meg!




Bértárgyalás kezdeményezése a Volánbusznál

A sajtótájékoztatót a KDSZSZ tisztségviselői tartották: Dobi István, Éliás Andrea és Reményi Miklós, a szövetség győri tagszervezetének képviselői és dr. Szabó Imre Szilárd.

A Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (KDSZSZ vagy szövetség) célja, hogy minimum 15%-os alapbéremelés valósuljon meg a Volánbusz Zrt.-nél az idei évben. Ezt indokolja az ország munkaerő-piaci helyzete, ami jelentős szakképzett munkaerőhiányt okoz a társaságnál a személyforgalom és a műszaki szakszolgálat területén. A Volán társaságok integrációja után alkalmazott hét eltérő foglalkoztatási szabály- és bérrendszer tovább generálja a feszültséget a munkáltatónál. 

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a munkaerőhiány a győri közösségi közlekedésben is egyre nagyobb méreteket ölt. Noha az ország más részeiről átirányított munkavállalókkal időlegesen kezelni lehet a problémát, ez semmi esetre sem jelenti a megoldást hosszú távon.

A KDSZSZ a mai napon, 2020. január 8-án bértárgyalásokat kezdeményez a Volánbusz Zrt-nél, ezzel egyidejűleg a szövetség a munkavállalók körében elkezdi felmérni a különböző nyomásgyakorló eszközök (demonstráció, sztrájk, felmondások letétbe helyezésének lehetősége) alkalmazásának támogatottságát. A szövetség elsődleges célul azt tűzi ki, hogy a társaságnál 2020. január 31. napjával bezárólag a munkáltató és a szakszervezetek között – tárgyalásos úton – megállapodás szülessen a 2020. évi béremelésről.  A bértárgyalások több körben zajlanak, a KDSZSZ célszerűnek tartaná, ha első körben a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumában (KVKF) a felek megegyezésre jutnának. A szövetség közölte, hogy amennyiben ez rövid időn belül nem történik meg és a vállalati bértárgyalások sem indulnak el érdemben, a következő héten kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárást kezdeményez.

A szövetség a Volánbusz kollektív szerződésével kapcsolatban 17 pontos módosító javaslatot készített, aminek célja, hogy egységes szabályozás jöjjön létre a vállalaton belül, ami elsősorban a munkaidő szervezését és a munka díjazását érinti, de problémát jelent a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás jelenlegi szabályozása is. 

A kollektív szerződés módosításának kezdeményezése (és a bérmegállapodás) során speciális helyzetben van a KDSZSZ, mivel hiába van igen jelentős szervezettsége a társaságnál, a hatályos munkajogi szabályok miatt a kollektív szerződésnek egyelőre nem lehet az alanya, így legfeljebb a módosításra irányuló tárgyalásokon való részvételre lehet jogosult. Ugyanis a kollektív szerződést az módosíthatja, aki kötötte. A remélhetőleg rövidesen megszülető bérmegállapodást is egyetlen (a mostani kollektív szerződésben alany) szakszervezet írhatja majd alá érdemben, de a KDSZSZ ebben a folyamatban katalizátor kíván lenni.

Budapest, 2020. január 8.

Az eseményről – többek között – beszámoltak az alábbi médiumok:

https://hirado.hu/belfold/cikk/2020/01/08/minimum-15-szazalekos-alapber-emelest-tart-szuksegesnek-a-szakszervezet-a-volanbusz-zrt-nel?source=hirkereso

https://merce.hu/2020/01/08/bertargyalast-kezdemenyez-a-kozeledesi-szakszervezet-a-volannal-minimum-15-szazalekos-beremelesre-szamitanak/

 




A Sors szimfóniája – Évindító beszélgetés Palkovics Imrével

Papp Endre a Karc fm-ben 2020 Január 3-án készített egy órás interjút Palkovics Imrével, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnökével.

A teljes riport ide kattintva hallgatható meg




Ingyenes jogi segítségnyújtás a nyugat-dunántúli munkaerőpiaci szereplők számára

Sajtóközlemény

Megnyílt az ingyenes jogi segítségnyújtás a Nyugat-Dunántúli régióban

2019 | 01 | 06.

Január 1-től újra ingyenesen elérhető a JOGpontok projektek jogsegély-szolgáltatása, ahol munkajog, cégjog, társadalombiztosítási jog és adójog területén kérhető jogi segítség. A regionális és összehangolt projektek díjmentes jogi segítséget nyújtanak a munka világában és európai uniós támogatással valósulnak meg a Nyugat-Dunántúlon a GINOP-5.3.3-18-2018-00006 projekt keretein belül. A projekt megvalósítására az Európai Unió közel 400 millió Ft vissza nem térítendő támogatást nyújt.

Januártól nyitnak a jogsegély-szolgáltatások, amelyekről minden információ a folyamatosan frissülő www.jogpontok.hu oldalon található.

A projekt keretében 2019.07.01-én már elindult a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat (www.munkaugyivitarendezes.hu), amely a kollektív munkajogi szereplők ügyeinek kezelésében nyújt ingyenes segítséget.

Január 1-től e-mailes jogi segítség kérhető a JOGpontok projektek keretében a www.jogpontok.hu oldalon, ezt követően folyamatosan bővülnek a jogsegély-szolgáltatások: telefonon ingyenes zöldszámon, online és chates formában elektronikusan, továbbá személyes JOGpontok irodákban lesz elérhető a jogi segítség.

Az e-mailes jogsegély igénybevételének részleteiről, valamint a jogsegély-szolgáltatás további platformjainak folyamatos indulásáról és egyéb információkról a www.jogpontok.hu oldalon tájékozódhat.

 




Ingyenes jogi segítségnyújtás a dél-dunántúli munkaerőpiaci szereplők számára

Sajtóközlemény

Megnyílt az ingyenes jogi segítségnyújtás a Dél-Dunántúli régióban

2019 | 01 | 06.

Január 1-től újra ingyenesen elérhető a JOGpontok projektek jogsegély-szolgáltatása, ahol munkajog, cégjog, társadalombiztosítási jog és adójog területén kérhető jogi segítség. A regionális és összehangolt projektek díjmentes jogi segítséget nyújtanak a munka világában és európai uniós támogatással valósulnak meg a Dél-Dunántúlon a GINOP-5.3.3-18-2018-00005 projekt keretein belül. A projekt megvalósítására az Európai Unió közel 400 millió Ft vissza nem térítendő támogatást nyújt.

Januártól nyitnak a jogsegély-szolgáltatások, amelyekről minden információ a folyamatosan frissülő www.jogpontok.hu oldalon található.

A projekt keretében 2019.07.01-én már elindult a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat (www.munkaugyivitarendezes.hu), amely a kollektív munkajogi szereplők ügyeinek kezelésében nyújt ingyenes segítséget.

Január 1-től e-mailes jogi segítség kérhető a JOGpontok projektek keretében a www.jogpontok.hu oldalon, ezt követően folyamatosan bővülnek a jogsegély-szolgáltatások: telefonon ingyenes zöldszámon, online és chates formában elektronikusan, továbbá személyes JOGpontok irodákban lesz elérhető a jogi segítség.

Az e-mailes jogsegély igénybevételének részleteiről, valamint a jogsegély-szolgáltatás további platformjainak folyamatos indulásáról és egyéb információkról a www.jogpontok.hu oldalon tájékozódhat.

 

 




Kitart a bérek felzárkózása

A VERSENYSZFÉRA A PIAC NYOMÁSÁRA IDÉN IS TÍZ SZÁZALÉK KÖRÜL EMELHET

 
Az idén is tíz százalék körül emelkednek a keresetek annak ellenére, hogy a várakozások szerint lassul 2020-ban a bérek felzárkóztatása. A tárgyalások tapasztalatai szerint már óvatosabbak a cégek, a nemzetközi vállalatok viszont a munkaerőhiány miatt indokoltnak tartják a térségben a keresetek további rendezését, míg Nyugat-Európában nem vagy alig emelnek a béreken.

Átlagosan nyolc-tíz százalék között emelkedhet a versenyszféra dolgozóinak keresete 2020-ban is annak ellenére, hogy az előrejelzések idén már mérsékeltebb bérfelzárkóztatással számoltak. Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) elnöke a Magyar Nemzet megkeresésére arról számolt be, hogy elsősorban a nemzetközi vállalatok óvatosabban kezdték el a tárgyalásokat, így kevesebb helyen született egyezség év végén az egy évvel korábbi állapotokhoz képest. Ugyanakkor a vállalati szférában nem kötelező januártól rendezni a kereseteket, a minimálbéresek fizetésemelése viszont ekkortól kötelező, így a feszültségek elkerülése érdekében sok cég a többi munkavállaló bérét is év elején rendezi.

– A tavalyihoz hasonlóan átlagosan tíz százalék körüli, de van, ahol 10-15 százalék közötti bérfelzárkóztatásról állapodott meg eddig az MTSZSZ a munkáltatóval. Ez a legtöbb helyen az alapbér emelésének mértéke, ahol ennél kevesebbet sikerült elérni, ott egyéb bónuszok bevezetésével, az egyéb juttatások emelésével lehet teljesíteni ezt a mértéket – részletezte a szakszervezeti vezető. Buzásné Putz Erzsébet arra figyelmeztetett, a vállalatok óvatosságának oka egyrészt az, hogy az előrejelzések szerint lassul a globális gazdaság. Másrészt a nemzetközi cégek Nyugat-Európában jellemzően nem vagy csak alig emelik a fizetéseket, így komolyan meg kell indokolni az anyacégnél, hogy a térségben miért kell más bérpolitikát alkalmazniuk a leányvállalatoknak.

Az MTSZSZ elnöke kitért rá, a szakszervezet egyrészt a nyolcszázalékos bérajánlás figyelembevételével érvel a tárgyalásokon, másrészt továbbra is a munkaerőhiány ad alapot a két számjegyű béremelések elérésére. Mint mondta, idén is a fizikai dolgozók, illetve a szakemberhiányos területek dolgozóinak a keresete emelkedik jobban.

– A szakemberek megtartása azért is jelent komoly kihívást, mert a dolgozók tudatosabbak, így egyre többen váltanak munkahelyet, ha jobb ajánlatot kapnak – jegyezte meg Buzásné Putz Erzsébet, egyben arra is figyelmeztetett, hogy egyre több vállalatnál kezdődtek meg a digitalizálással, automatizálással kapcsolatos beruházások. Arról viszont egyelőre nincs szó, hogy emiatt veszélybe kerülnének munkahelyek, inkább a távozó munkavállalók helyére már nem vesznek fel embereket. A tárgyalások alapján egyre inkább világossá válik, hogy várhatóan a 2020-as az utolsó esztendő, amikor ekkora mértékű béremelésekről meg lehet állapodni.

Kevesli a Munkástanácsok Országos Szövetsége a minimálbér és a garantált bérminimum nyolc-nyolc százalékos emelését, mivel nagyobb emelésre is lehetőséget adna a gazdaság teljesítménye – mondta tegnap Palkovics Imre, a konföderáció elnöke a Kossuth rádió műsorában. Felidézte: a mostani emelésről 2018-ban állapodtak meg a munkaadókkal úgy, hogy újrakezdődnek a tárgyalások, ha a makrogazdasági mutatók a várttól eltérnek. Aggodalomra ad okot, hogy a megállapodás a kedvező gazdasági eredmények ellenére a munkáltatók elzárkózása miatt változatlan maradt, mivel a gazdaság fenntartható növekedéséhez szükség van a humánerőforrásra. Alacsony keresetek mellett viszont elvándorolnak a munkavállalók – vélekedett.

Forrás: Magyar Nemzet