Levél Bánhidi-Nagy Attilának, a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége elnökének

Tisztelt Elnök Úr!

 

A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) üdvözli a szociális hozzájárulási adó csökkentéséből adódó megtakarítás személyi ráfordításként való felhasználását. Elfogadhatónak tartjuk a 7 ezer Ft-os összeget is.

Szövetségünk azonban alapbéremelésként tudná értelmezni a megtakarítás visszaforgatását. Ezért szorgalmazza, hogy a KSZ-tárgyaláson megnyugtató egyezség szülessen az alapbéremelés kérdésében!

Szövetségünk továbbá bejelenti a 2020. évre vonatkozó 15 %-os bérfejlesztési igényét, amit a már elfogadott 8 %-os garantált bérminimum-emelés és a prognosztizált 4 %-os GDP növekedés alapoz meg.

Továbbá, a munkaerőhelyzet is a magasabb béremelés szükségességét támasztja alá.

A további konstruktív együttműködés reményében kérjük javaslataink szíves figyelembevételét.

 

Budapest, 2019. augusztus 12.

KMSZ elnöksége




Közlekedési Munkástanácsok: Üdvözlendő a bérfejlesztési szándék a Volánnál

A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) kedvezően fogadta az aug.1-jei ,a Volánok strukturális átalakulásáról szóló konzultációt a Közúti Közlekedési Vállalkozók Szövetségének (KKVSZ) vezetőivel.

A szakszervezetek már korábban felhívták a Volánbusz Zrt. menedzsmentjének figyelmét a folyamatos információ-áramlás fontosságára.

Mivel a munkavállalók nem rendelkeznek sem a személyes sorsukat érintő, sem az egybeolvadással kapcsolatos információkkal, ezért egészen képtelen hírek kaptak lábra. Elsősorban a szellemieknél már nyomasztó bizonytalanság lett úrrá.

A KKVSZ vezetői igyekeztek megnyugtatni a szakszervezetek képviselőit, hogy a fizikai munkavállalók körében nem és a beosztott szellemi munkavállalók esetében az érdekvédők ingerküszöbét meghaladó létszámleépítés nem várható. Különböző vezetői szinteken azonban lesznek csökkenések.

Elhangzott, hogy a megyékben az eddig funkcionáló forgalmi szolgáltató és műszaki központok megszűnnek és helyüket az üzemek veszik át. Elmondták, hogy összesen 25 forgalmi és műszaki üzem szerepel a szervezetben. Élükön az üzemvezetők, munkáltatói jogkörrel felruházva, a szakmai irányításuk a területi központból történik (várhatóan Szombathely, Szolnok, Budapest).

Tájékoztattak arról, hogy mind a nyugati, mind a keleti országrészben egy-egy humánpartner szervezet koordinálja az emberi erőforrással kapcsolatos feladatokat és az e területen dolgozók munkáját. Munkáltatói jogkörrel a vezető nem rendelkezik, a szakmai irányítás a központból történik. Várhatóan Szombathelyen és Debrecenben lesz ilyen szervezet.

A szakszervezetek aggályosnak tartják, hogy az erőteljes központosítással a szellemi munkavállalóknál komolyabb létszámcsökkenés következhet be.

A közlekedési szakszervezetek már korábban jelezték a szocho adó csökkentéséből adódó megtakarítás alapbéresítésének igényét, így üdvözölték napirendre tűzését. Hangsúlyozták, nem nagy bérnövekedéssel jár, ám enyhe közérzetjavító hatása lehet. A szakszervezetek kérték a mielőbbi intézkedést.

A KKVSZ vezetői elismerték, hogy tudatában vannak a foglalkoztatási és bérezési rendszerek harmonizációjának fontosságával, ám a feladat nagysága, összetettsége folytán „úgy látják” ez hosszabb időt igényel.

A szakszervezetek szóvá tették, hogy a cafeteria összege a Volán szakmában 200.000-490.00 Ft között mozog. Szerintük – miután október 1-jével lezárul a beolvadás határideje-ez a differencia feszültséget okoz a munkavállalók körében, ezért „egyelőre a bértől függetlenül” ezzel a kérdéssel mindkét félnek foglalkoznia kell!

Szóba került az üzemi tanácsok kérdése is. A KKVSZ elnöke elmondta, hogy várhatóan összesen 54 Üzemi Tanács biztosítja a munkavállalók részvételi jogát, a döntéshozatali szintekhez hozzárendelve. Valamennyi forgalmi és műszaki üzemhez 1-1, a három vezérigazgató-helyettes mellé ugyancsak 1-1 és az elnök-vezérigazgató mellé a központi ÜT telepítését látja indokoltnak a menedzsment. Október 1-je után ezek megszervezése aktuálissá válik.

A szakszervezetek reményüket fejezték ki, hogy rövidesen a Kollektív Szerződés sarkalatos kérdéseivel folytatódik a konzultáció.

KMSZ elnöksége




Közlekedési Munkástanácsok: Folytatódik a konzultáció a Volánok integrációjáról

Bérfejlesztésről is tárgyalnak a szociális felek

A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) üdvözli, hogy augusztus 1-jén a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetségének (KKVSZ) keretében folytatódik a konzultáció a Volánok összevonásának sarkalatos kérdéseiről. Emellett a szociális hozzájárulási adó 2%-os csökkentéséből adódó plusz forrás alapbéresítésének lehetősége is napirenden lesz.

A szakszervezetek már korábban is sürgették az egyeztetés újranyitását, mivel az információ áramlás visszafogásával tapintható bizonytalanság lett úrrá a szakmán. Különösképpen a mintegy 3 és fél ezer szellemi munkavállaló körében érzékelhető ez a helyzet. Október 1-jétől már a hét regionális társaság összeolvadásával egy gigaméretű cég szolgáltat a közlekedési piacon.

A regionális közlekedési modell nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Nem lett sem hatékonyabb, sem színvonalasabb a működés. Ugyanakkor az helytálló, hogy a helyközi utasforgalom nagyobb hányadát a régiós közlekedési társaságok bonyolítják le, mintegy 70%-át.

2019.július 22-én az alágazati Kollektív Szerződést aláíró szakszervezetek képviselői egy „háttérbeszélgetésen” vettek részt a Volánbusz Zrt. humánerőforrás vezérigazgató-helyettesénél, ahol sarkalatos kérdésesek is fókuszba kerültek. Itt egyeztek meg a következő konzultáció időpontjáról is.

Az augusztus 1-jei konzultáció már üdvözlendően szélesebb körben zajlik. A szövetség reméli, hogy a kért közös felelősségvállalás az információ-áramlás biztosításában is megmutatkozik. Az október 1-jei beolvadási határidő feszített tempót követel. Az időkényszer most amikor szervezeti és személyi kérdések vannak terítéken, táptalaja lehet az elhibázott döntéseknek.

A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége szerint a mostani szervezeti és működési modell –bizonyos feltételek megléte mellett- magában hordozza a megújulás képességét. Ehhez azonban nagyobb állami szerepvállalás (pl.buszbeszerzés), a foglalkoztatási és bérezési problémák enyhítése szükséges.

Egyelőre a régiós egységek és a megyék szervezeti struktúrája bizonytalan. Jelenleg nem tudni, milyen munkáltatói jogkörök és milyen hatáskörű döntési szintek lesznek kiépítve ezen szinteken. Nem egyértelmű, hogy a megyékben hány üzem lesz, mekkora üzemméret esetén lehet üzemről beszélni, hol lesznek telephelyek stb.

 A régiós központok szerepének megváltoztatása szükségessé teszi a megyei döntéshozatali szintek megerősítését.

A KMSZ úgy látja, egy ekkora méretű társaság irányítása túlcentralizált formában működési zavarokat okozhat. Ekkora működési tartományt átfogni egy központból szinte lehetetlen, ezért szükség van a vállalatirányítás területi tagolására is, ami a mostani működési modellből kezd megmutatkozni.  

A szövetség reményét fejezi ki, hogy a Volánbusz Zrt. nem egy „látványpékség” képét mutatja majd. Lesz a dinamikusan fejlődő Pest megyei agglomerációs szolgáltatás, és lesznek a térségi szolgáltatások.

Hamarosan aktuálissá válik a Kollektív Szerződés kérdése. A szociális feleket komoly erőpróba elé állítja a hét, nagyon különböző foglalkoztatási és bérezési rendszereket, valamint vállalati kultúrákat tartalmazó Kollektív Szerződés harmonizációja. A szakszervezeti oldaltól is a korábbinál nagyobb felkészültséget és nagyobb felelősséget igényel ez a munka.

A KMSZ kedvezően fogadta a szocho adó csökkentéséből adódó megtakarítás alapbéresítésének szándékát. A munkavállalókra is pozitívan hatna ez az időközi bérfejlesztés, mivel a három éves bérmegállapodásból erre az évre szóló 5 %-os béremelés nem éppen közérzetjavító hatású volt.

Van teendő, a lecke nagy, az újabb, remélhetőleg érdemi konzultációt a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége érdeklődéssel várja.

 

                                 Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének elnöksége                                                                   




Munkabiztonság és a munkaegészségügy komplex fejlesztése a raktározás, tárolás; postai, futárpostai ágazatokban foglalkoztatottak részére

                                                                           Raktározás, tárolás; postai, futárpostai ágazatban                                                                           

GINOP-5.3.4-16-2018-00039

Kedvezményezett: Magyar Iparszövetség

A projekt címe: Munkabiztonság és a munkaegészségügy komplex fejlesztése a raktározás, tárolás; postai, futárpostai ágazatokban foglalkoztatottak részére

A szerződött támogatás összege: 146 132 880 Ft

A támogatás mértéke: 100 %

A projekt tartalmának bemutatása: A támogatási kérelemben szereplő projekt célja a munkahelyi egészségügy és munkabiztonság fejlesztése, a munkavállalók és munkáltatók célzott tájékoztatása és tudatosítása, illetve a munkakörülmények javítása a raktárorozás, tárolás és postai futárpostai tevékenység alágazatokban. A projekt mind a hat konvergencia-régióban megvalósul, mégpedig 3, az alágazatokban kompetens, illetve reprezentatív érdekképviseleti szervezek közreműködésével. Ezek: – Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) – Magyar Iparszövetség (OKISZ) – Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA) Elsődleges cél a prevenció. A felmerülő problémák tekintetében a projekt során a hangsúlyt részben a mentális egészség területére helyezzük (többek között a pszichoszociális – pl. életveszélyből adódó stressz, időkényszer – tényezők pszichés állapotra gyakorolt hatása). A projektben legalább ugyanilyen jelentőséget tulajdonítunk a munkaélettan (pl. képernyő előtt végzett munka következményei) területének és az esetleges fizikai veszélyforrásoknak is (pl. tűzveszély). A megvalósuló kutatások négy fő tengely mentén írhatóak le:

  1. tengely – Az érintett alágazatokban jellemző foglalkozás-egészségügyi és munkabiztonsági kockázatok azonosítása. A lektorált kutatási terv és annak a – szakértők, munkaadók és munkavállalók – észrevételei alapján kibővített változata, valamint az erre épülő kutatási szolgáltatások.
    2. tengely – Az érintett alágazatokra jellemző egészségügyi és biztonsági veszélyek, hatások, problémák részletes elemzése, kockázatértékelés. Ide tartozik például a munkavédelmi képviselők képzéséhez készülő oktatási anyagok, illetve a munkaadók és munkavállalók számára készülő tájékoztató anyagok, online munkavédelmi eszközök, valamint a szakmai minőségbiztosítási tevékenység.
    3. tengely – Megoldási javaslatok, prevenciós intézkedések megfogalmazása, terjesztése. Az érintett alágazatok tisztviselői és hivatásos állományi munkakörökre jellemző veszélyeket tárgyaló ismertetők, a dolgozóknak szánt prevenciós programokat taglaló kiadvány, illetőleg a munkavédelmi munkaeszközöket, az ülőmunka hatását és az innovatív informatikai eszközök hatását vizsgáló kutatások eredmény-beszámolói
    4. tengely – rendszerszintű változások megalapozása, mely tartalmazza a munkahelyi egészségfejlesztést, illetve a munkakörülmények javítását célzó javaslatokat is.

A projekt tervezett befejezési dátuma: 2019.07.31.

A projekt azonosítószáma: GINOP-5.3.4-16-2018-0000                                                                                                                                                   Kapcsolódó kép      




Emlékeztető a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) által a VOLÁNBUSZ Zrt. Elnök-vezérigazgatójának címzett levélre válaszul megtartott konzultáciról

Helyszín: Népliget autóbusz pu. IV. emeleti tárgyaló, Időpont: 2019. július 22., 13.00-14.30

Résztvevők:

Baranyai Zoltán KKSZ elnök

Horkay István KMSZ alelnök

Varga Tibor Munkástanácsok Szövetsége elnök

Bánhidi-Nagy Attila VOLÁNBUSZ Zrt. humánerőforrás vezérigazgató-helyettes

Kardos János VOLÁNBUSZ Zrt. operatív humánerőforrás igazgató

Oláh Katalin VOLÁNBUSZ Zrt. humán gazdálkodási csoportvezető

Beleznai Lilla VOLÁNBUSZ Zrt. humánerőforrás koordinációs iroda vezető

Dr. Varsányi Péter VOLÁNBUSZ Zrt. koordinációs főmunkatárs

Bánhidi-Nagy Attila köszöntötte a résztvevőket a Közúti Közlekedési Szakszervezet (továbbiakban KKSZ) által a VOLÁNBUSZ Zrt. Elnök-vezérigazgatójának címzett, 2019.07.04-én kelt levelére válaszul megszervezett konzultáción. Ismertette, hogy Elnök-vezérigazgató Asszony felhatalmazása alapján, a nevében és megbízásából ad tájékoztatást. Továbbá ismertette, hogy a VOLÁNBUSZ Zrt-re jelenleg az Alágazati Kollektív Szerződés és a Társaság Kollektív Szerződése érvényes, így annak munkáltatói képviseletében jár el.

Résztvevők rögzítették, hogy a konzultáció nem a Közúti Közlekedési Vállalatok Szövetségének kezdeményezése által szervezett találkozó és nem Vegyesbizottsági ülés.

A konzultáción elhangzottakról az alábbi emlékeztető készült:

Alágazati Kollektív Szerződés munkavállalói aláírói köre

Bánhidi-Nagy Attila megkérdezte, hogy kívánja-e az Alágazati Kollektív Szerződést kötő érdekképviseleti oldal további szakszervezetek részére megnyitni az aláírási lehetőséget, van-e az Alágazati Kollektív Szerződést módosító szándék?

Az Alágazati Kollektív Szerződést kötő szakszervezetek azt nyilatkozták, hogy nincs olyan témakör amellyel az Alágazati Kollektív Szerződés módosítása jelenleg szükséges lenne, aláírói kört nem kívánnak módosítani, de nem zárkóznak el olyan reprezentatív szakszervezet belépésétől az aláírók körébe, aki vállalja, teljes mértékben elfogadja és alkalmazza az ügyrendjükben foglaltakat. A jövő szempontjából megfontolandónak tartják az egyesülés időpontjától az átvevő jogutód társaságnál Kollektív Szerződést kötő fél aláírók körébe történő felvételét.

Bánhidi-Nagy Attila rögzítette, hogy alágazati szinten biztosított a jövőben is a Kollektív Szerződés létjogosultsága, annak változtatása a piacnyitással válhat relevánssá.

KKVSZ ülés kezdeményezése:

Felek megállapodtak abban, hogy jelen fórumon elhangzottakról tájékoztatják az alágazati vegyesbizottságot, továbbá a KKSZ, valamint a Munkástanács kezdeményezésére 2019. augusztus 1-jén 9.00 órai kezdettel KKVSZ ülést tűztek ki aktuális témákról való konzultálás céljából. A helyszínről a meghívóban küldenek értesítést.

Integrációt követően régióközpontok, területi tagozódás, vezetői szintek:

Baranyai Zoltán elmondta, hogy az új szervezeti felépítés koncepcióból adódóan a Közlekedési Központoknál bizonytalanság alakult ki a funkcionális területen dolgozó munkavállalók körében. Várható-e a jelenlegi társaságok funkcionális szellemi állománya körében csökkentés vagy csak a vezetőknél?

Bánhidi-Nagy Attila ismertette, hogy az új Társaságnál a régióközpontok kialakításának vizsgálata még folyik, de a három régióközpont meghatározásánál a Szolnok, Budapest, Szombathely tagozódás tűnik a leginkább indokoltnak. A vállalatirányítási feladatok központosított, de nem feltétlenül minden esetben budapesti irányítást jelentő ellátása a területi tagozódáshoz illeszkedően kell meghatározza a funkcionális tevékenységet ellátó szellemi munkavállalók létszámát is. A forgalmi és műszaki alaptevékenységek biztosítása szempontjából fontos az üzemek és telephelyek fenntartása. Példaként megemlítette, hogy a helyi közszolgáltatást irányító szervezet tervezett központja Székesfehérvár, míg a műszaki logisztikai tevékenységé Tatabánya, illetve az oktatási centrum feladatvégzésének irányítása Szegedről történik majd. A HR terület vonatkozásában pedig a humánpartneri szervezet a munkáltatói jogkör gyakorlás rendjének megfelelően áll fel.

Az egyesülés magával vonja a vezetői létszámcsökkentést.

A KKSZ kérdésére válaszolva Bánhidi-Nagy Attila elmondta, hogy az Univerzál Beszerző Kft., mint szolgáltató létjogosultsága nem kérdőjeleződik meg az integrációval.

Baranyai Zoltán felhívta a figyelmet, hogy fontos az új társaság sikeres működtetése szempontjából a folyamatokat oly módon kell kialakítani, hogy ne történhessen meg a bürokrácia további erősítése, ne lassítsa a tevékenység ellátását, ahogy ez a korábbi összeolvasztásnál több helyen előfordult.

Varga Tibor megkérdezte, hogy a helyi-, illetve helyközi közlekedtetés irányítása egyben lesz, továbbá a helyi önkormányzati tulajdonban lévő társaságok visszaszervezése is megtörténik-e?

Bánhidi-Nagy Attila rögzítette, hogy külön szervezet látja el és fogja össze a helyi- és helyközi közlekedési tevékenységet. A helyi önkormányzati tulajdonban lévő társaságok nem érintettek a beolvadásban, helyi szintű szolgáltatás nyújtására csak a szerződött önkormányzatok részére történik a jövőben is. A helyi és helyközi közlekedés operatív lebonyolításában és a helyben jelentkező problémák megoldásában az üzemvezetők tartják az önkormányzatokkal és egyéb illetékes szervekkel a kapcsolatot. Üzletfejlesztési kérdések helyi érintettségű megoldásában szintén az üzemvezetők, a társaság további területi érintettségét vagy egészét érintő kérdésekben a helyi, illetve helyközi közlekedési szervezet központi vezetője.

Munkaköri struktúra, munkajogviszonyok alakulása a jogutódlás kapcsán:

Baranyai Zoltán kérdése, hogy mikorra várható az új munkaköri struktúra és ez alapján az integrácóig megtörténik-e minden munkavállaló pozíciójának tisztázása? Megkapják-e időben az érintett munkavállalók adott esetben a munkaszerződés- módosításokat?

Bánhidi-Nagy Attila elmondta, hogy a munkaköri sturktúra készül, az integráció napjával egyidejűleg, illetve a törvényben meghatározott időtartamban megtörténik majd a munkavállalók írásos tájékoztatása adott esetben csak a szervezeti egység és munkáltatói jogkörgyakorló vonatkozásában, ahol pedig szükséges, munkaszerződés-módosítások átadásával.

Kollektív Szerződések sorsa, bérfizetésre irányadó szabályozás:

Baranyai Zoltán megkérdezte hol tart a munkáltató a kollektív szerződések vizsgálatában, van-e már döntés arra vonatkozóan, hogy a beolvadást követően mely szabályozó lesz az alapja az autóbuszvezetői bérfizetéseknek?

Bánhidi-Nagy Attila tájékoztatta az érdekképviseleteket, hogy a kollektív szerződések sorsának és harmonizációjának vizsgálata még folyik, az érdekképviseletek nagyon jól tudják mekkora eltérések vannak azonos témakörök vonatkozásában is a Közlekedési Központoknál. Vannak olyan a vívmányok, amiket feltétlenül meg szeretnének tartani. Az autóbuszvezetőket jog szerint a munkáltató személyében bekövetkező változással a szerződésben rögzített alapbér és minden szokásos pótlék kifizetése tekintetében hátrány nem érheti.

Üzemi Tanácsok működése:

Bánhidi-Nagy Attila ismertette, hogy a Munka törvénykönyve szabályozza az üzemi tanácsok fennállásának és megszűnésének eseteit különös tekintettel a nagyarányú létszámváltozásra. Munkavállalói jog az üzemi tanácsi választás kezdeményezése, melyhez a munkáltató köteles biztosítani a szükséges feltételeket és az indokolt költségeket. Új üzemi tanácsok választásáig ideiglenes központi üzemi tanács működtetése mindenképpen szükséges a jóléti célú pénzeszközök felhasználásának eldöntése, valamint a jóléti célú ingatlanok hasznosítása témakörében. Jelen fórumon és a következő KKVSZ ülésen is hangsúlyt kell kapjon a törvényi kereteknek megfelelő átmeneti működés közös megegyezésen alapuló működtetése, melyhez várj az érdekképviseleti oldal közös javaslatát. Központi Üzemi Tanács tekintetében mind az átmeneti időszakban, mind az új választást követően az Elnök-vezérigazgató a jogkör gyakorlásra jogosult, mely feladatot és képviseletet delegálhat.

Autóbuszvezetői alvállalkozások továbbfoglalkoztatása:

Varga Tibor felvetette, hogy megmarad-e az autóbuszvezetői alvállalkozók létjogosultsága?

Bánhidi-Nagy Attila elmondta, hogy a külső feles szerződések felülvizsgálata kapcsán általánosságban elmondható, így e tekintetben is, hogy amennyiben a tevékenység ellátásához szükséges és gazdaságilag is igazodóan működik, akkor igen.

Bérfejlesztési tárgyalások folytatása:

Baranyai Zoltán megkérdezte, hogy látszik-e lehetőség az integrációt követően vagy egyidejű bérfejlesztés megvalósítására?

Bánhidi-Nagy Attila elmondta, mivel az elmúlt három évre vonatkozó bérmegállapodás is alágazati szinten köttetett, így a jövő heti fórum, a vegyesbizottsági ülés lesz a tárgyalási lehetőség fóruma. Egyúttal tájékoztatást adott, hogy a szociális hozzájárulás július 1-el hatályba lépő változásából adódó megtakarítást a tulajdonosi jogkörgyakorló előzetes hozzájárulásával munkáltató a munkavállalók részére kívánja visszafordítani, így kéri az érdekképviseleteket fogalmazzák meg, hogy milyen kritériumok alapján történjen meg ennek megállapodáson alapuló felosztása.




További béremelésre van szükség

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint, ha a volán társaságok nem állapodnak meg további fizetésemelésben, akkor 2020-ban nagyarányú munkaerő-elvándorlással kell számolniuk. Palkovics Imre úgy látja, hogy az idei szociális hozzájárulási adó csökkenés lehetőséget ad az ágazat kérésének teljesítésére. Ennek ellenére úgy gondolja, hogy állami segítség nélkül a cégek nem feltétlenül tudnák kitermelni az emelt fizetéseket.

Palkovics Imrével Péller András beszélgetett. Az interjút itt meghallgathatják:

https://trendfm.hu/data/hanganyagok/190712/volan.mp3

 

Forrás: terendfm.hu




KMSZ: a Volánok átszervezésével a megyék szerepe nem csökkenhet

A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) ellentmondásosnak tartja, hogy, amikor javában zajlik a Volánok átszervezése, egyesek sikertörténetként próbálják beállítani az átszervezendő régiós modellt. A KMSZ felteszi a kérdést, amennyiben ez igaz, akkor miért kell most újból átszervezni a közúti közösségi közlekedés struktúráját? Október 1-jétől már a hét regionális társaság összeolvadásával egy gigaméretű cég szolgáltat a közlekedési piacon.

A regionális közlekedési modell nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Nem lett sem hatékonyabb, sem színvonalasabb a működés. Elég megemlíteni csak a járműpark állapotát:2011-12-ben az átlagéletkor 12 év körül volt, most mintegy 16 év. Vészjósló a színvonalcsökkenés.

A KMSZ úgy érzékelte, hogy a kiszervezett tevékenységek hozadéka az aránytalanul magas költségnövekmény. A központi alkatrészellátás nem csak körülményessége, hanem anyagi vonzata miatt sem vált be. Számtalanszor a helyi beszerzés nem csak gyorsabb, hanem jóval olcsóbb lett volna.

Ugyanakkor az helytálló, hogy a helyközi utasforgalom nagyobb hányadát a régiós közlekedési társaságok bonyolítják le, mintegy 70%-át.

Hatástanulmányok, érdemi szakmai egyeztetés nélkül született meg a régiós modell. Az tény, hogy több mint 2 éves előkészítés előzte meg a Közlekedési Központok létre jöttét, ám a régiók voltak azok, amelyek nem kevés erőfeszítés árán, saját maguk alakították ki szervezetüket és működésüket.

Jelenleg ezerrel zajlik a szervezet tovább építése és a személyi kérdések tisztázása. Mindkettő nagy falat, célszerű lenne a szociális felekkel (szakszervezetek, üzemi tanácsok) egy újabb nagyszabású, érdemi konzultáció.

Mindenesetre a mostani szervezeti és működési modell – bizonyos feltételek megléte mellett- magában hordozhatja a megújulás potenciálját. A KMSZ szerint ehhez nagyobb állami szerepvállalás (pl.buszbeszerzés), a foglalkoztatási és bérezési problémák enyhítése, a szervezet alsóbb szintjeinek komolyabb kiépítettsége stb. szükséges.

Egyelőre a megyék szervezeti struktúrája bizonytalan. Nem tudni, milyen munkáltatói jogkörök és milyen hatáskörű döntési szintek lesznek kiépítve ezen a szinteken. A megyék szerepének csökkentése elhibázott lépés lenne.

A régiós központok kiiktatása a rendszerből feltétlenül szükségessé teszi a megyei döntéshozatali szintek megtartását. A rendszerváltás előtt a Volán szakmában hasonló modell működött. Központi irányítás volt (Volán Tröszt, majd a Volán Vállalatok Központja), ám a megyék komoly önállósággal rendelkeztek.

A KMSZ úgy látja, egy ekkora méretű társaság irányítása ennyire központosított formában működési zavarokat okozhat. Egy ekkora működési tartományt átfogni egy központból szinte lehetetlen. Egy szervezet működtetésének alaptétele, hogy a problémák orvoslása leghatékonyabban keletkezésük helyén történhet. A helyi szintű kérdés megnyugtató rendezése egy ilyen méretű cég esetében a központból rendkívül bonyolult, erre való a helyi vezetés. Az is valószínűsíthető, hogy a központból nem fogják megismerni a kistérségi települések problémáit, igényeit. Erre vannak a megyei vezetők, a megyei menetrendi csoportok, hogy feltérképezzék a vidéki utazóközönség utazási szokásait, differenciálódó elvárásait.

Hasonló cipőben jár évek óta a MÁV. Vitathatatlan: gazdálkodási mutatói javultak, ám egy kicsit a „látványpékség” képét mutatja. Van a dinamikusan fejlődő Pest megyei agglomerációs szolgáltatás, és vannak a térségi szolgáltatások.

Van teendő, a lecke nagy, az újabb érdemi konzultációt a Közlekedési Munkástanácsok Szervezete feltétlenül célszerűnek tartja.

 

              Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének elnöksége                                                                                                        




BÉT munkavállalói oldal levele Dr. Pintér Sándor Belügyminiszter Miniszterelnök-Helyettesnek!

DR. PINTÉR SÁNDOR ÚR
BELÜGYMINISZTER, MINISZTERELNÖK- HELYETTES
BÉT Kormányzati Oldal Elnöke

Tisztelt Belügyminiszter Úr!

A 2019. május 31-én megtartott BÉT ülésre hivatkozva kérem Miniszter Urat, hogy a BÉT Munkavállalói Oldal és a Magyar Rendvédelmi Kar részére tegye lehetővé, hogy a rendvédelmi életpályamodell tovább gondolására és a meglévő problémák megoldására létrehozott munkacsoportban részt vehessen.
A két szervezet eddigi munkája során és a továbbiakban is elkötelezett arra, hogy a rendvédelmi munkavállalók szociális, egzisztenciális helyzete és
munkakörülményei folyamatosan javuljanak.
Az elmúlt évek, hónapok során számos javaslatot, észrevételt tettünk a fluktuáció megakadályozása, csökkenése, az életpályamodell pilléréinek számottevő
javítása érdekében.

Kérem Miniszter Urat, hogy a munkacsoportban kidolgozásra kerülő különböző verziókat, megismerésre és véleményezésre időben kapjuk meg, illetve
támogassa és tegye lehetővé aktív részvételünket az előkészítő munka során.

.

Budapest, 2019. július 15.

Tisztelettel:

Powell Pál s. k.
BÉT Munkavállalói Oldal Elnöke




Közlekedési Munkástanácsok:2020-ban legalább 15%-os bérfejlesztés szükséges a Volán szakmában

A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) 15 %-ban fogalmazza meg 2020-ra szóló bérigényét, ezért elfogadhatatlannak tartja a költségvetési törvényben meghatározott 8,5 %-os átlagkereset-fejlesztési szándékot.

A KMSZ szerint a magyar gazdaság állapota (2020-ban is 4 %-os gazdasági növekedés várható), a munkáltatókat sújtó adóterhek mérséklődése (szociális hozzájárulás adó 19,5 %-ról 17,5 %-ra csökkent július 1-jétől) lehetővé teszik a merészebb béremelést.

További bérnövelésre sarkallhat a 2020.évre már megegyezett 8-8 %-os minimálbér-emelés és a garantált bérminimum-emelés.

Egyáltalán nem elhanyagolható szempont a cégcsoport munkaerő helyzete sem. 2020-ban olyan munkaerő-elvándorlás következhet be mind a buszvezetők, mind a karbantartók körében, ami veszélyezteti a szolgáltatás folyamatosságát. Már így is egyre gyakoribb a járatkimaradás és ez erőteljesen fokozódhat egy szerényebb bérfejlesztés okozta drámai létszámcsökkenés hatására.

Nagy a felelőssége a munkáltatónak és az államnak egyaránt. A Volánbusz Zrt.-be való beolvadás még intenzívebben előtérbe helyezi a bérkérdést a munkavállalók körében. Már csak ennek érdekében is időszerűvé válik a foglalkoztatási és bérkérdés napirendre tűzése.

Mindezek figyelembevételével a KMSZ 15%-ban határozza meg a 2020.évre szóló bérigényét.

A Szövetség nem veti el a több évre szóló bérmegállapodást, ám leszögezi, hogy az éves béremelési feltételeknek harmonizálni kell egymással, aránytalanul alacsonyabb bért megállapítani valamely évben káros hatású.

Ez történt 2019.évben, amikor is a megelőző két év kedvező fogadtatású béremelése utáni 5% alaposan lehűtötte a kedélyeket. Így hagyott sötét foltot az egyébként vitathatatlanul jó szándékon.

A KMSZ bérfejlesztési igényével megkeresi a vagyon kezelésért felelős minisztert és a munkaadói oldal vezetőit és a társ szakszervezetekkel közösen kezdeményezni fogja a bértárgyalások időbeni megkezdését.

Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének elnöksége




100 éves a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)

Ebben az évben ünnepli megalakulásának 100. évfordulóját a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), amelynek hagyományos éves konferenciája is része volt a centenáriumi ünnepségeknek. Az idei központi gondolata „tisztességes munkával a jövő építéséért” volt.

A konferencián mintegy ötven állam-és kormányfő jelent meg a világ minden tájáról (köztük Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Dimitrij Medvegyev orosz miniszterelnök) és mondta el üzenetét a munka jövőjéről. Az ILO ünnepélyes kiadványt adott ki az elmúlt száz év eseményeiről. Az ILO főigazgatójának szokásos éves programadó beszéde is a munka jövőjéről szót, mintegy összegezve az ILO által 2017-ben elindított Munka jövője program eredményeit. A konferencia két legjelentősebb eredménye a Centenáriumi Deklaráció elfogadása, valamint egy-egy új, az ILO fő tevékenységét jelképező egyezmény és ajánlás elfogadása volt a munkahelyi erőszakról és zaklatásról. Ezen a konferencián is folytatta tevékenységét az ILO által elfogadott egyezmének és ajánlások alkalmazását vizsgáló ún. Applikációs Bizottság is.

A főigazgatói beszéd

Az ILO programját megalapozó főigazgatói beszéd témája is a munka jövője volt Munka a ragyogóbb jövőért címmel. A főigazgatói beszéd kiindulópontja a munka világának technológiai átalakulása, a mesterséges intelligencia, az automatizáció, robotizáció és digitalizáció volt, amely veszélyeket (munkahelyek elvesztése, hagyományos munkakörök megszűnése), de egyúttal lehetőségeket is jelent (új munkák megjelenése) a jövőre nézve. Az új technológiák egyre nagyobb térnyerése mellett fontos szerepe lesz a munka jövőjében a klímaváltozás hatásainak egyhítésére az ún. zöld gazdaság erősítésének, továbbá a növekvő demográfiai problémáknak (egyes régiókban az elöregedés, míg más régiókban a fiatalok növekvő arányának a népességen belül), amely nagy nyomást helyez a munkaerőpiacokra és a társadalombiztosítási forrásokra is. Az ILO ezekre a kihívásokra válaszként a kormányok-munkáltatók és munkavállalók társadalmi szerződésének (tripartizmus) a megerősítését jelölte meg, mint a változás irányításának eszközét, valamint egy emberközpontú gondolkodást és cselekvést a munka világában. Ez utóbbi célkitűzés az emberi képességekbe, az oktatásba, képzésbe, képességek fejlesztésébe és a munkával kapcsolatos intézményekbe való befektetések erőteljes növelését igényli, továbbá fenntartható gazdasági fejlődést tesz szükségessé. A jövő munkájának elengedhetetlen eleme kell, hogy legyen a munkavállalók méltó munkakörülményeinek biztosítása a munkavégzési szerződés mikéntjére való tekintet nélkül, a munkavállalók alapvető jogainak garantálása, a munkaidő korlátozása, az egészség és testi épség védelme, a munkavállalók nagyobb autonómiájának biztosítása a munkavégzés során a munkáltatói szükségeltekkel összhangban, a munka és a szabadidő összehangolása, továbbá a munkavállalói részvétel, a szervezkedési szabadság és a kollektív alku lehetőségének garantálása. A technológiai változásoknak a munka emberi arcát kell erősíteni, a végső döntést mindig az embernek kell meghoznia, s nem a mesterséges intelligenciának.

Centenáriumi Deklaráció a Munka Jövőjéről

A Deklaráció megerősíti az ILO szerepét és mandátumát a munka világában és mintegy útjelzőként kijelöli a jövő feladatait és a világszervezet jövőbeli tevékenységének fő irányát, amelynek fő üzenete az ember-központú munka. Az ILO a jövő alapvető tevékenységeként a következőket jelölte meg:

  • a nemek közötti egyenjogúság hatékony megvalósulása
  • minőségi oktatás, szakképzés és hatékony élethosszig tartó tanulás mindenki számára, mint a digitális világra való felkészülés és az abban való munkavégzés elsőszámú eszköze
  • univerzális elérés lehetőségének biztosítása az átfogó és fenntartható szociális védelemhez mindenki számára
  • a munkavállalók alapvető jogainak tisztelete
  • megfelelő minimális bér biztosítása
  • egészséges és biztonságos munkahelyek garantálása, amely a tisztességes munka alapvető eleme
  • a tisztességes munkát, valamint a termelékenység növelését elősegítő politika
  • a magánéletet és a személyes adatok védelmét szolgáló politikák és intézkedések elősegítése
  • megfelelő válaszok adása a munka világának digitális átalakulásával járó kihívásokra és lehetőségekre (a platform munkákat is beleértve)
  • a munkaügyi igazgatás és ellenőrzés erősítése
  • a szociális párbeszéd eszközének hatékony alkalmazása a jövő kihívásainak kezelésére.

A Deklaráció az ILO és a tagállamok közös feladataként és felelősségeként határozta meg a fenti célokat és tevékenységeket.

Egyezmény és Ajánlás a Munkahelyi erőszakról és zaklatásról

A munkahelyi erőszakról és zaklatásról elfogadott nemzetközi standardok alapvető fontosságúak a tisztességes munkakörülmények, az emberi méltóság biztosításához. Az egyezmény elismeri, hogy a munkahelyi erőszak és zaklatás emberi jogi jogsértés, az egyenlő bánásmód súlyos megsértése, s annak védelmét igyekszik minél szélesebb körre kiterjeszteni.

Az egyezmény tilt minden olyan erőszakos cselekményt, viselkedést, gyakorlatot vagy fenyegetést a munkahelyen, amely fizikai, lelki, sexuális vagy gazdasági sérelmet okoz. A tagállamok kötelessége, hogy ezen a területen biztosítsa a zéro toleranciát. Az erőszak és zaklatás elleni védelem a munkát végző személyeket a szerződéses státuszuktól függetlenül illeti meg, s védelem jár a képzésben résztvevő személyeknek, a szakmunkás tanulóknak is, de a volt munkavállalóknak és az álláskeresőknek és a munkára jelentkezőknek is. Az egyezmény a védelmet nemcsak a munkavégzés területére biztosítja, hanem kiterjeszti azt pl. a munkabér fizetésének helyére, a munkahelyi étkezdére, a pihenőhelyekre, a munkavégzéssel összefüggő utazásokra, a munkához köthető társadalmi aktivitásokra, a munkáltató által biztosított szálláshelyekre, sőt a munkába és onnan történő ingázásra is. Kiterjed a védelem az információs és kommunikációs technológia használatával megvalósítható sérelmekre is. Az egyezmény továbbá védelmet nyújt a harmadik személyek részéről érkező sérelmekre is a fenti munkakörülmények között.

Az ILO Konferencia által elfogadott új egyezmény annak tagállami ratifikálása után válhat a nemzeti jog és gyakorlat részévé. A Kormányok kötelessége, hogy az új egyezményt minél hamarabb bemutassák a ratifikálásra jogosult intézmények (általában a nemzeti parlamentnek) annak elfogadását javasolva. A végső döntést azonban a nemzeti parlament, mint szuverén jogalkotó hozza meg.

Az Applikációs Bizottság munkája

Az ILO ezévi konferenciáján is összeült a tagállamok által ratifikált egyezmények gyakorlati végrehajtását vizsgáló tripartit bizottság (ún. Applikációs Bizottság), amely az ún. az Egyezmények és Ajánlások alkalmazását vizsgáló – független szaktekintélyekből álló – Szakértői Bizottság éves jelentése alapján a Bizottság munkáltatói és munkavállalói küldettei által minden évben közösen kiválasztott 24 esetleg 25 ügyet vizsgálja és tárgyalja meg. Az Applikációs Bizottság a tárgyalást követően ajánlásokat, illetve elvárásokat fogalmaz meg és fogad el, amelyeket az érintett kormányoknak meg kell valósítania és arról számot is kell adnia az ILO felé. A döntések célja, hogy az esetben érintett tagállam joga és gyakorlata teljes összhangba kerüljön a ratifikált ILO egyezménnyel, amelynek nem teljesülését a munkavállalók vagy a munkáltatók sérelmeztek.

Az esetek kiválasztásában a sérelem súlyosságán túl figyelemmel kell lenni a regionális egyensúlyra is, valamint arra, hogy a kiválasztott ügyek között legyenek ún. fundamentális, elsőbbségi és technikai egyezmények is.

A bizottság által megvizsgált 24 ügyben ebben az évben is túlnyomó többségben voltak az ún. fundamentális jogok megsértésével (különösen a szervezkedési szabadság megsértésével) összefüggő esetek. A sztrájk jogának megsértésével kapcsolatos ügyekben ebben az évben sem születhetett bizottsági döntés, mivel a munkáltatók még mindig vitatják, hogy a sztrájkjogot a szervezkedési szabadságra vonatkozó egyezmény (87. sz.) tartalmazza-e, s a Szakértői Bizottság hatáskörének túllépését látják abban, hogy az beleérti az egyezménybe ezt a jogot is. Az Applikációs Bizottság munkavállalói szóvivője záróbeszédében hangsúlyozta, hogy a munkáltatók ezzel az álláspontjukkal alapvetően az ILO egyik legnagyobb erejét és eredményét, az évtizedeken keresztül elfogadott és jól működő felülvizsgálati mechanizmusát támadják, kérdőjelezik meg, amely elfogadhatatlan.

Az Applikációs Bizottság a 24 kiemelt eseten kívül megvizsgálta még a Szociális Védelem Alsó Szintjéről 2012-ben elfogadott Ajánlásban foglaltak gyakorlati megvalósulását is az egyes tagállamokban. A vita új eleme volt, hogy először vizsgált a bizottság jogilag nem kötelező, a tagállamok által nem ratifikálható ajánlást. A felszólalók hangsúlyozták a munkahelyi egészség és biztonság garantálásának alapvető fontosságát, sőt alapvető jogként való kezelésének szükségességét, továbbá az Ajánlásnak – jogi kötelez erő nélkül is- a gyakorlatban figyelembeveendő voltát.

A beszámolót készítette: dr. Czuglerné dr. Ivány Judit