Óriási az érdeklődés az ingyenes nyaralásra

TÖBBGYERMEKES CSALÁDOK JELENTKEZNEK A KDFSZ FELHÍVÁSÁRA

Az első pillanattól sokan jelentkeznek az ingyenes tatai nyaralásra, amely kifejezi a megbecsülést a bolti alkalmazottak veszélyhelyzetben tanúsított munkája iránt – mondta szombaton megkeresésünkre a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke.

 

Bubenkó Csaba az érdekképviselet csütörtökön közzétett felhívásáról – amely munkaadótól függetlenül júliusban elérhető költségmentes nyaralást tesz lehetővé az érintett dolgozói körnek – jelezte: a hónap közepétől folyamatosan érkeznek a nyaralók a magánszemélyek által szakszervezeti támogatásként biztosított üdülőhelyre Tatán. Mint mondta, külön öröm, hogy valamennyi jelentkező családdal, illetve több gyermekkel érkezik majd. Olyan dolgozó is akad, aki öt gyermekét nyaraltatja egy hétig az Öreg-tó közelében, amire eddig nem volt lehetősége.

Az elnök jelezte: a nagy érdeklődés mellett még vannak szabad hatnapos turnusok, ezért érdemes időben jelentkezni. – Az ingyenes nyaralásra szeptember végéig biztosítjuk a lehetőséget – mondta Bubenkó Csaba.

Új értékrend

Kitért rá: eddig minden egyes jelentkező a kereskedelemben jegyzett öt legnagyobb piaci szereplő, vagyis multinacionális áruházláncok alkalmazottai. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a kezdeményezés mögött az a szándék is áll, hogy vállalatoktól függetlenül erősödjön a bolti dolgozókban a tudat, hogy egy közösséghez tartoznak a magyarországi kiskereskedelemben, akiknek az értékrendje – szavai szerint – érezhetően felszabadulóban van. – Ez azt jelenti, hogy az évekig kiszolgáltatott helyzetben lévő, pult mögött álló alkalmazottak felismerték: nem uralhatja őket a multik materiális és profitorientált humánpolitikai szemlélete, hanem, az alapvető ellátási lánc nélkülözhetetlen tagjaiként, már ébredezik a magyar munkavállalók szakmai önbecsülése – fogalmazott.

Forrás: Magyar Nemzet

 




Nem volt cél az utazási kedvezmény megvonása

Tisztelt Tagjaink! 

Tájékoztatlak Benneteket, hogy a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagszervezete a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete megkereséssel élt, mely a költségvetési szférában dolgozó munkavállalók utazási kedvezmények megszűnésével kapcsolatos tárgykörben íródott. 

A Minisztérium megköszönte, hogy felhívtuk a figyelmet a rendelet módosítás hiányosságára, és közölte, hogy nem volt cél a munkavállalók utazási kedvezményének, pontosabban a költségvetési szerveknél dolgozó munkavállalók utazási kedvezményének megvonása, így a Minisztérium az ezzel kapcsolatban a rendelet pontosítására vonatkozóan intézkedni fog.

A választ az alábbiakban olvashatjátok: 

Holecz Gábor elnök

valasz holecz




Lehet-e szeretni cégünket, ha bíráljuk is?

A munkahelyi légkör milyensége vitathatatlanul hatással van a termelékenységre, a hatékonyságra. Egyes felmérések szerint az inspiratív munkahelyi közérzet és az anyagi javadalmazás szinte egyenértékű megtartó tényező. Tapasztalható, hogy minden vezető a jó munkahelyi légkör súlyáról, hatásáról mennyire megindítóan beszél, értekezik, szónokol. A szándék őszinteségét folyton ne kérdőjelezzük meg! Azonban a munkahelyi vezető azzal tisztában van-e, hogy a jó munkahelyi légkör megteremtésének érdekében a legtöbbet ő és vezető társai tehetnek. A gyakorlatban erről azonban gyakran megfeledkeznek. Persze a képlet összetettebb, miután ebben a helyzetben komoly szerepük van a munkavállalóknak és az érdekképviseleteknek is.

Ne vigyük ki a problémát „házon kívülre” – hangzik a munkáltatói felhívás. Tény: a problémát ott kell orvosolni, ahol felmerül, tehát alapvetően „házon belül”. Csakhogy, mi van akkor, ha a munkáltató egyáltalán nem kíváncsi a munkavállalók, vagy azok képviselőinek véleményére. Ilyenkor jön a nyilvánosság. A pusztába kiáltott szóként kezelt vélemény előhívja a nyilvánosság eszközét. (Persze különbséget kell tennünk külső és belső nyilvánosság között.) Félreértés ne essék, nem baj, ha a munkavállaló szereti a munkahelyét és ezt szavakba is önti, csakhogy amikor élet- és munkakörülményeit érzékenyen érintő problémákkal szembesül, akkor kevésbé képes önfeledten lelkesedni.

A Volánbusz Zrt.-nél felemás a helyzet. A munkahelymegőrzés szándéka -ebben a koronavírus okozta helyzetben is- kitapintható volt, és a bérfejlesztés viszonylag normálisan megvalósult.  Ugyanakkor komoly kérdéseket vet fel a Kollektív Szerződés, és a munkaügyi kapcsolatok kultúrája is hagy kívánni valót maga után, annak ellenére, hogy történnek konstruktív konzultációk is. A járatleállítások, a menetrendi változások, a piacnyitás előszele, a küszöbön álló MÁV-VOLÁN integráció nem hagyja érintetlenül a belső viszonyokat. Ezek tudatában kell megélni  mindennapjainkat munkahelyünkön.

Horváth László
társelnök
KDSZSZ




Az elkövetkező években visszafogottabb béremelés várható 

 
A koronavírus-járvány okozta gazdasági leállás azzal is járt, hogy idén csak március előtt növekedtek a bérek. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke elmondta, az elkövetkező időszakban 8,5–9 százalékos bruttó emelkedés tűnik reálisnak.

A Központi Statisztikai Hivatal áprilisban 400 200 forintos bruttó átlagkeresetet mért. A növekedés mértéke a korábbi évekhez képest szerényebb, az emelések többsége vélhetően a járvány kitörése előtt történt. Ám a szám ezzel együtt is meglepetés.

Idén március előtt emelkedtek a bérek 

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Kossuth Rádió Jó reggel, Magyarország! című műsorában elmondta, az elmúlt évek gazdasági eredményei hosszú ideig két számjegyű bruttó és nettó béremelkedést tett lehetővé. A reálkeresetek is meghaladták a hatszázalékos küszöböt, amit a 2016-os makroszintű megállapodás előirányzott.

Hozzátette, idén is a legnagyobb béremelések a pénzügyi, bankszektorban voltak, ahol hétszázezer forint fölött van a bruttó átlagkereset. A nemzetgazdasági átlag pedig a versenyszektorban meghaladja a négyszázezer forintot.

Az idei év első negyedévének átlagkeresetét nézve kijelenthető, hogy a március előtti időszakban emelték a bérek átlagát, mivel a koronavírus-járvány idején nem a bérek növelése volt az elsődleges szempont, hanem a munkahelyek megtartása – mondta.

Az elkövetkező években visszafogottabb béremelés várható 

Kiemelte, a járványhelyzet alatt a versenyszférába átkerült mintegy harmincezer munkavállaló, aki eddig a közszférában tevékenykedett. A bérük átlagosan 30 százalékkal emelkedett.

Az előrejelzések szerint az elkövetkezendő időszakban a béremelés nem lesz olyan dinamikus, mint korábban, mert a gazdaság újraindítása más irányba tereli a vállalatok forrásait, de 8,5–9 százalékos bruttó emelkedés az elkövetkezendő időszakban is reálisnak tűnik – hangsúlyozta.

A beszélgetés végén kitért arra is, hogy a koronavírus-járvány idején bérekkel történő visszaélésekről nem hallottak, olyan munkáltatóról viszont igen, aki a munkajog adta lehetőséggel élve maximálisan alkalmazta a munkaidő eltolását, csökkentését annak érdekében, hogy redukálni tudja költségeit és munkavállalóit is meg tudja tartani




30 éve szabadon

A Kossuth Rádió “30 éve szabadon” műsorában, a Palkovics Imrével készült interjú ITT hallgatható meg

 




A nap kérdése – a koronavírus gazdasági hatásai

A nap kérdése a március-május közötti foglalkoztatási adatok. Elemzők szerint a májusi foglalkoztatási adatok a gazdaság újraindulására utalnak, lehetséges, hogy a munkaerőpiac tavaszi megingása átmenetinek bizonyul. A lassabban magukra találó ágazatokból – idegenforgalom, rendezvényszervezés – felszabadult munkaerőt más ágazatok is felszívhatják.

Vendégek:
Mészáros Melinda Liga szakszervezetek elnöke
Palkovics Imre Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke
Regős Gábor makrogazdasági üzletág-vezető, Századvég Gazdaságkutató

A műsor meghallgatható ITT!




Tájékoztató a VKF június 29-i üléséről

A 2020. június 29-i videókonferencia keretében megtartott Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a 2021-es költségvetésről, valamint az idei költségvetési helyzetről adott tájékoztatást Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.

A 2020-as évvel kapcsolatban a PM 3%-os csökkenéssel, egyes piaci elemzők 3-4%-kal, míg mások már 6-7%-kal számolnak. Az Európai Unió mind a 27 tagállama visszaeséssel kalkulál 2020-ban. A COVID19 elleni vakcina esetleges felfedezése, valamint a vírus következő hullámának kiküszöbölése lesz a meghatározó kérdés a jövőben. Az EU tagállamok jelentős része 3% feletti költségvetési hiánnyal számol 2020-ban és 2021-ben is. Az összevont Gazdaságvédelmi Alap összesen 2600 mrd Ft-os tételt tesz ki, ez a GDP 5%-a. További forrást jelenthet még egy 70 mrd Ft-os tartalékkeret, ami nem „előre pántlikázott”. Valamint szükség esetén uniós források bevonásával és a meglévő operatív programok közötti átcsoportosítással is támogatható a munkahelyek megőrzése, újak teremtése, a foglalkoztatás fenntartása. 

A járványügyi készenlét fenntartása továbbra is szükséges, amelyet a költségvetés a járvány elleni védekezési alap és a társadalombiztosítási alap együttes kezelésével biztosít. Ebből az alapból finanszírozott többek között az intézményi háttér, gyógyszerkiadások, bérek. Ezen a területen a hiány terhére – ha szükséges – többletkiadás is teljesíthető. A hiány tervezetten 2,9%-kal számolva 2021-ben 1000 mrd Ft. Többletkiadásként sorolta fel az államtitkár az egészségügyi (156 mrd Ft), családtámogatási (80 mrd ft), nyugdíj- (326 mrd Ft), védelmi, rendvédelmi kiadásokat, valamint a kulturális terület finanszírozásának emelkedését. Az Európai Unió 2020-ban minden korlátozó rendelkezés betartásától eltekint, a 2021-es évre vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatban még zajlanak az egyeztetések.

Az adóügyi intézkedésekkel kapcsolatban elhangzott a KIVA adókulcsának csökkentése 2021. január 1-től; a KATA jelenlegi rendszerének változtatása 2021.január 1-től a visszaélések csökkentése érdekében (a VOSZ nem értett egyet vele, jelezte, hogy véleménye szerint az ellenőrzéseket kell inkább szigorítani, mert a többlépcsős rendszer bonyolíthatja a helyzetet, nem tesz jót ennek a leegyszerűsített formának).

A Kormányzati oldal részéről dr. Horváth Tamás munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár a foglalkoztatáspolitika területét illetően az alábbi tájékoztatást adta:

A Munkahelyvédelmi bértámogatásra 15 000 vállalkozás nyújtott be kérelmet 185 000 álláshely megvédésére, amelyből már 160 000 munkavállaló kérelmét bírálták el eddig pozitívan. A foglalkoztatáspolitikai államtitkárság az elmúlt héten több cégnél is járt a konkrét tapasztalatok felmérésére. A kutatásfejlesztési bértámogatásra mintegy 1000 cég pályázott 16 000 munkavállalóra. Ezen a területen nincs változás (a legutóbbi tájékoztatóban is jeleztük a csökkenő érdeklődést), azonban 2020. augusztus 31-ig lehet még pályázatot benyújtani. A munkahelyteremtést támogató program esetében 25 000 munkavállaló foglalkoztatására érkezett eddig pályázat, főként a mikro- és kisvállalkozások részéről. A munkahelyteremtés támogatására 80 mrd Ft áll rendelkezésre, eddig 28 mrd Ft-ra pályáztak.

Az elmúlt héten csökkent az új regisztrált álláskeresők száma, 1500 fő lépett be a rendszerbe és 1600 fő kilépett a rendszerből. Nagy részük a versenyszférában talált állást, folyamatosan emelkedik a bejelentett üres álláshelyek száma is. Néhány hónappal korábban kb. 1000-1500 megüresedett álláshelyet jelentettek be, az a szám mára 6000-re emelkedett.

A Posta működésének fenntarthatósága ügyében a helyettes államtitkár megköszönte a két konföderáció levelét, melyet Ursula van der Leyen részére juttatott el az ügy rendezése érdekében. A kormányzati megkeresésre adott uniós válasz alapján (összhangban a konföderációk részére megküldött Európai Bizottság elnökének válaszával) a vonatkozó irányelv felülvizsgálata a közeljövőben megkezdődik. Az érintett két konföderáció kérte, hogy a magyar álláspont kialakításának legyen részese az érdekképviselet az egyeztetés folyamatában. Helyettes Államtitkár úr jelzi a felvetést az IM részére, melyet támogat.




Beszámoló a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács 2020. június 22-i plenáris üléséről  

Az ülésen Budapest gazdaságának újraindítása érdekében háromoldalú megállapodást kötött a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács, amelyet a gazdaságvédelmi munkacsoport többfordulós tárgyalássorozata készített elő.

A vita legfontosabb pontja a közfoglalkoztatotti programmal kapcsolatos törvénymódosítás volt. E szerint az oldalak egyetértettek a közfoglalkozatottakról szóló törvény módosításával, de vitás pont volt az a szakasz, mely lehetővé tette volna ezen munkavállalók bérének önkormányzatok által történő kiegészítését.

A munkaadói oldal ellenezte, míg a munkavállalói oldal részéről Kordás László, a soros elnök támogatta a tervezetet. Perlusz László, a VOSZ főtitkára utalt rá, hogy csupán átmeneti időszakról van szó, és a munkavállalók kikerülését kell támogatni a közfoglalkoztatási rendszerből, nem a bent maradásukat a bérkiegészítés kifizetésével. Ugyanakkor Kordás László felhívta a figyelmet arra, hogy nem lehet cél, hogy a közfoglalkoztatotti program segítségével csökkentsék az önkormányzatok a rájuk háruló költségeket.

A Fővárosi Önkormányzat három mintaprojektet alakít ki: Közegészségügyi Start Program, Idősgondozási Start Program, valamint Digitális Start Program. A projektek olyan képzési formákkal párosulnak, amelyek segítik a közfoglalkoztatásban résztvevők visszatérését az elsődleges munkaerőpiacra. A Főváros bővíti álláskeresési szolgáltatásait és a vállalkozások számára is segítséget nyújt a bérleti díjak mérséklése révén.

Végezetült a munkavállalói oldal beleegyezett, hogy visszavonják a kérdéses pontot a megállapodás érdekében, ugyanakkor leszögezték, hogy ezt a témát folytatni kell a munkacsoportokban, amit a főpolgármester-helyettes is megerősített.

A végleges megállapodás aláírásra került, azt a módosított tartalommal elküldik a felek részére.

Az egyebek napirendi pontokban elhangzott, hogy az előbb említettek szerint a közfoglalkoztatási bér nem kerül le a színről, ennek tárgyalása vélhetően a gazdasági szakértői munkacsoportban történik. A bölcsődék, óvodák nyitva tartásainak áttekintése pedig egy ad hoc bizottságra marad. Javaslatokat a bizottságok tekintetében még lehet tenni.

A következő FŐÉT szeptemberben kerül várhatóan összehívásra.

Holecz Gábor

Alelnök




Tájékoztató a VKF június 22-i üléséről

A hétfői videókonferencia keretében megtartott Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár ismertette a legújabb foglalkoztatási, támogatási adatokat.

14 000 vállalkozás nyújtott be kérelmet a munkahelyvédelmi bértámogatásra, a megvédett álláshelyek száma pedig jócskán meghaladja a 175 000-et. Az elbírálás folyamatos, a napi átlagos igény 1000-1200 főre vonatkozik. A foglalkoztatáspolitikai államtitkárság az elmúlt héten több cégnél is járt a konkrét tapasztalatok felmérésére. A kutatás-fejlesztés innováció területén továbbra is van érdeklődés, de napról napra kisebb az igény. Eddig mintegy 1000 cég pályázott 16 000 munkavállalóra. Aki élni kívánt a támogatással, az valószínűleg már meg is tette, nagy változásra már nem számítanak. 2020. augusztus 31-ig lehet még pályázatot benyújtani mindkét pályázatra.

A munkahelyteremtést támogató program területén is nagy az előrelépés. 18 000 munkavállaló foglalkoztatására érkezett eddig pályázat, továbbra is a mikro- és kisvállalkozások részéről, vállalkozásonként legfeljebb 2-3 munkavállaló felvételére. A munkahelyteremtési támogatásra 80 milliárd forint áll rendelkezésre, eddig 21 milliárd forintra pályáztak. Az új regisztrált álláskeresők száma pénteken 1600 fő volt, és közel 1600 fő lépett ki. A tárca kutatja, hogy a kilépők miért hagyták el a rendszert. A kilépők jelentős része a munkaerőpiacon talál helyet, vagy egyéb okból megszűnt az álláskeresési támogatása, pl. együttműködési kötelezettség megszegése miatt. A bejelentett üres álláshelyek száma is egyre növekszik. A regisztrált álláskeresők száma a március 12-i induló adathoz (281 000 fő) képest május 20-ra 363 000 főre emelkedett.

A korábbi kérdésekre válaszul elhangzott, hogy felkeresték a Continental cégcsoportot a munkahelyvédelmi támogatás lehetőségével, de a makói telephely nem gondolkodik a támogatásban, a váci telephely pedig még nem adott választ.

A Posta működésének fenntarthatósága ügyében még egy hiányzó válaszra vár az államtitkárság.

A munkavállalói oldal megjegyezte, hogy a GINOP pályázati konstrukció keretében már megvalósult projektek végső kifizetése két éve csúszik, ennek felgyorsítása érdekében a kormányzat tegyen lépéseket. Válaszként az államtitkár jelezte, hogy a kifizetéseket megpróbálják felgyorsítani.

Bodó Sándor további kérdésre reagálva elmondta: a költségvetési törvénytervezet egyeztetésére a VKF keretei között a jövő héten sort kerítenek.

Palkovics Imre felhívta a figyelmet (hivatkozva a LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok közös levelére érkezett válaszra), hogy – immár az Európai Bizottság elnökének biztatására – a szakszervezetek szeretnének aktívabban bekapcsolódni a Posta működésével kapcsolatos uniós normák alakításába, az Unió és a magyar kormány által folytatott egyeztetési folyamatba.

Kép: profession.hu




A kollektív alku jelentősége válsághelyzetekben felértékelődik- levél Bodó Sándor Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárnak

kezdeményezés - Munkástanácsok - bértámogatás