Orbán: Németország pénzt keres az uniós tagságunkon

A kormányfő a német szociáldemokrata politikus, Martin Schulz kritikájára válaszolt.

Orbán Viktor egy nagy EU-s ellenfele, a német szociáldemokrata Martin Schulz a sajtó elnyomásával, antiszemitizmussal és haszonleséssel vádolta Magyarországot a Deutschlandfunk rádióban elhangzott nyilatkozatában.

Orbán erre válaszul – a Miniszterelnöki Sajtóirodán keresztül – azt írta, hogy Schulznak nincs igaza, mert

állításával ellentétben a magyar sajtó szabadabb és sokszínűbb, mint a német. Antiszemitizmus ügyben pedig elképzelhetetlen Magyarországon az, ami Németországban ma is megtörténhet, zsidó személyek nyílt zaklatása és bántalmazása”.

Orbán szerint “Schulz úr” éveken át támadta Magyarországot, mert az megvédi határait, és nem fogad be bevándorlókat. “Pedig a két dolog közötti összefüggés nyilvánvaló”.

“De legnagyobb lódítása az uniós pénzalapokra vonatkozik” – közölte a kormányfő, aki szerint Schulz és sok más német is úgy tesz, mintha ők pénzt adnának a szegényebb országoknak, és nettó befizetők lennének.

Pedig éppen fordítva igaz: ők az egységes piacnak nevezett európai gazdasági rendszer nettó haszonélvezői. Az egységes piacon megtermelt profitjuk egy részét adják vissza a többi tagállamnak az Európai Unió költségvetésén keresztül, aminek nagyobbik része ismét náluk szokott kikötni. Ez az európai gazdasági erőviszonyok realitása, és nekünk ezzel kell együtt élni. De súlyos hipokrácia, ha egyes német politikusok azt várják tőlünk, hogy ezért még hálásak is legyünk”.

Orbán szerint Magyarország esetében az Európai Unió gazdagabb államai élükön Németországgal évente körülbelül 6 milliárd eurót visznek el különböző jogcímeken. Eközben Magyarország az unió költségvetéséből körülbelül évi 4 milliárd eurót kap. “A helyzet világos. Németországnak nem pénzébe kerül Magyarország uniós tagsága, hanem Németország pénzt keres rajtunk” – jelenti ki a miniszterelnök.

Orbán szerint az örökölt nyugati versenyelőny csökken, mert Közép-Európa felzárkózik, és a 2020-as évek végére – részben az Európai Unió konvergenciapolitikájának köszönhetően – beáll az egyenlő versenyhelyzet. “Addig is több önuralmat kérünk Schulz úrtól és elvbarátaitól” – írta.

Forrás: hvg.hu




Mérsékelne az autóbusz-vezetők kiszolgáltatottságán a fedélzeti kamera

Ebben minden bizonnyal közrejátszhat a járvány fokozta frusztráció, a növekvő ingerültség és a félelem. A gépkocsivezetők is félnek, ám hasztalanul kérik a fokozottabb védelmüket mind a járvánnyal, mind a fizikai inzultusokkal szemben.

Különösképpen a fülke nélküli autóbuszok vezetői sürgetik a biztonságukat szolgáló megoldásokat. Nem csak a fokozott fertőzésveszély aggasztja a sofőröket, hanem a már említett növekvő vegzálás.

Egy-két óra leforgása alatt három esettel is találkoztam. A gépkocsivezetőnek utasok tették szóvá, hogy egy népesebb család minősíthetetlen rendetlenséget hagyott maga után a buszon. A kolléga felszólította a renitenskedőket a rendrakásra és kijelentette, hogy ennek megtörténtéig nem adja ki a csomagjaikat. Szó szót követett, majd a család egyik tagja egy méretes maflással „kínálta meg” a gépkocsivezetőt. Mivel térfigyelő kamera is vette az „adást” és szemtanúk is voltak, így rendőrségi ügy lett az eseményből.

Egy másik kolléga rendszeresen a bérlet felmutatására szólított fel két fiatalkorút, legutóbb is ezt tette. Az egyikük zokon vette ezt a „méltánytalanságot”, rendőrségi feljelentést tett a buszvezetővel szemben, tettlegességre hivatkozva. A kollégának két tanúja is van arról, hogy nem történt fizikai inzultus, ám nem úszta meg rendőrségi eljárás nélkül.

Egy a szolgálati szabályzatot következetesen és határozottan alkalmazó kolléga nem engedett két utast maszk nélkül felszállni a buszra, a következmény dörgedelmes panaszlevél a főnökének.

Számos, hasonló szituációt lehetne felvonultatni, és többen is felvetették, hogy a fedélzeti kamera sokat enyhíthetne a kiszolgáltatott helyzetükön.

Néhány jármű már fel van szerelve ilyen kamerával, de több kellene! Az igényt valaki döntéshozó hallja meg, és kérjük cselekedjen!

 

Horváth László
társelnök
KDSZSZ




Tájékoztató a november 24-én megtartott VKF ülésről

A 2020. november 24-i Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumának legfontosabb napirendi pontja a 2021-es minimálbérről és garantált bérminimumról szóló egyeztetés volt. A megbeszélésen részt vett Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is.

Az online ülésen elhangzott, hogy a szakszervezetek tíz százalék körüli minimálbér és garantált bérminimum emelést tartanának kívánatosnak 2021-re és a munkavállalói oldal javaslata, hogy egy évre szóló bérmegállapodás kötésére kerüljön sor.

A munkavállalói oldal közös álláspontját Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke ismertette.

Bevezetőjében kiemelte, hogy komoly erőfeszítéseket tettek a VKF keretein belül annak érdekében, hogy a vállalkozások terhein csökkentsenek, aminek célja az volt, hogy a munkahelyeket hosszabb távon megőrizzék. A szakszervezetek számos javaslatát építették bele a vállalkozásfejlesztési és bértámogatási programokba.

A jövő évi minimálbér és garantált bérminimum összegének megtárgyalása jogszabályi kötelezettség, hiszen a Munka Törvénykönyve 153. szakasza éves kötelező felülvizsgálatot ír elő.

A munkavállalói oldal részletes számítások alapján határozta meg a mértéket, ám a jelenlegi helyzetben a szakszervezetek is nyitottak a kompromisszumos egyezségre. A szakszervezetek számítási modellje a minimálbér megfelelő mértékének megállapításához figyelembe veszi az inflációt, az átlagkeresetek emelkedését, a társadalmi minimumra vonatkozó elvárásokat, valamint magában foglalja az aktuális gazdasági és politikai szándékokat. Mint köztudott, tavaly és idén nyolc-nyolc százalékkal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, miközben az átlagkeresetek emelkedése ennél magasabb volt, 9,9-10 százalék.

Az átlagkereset növekedése az idei évben sem csökken érdemben, ráadásul a munkáltatók a kormánytól jelentős segítséget kaptak, emellett a szociális hozzájárulási adó is évről évre csökken. A szakszervezetek a dolgozói szegénység felszámolását tűzték ki célul, ennek fönntartásához pedig hozzá kell igazítania a minimálbért és a garantált bérminimumot a nemzetgazdasági átlagkeresetek alakulásához. A szakszervezetek nem szeretnék, ha megtörne az a felzárkózási folyamat, ami a 2016-os bértárgyalásokon elkezdődött.

Magyarország a béreket tekintve lemaradásban van a szomszédos országokhoz – Visegrádi 4-ek – képest, így a béremelésnél törekedni kell ennek a különbségnek a csökkentésére. Mindemellett már látható, hogy a V4-ek jelentős részénél a járvány ellenére is közel kétszámjegyű minimálbér emelésre kerül sor. Amennyiben a hazai kötelező legkisebb keresetek nem nőnek megfelelő mértékben, úgy ismét leszakadunk a környező államoktól.

A szakszervezetek minden körülmények között a reálkeresetek további növekedését tűzték ki célul, és szükségesnek tartják, hogy kerüljenek rögzítésre olyan alapelvek, melyeket ennek elérése érdekében figyelembe tudnak venni a felek. Fontos abban is megállapodni, hogy az infláció mértékére vonatkozóan az eltérő adatok közül mely forrásokra támaszkodva döntenek.

A munkaadói álláspont szerint a jelenlegi bizonytalan helyzetben nem célszerű a minimálbért és a garantált bérminimumot január 1-től emelni. Inkább azt javasolják, hogy a tárgyalásokat halasszák későbbi időpontra, amikor már többet látnak a 2021-es folyamatokból, ugyanis jelen pillanatban nem látnak reális lehetőséget a minimálbér emelésére január 1-től.

Kifejtették, hogy a 2020-ra kötött 8 százalékos bérmegállapodás az infláció, a termelékenység és a munkáltatói járulék csökkentés arányán alapult. Ehhez képest az idei gazdasági adatok azt mutatják, hogy ennek a 8 százalékos béremelésnek nem volt forrása, mert bár 2 százalékponttal csökkent a szociális hozzájárulási adó és 3 százalékos az infláció, a termelékenységi mutató viszont 5 százalékponttal esett. Mindez azt jelenti, hogy a munkaadók nulla forrásból valósítottak meg 8 százalékos béremelést.

Rolek Ferenc a V4-ekre hivatkozó szakszervezeti érvre reagálva elmondta, véleménye szerint Magyarország nincs lemaradva a szomszédos államokhoz képest. Szerinte vásárlóerő paritáson nézve és a GDP-vel arányosan az Eurostat számok azt mutatják, hogy nagyjából átlagos szinten van az ország a régióban. A helyzet tisztázása érdekében arra kérték a felek Palkovics László minisztert, hogy a nemzetközi összehasonlító statisztika alapján a kormányzati oldal mérje fel, hogy Magyarország pontosan hol áll.

Palkovics Imre felhívta a munkaadók figyelmét arra, hogy veszélyes lenne figyelmen kívül hagyni a magyar minimálbér lemaradását a szomszédos országokhoz képest. Mint mondta, mindennek nem az lenne az egyetlen következménye, hogy a magyar munkavállalók bizonyos lemondásokat kénytelenek elviselni, hanem a pandémia után az elvándorlás óriási méreteket fog ölteni a környező országok munkaerőpiacának gazdasági vonzása következtében.

A második napirendi pontban elhangzott, hogy a kormány legújabb intézkedéseként elindította az Ágazati bértámogatási programot. A korlátozások miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások, azaz a vendéglátás, szabadidős tevékenység szolgáltatást nyújtó munkaadók részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabére 50 százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható, legfeljebb a legkisebb munkabér 150%-áig. Az állami foglalkoztatási szervként eljáró megyei (fővárosi) kormányhivatalhoz benyújtott kérelem alapján vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a munkaadók.

Az előző ülésen elhangzott kérdésekre válaszként a kormányzati oldal elmondta, hogy pillanatnyilag nem lehetséges, hogy a munkavállalót sofőr (családtag) szállítsa a munkába kijárási tilalmi időszakban, de ennek a szabálynak a felülvizsgálatát megteszi a Belügyminisztérium.

A SZÉP kártyák felhasználásával kapcsolatban elhangzott, hogy a lejárat után is fel lehet használni 3%-os havidíj ellenében.

Bölcsődében, illetve óvodában a férőhelytől függően van lehetőség arra, hogy a munkahelyhez közeli közoktatási intézménybe vigyék a szülők a gyerekeket.

Készülőben van egy jogszabály elfogadása, amely szerint 2 óránként 10 perc időt kap a munkavállaló arra, hogy a munkahelye területén elkülönülve maszk nélkül töltsön pihenőidőt.

 




Távol álltak egymástól a munkaadói és a munkavállalói oldal javaslatai a bértárgyaláson

Távol álltak egymástól a munkaadói és a munkavállalói oldal javaslatai: míg előbbiek a jelenlegi bizonytalan helyzetben nem látnak rá reális esélyt, hogy január 1-től bért emeljenek, addig a szakszervezetek 10 százalék körüli minimálbér és garantált bérminimum emelésben gondolkodnak – derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát követően kedden.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke az MTI-nek elmondta, fontos és nehéz lesz a mostani bértárgyalás sorozat, ezt bizonyítja, hogy az ülésen jelen volt Palkovics László, az innovációs és technológiai miniszter is, aki egyúttal jelezte, hogy a többi egyeztetésen is részt fog venni.
A munkaadói álláspontról közölte, a vállalatokkal és a tagszervezetekkel konzultálva úgy vélik, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzetben nem célszerű a minimálbért és a garantált bérminimumot január 1-től emelni. Inkább azt javasolják, hogy a tárgyalásokat halasszák későbbi időpontra, amikor már többet látnak a 2021-es folyamatokból, ugyanis jelen pillanatban nem látnak reális lehetőséget a minimálbér emelésére január 1-től.

Felidézte, hogy a 2020-ra kötött bérmegállapodás – amelynek értelmében 8 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelés valósult meg – azon alapult, hogy az infláció, a termelékenység és a munkáltatóijárulék-csökkentés alapozza meg a béremelést forrás oldalról. Ehhez képest az idei gazdasági adatok azt mutatják, hogy ennek a 8 százalékos béremelésnek nem volt forrása, mert bár 2 százalékponttal csökkent a szociális hozzájárulási adó és 3 százalékos az infláció, a termelékenységi mutató viszont 5 százalékponttal esett. Mindez azt jelenti, hogy a munkaadók nulla forrásból valósítottak meg 8 százalékos béremelést – mondta az MGYOSZ alelnöke, aki szerint ezért javasolták, hogy a jövőre vonatkozó bérekről, ha van rá lehetőség, akkor ne most, hanem a 2021-es gazdasági folyamatok megismerését követően döntsenek.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke a munkavállalói oldal képviselőjeként az MTI-nek elmondta, hogy az elmúlt években mért átlagkereset-növekedést és az infláció mértékét figyelembe véve 10 százalék körüli béremelésre tettek javaslatot.
Ugyanakkor közölte, a munkaadói oldal számára jelezték, a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt készek a kompromisszumra.
A tárgyaláson szakszervezeti oldalról felmerült, hogy Magyarország a béreket tekintve lemaradásban van a szomszédos – Visegrádi 4-ek, Románia – országokhoz képest, így a béremelésnél majd törekedni kell ennek a különbségnek a csökkentésére.
Rolek Ferenc erre reagálva elmondta, Magyarország nincs lemaradva a szomszédos államokhoz képest. Úgy vélte, vásárlóerő paritáson nézve és a GDP-vel arányosan, az Eurostat számok azt mutatják, hogy nagyjából átlagos szinten van az ország a régióban. A helyzet tisztázása érdekében arra kérte Palkovics László minisztert, hogy a nemzetközi összehasonlító statisztika alapján a kormányzati oldal mérje fel, hogy Magyarország pontosan hol áll.
 A bértárgyalások két hét múlva folytatódnak.




Webinarium: Az alternatív szakszervezeti szervezkedési területek lehetőségei

A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) és a European Centre for Workers’ Questions (EZA) sok szeretettel meghívja Önöket online szemináriumukra, mely 2020. november 25-én, szerdán lesz.

Regisztráció: https://us02web.zoom.us/webinar/register/WN_EmPZOzTdQoCp4js1Tfwi-w

Alternative labour (online) seminar MOSZ 25 Nov 2020 program (végleges)




A V4-ek vásárlói kosarának és inflációs rátájának elemzése

V4 fogyasztói kosár




A koronavírus társadalmi hatásának elemzése – Az első hullám után

Koronavírus 2. hullám kiértékelés




A kis cégek adókönnyítésével a minimálbér is jobban nőhet

Figyelembe kell venni a minimálbér-tárgyalásokon a kis- és középvállalkozások jelentős adókönnyítéséről szóló terveket – mondta Palkovics Imre. A szakszervezeti vezető kiemelte: a munkaadói oldalnak is nagyobb nyitottságot kell mutatnia bérkérdésben, ha a kormány enged a cégek terheiből.

Elmozdulhatnak a holtpontról a minimálbér-tárgyalások: várhatóan közös javaslatot tesznek a szakszervezetek a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi mértékére a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) jövő heti ülésén – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Palkovics Imre.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke konkrét számokat egyelőre nem közölt. A munkavállalói oldal közös álláspontjával kapcsolatban ugyanakkor elmondta,

a jelenlegi, bizonytalan helyzetben a szakszervezetek egyetértettek abban, hogy az egyeztetéseken kompromisszumos megoldásra kell törekedni a munkáltatói oldallal.

A képviseletek javaslatot tettek olyan modell kidolgozására is, amely a minimálbér megfelelő mértékének megállapításához figyelembe veszi az inflációt, az átlagkeresetek emelkedését, a társadalmi minimumra vonatkozó elvárásokat, valamint magában foglalja az aktuális gazdasági és politikai szándékokat.

– A MOSZ álláspontja szerint

ha a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatát elfogadja a kormány, és a kis- és középvállalkozói szektor egésze mentességet kap az iparűzési adó terhe alól, akkor a munkaadói oldal nem zárkózhat el a magasabb minimálbér-emelésre tett javaslatoktól

– emelte ki az elnök. Emlékeztetett: a kötelező legkisebb keresetek reálértéke nem csökkenhet, és az infláció mértékén felüli emelést sem lehet elkerülni, ellenkező esetben ismét leszakadunk a többi visegrádi tagállamtól.

Palkovics Imre szerint ha a cégek jelentős könnyítéseket kapnak, a munkaadók nem zárkózhatnak el a minimálbér emelésétől
Fotó: Havran Zoltán

Palkovics Imre ugyanakkor egyelőre nem kívánt reagálni a Magyar Nemzet korábbi értesülésére, amely szerint a kompromisszumos minimálbér-emelés mértéke öt-hat százalék között alakulhat. Mint mondta,

konkrét számokról egyelőre nem tárgyaltak a partnerek.

Korábban írtuk: az öt-hat százalékos emelés valóban kompromisszumos megoldásnak tekinthető: a 2018 végén kötött, idei béremelést is magában foglaló megállapodás szerint 2020-ban nyolc százalékkal emelkedtek a minimálbérek.

A járvány hatására ugyanakkor a legtöbb ágazatnak eltérő mértékben ugyan, de komoly, nem várt nehézségekkel kell szembenéznie. A gazdaság szereplőinek nyújtott kormányzati támogatások jelentős kiesést okoztak az államkasszának is.

A szakértők azt is hangsúlyozzák, gondokat okozna a munkaerőpiacon, ha a szomszédos országokhoz képest ismét leszakadna a magyar kereset. Ráadásul az átlagkereset-növekedés a járvány ellenére idén is megközelíti a tíz százalékot.

Forrás: Magyar Nemzet

Nagy Kristóf

 
 



Elindult az Ágazati bértámogatási program

December 11-ig nyújthatják be a koronavírus miatt bajba jutott vállalkozások a fővárosi és megyei kormányhivataloknál a támogatási kérelmeket.

A járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások – azaz a vendéglátás, szabadidős tevékenység szolgáltatást nyújtó munkaadók – részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabére 50 százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható, legfeljebb a legkisebb munkabér 150%-áig, amennyiben

  • a) a támogatás időtartamának utolsó napján, tehát november 30. napján a munkavállaló jogviszonya fennáll, és
  • b) a munkaadó a munkavállaló részére munkabért megfizeti és
  • c) december 31. napjáig a munkaviszony közös megegyezéssel nem szűnik meg.

Tényleges főtevékenységnek azt a tevékenységet kell érteni, amelyből a kifizetőnek, kisvállalati adóalanynak 2020. november 11. napját megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

Kérelem 2020. november 11. napjától nyújtható be 2020. december 11-ig a támogatással érintett munkavállaló foglalkoztatási helye szerinti – amely lehet a munkáltató székhelye, illetve telephelye szerinti – fővárosi és megyei kormányhivatalhoz. Ha a munkavállaló foglalkoztatására több foglalkoztatási helyen kerül sor, a támogatás iránti kérelmet a munkaadó választása szerinti foglalkoztatási helynek (ami lehet a munkaadó székhelyén vagy telephelyén) megfelelő illetékes kormányhivatalnál kell benyújtani.

Tájékoztató anyagok, kitölthető dokumentumok (forrás: munka.hu):

(munka.hu/Miniszterelnökség)




NGTT nyilatkozat – „A nemzeti összetartozás – A magyarság megmaradása a globális térben”

NGTT_nyilatkozat_Nemzeti osszetartozas_2020.10.06