1

Meghajlásra kényszerítették a Bosch-t a munkásai Makláron

A szakszervezet szerint sikerrel zárult a Bosch-sal folytatott bértárgyalás, ahol a hónapok óta húzódó béremelés kérdésére sikerült pontot tenni. A cég, azaz a maklári Robert Bosch Automotive Steering Kft. és az Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete (ÉTMOSz) január 31-én állapodott meg a bérezésről, eszerint a korábban megállapodott 10%-os alapbéremelésen felül további 5%-os alapbéremelést kapnak, ezenkívül a SZÉP Kártya keret bruttó 450 000 Ft-ra emelkedik minden munkavállalónak 2023-ban.

Az ÉTMOSz kifejezetten hatékonyan használta a sztrájk eszközét, mivel éppen az előre ütemezett tárgyalás másnapjára, azaz február 1-jére szervezték meg a munkabeszüntetést. A jelek szerint ennyi nyomásgyakorlás elegendőnek is bizonyult a cég hajlandósításához: a három fő dolgozói követelésből kettő előtt meghajolt a Bosch.

Az ÉTMOSz így a meghirdetett sztrájktól készséggel el is állt.

„A Bosch csoport leányvállalatainál Magyarországon minden évben a piaci környezetnek megfelelően és a törvényi előírások maradéktalan betartása mellett tárgyalunk a bérekről. A fizetéseket minden esetben úgy kell meghatároznunk, hogy a munkavállalók korrekt bérezést kapjanak és a vállalat versenyképessége is megmaradjon. A béremelés mértéke általában vállalatonként és tevékenységi területenként eltérő, amelyet az adott vállalat eredménye is befolyásol és függ az egyéni teljesítménytől is”

– írta a Mérce megkeresésére a Robert Bosch Automotive Steering Kft. Robert Bosch Automotive Steering Kft.

Lapunk kereste az ügyben Kozma Zsoltot, az ÉTMOSz elnökét, aki megerősítette, valóban győzelemként tekintenek a keddi megállapodásra.

„A visszajelzések teljesen pozitívak, örülnek a dolgozók”

– jelentette ki a szakszervezeti vezető.

Kozma azt is elmondta, hogy megértik a céget is abból a szempontból, hogy a vállalati költségek is emelkednek, de erről ők nem tehetnek, nekik, munkásoknak is kell fizetniük a számlákat. Örül neki, hogy végül nem került sor demonstrációra, mert „otthon sem úgy intézzük a vitákat a családban, hogy balhézunk”.

Ahogyan arról korábban a Mérce is beszámolt,  multinacionális vállalat magyarországi telephelyei egyébként nem azért próbálták minél alacsonyabban tartani a béreket, mert olyan rosszul jöttek volna ki az elmúlt két év gazdasági nehézségeiből. 2021-ben 78,7 milliárd euró árbevételt értek el. Már a koronavírus-válság alatt nagyobb növekedést realizált a cég világszerte, mint a járvány kitörése előtt. Magyarországon összesen 14%-kal, 1711 milliárdra nőtt a Bosch csoport éves bevétele. Ezen felbuzdulva tavasszal Maklárra egy jelentős gyártókapacitás növelést is bejelentettek – a beruházás összértéke meghaladja az 52 milliárd forintot.
 
2022-ből még nem közölt pontos adatokat a cég, de az ukrajnai háború, valamint a bizonytalan energia- és nyersanyagellátásra hivatkozva – másokhoz hasonlóan – megemelték az áraikat. Májusban már azzal számoltak, hogy kifizetődő lesz az ügyfelekre hárítani a bizonytalanságot: akkor 6%-os árbevétel növekedést jeleztek előre.
 
A sztrájkhajlandóság felmérésekor egyébként az ÉTMOSz olyan értesüléseket is szerzett, amelyek szerint a gyárban a közvetlen vezetők elvették az íveket, és az aláírásgyűjtő kollégákat fegyelmi büntetéssel fenyegették meg.

A munkáltató állítólag akkor azt közölte a szakszervezettel, hogy a telephelyen történő aláírásgyűjtés jogszerűtlen, mert nem történt róla előzetes egyeztetés. Kozma Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy ez tavasszal – amikor a kötelező maszkviselés ellen gyűjtötték az aláírásokat – nem volt probléma.

„Nem akarjuk megállítani a munkafolyamatot vagy munkahelyi balesetet okozni, minden szabályt betartunk, de a munkáltatónak nem tetszik, hogy végigmennek a papírok a sorokon és a dolgozók aláírják”

– tette hozzá. Ugyan nem tudták pár nap alatt minden dolgozóhoz eljuttatni a kérdéseket, de az aláírásgyűjtést sikeresnek könyvelték el, a szakszervezet szerint a megkérdezettek 85-90%-a nem fogadná el a cég ajánlatát.

Forrás: mérce.hu

A fotón Kozma Zsolt, az ÉTMOSz elnöke és munkatársai 




Nem született meg január végére a megegyezés az állami vállalatok béremeléséről

Továbbra sem tudni lehet, hogy mennyivel emelkedik januártól a közszolgáltató vállalatoknál dolgozó mintegy 200 ezer munkavállaló keresete. A postások, vízügyesek, MÁV-Volán-dolgozók elégedetlenek: attól tartanak, hogy a drágulás teljesen megeszi az idei béremelésüket. A szakszervezeti vezető szerint sztrájk híján egy munkavállalói tiltakozás is benne van a levegőben, ha nem sikerül megőrizni a fizetésüket reálértéken.

Továbbra sincs megállapodás a közszolgáltató vállalatoknál dolgozók béremeléséről. Olyan alacsony mértékű a munkáltatók ajánlata, ami elfogadhatatlan az érdekképviseletek számára – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke, akit azok után kérdeztük a bérmegállapodásokról, hogy január közepén a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF) keretében egy asztalhoz ültek a szakszervezetek, a munkáltatói oldal és a tulajdonosi jogokat gyakorló kormány képviselői, hogy a négy közszolgáltató ágazat csaknem 200 ezer munkavállalójának fizetésemeléséről egyeztessenek. 

Akkor azzal a tervvel álltak fel az asztaltól a felek, hogy még január végéig létrejöhet a megállapodás a postások, vasutasok, vízügyesek, villamosenergia-iparban dolgozók bérrendezéséről, akiknek a hároméves megállapodásokban idénre rögzített emelését teljes egészében felemésztette az infláció. Viszont hiába tűnt úgy, hogy teljes egyetértés van a felek között abban, hogy az alacsony kereseti sávokban legalább az inflációval azonos mértékben emelkedjenek a jövedelmek, azóta a munkáltatói oldal igencsak vonakodik.

Minden érintett érdekképviselet részéről az volt a minimális rögzített elvárás, hogy a reálbéreket sikerüljön megőrizni. Pontosan ezért folytatják az egyeztetést, ugyanis azok számok, amelyeket a munkáltatói oldal képviselői jeleztek, ezt nem tudják biztosítani

– mondta a szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy ennek hiányában nem lesz megállapodás. Mészáros Melinda arra nem lát esélyt, hogy ezt akár a mai napon vagy holnap realizálódjon, ugyanakkor jelezte, hogy volt már korábban is volt ilyen jellegű csúszás, akkor visszamenőlegesen megkapták január elsejétől a dolgozók a bérfejlesztéseket, erre akár még márciusban is sor kerülhet. Most azt várja, hogy a kormány és munkaadók egyeztetnek, szerinte enélkül nem tudnak a megállapodások irányába továbblépni.

Benne van a levegőben egy esetleges munkavállalói tiltakozás is – mondta a Világgazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, aki jelezte, az az alapvető probléma, van egy hároméves bérmegállapodás, amelyet cégenként kollektív szerződésben rögzítettek, viszont érvényes kollektív szerződés mellett nem lehet sztrájkot hirdetni, ez pedig szerinte túlságosan megnyugtatóan hat a munkáltatóra.

Az már más kérdés, hogy több százezer munkavállalóról és családjáról van szó, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen hangulatban dolgoznak ezek az emberek, és milyen hozzáállást tapasztalnak az állam és a kormány részéről

– fűzte hozzá a szakszervezeti vezető, aki arra is rámutatott: a munka törvénykönyve kizárja a szabad béralkut a helyi szintű szakszervezet és a menedzsment között, csak és kizárólag tulajdonosi hozzájárulással lehet bizonyos juttatásokat megadni az állami cégek munkavállalóinak, tehát a kormánynak is lenne dolga.

Palkovics Imre úgy tudja, hogy a MÁV-Volán esetében állnak legközelebb az álláspontok, de ott is elmarad még az inflációtól az ígért béremelés, januártól átlagosan összesen 10 százalékkal emelne a közlekedési holding. A Magyar Postánál szerinte még rosszabb a helyzet, a most kifutó hároméves bérmegállapodásban rögzített 2 százalékon felül 1 százalékos emelést adna a menedzsment saját erőből.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a postások többsége minimálbéres, ők pedig tavaly 20 százalékot, idén pedig 16 és 14 százalékot kapnak, tehát ezen felül kell érteni a 3 százalékot. Azt már Mészáros Melinda tette hozzá, hogy a megállapodásokban minden megoldás számításba jöhet, kezdve az alapbéremeléstől a béren kívüli juttatásokig, a lényeg, hogy reálértéken ne veszítsenek a munkavállalók. 

Forrás:https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2023/02/az-allami-vallalatok-dolgozoi-bukastol-tartanak-az-idei-beremelesen-ha-igy-marad

Fotó:Fotó: Ádám János / Észak-Magyarország

 




Elhunyt Kordás László

Hétfő este 53 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Kordás László országgyűlési képviselő, a Magyar Szakszervezeti Szövetség egykori elnöke, országgyűlési képviselő.

Kordás László egész szakmai életútját a munkavállalói érdekek képviselete jellemezte. Szakszervezeti vezetőként korrekt, együttműködő partnerünk volt; az országgyűlésben pedig a munka világát érintő változásokban jártas, érzékeny és elhivatott képviselő.  

Halálával pótolhatatlan űrt hagyott maga után a magyar szakszervezeti mozgalomban, tagszervezeteink körében is – esetleges világnézeti eltérések ellenére is – tisztelet övezte.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége mélyen együttérez a gyászoló családdal.

 




A fogyasztók fizették ki a gazdasági szereplők példátlan extraprofitját is

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöksége üdvözli, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hatósági eljárásban vizsgálja az élelmiszer-kiskereskedelmi piaci szektort, azzal kapcsolatban, hogy közrejátszhatott-e versenyjogsértés vagy versenytorzulás az élelmiszerárak kiugró emelkedésében.

Ahogy korábban a médiában is megjelent, a Munkástanácsok Országos Szövetsége által készített elemzés alátámasztja, hogy tavaly a harmadik negyedévben átlagosan 50 százalékot is meghaladó mértékben nőtt a profit a versenyszféra több területén, vagyis azért lett Magyarország az árak emelkedésének európai rekordere, mert nálunk a fogyasztók fizették ki a gazdasági szereplők példátlan extraprofitját is.




Duplájára emelik a munkába járás kedvezményes költségtérítését

A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a szakszervezetek egy hónappal ezelőtt kezdeményezték a kormánynál a munkába járás költségtérítésének emelését, több százezer munkavállaló érdekében. Örömünkre szolgál, hogy a gazdaságfejlesztési miniszter meghallgatta és pozitív döntést hozott az ügyben.
 
Míg eddig kilométerenként maximum 15 forintos adómentes költségtérítést tettek lehetővé a munkáltatók számára a jogszabályok, ez a gazdaságfejlesztési miniszter javaslatára duplájára, azaz 30 forintra fog nőni – közölte a Világgazdasággal Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

„Mivel a szankciók miatt az üzemanyagárstopot fel kellett oldanunk, a munkába járás költségei is megemelkedtek. A teljes foglalkoztatottság megvédéséhez azonban biztosítanunk kell a munkaerő mobilitását, így a kormány arról döntött, hogy duplájára emeli a munkába járás kedvezményes költségtérítését” – mondta a Világgazdaság megkeresésére Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. 

Míg eddig kilométerenként maximum 15 forintos adómentes költségtérítést tettek lehetővé a munkáltatók számára a jogszabályok, ez a gazdaságfejlesztési miniszter javaslatára duplájára, azaz 30 forintra fog nőni. 

A kormány döntéséből az is következik, hogy a minimális költségtérítés szintje is a duplájára emelkedik, a jelenlegi 9 forintról 18 forintra kilométerenként. Mindez összességében több százezer dolgozó munkába járását könnyítheti meg.

A legfontosabb, hogy ma Magyarországon aki akar és tud, képes elhelyezkedni, ráadásul az adatok is azt mutatják, hogy ez egyre jobban megéri

– mondta az államtitkár, majd rámutatott, a munkaerőpiac továbbra is feszes, 4,7 millióan dolgoznak már több mint hat hónapja, miközben történelmi mélyponton volt tavaly az álláskeresők száma, 238 ezren kerestek állást, miközben 2010-ben ez a szám még közel 600 ezer volt. Szerinte egyértelműen pozitívum, hogy a háború és szankciók okozta helyzetben a bérek a 2022. január–novemberi időszakban meg tudták őrizni a vásárlóerejüket, hiszen ebben az időszakban 3,4 százalékkal nőtt a reálbér. A V4-országok közül a 2022-re rendelkezésre álló éves adatok szerint egyedül Magyarországon nőttek a reálbérek, a többi országban a reálkeresetek csökkenése volt tapasztalható.

Czomba Sándor úgy látja, a mostani számítások szerint az infláció februárban fordulni fog, év végére pedig minden esély megvan arra, hogy egy számjegyűre csökkenjen. „A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédje a családokat. Amellett, hogy 16 százalékkal nő idén a minimálbér és 14 százalékkal a garantált bérminimum, a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő megvédése továbbra is havi 181 ezer forintot hagy az emberek zsebében. Emellett ott az élelmiszerárstop és a kamatstop is” – húzta alá az államtitkár.

Forrás: vg.hu
 




Interjú Varga Zoltánnal, a Duna Menti Vízügyi Szakszervezet új elnökével

2022 október 1-től Varga Zoltán tölti be a Duna Menti Vízügyi Szakszervezet (DMVSZ) elnöki posztját.

Igen, Iván Gábor barátunk megkezdi jól megérdemelt nyugdíjas éveit. Ezúton is szeretném neki megköszönni eddigi munkáját, lendületét és erejét. És szeretném megköszönni a tagság bizalmát is hogy megtiszteltek ezzel a feladattal.

2 éve dolgozol a DMRV-nél. A Társaság speciális elhelyezkedése miatt a Központon kívül személyesen talán még kevesen ismerhetnek téged. Mondanál pár szót magadról?

Műszaki előadóként dolgozom a Beruházási-fejlesztési Osztályon. 46 éves vagyok, egy novemberben született kisfiú büszke édesapja. Szabadidőmben amatőr szinten futballozom heti kettőt, emellett kisebb-nagyobb kerékpártúrán veszek részt barátokkal, amelyből a legemlékezetesebb, Passau-Vác túra volt, 6 nap alatt. Korábban is nyitott voltam az érdekképviseleti munkára, így igazán nagy megtiszteltetés számomra ez a felkérés. Ugyanakkor nagyon komoly lehetőség is.  A szakszervezetek olyan érdekvédelemmel foglalkozó tartós egyesülések, melyek célja a munkavállalók érdekeinek, követeléseinek hatékony képviselete a munkáltatókkal folytatott egyeztetések során. Vezérigazgató úrral folytatott megbeszélésünkön tájékoztattam a személyi változásról, a DMVSZ rövid- és középtávú célkitűzéseiről, ő pedig támogatásáról biztosította érdekképviseletünket. Bízom a hasonlóan jó, konstruktív együttműködésben.

Mik a terveid az érdekképviseleti munkában?

A DMVSZ céljai a jövőben is változatlanok maradnak: A szakszervezet legfontosabb feladatának tekinti, hogy határozottan, következetesen képviselje a DMRV Zrt. minden területén foglalkoztatott, értékteremtő munkavállalók sajátos társadalmi, szakmai, szociális és kulturális érdekeit. Legfontosabb személyes feladatomnak a tagság számának növelését látom. Szeretettel várjuk sorainkba azokat, akik szerint is fontosak meglévő és megvalósítandó értékeink, mert a szakszervezet legnagyobb ereje a tagok bizalma, melyet a taglétszám fejez ki legjobban.

Hiszek a személyes kapcsolatok erejében, így a jövőben mindent megteszek, hogy személyes, jó kapcsolat alakuljon ki a tagsággal. Szeretném, ha továbbra is egy összetartó, szervezett közösséget képviselnénk, hiszen közösen erősebbek vagyunk. Kölcsey Ferenc mondta: „Mit ér egy csepp víz? De milliomonként egyesült cseppek megdöbbentő erőt fejtenek ki. ”

Ezt a gondolatot szeretném a jövőben követni.

Elnöki köszöntő

 




Van az a válság, amikor már a magyar munkavállaló is kiáll magáért

A Napi.hu saját forrásai alapján a héten folyamatosan nyomon követte, eddig milyen eredményre vezettek az állami cégeknél jelenleg is zajló év eleji bértárgyalások. Vagyis minként alakul többek között a MÁV-nál, a Volánnál, a Magyar Postánál és az állami közműveknél dolgozók fizetése.

Az infláció miatt már régóta napirenden szerepel az állami vállalatoknál érvényben lévő bérmegállapodás felülvizsgálata. Éppen ezért információink szerint a 2021-ben megkötött bérmegállapodás alapján az idei évre eredetileg tervezett 5 százalékos béremelés helyett átlagosan 15-16 százalékkal nőhet az érintett munkavállalók bére.

A tárgyalások az állami vállalatok országos érdekegyeztető fórumának keretében, a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumán (KVKF) kezdődtek a héten. A szakszervezeti konföderációk és az állami cégek vezetői mellett a kormány képviseletében Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese tárgyal a 2021-ben aláírt, három évre szóló bérmegállapodás korrekciójáról.

Kedden meg is született az arra vonatkozó döntés, hogy infláció feletti béremelés jön az állami vállalatoknál. A kormány, a szakszervezetek és az állami cégek vezetői egyetértettek abban, hogy nem életszerű a jelenlegi gazdasági környezetben a 2021-es, három évre szóló alku, ám ezt a hosszú távú egyezség aláírásakor még nem lehetett látni.

Az új megállapodás értelmében fix összegű béremelésben részesülnének a dolgozók, vagyis vállalatonként akár eltérő, 40-60 ezer forintos havi bruttó fizetésemelést kapna minden munkavállaló.

A minden dolgozóra érvényes konkrét emelés úgy lenne megállapítva, hogy a bérrendezést követően az átlagkereset alatt a munkavállalók keresete inflációt meghaladó mértékben emelkedjen, így akár 18-20 százalékkal is nőhet a legalacsonyabb keresetűek bére. Az átlagkereset környékén keresők pedig inflációkövető béremelésben részesülnének.

Konkrét számokról nem született döntés az országos érdekegyeztető fórumon, a szakszervezeteknek az állami cégeknél folytatott, helyi tárgyalásokon kell megállapodniuk. Az biztos, hogy a szakszervezetek és az állami vállalatok vezetői még januárban szeretnének pontot tenni a bértárgyalások végére, hogy már február elején az emelt, inflációkövető béreket kapják a dolgozók.

Csalódást okozott béremelési javaslatával a MÁV

Csütörtökön a Napi.huMÁV vállalatcsoportnál zajló bárharcról derített ki konkrét részleteket, ahol egyelőre nem fogadják el a cégvezetés béremelési ajánlatát a szakszervezetek. Az egyeztetések a jövő héten folytatódnak. A MÁV mint a legnagyobb állami közszolgáltató vállalat olyan javaslattal állt elő a csütörtökön, amely nem éri el a 2023-ra várt 15 százalékos infláció mértékét.

Buzásné Putz Erzsébet, a vasútnál is jelen lévő Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) elnöke a Napi.hu megkeresésére elmondta, hogy a munkavállalói oldal álláspontja világos: legalább akkora alapbéremelést kell adni minden vasutasnak, hogy a fizetésük reálértéke ne csökkenjen. Ehhez átlagosan legalább 15 százalékos bérrendezés kell.

Az ország működése forog kockán a bértárgyalásokon

Annak, hogy korrekt megállapodás szülessen a szereplők között, az állami vállalatok munkatársai pedig versenyképes fizetésért dolgozhassanak, nem kicsi a tétje. Hiszen ha a MÁV, a Volán, a Magyar Posta és az állami közművek munkatársainak bére elszakad az önkormányzati cégeknél, valamint a versenyszférában dolgozók fizetésétől, félő, hogy súlyos munkaerő-elvándorlás indul el.

Mindez végső soron veszélybe sodorná a közúti és vasúti közlekedés, a posta vagy a közműszolgáltatások megfelelő működését. Miközben ezek fenntartása az állam kiemelt feladata.

Az állami cégek munkavállalóinak korfája már most a szektor egyik legégetőbb problémája. A következő tíz évben rengetegen mennek nyugdíjba. Tehát ha nem válnak vonzóbbá ezek a területek, a szolgáltatások fenntartása ellehetetlenül, vagyis képtelenség lesz működtetni a vasúti vagy buszos közlekedést, ahogy meghiúsulnak a villamosenergia- vagy a víziközmű ágazat fejlesztései is

– jelentette ki Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Napi.hu-nak.

Élesedik az ügyeleti rendszer átszabása

A hét szintén kiemelt témája volt, hogy miként alakul át az államilag finanszírozott egészségügyön belül az ügyeleti rendszer. A Napi.hu értesülései szerint február 1-től Hajdú-Bihar megyében élesítik azt az ügyeleti rendszert, amelyet több mint egy éven át teszteltek, márciustól pedig Győr-Moson-Sopron megyében vezetik be az új ügyeletei ellátást.

2023 év végére éri el az átalakítás Pest megyét, Budapesten pedig 2024 elején vezetik be az új ügyeleti rendszer.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára szerint a Hajdú-Bihar megyében másfél évig tesztelt új ügyeleti rendszer nagy tanulsága, hogy a háziorvosi jelenlét és kompetencia nem szükséges egész éjszakára. A háziorvosi közreműködésre leginkább délután négytől este tízig olyan esteknél van szükség, amelyek mentőt ugyan nem igényelnek, viszont az sem szerencsés, ha megvárják velük a másnapi rendelést.

Este tíztől reggel nyolcig az esetek 95 százaléka mentési feladat, akkor tényleg az megy orvoshoz, akinek súlyos problémája van – állítja Takács Péter, aki arról is beszélt, hogy éppen ezért nem fogják éjszakai ügyeletre kötelezni a háziorvosokat. Nekik az új rendszerben legfeljebb havi két alkalommal kell ügyeletet vállalniuk, ám akkor is csak délután négy és este tíz óra között.

Támogatásként ekkor is végig ott lesz a háziorvosok mögött a mentőszolgálat teljes apparátusa. A 112-es hívószámot továbbra is akkor kell hívni, ha vészhelyzet van, emellett azonban minden megyében lesz egy négyjegyű központi ügyeleti telefonszám is, amit a megyei mentésirányítás fog felvenni, és ők irányítják állapotának megfelelő helyre a beteget, adott esetben kiküldik a mentőt.

Február 1-től Hajdú-Bihar vármegyében egységes, két elemből álló, háziorvosi ügyeleti rendelés és sürgősségi ügyelet keretében biztosítják a rászorulóknak a betegellátást. A sürgősségi ügyelet, vagy a mentőellátás telefonszáma február 1-től a megyében a 1830-as szám lesz, ezen a számon hétköznap 22 óra és másnap reggel 8 óra között, szombat, vasárnap és ünnepnapokon 14 óra és másnap reggel 8 óra között lehet segítséget kérni.

A beteg a központi telefonszám hívásával szakszerű tanácsot kap, szükség esetén a tartózkodási helyére sürgősségi ügyeleti autót, vagy életveszély esetén azonnali mentőt küldenek, a megye bármely településén is tartózkodjon az ellátásra szoruló.

Kiderült, hogy mit fizetünk még a boltban az infláción is túl

A Napi.hu természetesen a héten sem mehetett el szó nélkül a továbbra is sokkoló élelmiszerárak mellett. Egy jó erős pofonnal ér fel, amikor a Napi.hu szerkesztőségéhez eljutott a Munkástanácsok Országos Szövetségének friss elemzése, amelyből kiderült, hogy a ma mindenkit érzékenyen érintő áremelkedés azért volt ilyen kiugró Magyarországon, mert a költségek emelkedésén felül a brutális profitot is a lakosság fizette meg.

Tehát nem csupán az infláció döntött rekordokat Magyarországon, hanem a vállalkozások bruttó működési eredménye, vagyis a profit is korábban nem tapasztalt mértékben emelkedett.

Átlagosan az 50 százalékot is meghaladó mértékben nőtt a versenyszféra több területén is az éves profit 2022 harmadik negyedévében, vagyis azért lehetett Magyarország az árak emelkedésének európai rekordere, mert nálunk a fogyasztók fizették ki a gazdasági szereplők példátlan extranyereségét is – derül ki a Napi.hu birtokába jutott részletes elemzésből.

A vállalkozások első körben az előállítási, a szállítási és a működési költségeik jelentős emelkedéséből adódó pluszkiadást teljes egészében áthárították a fogyasztókra. Majd itt sem álltak meg a piaci szereplők: a pluszköltségek áthárítása után még tovább emelték az árakat, ráadásul olyan mértékben, aminek köszönhetően minden eddiginél nagyobb profitra tudtak szert tenni.

Forrás: napi.hu




A rekord magas árak mellett rekordmagas profit

Megdöbbentő mértékben, több mint 50 százalékkal nőtt egy év alatt a hazai vállalati szférában a bruttó működési eredmény, azaz a profit. Mindez azt jelenti, hogy a mindenkit érzékenyen érintő áremelkedés azért volt ilyen kiugró Magyarországon, mert a költségek emelkedésén felül a brutális profitot is a lakosság fizette meg. Nem csak az infláció, döntött rekordokat Magyarországon, de a vállalkozások bruttó működési eredménye, vagyis a profit is korábban nem tapasztalt mértékben emelkedett.

Tavaly a harmadik negyedévben átlagosan 50 százalékot is meghaladó mértékben nőtt a versenyszféra több területén is a profit, vagyis azért lett Magyarország az árak emelkedésének európai rekordere, mert nálunk a fogyasztók fizették ki a gazdasági szereplők példátlan extraprofitját is – derül ki a Napi.hu birtokába jutott részletes elemzésből, amelyet a Munkástanácsok Országos Szövetsége készített.

„A hazai piaci szereplők profitéhsége, vagyis a példátlan mértékben megugró extranyereség éppen úgy benne van a termékek és szolgáltatások árában, mint a sokat emlegetett energia, alapanyag- és önköltségi ár emelkedése. Mindez azt jelenti, hogy a vállalkozások első körben az előállítási, a szállítási és a működési költségeik jelentős emelkedéséből adódó pluszkiadást teljes egészében áthárították a fogyasztókra.

Felháborító, hogy itt nem álltak meg a hazai piaci szereplők: a pluszköltségek áthárítása után még tovább emelték az árakat, ráadásul olyan mértékben, aminek köszönhetően minden eddiginél nagyobb profitra tudtak szert tenni. Ráadásul a lakosság egésze által összedobott vaskos profitból a munkavállalók szinte semmit sem láttak viszont, mivel 2022-ben nem emelkedett a versenyszférában a fizetések reálértéke” – hangsúlyozta a Napi.hu-nak Palkovics Imre.

Kiugró nyereség a hazai cégeknél, kiugró árak a boltokban

A Munkástanácsok elnöke az érdekképviselet elemzése alapján azt is kiemelte, ez a piaci gyakorlat egyedül Magyarországon figyelhető meg. A nemzetközi adatok egyértelműen mutatják, hogy a környező országokban a vizsgált időszakban, 2022. harmadik negyedévben átlagosan 10-12 százalékkal volt nagyobb a bruttó nyereség, mint egy évvel korábban. A kiugró, 50-60 százalékos profitemelkedés tehát – az árak emelkedéséhez hasonlóan – szinte példátlan. Szinte semmit sem kaptak vissza a munkavállalók a pénzükből

Palkovics Imre arra is rámutatott, annak ellenére, hogy a vállalkozások megdöbbentő nyereségét a magyar munkavállalók fizették meg, a fizetések reálértékének emelkedése az előzetes adatok szerint az egy százalékot sem érte el 2022-ben a vállalati szférában.

Igaz ez a minimálbér és a garantált bérminimum összegére is. A kötelező legkisebb bérek jóval inflációt meghaladó 2022-es emelkedése után idén inflációt követő mértékben nőttek. Ezzel a régióban a középmezőnyben vagyunk, vagyis a jóval alacsonyabb profit mellett is hajlandók voltak a munkavállalóknak kedvező egyezségre a munkáltatók.

A minimálbér sem követi le a cégek eredményét

Lengyelországban 13,1 százalékos inflációs előrejelzés mellett 19,6 százalékkal, Romániában 9,6 százalékos inflációs várakozás mellett 17,6 százalékkal, Szlovákiában a 10 százalékos várható infláció ellenére 8,4 százalékkal, Csehországban pedig szintén 10 százalékos várt inflációval számolva 6,8 százalékkal nő 2023-ban.

Palkovics Imre ugyanakkor kiemelte: a fogyasztási szokásokat vizsgálva a legalacsonyabb keresetűek kiadásaik kétharmad részét élelmiszerre költik. Az élelmiszerek ára pedig sokkal jobban emelkedett, mint a minimálbér.

Jó ötlet a különadó, de az okokat nem szünteti meg

A kimagasló bruttó vállalati eredmény nagy valószínűséggel maga is hozzájárul a hazai infláció régiós átlagot messze meghaladó emelkedéséhez – hangsúlyozta Palkovics Imre. A kormány ezt az extraprofitot megcsapolja ugyan a különadók kivetésével, de a közjót leginkább ezek képződésének megakadályozása szolgálná. Ehhez a szakszervezeti vezető szerint elengedhetetlen

a piaci verseny erősítése, a monopolhelyzetek kialakulásának megakadályozása és a monopolista árképzés szigorú ellenrzése, féken tartása – tette hozzá Palkovics Imre.

Nem a profittal van a gond, hanem a mértékével

Rekordot döntött az infláció Magyarországon a tavalyi évben, az árak emelkedése nemzetközi összehasonlításban is kimagasló volt. Elsősorban az élelmiszerek ára nőtt jelentősen, ami a legalacsonyabb jövedelmű háztartásokat érinti a legsúlyosabban.

Az egész lakosságot rendkívül érzékenyen érintő drágulás mögötti okokra eddig számos magyarázat született, több szakértő a béremelésekre, illetve a korábban alacsony bázisra, mások a nemzetközi kitettségre és egyes ágazatok nem versenyképes működésére fogták a folyamatot.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) december végén közzétett inflációs jelentésben már utalt a vállalati profit jelentős emelkedésére, ugyanakkor ennek mértékéről még nem volt szó korábban.




Zajlanak a bértárgyalások a versenyszférában és a közszolgáltató vállalatoknál

A Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország című műsorában Palkovics Imre beszél a keresetek értékének megtartásáért folytatott harcról. A rport 08:49:00-tól hallható ITT!

 

 

 




Napokon belül kiderül, mennyivel nő a postások, a sofőrök vagy a vasutasok bére

Idén várhatóan inflációkövető béremelésben részesül a legtöbb munkavállaló az állami cégeknél. A Napi.hu-nak nyilatkozó szakszervezeti vezetők szerint ha nem kezdődik jelentős bérfelzárkóztatás a következő években, képtelenség lesz fenntartani a szolgáltatások színvonalát, mivel a munkaerő a magasabb kereset miatt a versenyszférában helyezkedik el. Ráadásul a gigaberuházások sem valósulnak meg szakemberek nélkül.

Januárban le szeretnék zárni a bértárgyalásokat a szakszervezetek és az állami vállalatok vezetői annak érdekében, hogy már a február elején is az emelt összegű alapbéreket kapják a dolgozók.

Így a következő napokban intenzív egyeztetések kezdődnek a vasútnál és az autóbuszos közlekedésben, valamint a közműágazatokban és a postánál.

A helyi, vállalati szintű egyeztetések kezdetére azt követően kerülhet érdemben sor, hogy a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF) keddi ülésén a munkavállalói, a munkaadói és a kormányoldal a 2021-ben kötött hároméves bérmegállapodást megvizsgálva egyetértett annak módosításáról 2023-ra.

Ennek oka, hogy az eredeti megállapodás szerint idén átlagosan 5 százalékkal emelkedne az érintett közszolgáltatásokban dolgozók fizetése. A jelenlegi helyzetben ez nem reális forgatókönyv, konkrét számokról ugyanakkor nem született döntés az országos érdekegyeztető fórumon. 

A részletekről már a vállalatoknál tárgyalnak a képviseletek, és cégenként eltérő megállapodásokat köthetnek.

Százalékok helyett fix összeg

Az elképzelések ugyanakkor minden állami cégnél hasonlóak: legfontosabb cél, hogy az inflációval lépést tartó alapbéremelésben részesüljenek a munkavállalók. A javaslatok közt szerepel, hogy a legalacsonyabb keresetű, de már a minimálbér és a garantált bérminimum összegénél magasabb fizetésért dolgozó munkavállalók akár inflációt is meghaladó mértékben részesüljenek béremelésben 2023-ban.

Akár olyan megoldás is születhet, amely szerint minden munkavállaló fix összegű bruttó alapbéremelést kapna. Ebben az esetben a rosszabbul keresők infláció feletti, akár 20 százalékot is elérő bérfejlesztést kapnának, míg a legtöbben inflációkövető mértékű emelést.

Nem spórolhat az állam a fizetéseken

 

A versenyszférával kell versenyezniük az állami közszolgáltató cégeknek a munkaerőért, márpedig jelenleg a vállalati szférában jobbak a fizetések, ami az egyik legnagyobb nehézsége a munkaerő megtartásának

– mondta a Napi.hu megkeresésére Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke példaként említette a közúti közlekedést: míg egy buszsofőr vagy gépkocsivezető a piaci szolgáltatóknál akár egymillió forintért is el tud ma már helyezkedni az égető munkaerőhiány miatt, addig az állami szolgáltatónál bérben legjobb esetben is 600-700 ezer forintos fizetésre tehet szert.

A második nehézség a szakszervezeti vezető szerint, hogy

 

a fejlesztéseknek köszönhetően az elmúlt években megújult a közösségi közlekedésben a járműpark, fejlődött a technológia. Ez azzal jár, hogy az új, modern gépek, járművek, berendezések üzemeltetéséhez, javításához már több esetben akár mérnöki tudásra is szükség lehet, speciális felkészültséget igényel.

Ezért a munkaerő-kínálat tovább szűkül, ráadásul a mérnököket könnyedén elcsábítják a versenyszféra beruházásai. Ez a folyamat az uniós beruházásokkal felgyorsul a következő években.

Palkovics Imre rámutatott, hogy az állami cégek munkavállalóinak korfája is súlyos képet fest, ez már most az egyik legégetőbb probléma. A következő tíz évben rengetegen mennek nyugdíjba.

 

Így ha nem válnak vonzóbbá ezek a területek, akkor a szolgáltatások fenntartása ellehetetlenül, vagyis képtelenség lesz fenntartani a vasúti vagy buszos közlekedést,

de meghiúsulnak a villamosenergia- vagy a víziközmű ágazat tervezett fejlesztései is.

Az állami cégek vezetői szerint is súlyos a helyzet

A Munkástanácsok elnöke szerint elsősorban

 

a fizetések felzárkóztatása lehet a megoldás, vagyis a vállalati szférában elérhető fizetésekkel kellene versenyeznie az állami cégeknél elérhető béreknek. Ehhez már most el kell kezdeni a bérek rendezését.

Palkovics Imre hozzátette: ezt nem csak a munkavállalói képviseletek látják így, de egyetértenek az állami vállalatok vezetői is. A bérköltségek jelentős növelésére ugyanakkor ezen a területen a költségvetés tud többletforrást nyújtani.

Más a helyzete a postásnak, mint a vasutasnak

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Napi.hu kérdésére azt emelte ki, hogy a 2021-es bérmegállapodás felülvizsgálata a munkavállalók megélhetésének érdekében elkerülhetetlen, a munkabéke nem lenne megőrizhető 2023-ban az eredeti 5 százalékos béremelés mellett.

Az állami tulajdonú vállalatoknál nagyon eltérőek a keresetek. Míg a Magyar Postánál és a víziközmű ágazatban a legtöbb munkavállaló a garantált bérminimum összegéért, vagy azt nem sokkal meghaladó fizetésért dolgozik, addig a MÁV-nál és a Volánbusznál már magasabbak a fizetések. A villamosenergia ágazatban a bérek pedig az átlagkeresetet is meghaladják.

A cégek állnak nyerésre a bérharcban

A versenyszféra legtöbb szereplője majd csak a következő hónapokban dönt a fizetésekről, jellemzően az új üzleti évtől, így csak tavasszal nőnek a cégeknél a keresetek – emlékeztetett a Liga elnöke. Több vállalkozás viszont már januártól emel, sőt, a minimálbérért és a garantált bérminimumért foglalkoztatott munkavállalóknál ez kötelező is.

Mészáros Melinda hozzátette: 

 

az elmúlt években közelebb került az állami szolgáltatásokban dolgozók fizetése a piaci területeken dolgozókéhoz.

A különbség ugyanakkor még mindig jelentős, hogy a magasabb béreket kínáló vállalati szektorban is legalább az inflációt követő bruttó fizetésemelésre törekszenek idén a munkáltatók. Így az állami és magánszektor érdemi bérkülönbsége idén nem csökken.

Kép: Napi.hu, Lowescher Ábel
Forrás: Napi.hu