Meghívó a Munkástanácsok Országos Szövetsége ’56-os megemlékezésére

Meghívó

 

A Munkástanácsok Országos Szövetsége

szeretettel és tisztelettel meghívja Önt

az 1956-os forradalom ünnepi megemlékezésére,

amelyet közösen tart az 56-os Magyarok Világszövetségével

és a Pesti Srácok Alapítvánnyal

 

Időpont: 2019. október 18., péntek 14 óra.

Helyszín: Corvin Mozi, Jávor terem (VIII. Budapest, Corvin köz 1.)

 

Beszédet mond:

Palkovics Imre

a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke

és

Szerencsés Károly

történész.

 

Az ünnepi műsort a Nagykovácsi Általános Iskola diákja adják elő. A megemlékezést követően szeretettel látjuk egy kis vendégségre.

 

Kérjük, részvételi szándékát a 275-1445 telefonszámon vagy e-mailen, a mosz@munkastanacsok.hu címen október 15-ig szíveskedjék jelezni.




Forradalmi megemlékezés Pécsett

MEGHÍVÓ

Mecseki Munkástanácsok Szövetsége tisztelettel és szeretettel meghívja az alábbi megemlékezéseire és koszorúzásra:

2019. október 22. 15.00 óra
Mohács

1956-os Munkástanács Emléktábla

Megemlékező beszédet mond:
Olexa László
MOFA Munkástanács elnöke

2019. október 23. 11.00 óra
Pécs, Színház tér
1956-os Munkástanács Emlékmű

Megemlékező beszédet mond:
Perényi József
Mecseki Munkástanácsok Szövetsége elnöke
2019. október 23. 14.00

Harkány – Terehegy, Faluház
1956-os Munkástanács Emléktábla

Megemlékező beszédet mond:
Bélavári Ferenc
Munkástanácsok Országos Szövetsége, Faipari Ágazat elnöke
Tisztelettel várnak minden érdeklődőt a Szervezők




Többen jönnek haza, mint amennyien elmennek -a portfolio.hu cikke

Hosszú évek óta először fordult elő 2018-ban, hogy több Magyarországon született ember tért haza, mint ahányan elvándoroltak, vagyis pozitív volt a nettó migrációs egyenleg – derül ki a KSH Statisztikai Tükör kiadványából, melyet hétfőn tettek közzé. Ha ehhez hozzávesszük a már külföldön született magyarokat is, akkor tízezer fős többletet mutat az egyenleg. Ez némileg ellentmond az eddig ismert részadatoknak, aminek oka lehet a statisztikák megbízhatatlansága vagy az eltérő módszertan.

Micsoda? Többen jönnek haza?

Évek óta nem volt arra példa, hogy a Magyarországon születettek körében pozitív legyen hazánk nettó migrációs egyenlege, vagyis többen térjenek haza, mint ahányan elmentek az országból. A KSH friss, előzetes adatai szerint ez a fordulat történt meg 2018-ban, a népmozgalomról kiadott friss statisztika szerint ugyanis

TAVALY 20 EZER ITTHON SZÜLETETT MAGYAR TÉRT HAZA AZ ORSZÁGBA, MIKÖZBEN “CSAK” 18 150-EN TÁVOZTAK KÜLFÖLDRE.

A javulás elsősorban utóbbi számnak, vagyis a kivándorlási hajlandóság csökkenésének köszönhető. 2017-ban még majdnem 27 ezer volt ez a szám, 2014-15-ben pedig a 30 ezret is meghaladta. Ezzel szemben a hazatérők száma tavaly egy kicsit még csökkent is az előző 20 906-ról, ami az elmúlt kilenc év csúcsát jelentette.

Hatalmas fordulat a magyar kivándorlásban? Többen jönnek haza, mint amennyien elmennek

Ha a hazánkban születettek nemzetközi vándorlásához hozzávesszük a már külföldön születettek Magyarország felé vándorlását is, akkor tavaly kereken tízezerrel többen jöttek az országba, mint ahányan elmentek, hiszen a 20 ezernyi hazatérő mellett volt 8150 olyan ember is, aki külföldön született. Ez egyébként szintén csökkenést jelentett a korábbi évek 10 ezer feletti adatai után, 2014-ben például ennek a duplája volt. Ennek egyik oka az lehet, hogy a kezdeti évek után lassult a határon túli magyarok honosítása, hiszen aki akarta, az az első évben megkaphatta az állampolgárságot. Márpedig, ha ők Magyarországra költöznek, akkor elvileg megjelennek ebben a statisztikában, mint külföldön születettek.

Hatalmas fordulat a magyar kivándorlásban? Többen jönnek haza, mint amennyien elmennek

A KSH anyaga kiemeli, hogy tavaly a nemzetközi vándorlás összességében 27 ezer fővel mérsékelte a népességfogyást, vagyis a tízezres nettó migrációs egyenleg mellett további 17 ezer nem magyar állampolgár is érkezhetett az országba. A pozitív vándorlási egyenleg leginkább Budapesten, valamint Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében csökkentette a népességfogyást. A főváros évek óta kiemelkedik a nemzetközi vándorlás tekintetében, 2018-ban szintén az átlagosnál sokkal többen érkeztek Budapestre külföldről. A nemzetközi vándorlás népességszámra gyakorolt negatív hatása csak Baranya megyében volt érzékelhető – teszik hozzá.

A statisztikai hivatal adatai szerint a kivándorló magyarok 31%-a Németországba, 30%-a Ausztriába és 15%-a az Egyesült Királyságba költözött. A kivándorló magyarok 45%-a 30 év alatti, 71%-a pedig még nem érte el a 40 éves életkort. Ezek az arányok jelentősen eltérnek az itthoni lakónépesség kormegoszlásától (32 és 45%). A kivándorlók 53%-a férfi, családi állapot szerint pedig túlnyomó részük nőtlen, hajadon (66%) volt.

A visszavándorló magyarok 31%-a Ausztriából, 25%-a Németországból és 22%-a az Egyesült Királyságból tért haza. A 2017-es adatokhoz viszonyítva az Ausztriából és az Egyesült Királyságból visszatérők aránya növekvő tendenciát mutatott csoportjukon belül, miközben a Németországból visszavándorlók aránya csökkent. A hazatérők 65%-a 40 évesnél fiatalabb és 29%-a 30 év alatti volt. 56%-uk férfi, jellemzően hajadonok vagy nőtlenek (53%), de a kivándorló magyarokhoz viszonyítva körükben magasabb a házasok aránya (35, illetve 24%-os).

Eddig mást gondoltunk

A KSH most közölt adatai azért lehetnek kicsit meglepők, mert az európai országokból ugyan még nem látunk átfogó 2018-as adatokat, de az eddigi részstatisztikák még enyhe növekedést jeleztek a tavalyi évre. A német statisztikai hivatal adatai szerint például náluk több mint ötezer fővel nőtt a magyarok száma, így meghaladta a 212 ezer főt. Eközben minden korábbinál több magyar gyermek született az országban. Azt a németek is elismerik, hogy az utóbbi években nőtt az onnan elköltöző (vélhetően részben hazatérő) magyarok száma, de szerintük továbbra is negatív az egyenleg magyar szempontból.

Hatalmas fordulat a magyar kivándorlásban? Többen jönnek haza, mint amennyien elmennek

A magyarok másik nagy felvevőpiaca, Ausztria szintén néhány hete frissítette adatait, náluk 82 ezernél több magyar élt 2018 végén, ami több mint 5600 fővel volt magasabb az egy évvel korábbinál.

Hatalmas fordulat a magyar kivándorlásban? Többen jönnek haza, mint amennyien elmennek

A harmadik nagy célország, az Egyesült Királyság hivatalos adatait egyelőre nem ismerjük, a tervek szerint ezt csütörtökön tehetik majd közzé. De a fenti két adat nem pontosan ugyanazt mutatja, mint a KSH statisztikája.

Mi lehet a különbség oka?

Azt a magyar statisztikai hivatal is elismeri, hogy a nemzetközi vándorlás mérése “több tényező miatt is nehézségekbe ütközik”, de lehet néhány kézzelfogható oka is az eltérésnek:

  • Egyrészt a fentiek miatt az uniós tagállamok tükörstatisztikái sem mindig megbízhatók, a nemzetközi szakirodalom is gyakran hagyatkozik arra, hogy a vándorlás alapvetően nehezen mérhető folyamat. Főleg egy olyan közösségben, mint az Európai Unió, ahol biztosított a munkaerő szabad áramlása, vagyis elvileg mindenféle engedély vagy regisztráció nélkül léphetik át a határt az emberek.
  • Másrészt van különbség a két statisztika módszertana között: miközben az uniós országok elsősorban az úgynevezett munkaerő felmérésekkel (LFS) és a népszámlálásokkal mérik a náluk élő magyarok számát, a KSH elvileg azokat veszi figyelembe, akik itthon hivatalosan bejelentették, hogy külföldre költöznek vagy onnan visszatérnek, illetve akik TAJ-számot igényelnek. Mindkét módszernek vannak hátrányai, hiszen a munkaerő felmérés például nem számol a munkaerőpiacról kieső családtagokkal és a feketén dolgozókkal, a népszámlálás nem jut el minden emberhez, míg a KSH módszere azért nem biztos, hogy a teljes képet adja, mert nem kötelező itthon bejelentenie annak, aki külföldre (főleg az EU-ba) költözik.
  • Feltűnő, hogy a KSH két adatot (hazatérők, nettó egyenleg) is ezerre kerekített, ami arra utalhat, hogy ebben az első becslésben lehet még bizonytalanság.

Vagyis egyelőre nem lehetünk biztosak abban, hogy valóban fordulat történt a magyar kivándorlásban, hiszen az eddig ismert adatok némileg ellentmondók. A megoldáshoz akkor juthatunk közelebb, ha majd megjelenik az Eurostat átfogó 2018-as adata, vagy minden uniós tagállam frissíti az adatbázisát. Az átfogó tendenciákat illetően viszont az biztosnak látszik, hogy az utóbbi években csökkent az elvándorlási kedv és nőtt a hazatérési hajlandóság. A kérdés csak az, hogy ez elég volt-e tavaly a fordulathoz.

 
Forrás: Beke Károly
portfolio.hu
2019.05.21.



“A munkaerő-kereslet alkupozíciót kialakítva jelentős bérnövekedést hozott a munkavállalók számára”

Több mint 11 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó átlagkeresetek májusban az előző év azonos időszakához képest. A bérek emelkedése ágazati és területi szinten is kiegyenlített, bár az átlagot meghaladó mértékben nőtt például a mezőgazdaságban és a kereskedelemben. A 77 hónapja tartó bérnövekedéshez a kormány intézkedései, mint például az adócsökkentések is hozzájárultak – mondta a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára.
 
Marczinkó Zoltán arról is beszélt, hogy a vállalkozások éltek az adott lehetőséggel, beruháznak, növekednek, fejlesztenek, és ez maga után vonja a nagymértékű munkaerőigényt, és így a bérnövekedést is. A bérnövekedés nagyobb mértékű volt a versenyszférában, mint a közszférában.

Jövőre is folytatódik a gazdasági növekedés

A beruházások átlagos mértéke folyamatosan nő, a kedvező tendencia 2019-ben és 2020-ban is előre jelezhető. Az építőipar az első öt hónapban több mint 40 százalékkal bővült, az egyéb ágazatok is nagymértékű növekedést produkáltak – tette hozzá.

A jelenlegi helyzet abból a szempontból kedvező, hogy a 77 hónapot megelőzően jelentős reálkereset-veszteséget szenvedett el a magyar munkavállalói réteg – jelentette ki Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Elmondta, a 2010-es kormányzati politikai váltásnak köszönhetően

gazdasági változás is történt,

melynek egyik fontos hozadéka a gazdasági növekedés és a bérek emelkedése.

Palkovics Imre a 2016-os makroszintű bérmegállapodást emelte ki, amely átfogóan a bérek növekedését és a járulékok csökkentését tűzte ki célul. Ez nagyban hozzájárult a fogyasztás bővüléséhez, amely lehetővé tette a gazdasági növekedés fennmaradását.

Bővült a foglalkoztatatás

„A vállalatok korábban nem voltak rászorulva, hogy bért emeljenek, hiszen gyakorlatilag válogatni tudtak a munkaerőből” – mondta Regős Gábor, a Századvég vezető elemzője. De ahogyan a foglalkoztatás bővült, úgy egyre nagyobb lett a munkaerőhiány, és megkezdődött a bérek emelkedése. A szakértő ezt úgynevezett nulladik lépésnek nevezte, mert szerinte erre épült rá a 2016-os bérmegállapodás.

Közölte, ezt követte a 2017-es évben egy erős minimálbér- és a garantált bérminimum-emelés, amely a következő évben is folytatódott az inflációt meghaladó mértékben. Ehhez csatlakozott a szociális hozzájárulási adó folyamatosan csökkentése is. Hangsúlyozta, ezek az intézkedések mind azt eredményezték, hogy majdnem

10 százalékkal több pénz maradt a munkavállalók zsebében.

„A munkaerő-kínálat helyett munkaerő-kereslet alakult ki, amely alkupozíciót kialakítva jelentős növekedést hozott a munkavállalók számára” – mondta el Palkovics Imre. Emlékeztetett, a bérek nem megfelelő szintje azt eredményezte, hogy körülbelül 300–320 ezer fő távozott el a magyar munkaerőpiacról a statisztikák alapján.

 
„A felmérések arra is rávilágítanak, hogy nagyjából 250 ezer fő kellene ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működnjön a gazdaság. Ugyanakkor a munkaerőhiány eredményezte azt a pozitívnak nevezhető folyamatot, amelynek eredményeképp a bérek is megemelkedtek” – jegyezte meg.

Csökkent a kivándorlás

Regős Gábor a kivándorlási folyamatokról is beszélt. Felidézte, 2011-ben nagyszámú munkaerő vándorolt ki külföldre, és a jelenség még ma is megfigyelhető, azonban már nem akkora mennyiségben. Hozzátette, vannak olyanok is, akik ugyan kimennek külföldre dolgozni, de néhány év után visszatérnek, és sikeresen elhelyezkednek a hazai munkaerőpiacon, és a keresetük is megfelelő.

Palkovics Imre arról is beszélt, hogy a munkaadók mennyire becsülik meg az alkalmazottaikat. Szerinte ez egy lassabban fejlődő folyamat, de ennek is vannak már láthatóbb jelei. Az elsődleges intézkedés természetesen a bérek megemelése volt, de sokkal nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy megfelelő feltételeket teremtsenek a munkavállalók számára.

Forrás: hirado.hu




Levél Dávid Ilonának, a Volánbusz Zrt. elnök-vezérigazgatójának

Tisztelt Elnök-vezérigazgató Asszony!

Tudomásunkra jutott, hogy várhatóan október 10-én a Volánbusz Zrt. humánerőforrás szakterülete egyeztetést kezdeményez a Kollektív Szerződés kapcsán, a tárgyalás folyamatában szerephez jutó szakszervezetek (szövetségek) vezetőivel.

A meghívó kizárólag 1-1- főt jelöl meg és megfogalmazza az elnökök részvételének igényét.

A belterjes és nagyon szűkkörű egyeztetések gyakorlatával nem értünk nem érthetünk) egyet, kiváltképp, ha sarkalatos kérdések szerepelnek fókuszban. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a széleskörű, nagy létszám mellett megtartott tárgyalások kevésbé hatékonyak, nem érnek célt. Mégis a szakszervezetek az ennyire minimalizált létszámú egyeztetést nem tudják elfogadni (a 2-2 fő már elfogadhatóbb)

A szakszervezetek szeretnék fenntartani maguknak azt a jogot, hogy meghatározó fontosságú tárgyalásokra (különösképpen, ha műhelymunkáról van szó) saját maguk delegáljanak képviselőt.

Mivel KSZ-ről van szó, ami egy vállalatnál a munkaügyi kapcsolatok indikátora, alapvetően meghatározza a munkáltatói és munkavállalói oldal viszonyrendszerét, és különösképpen felértékelődik a hozzáértés, a felkészültség szerepe.

Tisztelt Elnök-vezérigazgató Asszony!

A szakszervezetek együttműködően és empátiával fogadták az összevonás tényét és folyamatát. Szeretnénk, ha ez a viszony kölcsönös lenne, és tudatosulna a szereplőkben, hogy ez az átalakítás nagy lecke és csak közös felelősségvállalással tudunk felülemelkedni az előttünk tornyosuló problématömegen.

Megjegyezzük, hogy a munkaügyi kapcsolatok terén az utóbbi időben a menedzsment részéről nagyobb nyitottságot tapasztalunk és ez bizakodással tölt el bennünket. Szeretnénk, ha ez nem lenne tiszavirág-életű.

Elismeréssel kell szólnunk a munkáltatói tárgyaló fél kommunikációs gyorsaságáról (emlékeztető, levélváltások stb.).

Mindenesetre a KSZ nagy falat, ha csak egy szakszervezet egyeduralkodóan akarná dominálni az egész folyamatot, az erőteljes „hullámverés” forrása lenne. Ezért is a befolyással bíró szakszervezetek (KKSZ, KMSZ, KDSZSZ, VKSZ) bevonása a KSZ mellett az integráció egyéb folyamataiba, a menedzsment számára is hasznos lehet.

Tisztelettel kérjük a fenti vélemények figyelembevételét.

 

Zalaegerszeg, 2019. 09.30.

 

További eredményes munkát kívánva, tisztelettel:                                                                                                                                                                

Horváth László

       elnök

    ZVDDSZ




A regionális és összehangolt JOGpontok projektek ingyenes jogi segítséget nyújtanak a munka világában és európai uniós támogatással valósulnak meg. Ismét útjára indult a JOGpontok projektek, amely keretében folyamatban van az ingyenes jogsegélyszolgálatok felállítása és már igénybe vehető a kollektív munkajog területén az ingyenes segítségnyújtás. Az előző konstrukció során kidolgozott Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat 2019. július 1-jétől folytatja tevékenységét: www.munkaugyivitarendezes.hu.

A regionális JOGpontok projektek célja, hogy mindenki számára ingyenes jogsegélyt nyújtsanak személyesen a JOGpont irodákban, vagy telefonon, online/chates, e-mailes formában, a Dél-Dunántúli régióban tervezetten 22 településen, 24 személyes ügyfélfogadási helyszínen.

A JOGpont irodákban, telefonon és elektronikusan továbbra is teljesen ingyenes és anonim lesz a jogi segítségnyújtás a GINOP-5.3.3-18-as konstrukció keretében.

A projektről bővebb információk és elérhetőségek a www.jogpontok.hu oldalon olvashatók.

További információ kérhető:

GINOP-5.3.3-18-2018-00005 Dél-Dunántúli JOGpontok projekt

Munkástanácsok Országos Szövetsége

1125 Budapest, Szarvas Gábor út 9/B

06-1-275-1445




JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

A regionális és összehangolt JOGpontok projektek ingyenes jogi segítséget nyújtanak a munka világában és európai uniós támogatással valósulnak meg. Ismét útjára indult a JOGpontok projektek, amely keretében folyamatban van az ingyenes jogsegélyszolgálatok felállítása és már igénybe vehető a kollektív munkajog területén az ingyenes segítségnyújtás. Az előző konstrukció során kidolgozott Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat 2019. július 1-jétől folytatja tevékenységét: www.munkaugyivitarendezes.hu.

A regionális JOGpontok projektek célja, hogy mindenki számára ingyenes jogsegélyt nyújtsanak személyesen a JOGpont irodákban, vagy telefonon, online/chates, e-mailes formában, a Dél-Dunántúli régióban tervezetten 22 településen, 24 személyes ügyfélfogadási helyszínen.

A JOGpont irodákban, telefonon és elektronikusan továbbra is teljesen ingyenes és anonim lesz a jogi segítségnyújtás a GINOP-5.3.3-18-as konstrukció keretében.

A projektről bővebb információk és elérhetőségek a www.jogpontok.hu oldalon olvashatók.

További információ kérhető:

GINOP-5.3.3-18-2018-00005 Dél-Dunántúli JOGpontok projekt

Munkástanácsok Országos Szövetsége

1125 Budapest, Szarvas Gábor út 9/B

06-1-275-1445




JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

A regionális és összehangolt JOGpontok projektek ingyenes jogi segítséget nyújtanak a munka világában és európai uniós támogatással valósulnak meg. Ismét útjára indult a JOGpontok projektek, amely keretében folyamatban van az ingyenes jogsegélyszolgálatok felállítása és már igénybe vehető a kollektív munkajog területén az ingyenes segítségnyújtás. Az előző konstrukció során kidolgozott Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat 2019. július 1-jétől folytatja tevékenységét: www.munkaugyivitarendezes.hu.

A regionális JOGpontok projektek célja, hogy mindenki számára ingyenes jogsegélyt nyújtsanak személyesen a JOGpont irodákban, vagy telefonon, online/chates, e-mailes formában, a Dél-Dunántúli régióban tervezetten 22 településen, 24 személyes ügyfélfogadási helyszínen.

A JOGpont irodákban, telefonon és elektronikusan továbbra is teljesen ingyenes és anonim lesz a jogi segítségnyújtás a GINOP-5.3.3-18-as konstrukció keretében.

A projektről bővebb információk és elérhetőségek a www.jogpontok.hu oldalon olvashatók.

 




Wellness a buszon

Egy 2005-ös EU-s szabályozás szerint élőállat szállítása 38 Celsiusnál melegebb helyen nem engedélyezett. A homo sapiens vajon az élőlények hierarchiájában hova sorolható, ha a közösségi közlekedés rendszerét nézzük? Ugyanis ezen a nyáron számtalanszor 40 Celsiust bőven meghaladó hőmérsékletű buszokon élvezhettük a csoportos izzadás állapotát, mintegy „wellness szolgáltatásként”.

A közösségi közlekedésben szolgáltató autóbuszok állapota egyre kritikusabb. A 2010-es évek elején még egész tűrhető autóbusz-flotta állt az utazóközönség rendelkezésére, ma már a járműpark átlagéletkora 16-17 év közé tehető. A romlás vészjósló, és a megoldás horizontján egyelőre nem látni még halovány fénysugarat sem. Éveken át buszbeszerzési tilalom volt, ma meg központi buszbeszerzés a gyakorlat. Mindezek az intézkedések megtették a hatásukat, a szolgáltatás ezen szeletében durva minőségromlás tapasztalható. Ráadásul kevés az esélye a színvonal javulásának.

A Nemzeti Autóbuszbeszerzési Bizottság elnöke, Varga Mihály pénzügyminiszter 2016 nyarán bejelentette, hogy három év alatt a Volán-portfólió 1849 új autóbusszal gazdagodik. A számot a történelmi analógia kapcsán könnyen megjegyezhettük, ám egyéb ok nincs, amiért a memóriánkban kellene raktároznunk. Az ígért mennyiség kis százaléka érkezett meg ugyanis, annak is jórésze a Volánbuszhoz került.

A sajtóban jelenleg is megy egyfajta „számháborúsdi”, hogy mennyi busz állhat rövidesen forgalomba, és éveken belül pedig milyen nagyarányú állományfrissítés történhet. 2011-ben egyszer már a magyar buszgyártó vállalkozások bejelentették a magyar buszgyártás újraélesztésének szándékát. Klaszterbe tömörültek, és hurráoptimista hangulatban munkába fogtak, legalábbis úgy tűnt. Még a szakszervezetek is üdvözölték a fejleményeket, mondván, lesznek új buszok, és új munkahelyek teremtődnek. Az egyik Volán-vezérigazgató azonban már akkor megjegyezte: ennek nagyobb a füstje, mint a lángja, nem lesz ebből nagy durranás. Igaza lett, nagyon gyorsan hamvába holt a nagy nekibuzdulás. Pár évvel ezelőtt újra elkezdődött valami. Tagadhatatlan: most készülnek új buszok, ám messze nem annyi, hogy szemlátomást megújítaná a buszparkot. Ezért a közlekedésben dolgozók fenntartásokkal fogadják a sajtóban megjelenő, nagy ívű fejlesztési tervekről szóló híreket.

Nemrégiben olvashattunk arról, hogy megalakult az „Elegünk van a MÁV-ból” elnevezésű több ezres Facebook-csoport. Félő, ha a helyzet nem javul, a Volánok esetében is megszerveződik egy hasonló, a márkanevet nem éppen kedvező színben feltüntető kezdeményezés. A döntéshozókat különösképpen nem mozgatja meg a buszpark állapota, valószínűleg a már készülődő MÁV-Volán összevonás koncepciója foglalkoztatja őket – mint olyasmi, ami megoldaná ezen sarkalatos problémát. No és a „B tervnek” ott van a közelgő piacnyitás, ami szintúgy segítené orvosolni a buszkérdést. A magánvállalkozások új buszokkal jelennének meg a közlekedési piacon. Azonban az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a magánvállalkozók egy részénél az új buszokkal együtt kevésbé érhető tetten a közlekedés ügye iránti elkötelezettség. Javában zajlik a Volánok összevonása, közeleg a MÁV-VOLÁN cég terve és hamarosan nyakunkon a piacliberalizáció, az utazóközönségről azonban kevés szó esik. Az átszervezések egyik visszatérő kulcsszava a szolgáltatás minőségi javítása. Kívánatos lenne, hogy ne csak a hangzatos szavak szintjén foglalkozzunk a szolgáltatás színvonalával. Mindenkinek szem előtt kell tartania, hogy az életminőség meghatározó része a tömegközlekedés milyensége.  

Horváth László 

elnök

ZVDSZ




Ágazati béralku jön a közlekedésben

TÖBBÉVES MEGÁLLAPODÁST KÖTHETNEK AZ ÁLLAMI CÉGEKKEL, TERÜLETENKÉNT ELTÉRŐ FELTÉTELEKKEL

Az autóbuszos és vasúti személyszállítás tervezett átszervezése, középtávú összehangolása miatt kezdeményezték a bértárgyalások mielőbbi összehívását a szakszervezetek. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke lapunknak elmondta: a korábbitól eltérően nem lesz egységes béralku, ágazatonként állapodnának meg a közszolgáltatásokat nyújtó állami vállalatoknál. A képviseletek tíz százalék fölötti bérrendezést szeretnének, és örvendetesnek tartanák, ha ismét több évre szóló megállapodás jönne 2020-tól.

Akár már októberben elkezdődhetnek az állami vállalatok munkavállalóit érintő bértárgyalások – tudta meg lapunk. Az erre a célra nemrégiben felállított Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF) összehívását kezdeményezte közösen a vasúti és autóbuszos személyszállítás területén működő szakszervezetek többsége.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Magyar Nemzet megkeresésére felidézte: a közösségi közlekedés középtávú összehangolásának első lépéseként hamarosan létrejön az egységes Volán-társaság a mostani regionális modell helyett. A későbbiekben pedig a párhuzamos vasúti és buszjáratok megszüntetésére kerülhet sor. Az átszervezés miatt egyrészt megoldást kell találni a jelenlegi regionális modell szerinti, az ország különböző részein eltérő bérezésre, másrészt a szakszervezeteknek egyeztetniük kell a fenntartókkal és az állammal a munkaügyi kapcsolatokról, az új struktúráról és hosszabb távon a jövedelmekről is.

– A KVKF összehívásának legfontosabb oka ugyanakkor a bértárgyalások mielőbbi megindítása az állami közszolgáltatást nyújtó vállalatoknál. Azt szeretnénk, ha több évre szóló, évi két számjegyű bérrendezésben sikerülne megegyeznünk a fenntartóval és a kormánnyal, mivel a kiszámítható mértékű, felzárkózó keresetekkel lehet megakadályozni a szakemberhiány súlyosbodását – hangsúlyozta Palkovics Imre. Példaként emlékeztetett, hogy a 2017 és 2019 közötti évekre megkötött, összesen átlagosan harmincszázalékos béremeléssel járó korábbi megállapodásnak köszönhetően sikerült a munkaerő elvándorlását, ezzel pedig a szolgáltatások összeomlását megakadályozni. Ugyanakkor az idei évre átlagosan csak öt százalékkal nőttek a bérek a megállapodás értelmében, a nyári munkaadói járulékcsökkentéssel pedig félévtől további kiegészítést kaptak a munkavállalók, ám a mérték így sem érte el a tíz százalékot.

A Munkástanácsok elnöke jelezte, hogy a munkáltatók nyitottak a bérrendezésre, ám ilyen mértékű emeléshez – vélhetően – állami hozzájárulásra is szükség van. A kormány korábban nyitott volt az újabb, többéves egyezségre, ám csak 2020-tól, ha a jelenlegi egyezség lezárult. Palkovics kitért rá, hogy nem várható a korábbihoz hasonló, minden állami cégre egységesen meghatározott program, inkább ágazatonként állapodhatnak meg a felek. Hozzátette: a munkavállalók motivációja szempontjából rendkívül fontos az előre kiszámítható, tisztességes bérfelzárkóztatás, így a mielőbbi egyezség.

Biztatónak tartja a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége, hogy a Volánbusz Zrt. vezetése a korábbinál nyitottabbnak látszik a munkaügyi kapcsolatok kiépítésének kérdésében – olvasható a képviselet közleményében. Komoly előrelépésként értékelik, hogy egyezség körvonalazódik a Volán Érdekegyeztető Fórum létrehozásáról, ami hatékonyan segítené a vitás kérdések megnyugtató rendezését. A fórum a munkáltató és azon szakszervezetek részvételével végezné munkáját, amelyek az ágazatban a kollektív szerződéskötési feltételeknek megfelelnek. Valamennyi szereplő meghatározó témának tartja továbbá a volános munkavállalók jövedelmezési és foglalkoztatási rendszerének összehangolását, amelynek kidolgozására a munkáltató hat hónap türelmi időt kért.

Korábban beszámoltunk róla: a versenyszférában továbbra is kitart a béremelési szándék, amelyet elsősorban a munkaerő-kereslet, a dolgozók megtartása fűt. Amennyiben a makrogazdasági mutatók nem mutatnak a vártnál nagyobb eltérést 2019-re, jövőre további nyolc-nyolc százalékkal nő a minimálbér és a garantált bérminimum összege, továbbá szintén nyolcszázalékos bérajánlást tartalmaz a tavaly év végi megállapodás.

Nagy Kristóf

Forrás: Magyar Nemzet

Fotó: Magyar Nemzet