KVKF: Nincs bérajánlat

2021. május 15-én a Közszolgáltatói Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF) munkavállalói oldala közleményt adott ki, amelyben az aláírók nem zárják ki a kollektív munkaügyi konfliktushelyzet bejelentését.  

„Az állami társaságok stabilitása meghatározó tényező a járvánnyal terhelt gazdaság működőképességének megőrzésében, a gazdaság újraindításában” – olvasható a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek az országgyűlés gazdasági bizottságában tett kijelentése a Kormány.hu portálon.

Az érintett vállalatok (vasúti közlekedés, közúti személyszállítás, postai és vízügyi szolgáltatások, villamosenergia-ellátás) 150 000 munkavállalója (és családtagjaik) hónapok óta várják, hogy valóban meghatározó tényezőnek érezzék magukat azzal, hogy 135 nappal január elseje után béremelésben részesüljenek. Az őket képviselő szakszervezetek elképesztő türelemmel – a jogos munkavállalói indulatokat is magukon érezve – várták, hogy elinduljanak a tárgyalások. Eközben a munkáltatók hónapok óta – felelősségüket hárítva – a kormányzatra, a tulajdonosi döntés hiányára mutogatnak, holott jelen helyzetben elsősorban nekik kell(ene) erőteljes lobbitevékenységet folytatni a saját munkavállalóik elismeréséért és megtartásáért.

A héten kiderült, hogy ismét hiába várták a felek az ajánlatot; a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma (KVKF) nem került összehívásra. Hangsúlyozzuk, álláspontunk szerint az érintett vállalatok saját forrás hiányát kipótló költségvetési támogatásra a 2020. év végén tapasztalt, a járványügyi kiadások felett többszáz milliárddal növelt többlet költekezés tanúsága szerint megfelelő mozgástere van a kormánynak. Mi azonban továbbra sem egyoldalú bejelentést (tájékoztatást), hanem felvetéseinkre érdemi válaszokat adó és tartalmi bérajánlatot jelentő – tulajdonosi döntések birtokában megvalósuló – tárgyalásokat várunk.

A mai napon a KVKF munkavállalói oldalának tagjai a közös nyomásgyakorlás érdekében arról döntöttek, hogy abban az esetben, ha az érdemi tárgyalásoknak a KVKF keretében való megkezdésére vonatkozó konkrét szándék és az érdemi  bérfejlesztési ajánlat nem kerül bejelentésre a kormányzati oldal részéről, a jövő hét első felében bejelentik – a sztrájk előszobájának számító – kollektív munkaügyi konfliktus helyzetet az egyes munkáltatóknál.

KVKF munkavállalói oldala




Munkát végezve

Idén 130 éve, 1891. május 15-én útjára bocsátotta XIII. Leó pápa a Rerum Novarum (Új dolgaink) című, akkori idők egyedülálló és jelentős szociális kérdéseit taglaló, máig kiemelkedő jelentőségű enciklikáját. XIII. Leo pápa enciklikájának 90. évfordulójára II. János Pál pápa a Rerum Novarum megjelenése óta eltelt időszak összegzése gyanánt kibocsátotta a Laboren Exercens (Munkát végezve) című – a munkát végző embert a középpontba helyező – enciklikáját. Erről a jubileumi enciklikáról napjainkban sajnos nagyon keveset beszélünk. Ezúttal Szent II. János Pál pápára és a Rerum Novarumra emlékezünk.

1981-ben II. János Pál megfogalmazta:

A munka és az ember elválaszthatatlan, ugyanakkor mindig szorosan kötődik az adott korhoz, az adott kultúrához. Ezért újra és újra meg kell vizsgálnunk és megfelelően értékelnünk az ember kapcsolatát a munkához. A munka végzése körülményeiben állandóan új kérdések és gondok merülnek fel, ugyanakkor mindig új remények és félelmek, biztatások és fenyegetések érik a munkát végző embert. Ezért lehetőleg mindig olyan elemzést kell alkalmaznunk, amely az ember földi életének teljes gazdagságát és minden fáradozását is feltárja.

  • Mivel a munka az ember mindennapos életének tartozéka, belőle meríti sajátos és különleges méltóságát. Mérhetővé válik az emberi küszködés, a fáradság, a fájdalom, a hányattatás és az igazságtalanság és mindezek egyre inkább áthatják a közösségi életet, úgy a nemzet határain belül, akár nemzetközi szinten.
  • Az ember keze munkáját fogyasztja és nemcsak a mindennapi kenyér formájában, amellyel testét táplálja, hanem a szellemi kultúrának, az emberi civilizációnak, a tudománynak a kenyerét is. Igy azt is el kell fogadnunk, hogy az ember ezt a kenyeret mindig „arca verítékével” szerzi meg. Nem csupán saját erőfeszítésével és fáradságával, hanem nagyon sok feszültség, konfliktus és megkülönböztetés közepette, amelyek a munkával kapcsolatosak.
  • A Szentírás első fejezetét olvasva látjuk, hogy az embernek uralma alá kell hajtania a földet. Ezek az igék vonatkoznak mindarra a gazdagságra is, melyet a látható világ magában rejt és az ember rendelkezésére bocsát. Mindazonáltal e gazdagság csak a munka által áll az ember rendelkezésére. A munkával kezdettől fogva szorosan együtt jár a tulajdon problémája is. Gondoljunk csak a magyar jobbágyokra, pláne az 1514 utáni siralmas időkre, amikor a munkát végző ember is a földes úr, a magyar nemes tulajdona volt.
  • Annak érdekében, hogy az elrejtett természeti kincsek a tulajdonos és másoknak javára is legyenek, az ember nem tud máshoz folyamodni, csak a munkájához. Az ember, hogy munkája által a természet adta kincsek gyümölcséhez jusson, ezekből a kincsekből kicsiny részleteket kisajátít, elvesz és felhasznál. Mindezt tulajdonává teszi és munkahellyé alakítja. Munkája által sajátítja ki, azért, hogy tovább dolgozzék benne. Ekkor, a munkát végző ember találkozik a tőkével, mint hatalmas eszköztárral, vagyis a termelőeszközök összességével, ami szintén munkából született és magán viseli az emberi munka nyomait. Korunk technikai fejlődése hatalmas iramban haladt előre. Az embernek, aki a munka alanya, ha a termelésben használni akarja a legújabb termelőeszközöket, folyamatosan új és újabb ismeretekkel kell gazdagodnia. Az embereknek a munkavégző képességüket, azaz a hatékony részvételi feltételeiket a modern termelési folyamatban, egyre nagyobb előkészületekkel, állandó tanulásukkal, folyamatosan meg kell újítaniuk. Minden ember, aki bármilyen szinten is, de részese a termelési folyamatnak mindig igazi alkotó alany, míg az eszközök összessége, még ha önmagukban a legtökéletesebbek is, csupán és kizárólagosan az emberi munkának alárendelt eszközök. Amennyiben a munka egyben feladat is, jogokat az emberi jogok teljességében kell vizsgálnunk, ezek a jogok az ember természetéből következnek és az adott államnak kell biztosítania a polgárai számára.
  • A tőke, a munka és a munkát végző ember között alapvető kapocs a munkabér, azaz a munka díjazása. Ez ad alapvető és valós képet az adott társadalom, az adott ország társadalmi viszonyairól. Ez az a viszony, amelyen keresztül az emberek zöme hozzáférhet – vagy nem férhet hozzá – azokhoz a javakhoz, amelyek közös használatra lennének rendelve. Ebből következik az igazságos-, a jogos, bér ami megmutatja az egész társadalmi, gazdasági rendszer igazságosságát, a polgáraihoz való hozzáállását. Az alapvető igazságosságot elsősorban a családokon mérhetjük le. Egy felnőtt személy, aki családért felelős, akkor részesül munkájáért az igazságos díjazásban, ha az elegendő ahhoz, hogy családot alapítson, azt méltó módon fenntartsa és biztosítani tudja annak jövőjét. Ilyen bérezés az úgynevezett, családi bérezés által valósítható meg, olyan bérrel, amit a családfő kap munkája fejében, s ez elegendő az egész család szükségleteire.
  • A tisztességes munkabér mellett számításba kell, venni a különböző szociális juttatásokat, amelyeknek az a célja, hogy biztosítsák a munkát végző ember életét, egészségét, testi épségét és a családja biztonságát is. A gyógykezelés költségei, különösen munkahelyi balesetek és foglalkozási ártalmak esetében megkívánják, hogy a munkát végző ember könnyen hozzájusson az egészségügyi ellátáshoz, rehabilitációhoz. A juttatásoknak egy másik része a pihenéshez való joggal kapcsolatos, ami elsősorban a rendszeres heti pihenőnapokról, szabadnapokról és az évi szabadságot szól. Végezetül a nyugdíjhoz és az öregkor biztonságához való jogról kell szólnunk, ami szintén az alapvető emberi jogok körébe tartozik és ott bontakozik ki igazán.
  • A munkát végző ember számára biztosítani kell a társuláshoz, egyesüléshez való jogot is. Ez az a jog, ami biztosítja, hogy a munkavállalók olyan társulásokat, egyesületeket alkossanak, melyeknek az a célja, hogy a különböző foglalkozásokban dolgozók érdekeit védjék. Ezeket a szerveződéseket hívjuk szakszervezeteknek, tevékenységüket úgy kell tekintenünk, mint közös versenyfutást a közjóért. Azért a jóért, amely a foglalkozásuk szerint egyesült dolgozó emberek szükségleteinek és érdekeinek megfelel. Ez a harc azonban nem a „többiek ellen” zajlik. S ha az ellentétes vélemények esetén szembehelyezkedést jelent másokkal, ez a társadalmi igazságosság miatt történik, s nem magáért „a harcért”, sem pedig azért, hogy kiszorítsa az ellenfelet. A munkának van egy sajátossága, hogy az embereket bizonyos közösségbe gyűjti, és ebben áll a munka igazi társadalmi ereje. Van és természetesen kell, hogy legyen olyan ereje ahhoz, hogy együtt gondolkodó és cselekvő közösséget hozzon létre. Végül is azonban ebben a közösségben eggyé kell válnia mind a dolgozóknak, mind azoknak, akik rendelkeznek a termelőeszközök felett, vagy azoknak tulajdonosai. Ebben az értelemben a szakszervezetek tevékenysége kétségtelenül belép a „politika” területére, politikán értve, a közjó mindenki számára „bölcs intézését!” Ugyanakkor elfogadhatjuk, hogy a szakszervezeteknek nem feladata, hogy „politikát csináljanak,” a szó mai értelmében. Kívánatos és egyben szükségszerű is, hogy a szakszervezetek mindennapi működése következtében a munkavállalók ne csupán többet „birtokoljanak”, hanem mindenekelőtt „minél többé válhassanak,” azaz minden szempontból jobban meg tudják valósítani emberségüket és vágyaikat!

A fentiek értelmében és alapján a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Szervezett Munkavállalókért Alapítványaz alábbi emléktáblát avatja 2021. május 14-én 15.00 órakor a Pécsi Egyházmegye Katolikus Karitász ingatlanán.

Pécs, 2021. május 12.

Perényi József

Munkástanácsok Országos Szövetsége

Szövetségi Tanács elnök

 




„Az aktív idősödésről generációkon átívelő megközelítésben”

A szociális partnerek a „Az aktív idősödésről generációkon átívelő megközelítésben” című EU-s keretmegállapodás hazai végrehajtásáról egyeztetnek.

A demográfiai változásokból adódó kihívásokra reagálva 2017. március 8-án az európai szociális partnerek autonóm keretmegállapodást írtak alá, melynek végrehajtása az egyes tagállamokban -így Magyarországon is- a szociális partnerek közös feladata. Ennek érdekében a magyar munkaadók és munkavállalók az Európai Unió Keretmegállapodásának hazai végrehajtásában kölcsönösen együttműködnek egymással, egyeztetéseket tartanak.

A cél egy olyan megállapodás létrehozása, amely segítséget nyújt a munkáltatók és munkavállalók számára a keretmegállapodásban foglaltak gyakorlati megvalósításhoz, az „age-management” szemlélet kialakításához nemzeti, ágazati és munkahelyi szinten is.

A keretmegállapodás hazai átvételénél arra kell törekedni, hogy a munkavállalók munkaerőpiacon maradása, egészségének biztosítása és aktivitása a nyugdíjkorhatár eléréséig jelentősen könnyebbé váljon, s hogy a generációk együttműködésével erősödjön a felelősség, az elhivatottság, a tisztelet és a méltóság kultúrája a munkahelyeken.

Nemzeti szinten a tervek között szerepel egy közös weboldal létrehozása, amely a munka világában az aktív öregedéssel és a generációk közötti együttműködéssel kapcsolatosan folyamatos tájékoztatást nyújt az európai és a hazai fejleményekről, a szociális partnerek közös álláspontjáról, a legjobb gyakorlatokról. A szakszervezetek javaslata kiterjed arra is, hogy a tervezett közös szociális partneri megállapodás fogalmazzon meg ajánlásokat is a kollektív szerződések számára a megállapodással érintett témákban. A keretmegállapodásban foglaltak megvalósulásához a magyar szociális partnerek kiemelt feladata a Kormánnyal és a témában releváns országos szintű hatóságokkal, intézményekkel való folyamatos együttműködés, egyeztetés, konzultáció, tájékoztatás kérése is, továbbá projektek kormányzati támogatásának kezdeményezése az aktív öregedés és a generációk együttműködés kormányzati politikává emelése érdekében.

A szakszervezetek javaslata szerint munkahelyi szinten cél, hogy a munkaadók és a munkavállalók képviselői kísérjék figyelemmel az aktív öregedés és a generációk közötti együttműködés helyzetét és az együttműködés megvalósításának lehetséges módjait, eszközeit. Erre közösen javaslatokat dolgozzanak ki, s kövessék nyomon azok megvalósulását. A szakszervezetek törekvése, hogy ezeket a célokat és azok megvalósításának eszközeit, módjait kollektív szerződések is rögzítsék.

A megállapodás létrehozása és a közös honlap felállítása érdekében az országos szociális partnerek tovább egyeztetnek a következő hetekben az európai keretmegállapodás mielőbb hazai átvétele érdekében.

Ezt követően a szociális partnerek közös jelentést készítenek a Keretmegállapodás megvalósításáról az Európai Szociális Párbeszéd Bizottság részére, amely a későbbiekben folyamatosan figyelemmel kíséri majd annak teljesülését az egyes tagállamokban.

keretmegállapodás




Mennyit keres ma egy fizikai munkás Magyarországon? Itt a friss adat!

A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 1388 forint volt idén az első negyedévben, 5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 1326 forintnál – derül ki a Trenkwalder és a Moore Hungary elemzéséből, amelyről közleményben tájékoztatták az MTI-t szerdán.

A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder csaknem 7 ezer munkavállaló béradatait dolgozta fel.

A közleményben Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója elmondta, az 5 százalékos növekedés jól mutatja az átalakult munkaerőpiacot, amelyben a munkaerő-kínálat átmenetileg utolérte a keresletet. A következő negyedévekben ismét gyorsulhat a bérnövekedés: a normalizálódás során a piac fokozatosan felszívja a rendelkezésre álló kínálatot, és ezt a folyamatot erősítheti majd az ismét szélesebb rétegek számára vonzó alternatívát kínáló külföldi munkavállalás lehetősége.

Közölték, hogy bár az év elején a régiók szerint tapasztalt bérszintek között közeledés figyelhető meg, azonban a különbség még mindig jelentős: míg az Alföldön, Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon 1300 forint alatt mozog az átlagórabér, Közép-Magyarországon továbbra is az 1800 forintos szintet közelíti.

A Moore Hungary tanácsadó és könyvvizsgáló cég ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég magyarországi leányvállalatánál dolgozó csaknem 500 középvezető béradatait vizsgálta meg. A havi bruttó 700 ezer és 1 millió forint közötti fizetési sávban dolgozó alkalmazottaknál a béremelkedés mértéke idén az első negyedévében átlagosan 1,5 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

A közleményben Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere elmondta, a középvezetői szegmensben 2020 első három hónapjában, a járványhelyzet küszöbén csaknem 7 százalékkal emelkedtek a fizetések éves összehasonlításban, azóta gyakorlatilag megállt az átlagbérek emelkedése. A szakember szerint az is visszafogta a béremelések ütemét, hogy számos szektorban jelentősebb leépítések történtek.

Címlapkép: Getty Images

Forrás: Portfólió




Tízezermilliárd forintnyi beruházást terveznek az állami cégek

 
– Az állami társaságok stabilitása meghatározó tényező a járvánnyal terhelt gazdaság működőképességének megőrzésében, a gazdaság újraindításában – hangsúlyozta Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter kedden Budapesten, az Országgyűlés gazdasági bizottságában. Jelezte: a közszolgáltatások a pandémia alatt is folyamatosan működtek, az állami vállalatok megőrizték a munkahelyeket, a munkavállalók egészségét, megerősödött a válságállóságuk, innovációval, digitalizációval, kreativitással alkalmazkodtak az új, megváltozott helyzethez.

Az állami vállalatok speciális járványkezelési intézkedéseket hoztak. Többek között példaként említette, hogy az MVM a kritikus infrastruktúráknál bentlakásos rendszert alkalmazott, a Magyar Posta érintésmentes kézbesítést vezetett be, a nyitott pultos postákon plexi falakat szerelt fel, a MÁV a 65 év felettieket mentesítette a munkavégzés alól, speciális fertőtlenítést vezetettek be, a Volánbusz felfüggesztette az első ajtós felszállást.

– A portfóliójukba tartozó állami társaságok 2020-ban a pandémia miatt 184 milliárd forint bevételtől estek el, a védekezés költsége 13,3 milliárd forintot tett ki, a közvetett és közvetlen hatás tavaly 92,3 milliárd forinttal csökkentette eredményt – mondta Mager Andrea.

A tárca nélküli miniszter beszámolt a különböző vállalati integrációkról is. Egyebek közt megemlítette, hogy az MKB, a Budapest Bank és a Takarékbank integrációjával létrejött a Magyar Bankholdig, amelyben a 30,35 százalékos részesedése van a magyar államnak. A bankholdinggal mérlegfőösszeg alapján Magyarország második legnagyobb bankja jött létre. A pénzügyi piac 2021-ben visszaigazolta a tranzakciót azzal, hogy a Moody’s javította a Budapest Bank és az MKB egyes minősítéseit, kilátásaikat.

A beszámolóban Mager Andrea kitért arra is, a MÁV és a Volán integrációjával cél a tarifaközösség elérése, vagyis az, hogy egyfajta jegy és bérlet legyen bármelyik államilag finanszírozott vasúti és buszos közlekedési eszközön. Öt állami regionális víziközmű-társaság és az állami tulajdonú vízközmű-eszközvagyon tulajdonosi joggyakorlója 2021. januártól a Nemzeti Vízművek Zrt.

Jelezte, az MVM-integrációval Magyarországon a harmadik, Közép-Európában a tizenegyedik legnagyobb árbevételű csoport jött létre, az a cél, hogy a csoport regionális tevékenységből származó EBIDTA részaránya 2025-re 25 százalékra növekedjen.

Mager Andreát kedden a költségvetési bizottságban is meghallgatták. A tárca nélküli miniszter hangsúlyozta, hogy az állami társaságok finanszírozással és állami beruházásokkal segítik a gazdaság újraindítását. Hozzátette, a Magyar Fejlesztési Bank csoport a járvány hatásainak mérséklésére több mint 4488 milliárd forint forrást juttat a magyar gazdaságba, tőkeprogramjai olcsó és rugalmas alternatívát biztosítanak a piacnak.

Rámutatott arra, hogy a következő években mintegy tízezermilliárd forint értékű beruházást terveznek az állami társaságok, amelyből 5700 milliárd forint már előkészítés, tervezés és kivitelezés fázisában van.

A tárca nélküli miniszter elmondta, hogy az állami vállalatok gazdasági adatainak egységes kezelésére gazdasági adattárházat hoznak létre, amely lehetővé teszi majd, hogy a tulajdonosi joggyakorlók képesek legyenek gyorsabb, adatvezérelt döntéshozatalra. Mager Andrea beszámolt arról, elkezdődött a Mátrai Erőmű több évig tartó átalakítása, amely a következő évtized egyik legfontosabb hazai energetikai projektje lesz. A széntechnológiai kivezetése a kormány és az Európai Unió energia és klímapolitikai céljainak is megfelel. A projekt egyben átfogó térségfejlesztési program is lesz, az a cél, hogy az erőmű a régió kiemelt foglalkoztatója maradjon.

Forrás: MTI

Fotó: Volánbusz Zrt.

 

 




Újabb minimálbér-emelés jöhet júliusban, a minisztérium jelzése szerint

A munkavállalók aggódnak, de a Pénzügyminisztérium szerint meglesz a feltétele az újabb 1 százalékos minimálbér-emelésnek. Az Európai Bizottsághoz nemrég benyújtott konvergenciaprogramban fedte fel lapjait a tárca – írja az mfor.hu.

Az év elején 4 százalékos minimálbér-emelésben (ami alapesetben 167 400 forintot jelent, a garantált bérminimum esetében pedig 219 ezer forintot) állapodtak meg a munkaadók és munkavállalók érdekképviseletei, de a tárgyalások elhúzódása miatt csak februárban kerülhetett sor a teljes munkaidőben adható legkisebb bér emelésére. Így a 4 százalék valójában csak 3,6 százalékot jelent, januárban ugyanis – megállapodás híján – még az előző évi minimálbérnek megfelelő összeget utalták a dolgozóknak – olvasható a portálon.

Azonban az év eleji megállapodás tartalmazott egy kitételt arra az esetre, ha a kormány újabb 2 százalékponttal csökkenti a szociális hozzájárulási adó (szochó) mértékét. A munkaadók ugyanis csak úgy mentek bele a további 1 százalékos emelésbe, ha a bérköltségeknél megkapják ezt a kompenzációt.

A kormány és a munkaadói szervezetek még 2016-ban állapodtak meg arról, hogy a következő hat évben összesen 15 százalékponttal csökkent a szochó, az akkori 27 százalékról 12 százalékra 2022-re. A megállapodás értelmében 2018-ig megtörtént a szochó 7 százalékpontos csökkentése, onnantól pedig évente további 2-2 százalékpontban kellett faragni az adót a megállapodás értelmében. Ha – és ez fontos – teljesül az a feltétel, hogy a reálbérek 6 százalékkal emelkednek, meghatározott formában (utóbbi a figyelembe vett időszakot jelenti).

Mit ír a PM a konvergenciaprogramban?

“A költségvetési mozgástér figyelembe vételével 2016 és 2020 júliusa között összesen 11,5 százalékponttal mérséklődött a szociális hozzájárulási adó kulcsa. A 2020. júliusi csökkentéskor a versenyszféra reálbér növekedése ugyan nem érte el a megállapodásban foglalt szintet, azonban a koronavírus okozta válság hatásainak mérséklése érdekében a Kormány ettől eltekintve 2 százalékponttal tovább csökkentette a szociális hozzájárulási adó kulcsát a munkahelyek megóvása érdekében. A következő években várhatóan még két alkalommal kerülhet sor további adócsökkentésre.”

Vagyis a kormány értékelése szerint 2020 után még még két ütemben várható adócsökkentés. Arról nem tesznek említést, hogy felülvizsgálatra szorulna a hatéves bérmegállapodás ütemezése, azaz ki kellene tolni annak határidejét 2022 utánra. Így viszont az adódik, hogy idén és jövőre is sor kerül a szochó további, összességében 3,5 százalékos lefaragására. Így jönne ki a 2016-ban megcélzott 12 százalékos szochó. 

Forrás: napi.hu




Palkovics Imre május elsejéről, a munkavállalók jelenlegi helyzetéről beszélget Papp Endrével

A SORS SZIMFÓNIÁJA

Bár műsorunk nem május elsején, hanem egy nappal később jelentkezik, nem feledkezünk meg arról, milyen történelmi eseményre emlékeztet immár világszerte a munka ünnepe. A 19.század végén XIII. Leó pápa is felemelte szavát a munkások jogfosztottsága ellen. A katolikus egyház nemcsak a dolgozók, hanem a munkáltatók figyelmébe is ajánlotta Munkás Szent József személyét. Az idén 30 éves a Munkástanácsok Országos Szövetsége. A konföderáció elnökével, Palkovics Imrével azonban nemcsak az ünnepről, hanem a munkavállalók jelenlegi helyzetéről is beszélgetünk szóba hozva a világjárvány következményeit , az érdekegyeztetés balos bojkottját, és egyebek közt azt is, lesz-e idén újabb járulék csökkenés. Számít figyelmükre Papp Endre A sors szimfóniája műsorában vasárnap 13 órától , illetve az ismétlésben 22 órától.

 




Köszöntjük a munkásokat május 1-jén!

A Munkástanácsok Országos Szövetsége üdvözli május elsejét, a munka ünnepét, és a munkásokat!

Az ünnep eredete több mint 200 éves, az ipari társadalmak létrejöttével egy időben alakult ki. A chicagói véres események véráldozatát ünnepeljük ezen a napon, de mi, keresztény értékrendű szakszervezetek Munkás Szent Józsefre is ezen a napon emlékezünk. Nem mást ünneplünk, mint a munkát és a munkát végző embert, aki megélhetésének alapját a saját verejtékével keresi meg. Ma már politikai és társadalmi szinten is elfogadják mind itthon, mind Európában ezt az ünnepet, és május elseje ismét erősebben kötődik az ünnep valós eredetéhez.

Labor Day, 1911. (Photo by Chicago History Museum/Getty Images)

Munkás Szent József




Nem hozott előrelépést a közszolgáltató állami cégek munkavállalóinak a tegnapi tárgyalási forduló

Egyelőre nem hozott előrelépést a közszolgáltató állami cégek munkavállalóinak – a vasutasoknak, a Volán dolgozóinak, a postásoknak és a közműszektornak – 2021-es bérrendezésével foglalkozó tegnapi tárgyalási forduló.

A Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának idei első ülésén az érintett állami vállalatok vezetői, a munkavállalói érdekképviseletek és a kormányoldal egyelőre nem egyeztetett a részletes, ágazatonként és területenként eltérő bérigényekről – értesült a Magyar Nemzet.

A szakszervezetek jelezték, a teljes 2021-es évre vetítve átlagosan minden munkavállalónál hatszázalékos alapbéremelést tartanak szükségesnek, de területenként és munkakörönként eltérően elosztva.

A kormányzati oldal és a vállalatvezetők azt ígérték, mérlegelik a munkavállalói oldal igényeit, így a következő, jövő hétre tervezett egyeztetésen már konkrétumokról is szó eshet.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Magyar Nemzetet arról tájékoztatta, a járvány okozta területi hatásokat és a gazdasági következményeket figyelembe véve is

elengedhetetlen a munkavállalók átlagos, legalább hatszázalékos béremelése 2021 egészére vonatkozóan. Ez a mérték kell ahhoz, hogy a munkavállalók keresetének reálértéke tovább emelkedjen.

Magyar Nemzeti Bank megközelítőleg három-négy százalékos reálbér-emelkedéssel számol az idei évre, ennek teljesüléséhez pedig szükség van az érintett munkavállalók bérrendezésére is – ismertette Palkovics Imre.

A Magyar Nemzet információi szerint

a hatszázalékos alapbéremelés 28 milliárd forintos kiadást jelentene a költségvetésnek, ha az érintett vállalatok önerőből nem tudnának hozzájárulni a körülbelül 150 ezer érintett munkavállaló bérköltség-növekedéséhez.

A háromoldalú egyeztetések kimenetele attól függ, hogy a kormány miként dönt a bérrendezéshez szükséges állami kiegészítésről, figyelembe véve a költségvetés mozgásterét.

Napirenden a szakszervezetek javaslatai

Rögzítette a munkáltatói oldal, a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (Stratosz) a szakszervezetek álláspontját, a tárgyalások a jövő héten folytatódnak – közölte a Stratosz az egyeztetést követően. A vállalatok vezetőségét tömörítő szövetség hangsúlyozta: a közszolgáltató vállalatok elsődleges, stratégiai feladata, hogy működésük az eredményes védekezés feltételeit megteremtve a járványügyi készültségben is folyamatos legyen. Az egyeztetés során világossá vált, hogy az állami szektor vállalatai a vírusválság kihívásai ellenére jellemzően sikeresen megőrizték munkavállalóikat. A rendkívüli helyzetben bebizonyosodott, hogy az állami vállalatok stabil munkahelyet nyújtanak munkavállalóik számára. A Stratosz emlékeztetett: a 2017–2019 közötti, harmincszázalékos bérfejlesztést követően 2020-ban, a pandémia évében a munkaerő megtartása mellett további tízszázalékos bérfejlesztésre is sor került.

Forrás: Magyar Nemzet




Megemlékezés a Munkabalesetek Áldozatainak Emléknapjáról

Idén 19 éve, hogy a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Baranya megyei munkástanács szervezetek megemlékeznek a munkabalesetek áldozatairól. Nézzük egy kicsit az előzményeket, honnan is ered ez a megemlékezés?

A munkájuk során balesetet szenvedett és meghalt kollegáikról először a kanadai favágók emlékeztek meg minden tavasszal, amikor a kemény fagy és az embert próbáló veszélyes munka véget ért és kitavaszodott. Ezt a hagyománnyá vált nemes szokást karolta fel a kanadai Közalkalmazottak Szakszervezete. 1984-ben már az ő támogatásukkal rendeztek országszerte megemlékezést a munkabalesetek áldozatairól. 1989-ben április 28-át Kanadában országos gyásznappá nyilvánították “Munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapja” néven. 1996-ban ezen megemlékezéseket az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is „felkarolta,” így nemzetközi emléknap lett.

Pécsett a külföldi példák és az Országos Munkavédelmi Bizottság Munkavállalói Oldalának előző évi kezdeményezésének mintájára 2001. április 28-án a Mecseki Munkástanácsok Szövetsége a Pécsi Önkormányzat Dísztermében megrendezte a Munkabalesetek Áldozatainak I. Pécs-Baranyai Emléknapját. Azóta immár hagyományos megemlékezés, a Munkástanácsok központi – országos – megemlékezése is egyben.

Fontos megemlíteni, hogy a Munkástanácsok Országos Szövetsége a Kereszténydemokrata Néppárt támogatásával elérte, hogy a Kormány 2012-ben az 1299/2012. (VIII. 13.) számú Határozatával „A munkabalesetben elhunyt, valamint megrokkant munkavállalók emléknapjává” nyilvánította április 28-át. 2019-ben pedig Pécsett a Király utcában emléktáblát állítottunk a munkabalesetek áldozatainak emlékére, amit idén is megkoszorúzunk a COVID-19 járvány előírásait betartva.

Mi, „régi munkavédelmisek” gyakran mondogatjuk, hogy „Ha csak egy munkabaleset lenne évente, az is pont eggyel több lenne a kívánatosnál”!

Az ITM által minden év végén összeállított statisztika jól bemutatja országunk munkabaleseti helyzetét, alakulását. Emellett gyakorlatból tudjuk, hogy minden olyan eset „láthatatlan” marad a statisztikák számára, amit a munkáltató el akar titkolni. A jelentési kötelezettség hiánya miatt például láthatatlan a statisztikákban az a sérülés, ami csak 1-2 munkanapnyi kiesést okoz a munkavégzésben. A fentiek értelmében és az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében felvetődik néhány további megoldatlan probléma:

  • az 1-9 munkavállalót foglalkoztató vállalkozások köre, ahol legkevesebb munkabaleset, de arányaiban magas a halálos munkabalesetek száma;
  • láthatatlanok maradnak azok a balesetek is, amelyek a munkavédelmi törvény hatálya alá nem eső, nem szervezett munkavégzés keretei közt dolgozó önfoglalkoztatókkal, egyéni vállalkozókkal, őstermelőkkel, háztartási alkalmazottakkal történnek;
  • a statisztikából levont következtetések torzulása mellett fő probléma még, hogy a balesetek körülményeinek pontos kivizsgálása mellett elmarad az előidéző okok, körülmények megszüntetésére meghozott intézkedések;
  • a nagyobb szabadság, a megnövekedett mozgástér miatt egyre több fiatal végez magas munkabaleseti veszélyt jelentő tevékenységet. Nem véletlen, hogy az Unió illetékes szervezetei egyre inkább szorgalmazzák a vonatkozó jogszabályok, illetve megelőző intézkedések kiterjesztését a nem szervezett munkavégzés keretei közt dolgozó munkavállalói csoportokra is;
  • végére hagyva: tisztázni kellene már, hogy az egészségügyi szakhatóság által is „alul reprezentált foglalkozási megbetegedések” mitől és miért alulreprezentáltak?

A fenti hiányosságok dacára ki kell jelentenünk, hogy évente az ITM-ben összeállított munkabaleseti statisztikák jó iránymutatást adnak az egyes földrajzi területek, ágazatok, vállalattípusok veszélyességének megítéléséhez. Érzékelhető, hogy a jelentős munkavállalói létszámot foglalkoztató „multiknál” a kisebb baleseti számok nem függetlenek a fejlett, a vállalatirányításba szervesen illeszkedő, magas színvonalú munkavédelmi tevékenységtől.

 

Mutatóban az elmúlt öt év bejelentett és kivizsgált munkabalesetei

 

2016

2017

2018

2019

2020

Összes munkabaleset

23.027

23.387

23.738

24.055

20.366

Halálos munkabalesetek

80

79

79

83

64

 

Néhány gondolat erejéig térjünk ki A Munkavédelem Nemzeti Politikája 2016-2022 (továbbiakban: MNP) végrehajtására.

Az MNP célja, hogy az általa elérhető eredmények járuljanak hozzá:

  • a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések csökkentéséhez,
  • a munkavédelem fejlesztéséhez,
  • a munkavállalók munkavégző képességének megőrzéséhez,
  • a munkahelyi egészség és biztonság megőrzéséhez, fenntartásához,
  • az egészségben eltöltött életévek növeléséhez.

Az MNP V. Feladatok fejezet 1.4. pontja megfogalmazza: „A társadalombiztosítás munkahelyi egészség- és balesetbiztosítási ágának kialakításáról koncepció kidolgozása.” Az OMB „asztalán” közel harminc éve ott van a társadalombiztosítás egyes elemeivel összhangban lévő, önálló munkahelyi egészség- és balesetbiztosítási ágazat bevezetésére vonatkozó részletes javaslat, amely megalapozhatná a munkakörülmények fejlesztésére irányuló megfelelő munkáltatói ösztönző rendszert. Ennek révén javulhatnának a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések mutatói.

A fenti pár példával azt szerettem volna bemutatni, hogy van mit tenni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények javítása terén.

Megemlékezés 2021. április 28-án, Pécsett

 

Perényi József

MOSZ Szövetségi Tanács

elnök