ZVDDSZ: Hoz-e áttörést költséghatékonyságban és minőségben a Volánok újabb átszervezése?

A Zala Volán Dolgozóinak Demokratikus Szakszervezete (ZVDDSZ) felteszi azt az alapkérdést, hogy a Volán társaságok újabb strukturális átalakítása javít-e a költséghatékonyság és a szolgáltatás terén. A költséghatékonyság és a minőségibb szolgáltatás szándékával döntött a kormány 2012-ben a Volán-társaságok strukturális átalakításáról. Ennek jegyében 2015-től a korábbi 24 megyei Volán-társaság helyett hét régiós társaság kezdte meg a közszolgáltatást.

 

Ez év február 26-án aztán ugyancsak a költséghatékonyság és szolgáltatási színvonal javítása érdekében történt meg a tulajdonosi bejelentés, miszerint a Volánbusz Zrt.-be olvadnak be a régiós közlekedési társaságok. 

 

Ha azt vizsgáljuk, hogy a régiós összevonás az utasok számára hozott-e áttörést, a válasz egyértelmű nem. A járműpark tovább öregedett, számtalanszor előfordul, hogy 30 éves autóbusz közlekedik. Megtörtént, olyan városokban, ahol megszokták a korszerű járműveket, az utasok nem szálltak fel a helyi járatokra, látva a kiselejtezendő autóbuszokat. Az utastájékoztatás sem javult. Néhány városban az önkormányzatok korszerűsítették EU-s forrásokból az utasok eligazítását szolgáló rendszereket, és a Közlekedési Központok igyekeztek a menetrendeket összhangba hozni a differenciálódó igényekkel. Ugyanakkor a MÁV és a Volánok integrált menetrendjének kialakítása érdekében végzett munka sem sikertörténet. 

 

Nem kedvezőbb a bizonyítvány a költséghatékonyság terén sem. Egyes munkaterületek kiszervezése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Megtakarítás helyett a költségek nőttek aránytalanul. Nem lett sikersztori a központi alkatrészbeszerzés sem. A központi ellátás lassú, néha körülményes, ennek következtében számos autóbusz vesztegel a műhelyekben. Emellett ez a tevékenység sem lett olcsóbb. Hasonlóképpen nem jött be a központi autóbuszbeszerzés. A Közlekedési Központok ebben a konstrukcióban egy központi autóbuszellátó kft-n keresztül bérlik a buszokat, de csak a beígért buszmennyiség csekély hányadát kapták meg a társaságok. Józan ésszel belátható, hogy ez a konstrukció 5-10 év távlatában messze költségesebb, mint amikor a Volánok önállóan vásárolhattak autóbuszokat.

 

Az újabb nagy ívű átalakítás a regionalitás kudarcának nyílt beismerése. Javában zajlanak a háttérmunkák, annyit lehet tudni, hogy a hat térségi közlekedési társaság jogutódlással beolvad a Volánbusz Zrt-be. Visszaköszön a korábbi átalakítás mögött meghúzódó szándék: a költséghatékonyság és a minőségi megújulás. Később lehet, hogy a financiális gondokat valamelyest orvosolja az átszervezés, ám kezdetben egy ilyen, az alapokat is érintő folyamat csak eszi a pénzt. Emlékszünk, anyagilag mit jelentett a regionális összevonás, nem lesz ez másként most sem. A minőségi megújulás kérdését is nehéz nem szkeptikusan szemlélni.

 

Fel kell tenni az egyik alapkérdést: jobb lesz-e az utazóközönségnek? A járműpark egyhamar nem fog frissülni, tehát ezekkel az egyre korszerűtlenebb járművekkel kell beérniük. Ezzel a struktúrával ugyanakkor van esély, hogy megtörténjen a MÁV és a Volán menetrendjének harmonizációja, és valamikor megvalósulhat az integrált jegyrendszer is. Ugyanakkor fennáll az a veszély, hogy a MÁV-Volán párhuzamos közlekedés felszámolása érdekében több Volán-járatot is feláldoznak.

 

Ne feledjük: az aprófalvas településszerkezetű megyékben (Vas, Zala, Baranya, Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Heves megye) a Volán-járatok a lakosság számára szinte az egyetlen összekötő kapcsot jelentik a külvilággal. Az emberek buszt vesznek igénybe, hogy eljussanak munkahelyükre, orvoshoz, gyógyszertárba, bevásárló központokba. Hosszabb szerkezetű településeken a busz több helyen is megáll, míg a vonat csupán egy helyen: vagy a település elején, vagy a végén. Vannak területek, ahol a MÁV létjogosultsága vitathatatlan, és van, ahol a Volánoké. Nem elhanyagolható szempont, hogy a helyközi utasforgalom mintegy 70 százalékát még mindig a Volánok bonyolítják le. Ezért is állítja a ZVDDSZ, hogy a Volánokat úgynevezett ráhordó szerepre kárhoztatni szakmailag megkérdőjelezhető. A Zala Volán Dolgozói Demokratikus Szakszervezetének meggyőződése, hogy a vidék Magyarország lakosságának is az az érdeke, hogy a közúti közösségi közlekedés ne sérüljön.

 

 

 Horváth László

        elnök




Hiányolják a szakszervezetek a munkaügyi kapcsolatok kultúráját a Volán társaságoknál

A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) és a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) a nyilvánossághoz fordul tiltakozásának kifejezése céljából, mert a Volán társaságok tervezett összevonásával kapcsolatban az illetékes minisztériumoktól semmiféle tájékoztatást nem kaptak, és a szakszervezetek többszöri megkeresésére sem reagáltak.

 A két reprezentatív szakszervezet a munkaügyi kapcsolatok kultúrájának teljes hiányát látja abban a gesztusban, hogy a KMSZ és a KKSZ március 19-én és március 26-án küldött levelét az illetékes minisztériumok figyelmen kívül hagyták. A „választ” a Volánbusz Zrt. elnök-vezérigazgatója a vállalati honlapokon megjelent, faliújságra kifüggesztett általános tájékoztató levéllel intézte el/kerülte meg, megfosztva ezzel a munkavállalókat attól, hogy az átalakításra kollektív érdekeiket képviselve reagálhassanak.

A munkavállalóknak joguk van hozzá, hogy az őket is érintő átalakítással kapcsolatos tervezésben, a közös politikák kialakításában, végrehajtásában és ellenőrzésében részt vegyenek.

A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége és a Közúti Közlekedési Szakszervezet felszólítja a tulajdonosi jogokat képviselő tárcát, illetve a felügyelete alatt tevékenykedő Volánbusz Zrt. elnök-vezérigazgatóját, hogy a szakszervezeteket a lehető leghamarabb vonják be a munkavállalókat érintő jogi és szakmai átalakítással kapcsolatos folyamatokba!

 

Budapest, 2019.04.04.

 

Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége

Közúti Közlekedési Szakszervezet

Fotó: MTI/Beliczay László

 

 

 




A Volán társaságok összevonásáról

A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége álláspontja szerint a Magyar Államvasutakkal történő párhuzamosságok megszüntetése nem lehet indok a Volán társaságok (mint szolgáltatók) összevonására. Noha az „integráció” körülményei ez idő szerint bizonytalanok, nagy valószínűséggel rögzíthető az, hogy ún. „beolvadásos” integráció jön létre, s ebben az esetben „átvevő munkáltatónak” minősül a beolvasztó társaság, „átadó munkáltató” lesz a beolvadó (megszűnő) társaság. 

Az elmúlt években és most is a szolgáltatás teljesítményszintjének, a menetrendnek a megrendelője az állam, illetve a nevében eljáró minisztérium (jelenleg Innovációs és Technológiai Minisztérium). Az államigazgatás keretein belül tehát minden adott, hogy a lokális politikai szempontok helyett a közlekedési igényeknek megfelelő menetrendi elvárás fogalmazódjon meg.

Álláspontunk szerint az illetékes szaktárca és háttérintézménye (KTI Kft.) képes e feladat ellátására a szolgáltatók függetlensége mellett is!

A másik érv, a költségmegtakarítás sem teljesen állja meg a helyét, a MÁV konszolidációja ui. a költségtérítés éves összegének a 2010-es évekhez képest magasabb szinten történő megállapítása mellett volt lehetséges. A Volánok esetében ilyen jellegű konszolidációra nincs szükség, a cégek rövid lejáratú adósságállománya kezelhető mértékű, hosszú lejáratú kötelezettségek szintje nagyon alacsony, az szakmailag helyesen csak a Flottakezelőt terheli, ahol a hitelek mögött minden esetben járművek állnak.

  • a Volán szakma költségtérítés növekedésének fő okai: fizető utasok csökkenése, a szociális jegyár-kiegészítés elmaradt korrekciói (több a kedvezményes jegy, de befagyasztott szintű az elszámolásuk!), a gázolajár volatilitása (a HUF/EUR elmúlt 3 éves változása miatt is), az elöregedett járműpark (14 év átlagkor, csuklós járműnél közel 20 év) megnövekedett karbantartási költségei (mind alkatrész, mind munkaerő-költség oldalról), az új járművek beszerzésének többletterhei (hiszen 2015-öt megelőzően nagyon alacsony számban érkezett új jármű), a közös, kiszervezett könyvelési szolgáltatás (NÜSZ Zrt.) átláthatatlan módon történő, drága szolgáltatása.

Mindezen kérdésekkel a Volán szakma kész és képes foglalkozni, a korábbi megoldási javaslatokat elővenni, a valós problémákat megoldani! A leegyszerűsítő, „az átszervezés majd mindent megold” szlogenű vezetői stílus befogadására azonban nem hajlandó.

  • az egységes cég olyan problémákat generál, amelyek a piacnyitási versenyben hátrányba juttatják az állami tulajdonú társaságokat. A bértömeg érdemben nem csökken, sőt, az egységes HAY grade szintű bérfelzárkóztatás például a jövedelmi különbségek kiegyenlítése mellett a grade felső sávjában lévőket megfoszthatja a bérnövekedéstől vagy jelentős többletforrást igényel az ő helyzetük javítása is! Rövid távon nem lesz előny az összevonás során feleslegessé vált ingatlanok hasznosítása sem, vagy csak jelentős vagyonvesztés által. A finanszírozási költségek sem csökkenthetőek, hiszen azok már ma is rendkívül alacsonyak. A közös beszerzés költségcsökkentő hatása már ma is érvényesülhetne a közös beszerző társaság (Univerzál Kft.) által, de ez a folyamatos vezetői hibák miatt nem valósul meg. Mindezek alapján az valószínűsíthető, hogy a beolvadás „projekt- és tanácsadói költségei” jelentősen nőnek, az általunk vázolt valós problémák pedig továbbra is fennmaradnak!

Ebből következően ez a modell ebben a formában és ezzel a vezetői koncepcióval csak arra lesz alkalmas, hogy a piacnyitás során az előzetes felhívásban szereplő hét „nagyrégió”, amelyet a jelenlegi Közlekedési Központok mindegyike sikerrel elnyerhetne, az új „Nagy Volánbusz” menedzsmentje által fájdalommentesen veszíthető lesz egy-két régióban.

Jelezzük egyúttal, hogy ismételten kérjük a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának összehívását, amelyet 2018. elején azzal a kifejezett céllal hoztak létre a szociális partnerek és az érintett Minisztériumok, hogy az olyan horderejű kérdések, amelyek lényeges hatással vannak a munkavállalók munkakörülményeire és a munkaügyi kapcsolatokra, ott kerüljenek előzetesen megvitatásra.

A Munkástanácsok levele az érintett minisztereknek itt olvasható!




ALTERNATÍV NEMZETKÖZI SZAKSZERVEZETI MODELL KÍNÁLHAT VALÓS VÉDELMET A MUNKAVÁLLALÓNAK

A közös értékek mentén köt együttműködési megállapodást a Munkástanácsok Országos Szövetsége és az egyik legnagyobb olasz szakszervezeti konföderáció, az Unione Generale del Lavoro (UGL) a napokban. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a Magyar Nemzetet arról tájékoztatta, az együttműködés alapja a munkavállalók valós érdekvédelmének előmozdítása, amelyet a két konföderáció az úgynevezett részvételi szakszervezeti modellel kíván segíteni.

– Megváltozott a munkásság társadalmi státusa, ezért a baloldalhoz köthető, marxizmusban gyökerező szakszervezetek szemlélete már nehezen képes a munkavállalók érdekeit szolgálni. A munkások harcát ugyanis jobb társadalmi utópiával kapcsolták össze, azaz nem csak a munka világát hanem az egész kapitalista társadalmat át akarták formálni. Így a szakszervezeti mozgalom és a baloldali politizálás összekapcsolását képviselik. Olasz barátaink világszerte keresik az együttműködést azokkal a szakszervezetekkel, amelyek más, alternatív szemléletet képviselnek. A Munkástanácsok megalakulása óta reformista szakszervezeti alternatívát kínál, a részvételi modellben látja a dolgozók valós érdekvédelmét – hangsúlyozta Palkovics Imre.

– Ennek lényege, hogy nem kapcsolódunk okvetlenül politikához, inkább pragmatikus célokat követünk és jelszavunk: többet! Azaz több bért, több szabadidőt, jobb munkafeltételeket – részletezte. Cél, hogy a munkavállalók részesedést kapjanak akár részvények formájában, akár a megtermelt profit arányából, ami nem megy túl a jobbára üzemi szinten folyó alku körén. Nem a mindenáron való harc és osztályellenesség, nyílt konfliktusok politikája az alapja, hanem a partnerség kialakítása a mindenkori kormányokkal és munkáltatókkal. Ezzel elérhető a munkavállalók tartós felemelkedése a polgárság körébe, mivel az általuk megtermelt javakból részesedést kapnak, így motiváltabbá válnak.

A Munkástanácsok elnöke fontosnak tartja az UGL nemzetközi kezdeményezését, hogy a marxista-kommunista gyökerű szakszervezeti mozgalmak ellentételezésére ez az 1920-as évektől létező modell egyre több helyen nyújthasson valós érdekvédelmi alternatívát. Palkovics Imre emlékeztetett: a nemzetközi szövetségek, beleértve a Nemzetközi és Európai Szakszervezeti Szövetséget (ITUC, ETUC), egyértelműen beálltak a baloldali, nyitott társadalmat, s migrációt támogató tömörülések sorába, ráadásul ezeket a nézeteket úgy hirdetik, hogy erről ki sem kérték teljes tagságuk véleményét. A Munkástanácsok az ITUC-ból már kilépett, és megfontolja ETUC-tagságának felfüggesztését, mivel a konföderáció megalakulásától a konzervatív, keresztény értékek mellett tette le a voksát.

– Az elmúlt hónapokban Magyarországon is előjöttek a rendszerváltozás óta lappangó törésvonalak a szakszervezetiségen belül – fejtette ki Palkovics Imre. Példaként említette, hogy a túlóratörvény apropóján úgy hirdettek politikai harcot, országos sztrájkot egyes konföderációk, többek közt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz), hogy nem létező problémát nagyítottak fel, ezzel félrevezetve a munkavállalókat. Amikor pedig a legnagyobb német érdekképviseleti konföderáció, a Német Szakszervezeti Szövetség látogatott hazánkba, akkor a Maszsz megrögzötten bizonygatott nem létező dolgokat, egyfajta ködszurkálással reagálva a Munkástanácsok és a Liga Szakszervezetek valós tényeken alapuló állításaira. Ezzel a fenyegetésen, követelésen alapuló, az országot lejárató szemlélettel a Munkástanácsok nem tud azonosulni.

– Olaszországban négy országos konföderáció működik, közülük az UGL már korábban szembement a többi, kommunista gyökerű képviselettel – jegyezte meg Palkovics Imre. A hetven éve alakult konföderáció sikereit jól mutatja, hogy korábbi tisztségviselőjük ma munkaügyi miniszterként számos szociális rendelkezést fogadtatott el a kormánnyal. Az UGL célja, hogy nemzetközi szervezetet hozzon létre azon érdekvédelmi tömörüléseknek, amelyek az együttműködéssel és a munkavállalói részvétellel kívánják elősegíteni a dolgozók felemelkedését.

 




Az ETUC közleménye a visszaélést-jelentő  (whistleblower) munkavállalókat védő EU direktíváról

A megállapodás szerint az EU minden tagországának integrálni kell a jogrendszerébe a visszaéléseket bejelentő munkavállalókat védő intézkedéseket. Az Irányelv szerint a több mint 50 munkavállalót foglalkoztató vállalatok esetében be kell vezetni a visszaélések bejelentéséről és kezeléséről szóló szabályzatot.

Esther Lynch, az ETUC Szövetségi Titkára úgy nyilatkozott: „Számtalanszor hallottuk, hogy a munkavállalók által bejelentett aggodalmakat a foglalkoztatók hogyan nem hallották meg. A most bevezetésre kerülő irányelv a visszaéléseket bejelentő munkavállalók EU-n belüli bánásmódjának kultúráját fogja megváltoztatni.”

A tagállamoknak be kell ültetni ezt a szabályozást jogrendszerükbe, melyet a szakszervezetek szoros figyelemmel fognak kísérni, ezzel biztosítva, hogy a bejelentéseket tevő munkavállalók védelme megfelelő módon valósuljon meg. Az ETUC különösen megnyugtatónak tartja az irányelv azon, a szakszervezetek által ösztönzött változtatását, hogy ezentúl a munkavállalóknak nem lesz kötelező a belső bejelentési procedúrát végigcsinálni, hanem közvetlenül a hivatalok felé tehetnek bejelentést.

https://www.etuc.org/en/pressrelease/start-culture-change-whistleblowers

 




Bátrabban sztrájkolnak a dolgozók

A HELYI MUNKABESZÜNTETÉSEKNEK AZ IS ALAPOT AD, HOGY MA MÁR VAN MIT ELOSZTANI

Ma már határozottabban lépnek fel a munkavállalók, velük együtt pedig a szakszervezetek is határozottabb megmozdulásokkal segítik a harcot a magasabb keresetek érdekében. A cégek többsége együttműködő, ám vannak olyan vállalatok, ahol már jogi eszközöket kell bevetni. A munkáltatói oldal óvatos, bár a tőkeerős cégek általában engednek a követeléseknek.

A munkavállalók mindenhol magasabb béremelésért harcolnak, több helyen további munkabeszüntetéseket terveznek. A kereskedelemben a Metrónál helyezett kilátásba sztrájkot a helyi szakszervezet, ha nem sikerül április 2-ig megállapodniuk a bértárgyaláson. A dunaújvárosi Hankooknál immár egy hete tart a sztrájk. A helyi képviselet szerint több szabálysértést is elkövetett a munkáltató, ezért ott jogi úton érvényesítheti a szakszervezet a dolgozók akaratát.

Nem mindenhol a dolgozói akarat az irányadó: ahogy korábban megírtuk, miután a versenyszférában megbukott az akció, az ellenzék ezúttal a közigazgatásban dolgozó negyvenezer munkavállaló között próbál ellenállást szítani, a közszférában május 1-jén várhatók újabb megmozdulások.

Az elmúlt évekhez képest az utóbbi hónapokban is jóval több cégnél helyeztek kilátásba munkabeszüntetést vagy szerveztek meg sztrájkot a szakszervezetek, elsősorban a tervezett béremelések mértéke miatt. Habár a túlóratörvény miatti megmozdulásokra nem volt munkavállalói igény, a helyi ak­ciók nem egy esetben nagyobb mértékű béremelkedést eredményeztek. Ennek egyik legemlékezetesebb példája a győri Audi munkavállalóinak sztrájkja, ahol 18 százalékos béremelést sikerült kiharcolni.

Szintén eredménytelen tárgyalásokat követően – a dolgozók nyomásgyakorlásának hatására – a múlt héten Oroszlányban született kedvezőbb megállapodás az egyik feldolgozóiparban működő cégnél. Az elmúlt időszakban több külföldi tulajdonú cég, jellemzően nagyvállalat engedett a szakszervezeti követeléseknek még azelőtt, hogy megtartották volna a beharangozott munkabeszüntetést.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke lapunk megkeresésére kiemelte: az országos, politikai alapon szervezett elégedetlenséggel szemben a helyi szintű akciókat támogatja az érdekképviselet. A bátrabb fellépéshez már hozzájárul, hogy kezdenek eloszlani a dolgozói félelmek. Ennek egyik fő oka a munkaerőhiány, de fontos szempont, hogy növekedési időszakot élünk, tehát ma már van megtermelt profit a vállalatoknál, amit el lehet osztani. A szakszervezetek és a munkavállalók erősödése egészséges folyamat, mivel segít kimozdulni abból a korábbi időszakokra jellemző egyoldalú helyzetből, ami a befektetőknek, oligarcháknak kedvezett.

Palkovics szerint ma már a munkavállaló is tisztában van vele, hogy ez az egyoldalú helyzet megtört, az elvégzett munkáért pedig tisztességes bért kell fizetni, ezért a Munkástanácsok támogatja a helyi szintű, jogos követeléseket.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) elnöke kérdésünkre ugyanakkor azt hangsúlyozta: az érdekképviseletek elsősorban tárgyalások útján szeretnének megállapodni a munkáltatóval. Üdvözlendő, hogy elindult egy olyan folyamat, amelynek következtében összefogással sikerül kedvezőbb pozíciót kiharcolni, ráadásul a tapasztalatok szerint a munkáltatók többsége együttműködik a szakszervezetekkel. Bizonyos helyeken – például a Suzukinál vagy a Hankooknál – viszont súlyos jogsértések is felmerültek. A Maszsznak nem célja a sztrájk, csak akkor, ha a tárgyalások kudarcot vallanak. A konföderáció pedig jogilag és szakmailag is támogatja a helyi érdekképviseletek által szervezett akciókat.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Magyar Nemzetnek elmondta: a nagy, tőkeerős cégek a termelékenységük növeléséből adódóan még az idén képesek megadni akár tíz százalék feletti béremelést is a munkavállalóknak. Ugyanakkor a hazai kis- és középvállalkozói szektort ilyen mértékű felzárkóztatással nem lehet sokkolni, ezért is állt ki a nyolcszázalékos minimálbér-emelés mellett a munkaadói oldal. A piaci verseny miatt a nagy cégek – főként a jelentős bérfejlesztésekkel – még inkább elszívják a kisebbek elől a dolgozókat. Ezért kiemelten fontos, hogy minél előbb megvalósuljon a kkv-k versenyképességének növelése, amely a Magyar Nemzeti Bank és a kormány versenyképességi csomagjainak mielőbbi végrehajtásával ­lenne elérhető.

Pakson megállapodtak

Március 23-tól az Atomix Kft. alkalmazásában folytatják a munkát az MVM Paksi Atomerőmű (PA) Zrt. fegyveres őrei – tudta meg a Magyar Nemzet. Előbbi cég a nagyvállalat százszázalékos tulajdonában áll, de a két munkáltatónál eltérnek a kollektív szerződések. Az őrök és az őket képviselő szakszervezetek – írtuk meg korábban – emiatt tüntetést és figyelmeztető sztrájkot is tartottak, míg a munkáltató személyre szabott kompenzációs csomagokat dolgozott ki, amelyeket végül a napokban elfogadtak a felek. (S. O.)

Forrás: magyarnemzet.hu

Az Audi alkalmazottainak tizennyolc százalékkal magasabb fizetést sikerült kiharcolniuk
Fotó: MTI/Krizsán Csaba




Volánok átalakítása: 17 ezer munkavállaló sorsáról van szó, beszélni kellene róla!

Zalai közlekedési szakszervezetek nyílt levele
Bártfai-Mager Andrea

tárca nélküli miniszternek

Tisztelt Miniszter Asszony!

A Munkástanácsokhoz tartozó zalai közlekedési szakszervezetek, (Zala Volán Dolgozóinak Demokratikus Szakszervezete, ZVDDSZ és a Zalai Személyközlekedési Szakszervezet, ZSZSZ) szerint a Volánok újbóli átalakítása kapcsán a szakma munkavállalói számos kérdésre várnak érdemi választ a tulajdonostól. Azt elfogadhatatlannak tartják, hogy a médiából szerzett valós vagy valótlan hírmorzsák elégítsék ki az információ-igényüket.

A szakszervezetek véleménye, hogy bizonytalanságot generált az a helyet, miszerint a tulajdonos döntése alapján a Volánbuszba olvad be a hat regionális közlekedési társaság. A szakszervezetek azt elképzelhetetlennek tartanák, hogy az integráció nyomán csorbulnának a munkavállalók szerzett jogai (pl.: utazási kedvezmények, törzsgárda, stb.). A szakszervezetek  számára eleve kulcsfontosságú kérdés a Kollektív Szerződés (KSZ). Nem mellékes számukra, hogy milyen KSZ köttetik az új cégben, és mely szervezetek szereznek jogosultságot az aláírására. Elfogadhatatlannak tartanák, hogy a szakma három reprezentatív szakszervezete (KKSZ, KMSZ, SZAKSZ) valamelyike is kívül rekedne a munkáltató és a munkavállalók viszonyrendszerének szabályozásából. Szervezeti kérdés, ám nagyon sok munkavállaló sorsát érintheti érzékenyen: mi lesz a központi irányítás és a végpontok közötti vertikumban? Lesznek-e, és hol döntési, irányítási szintek? Megyei vagy regionális szinten alakítanak ki középszintű irányító pontokat?

Működésképtelen lenne, ha a központból közvetlenül irányítanák a munkaszervezet végpontjait, a helyi forgalmi és műszaki üzemeket –állítják a szakszervezetek.

Sarkalatos kérdésnek tartják, hogy folytatódik-e a kiszervezés? Az alkatrészbeszerzés és egyes humán és gazdasági munkafolyamatok kiszervezése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Megtakarítás helyett, aránytalanul magas költségeket emésztettek fel, és ez ebben a forráshiányos helyzetben luxus. Például a központi alkatrészbeszerzés lassúsága és körülményessége miatt számtalanszor előfordul, hogy autóbuszok napokat vesztegelnek a műhelyekben, így történhet meg, hogy még 30 éves autóbuszok közlekednek.
Ugyancsak melléfogás a központosított járműbeszerzés. A társaságok az autóbuszokat nem vásárolják, hanem bérlik. 2017-ben hangzott el az az ígéret, hogy a Volán-cégcsoport pontosan 1849 autóbuszhoz jut 3 év alatt, ennek csak egy része érkezett meg.  A zalai szakszervezetek szerint az említett konstrukciók működését felül kellene vizsgálni!

Többször szóba került a javító-karbantartó tevékenység vállalkozásba adása. A Dél-magyarországi Közlekedési Központnál kiszervezték, sem költséghatékonyság, sem minőség terén nem hozott áttörést.

Várhatóan előkerül a profiltisztítás kérdése. A mostani portfólióban van utazásszervezés, üzemanyag-értékesítés, külső javítás stb. Ezek felszámolása nem valószínű, hogy költségmegtakarítást hozna, ugyanakkor a több lábon állás még ekkora cég esetében sem elhanyagolható gazdasági filozófia.

Örökzöld téma a MÁV-Volán párhuzamos közlekedés. A zalai szakszervezetek szerint ez túldimenzionált problémakör. Egyik alágazat sem okoz akkora bevételkiesést a másik számára, mivel az utasok döntő többsége eldöntötte, hogy melyik közlekedési eszközt részesíti előnyben. Az erőltetett terelés az egyéni közlekedési módok választására orientálhatja az utazókat.
Vannak területek, ahol a MÁV létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen és van ahol a Voláné. A helyközi utasforgalom mintegy 70%-át még mindig a Volán-társaságok bonyolítják le. Ezért is arra a szerepre kárhoztatni a cégcsoportot, hogy csupán úgynevezett ráhordó funkciót lásson el, helytelen lenne. A párhuzamos közlekedés kiküszöbölésének kérdését sokáig lebegtetni, negatív hatású.
A szakszervezetek hangsúlyozzák: fel van nagyítva a kérdés, meg egyébként is, ha versenyről beszélünk, bízzuk az utasokra, melyik eszközt választják. A ZVDDSZ és a ZSZSZ szerint aprófalvas településszerkezet esetén vasúti közlekedésről beszélni értelmetlen.

Tisztelt Miniszter Asszony!

A zalai volános szakszervezetek aláhúzzák, hogy ha a végleges döntésekről, még nem is, ám az átalakítás jelenlegi folyamatáról informálni kellene a tulajdonosnak a szakszervezeteket. Egyelőre azt érzékelik, hogy alapvetően közgazdasági szempontok dominálnak, közlekedésszervezési és szervezetszociológiai kérdések kevésbé vannak fókuszban.

Kérjük Miniszter Asszony segítségét egy érdemi egyeztetés életre hívásához.

Zalaegerszeg, 2019. március 11.

                                   Horváth László                                  Tuboly Béla

                                             elnök                                               elnök

                                          ZVDDSZ                                           ZSZSZ




A Parlament előtt sztrájkolnak csütörtökön a közszolgálati dolgozók

A közszolgálati szakszervezetek március 14-ére országos sztrájkot hirdettek, és a jelek szerint jelentős lesz a részvétel. Két szegmensben már biztos a sztrájk, az önkormányzati köztisztviselőknél és a kormányzati tisztviselőknél – tudta meg a 24.hu Boros Péternétől, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnökétől.

A megmozduláshoz egyébként csatlakozott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is.

Abban bízik, hogy a szociális ágazat is csatlakozik, akiknél kedden voltak tárgyalni, és szerdán is mennek, akkorra lesz végső döntés. A sztrájkot már megszervezték. Nekik ez nem jelent gondot, ezt csak a kormány hiszi – jegyezte meg az elnök.

Mint megtudtuk,megváltozott a sztrájk helyszíne. Nem közintézményhez mennek majd, hanem az Andrássy szoborhoz, a Parlament épülete elé.

Március 8-án sztrájktárgyaláson jártak a Belügyminisztériumban, amiről ezt írták a közszolgálati szakszervezetek: az önkormányzati dolgozókat képviselő delegációnk minden javaslatát gátlástalan eleganciával visszautasította a kormány. Pedig úgy érzik, joguk lenne tudni még az önkormányzati választások előtt, hogy mire készül a kormány, fenn akarja-e tartani a rendezetlenséget, a dolgozók kiszolgáltatott helyzetét, amikor se bér, se biztonság.

Hiába kérték, a kormány nem tárgyalt velük eddig.

Legújabban Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezetőminiszternek címzett tiltakozó nyilatkozatot adott ki hat szakszervezet a kormány hozzáállása miatt, nevezetesen hogy hiába kezdeményezték már januárban, azóta sem hívták össze a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumot.

Az MKKSZ még januárban fogalmazta meg 12 pontját.

Követeléseik:

  • Azonnali béremelést!
  • Az elvett 5 nap szabadság visszaadását!
  • Kevesebb túlórát, de azokat fizessék ki!
  • A rugalmas munkaidő visszaállítását!
  • Az ebédszünet legyen újra a munkaidő része!

Ha ez így marad, egy teljes hónappal kell többet dolgozniuk a 12 havi bérért.

  • A Munkaévek és a tapasztalat elismerését!
  • A szakszervezeti jogok visszaadását!
  • A korkedvezményes nyugdíjat!
  • Ne vegyék el a munkát vállaló szakemberek nyugdíját!
  • Szűnjön meg a munkáltatói önkény!
  • Július 1. legyen újra a közigazgatás napja!

Mindezek mellett elhatározták:

  • A Nemzeti Munkaügyi Kerekasztal felállítását.

kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők külön követeléseket fogalmaztak meg, valamint az önkormányztai köztisztviselők és a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottakis, de számos helyen van átfedés az KMMSZ 12 pontjával.

Forrás: 24.hu




Kitartanak a sztrájkolók a Hankooknál – a munkáltató lelki terrorral és mongol vendégmunkásokkal támad

Már a harmadik műszak sztrájkol a Hankook dunaújvárosi gumigyárában – a munkabeszüntetés tegnap 14 órakor kezdődött – írja a Népszava.

A két korábbi műszak alatt sokkal nagyobb arányú gyártósori leállás volt, mint amit a sztrájkolók létszáma indokolt volna, ugyanis a munkabeszüntetést választók közül sok a termelésben kulcsszerepet játszó szakember.

Jellemző például a kialakult helyzetre, hogy az automatákkal működő munkaprogramokban nagyon sok a selejt, hiszen olyan hozzá nem értő emberek indították és kezelik a gépeket, illetve végzik a prémium-minőségi ellenőrzést, akiknek nincs megfelelő képesítésük.

Furcsa helyzet állt elő a gyárba történő belépéskor is. A kapuban a biztonsági őrök megkérdezik az embereket, és akik sztrájkolni akarnak, azokat jobbra, akik dolgozni, azokat balra állítják.

A sztrájkolni kívánók gyakran fél órát voltak kénytelenek a hidegben állni, míg bejuthattak a számukra kijelölt éttermi helyiségbe,

mert a biztonságiak azt az utasítást kapták, hogy a belépés csak egységesen történhet.

A biztonságiak mellett ott állnak a kapunál a gyár felső vezetéséből mind koreai mind magyar vezetők is.

A gyárban ukránok mellett mongolok is dolgoznak, utóbbiakat hangos szóval, „mongol work” kiáltással ösztönzik a munka felvételére, nekik a vezetők nem engedik meg, hogy ne vegyék fel a munkát.

Folytatódik a presszió is, továbbra is anyagi juttatások, például a bónusz megvonásával fenyegetik a dolgozókat.

A legfrissebb pedig az, hogy a folyamatvezetők a pihenő helyiségben elterjesztették: ha valakinek határozott idejű szerződése van és sztrájkol, nem fogják a szerződését meghosszabbítani.

Székely Tamás VDSZ elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen pszichikai és lelki terrort sztrájkolókkal szemben magyarországi munkáltató még soha nem alkalmazott.

Ez szembemegy a magyar és a nemzetközi jogszabályokkal, és különösen furcsa, hogy a kormány meghatározó stratégiai partnere alkalmazza. Közben a retorziók ellenére folytatódnak a belépések a szakszervezetbe. Több mint száz új belépő van, és ezzel a szakszervezeti létszám elérte az 1300 főt a gyárban dolgozó 3100-ból.

Forrás: Népszava

 




Végrehajtás alá vonhatók a munkavállalói juttatások?

 
Az Szja törvény a munkáltató adókötelezettségét évről-évre változtatja

2019. január 1-től más nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülő – többek között – a munkáltató által a munkavállalónak juttatott ajándékkártya. Gyakori kérdésként merül fel, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) rendelkezéseit figyelembe véve a nyújtott ajándékkártya juttatásokból a munkáltatónak hogyan kell érvényesítenie a munkabérre vonatkozó letiltásokat, levonásokat? A Piac és Profit cikke.

A Vht. 65. §-a szerint a munkaviszony alapján kapott munkabérből a munkáltató fő szabály szerint a munkabér 33 százalékáig, néhány kivételes esetben legfeljebb 50 százalékáig terjedő levonást teljesít. A levonás során munkavállalói munkabérnek a munkáltató által a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára, vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél. Előzők alapján tehát a Vht. 65. § (4) bekezdése nem nevesíti külön felsorolással a munkavállalói munkabér fogalmát, hanem gyűjtő fogalmat határoz meg arra vonatkozóan, hogy a végrehajtás szempontjából mi minősül munkavállalói munkabérnek.

A Vht. szerinti béren kívüli juttatások nevesítésre kerülnek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 71. §-ában.

Az Szja törvény a munkáltató adókötelezettségét évről-évre változtatja, szűkíti vagy bővíti. Így történt 2018. évben is. Az Szja törvény 2018. december 31-ig hatályos rendelkezése a 89. § (6) bekezdés szerint

a 2016. december 31-én 71. § szerinti béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások adókötelezettségére az egyedi értékhatárok figyelmen kívül hagyásával, egyes meghatározott juttatásként biztosíthatta.

Adójogilag ez azt jelentette hogy a 2016. december 31. napjáig nevesített béren kívüli juttatások adókötelezettségére 2017. január 1. napjától az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó adókötelezettséget kellettl teljesíteni, vagyis a juttatás 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót, valamint 19,5 százalék egészségügyi hozzájárulást kellett a munkáltatónak fizetni.

Az előzőek alapján az Szja törvényben 2016. december 31. napjáig nevesített főbb béren kívüli juttatások az alábbiak voltak:

  • munkahelyi étkezés biztosítása
  • Erzsébet utalvány
  • SZÉP kártya juttatása különböző alszámlákra
  • iskolakezdési támogatás
  • helyi utazási bérlet
  • iskolarendszerű képzés költsége
  • önkéntes pénztárakba történő munkáltatói befizetés.

 A január 1-től hatályos szabályozás szerint a juttatások adójogi megítélése jelentősen átalakításra került. Béren kívüli juttatásnak az Szja tv. szerint, a SZÉP kártya három alszámlájára teljesített munkáltatói befizetés minősül, mely így a Vht. 65. § (4) bekezdése alapján nem vonható levonás alá. Nem vonhatók azok a juttatások sem levonás alá, melyek nem minősülnek pénzben kifizetett juttatásnak, függetlenül attól, hogy az korábban béren kívüli, egyes meghatározott vagy más nem pénzben teljesített juttatásnak minősülnek.

Nem pénzben megszerzett bevételnek minősülnek az Szja tv. 4. § (2) bekezdése szerint különösen az utalvány, kereskedelmi utalvány, minden más hasonló jegy, bon, kupon, valamint egyéb tanúsítvány, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető.

Kérdésként merül fel, hogy a juttatás értékébe beletartoznak-e azok a pénzben juttatott kiegészítések („felbruttósítás” miatt elszámolt összegek), melyeket a munkáltató azért juttat a munkavállalónak, hogy a megváltozott adójogi környezet miatt ne keletkezzen a juttatással kapcsolatban adó- és járulékfizetési többletterhe. Ennek egyértelmű megítélésére a hatóságokkal az egyeztetés folyamatban van.

Forrás: Piac és Profit