Tüntettek az egészségügyi szakdolgozók

Budapest, 2021. július 31., szombat (MTI) – Az egészségügyi szakdolgozók közalkalmazotti jogviszonyának visszaállításáért demonstráltak szombaton a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) szervezésében Budapesten, a Hősök terén.

Balogh Zoltán, a kamara elnöke beszédében azt mondta, a kormány “arcul csapta” őket a márciusban életbe lépő új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénnyel. A kamara “az első perctől kezdve” azt képviseli, hogy rájuk ne vonatkozzon ez a szabályozás – emelte ki.
Kitért arra, hogy a törvény előkészítése során a szakdolgozók álláspontját, javaslatait nem fogadták el, nem volt érdemi egyeztetés a joganyagról, amelyben – álláspontja szerint -“súlyos ellentmondásokat és méltánytalanságokat észleltek”.

Balogh Zoltán kiemelte: a koronavírus-járvány alatt életbe léptetett szabályozás miatt mintegy négyezer egészségügyi dolgozó, köztük háromezer szakdolgozó nem írta alá új szerződését, amit az egészségügy szempontjából “hatalmas veszteségként” értékelt.
Azt hangoztatta: együttes jelenlétükkel szeretnék kifejezni egyet nem értésüket a meghozott intézkedésekkel szemben.
A kamara által a törvényhez benyújtott javaslatok nem találtak értő fülekre, nem születtek meg a szükséges rendelet- és törvénymódosítások – jelentette ki. Eszközeik elfogytak, a kialakult helyzet növelte a szakdolgozók létbizonytalanságát, a túlterhelt, elfáradt szakdolgozók elégedetlensége jogosan nőtt – hangsúlyozta.

A rendezvény végén Balogh Zoltán felolvasta azt a kiáltványt, amelyet a szervezet a döntéshozókhoz is el akar juttatni. A dokumentum a többi között a közalkalmazotti jogviszony visszaállítását, 30 százalékos béremelést és új egészségügyi szakdolgozói bértábla bevezetését javasolja.
A nagygyűlésen mások mellett felszólalt Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke is, aki azt hangoztatta, hogy a szakdolgozók nélkül nem lehet gyógyítani, egyúttal törekvéseik támogatásáról biztosította őket.
“A koronavírus-járvány igazolta, hogy hiába van technika, ha nincs megfelelő ápolás, akkor a halálozási adataink olyanok, amilyenek” – fogalmazott, az “általános értékváltás” szükségességét is hangsúlyozva.

Úgy vélte: fejlett, korszerű egészségügyre van szükség, ami nem megy tisztességesen megfizetett, kipihent ápolók nélkül.
A nagygyűlésen felolvasták a rendezvényre meghívott Pintér Sándor belügyminiszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszterének levelét.
Pintér Sándor válaszában a többi között azt írta, részvételét nem tartja indokoltnak, tekintettel a Belügyminisztérium hatáskörére. Arról biztosította a szakdolgozói kamarát, hogy felelősségvállalásuk és áldozatkészségük ismert a kormány előtt. Kásler Miklós válaszában – egyebek mellett a szakdolgozók járvány alatti munkáját méltatva – tudatta, hogy továbbra is számít a kamara véleményére. A résztvevők kiabálással, fütyüléssel, pfujolással reagáltak a levelekre, és skandálással Kásler Miklós lemondását követelték.

Az eseményhez több egészségügyi szakmai és civil szervezet, valamint szakszervezet is csatlakozott, köztük a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ), az öt magyar szakszervezeti konföderáció (a Liga Szakszervezetek, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Munkástanácsok Országos Szövetsége), valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete.
A rendezvényen több ellenzéki politikus is részt vett.

Forrás: MTI

KÉP: FARKAS NORBERT / 24.HU




Felhívás demonstrációra

A Munkástanácsok Országos Szövetsége várja tagjait a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) július 31-én Budapesten a  Hősök terén 10 órakor megrendezésre kerülő demonstrációjára.

Bővebb információ a demonstrációról ITT olvasható!

A július 31-ei demonstráció résztvevői az elmúlt negyedévben, különösen a Covid-19 járvány vészterhes napjaiban, megtapasztalták az új szolgálati jogviszonyból is adódó nehézségeket és mindennapi igazságtalanságokat.

Ezért a legkevesebb, hogy a MESZK most azt követeli: érdemi tárgyalások kezdődjenek az egészségügyi szakdolgozók helyzetének rendezéséről!

A szakszervezetek egyetértenek abban, hogy az egészségügy Magyarország kiemelten fontos közszolgáltatása, az itt dolgozók teljes körének méltó anyagi és erkölcsi megbecsülése mindannyiunk érdeke. Helyük e pillanatban a MESZK mellett van!

 

Palkovics Imre




A szakszervezetek az egészségügyi dolgozók mellett állnak

2021. július 28-án a LIGA Szakszervezetek, a SZEF, az ÉSZT, a MASZSZ és a Munkástanácsok közös nyilatkozatot adtak ki a 2021. július 31-ei egészségügyi demonstrációval kapcsolatban.

Az öt magyar szakszervezeti konföderáció egységesen támogatásáról és szolidaritásáról biztosítja a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) 2021. július 31-ei, a budapesti Hősök terén megrendezésre kerülő demonstrációját!

Az öt országos szakszervezeti szövetség az új egészségügyi jogviszonyt előzetes társadalmi egyeztetés nélkül bevezető döntés ellen korábban határozottan tiltakozott, a vonatkozó törvény elfogadását követően pedig beadvánnyal fordult a Nemzetközti Munkaügyi Szervezethez (ILO), annak érdekében, hogy az álláspontjuk szerint nemzetközi kötelezettségvállalást sértő új jogszabály módosításra kerüljön.

A július 31-ei demonstráció résztvevői az elmúlt negyedévben, különösen a Covid-19 járvány vészterhes napjaiban, megtapasztalták az új szolgálati jogviszonyból is adódó nehézségeket és mindennapi igazságtalanságokat.

Ezért a legkevesebb, hogy a MESZK most azt követeli: érdemi tárgyalások kezdődjenek az egészségügyi szakdolgozók helyzetének rendezéséről!

A jelen nyilatkozatot aláíró konföderáció-vezetők egyetértenek abban, hogy az egészségügy Magyarország kiemelten fontos közszolgáltatása, az itt dolgozók teljes körének méltó anyagi és erkölcsi megbecsülése mindannyiunk érdeke. A szakszervezetek helye e pillanatban a MESZK támogatása mellett van!

Budapest, 2021. július 28.

Mészáros Melinda, elnök, Liga Szakszervezetek

Csóti Csaba, elnök, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

Kordás László, elnök, Magyar Szakszervezeti Szövetség

Kuti László, elnök, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége

Címlapkép: Getty Images




Palkovics Imre a bérek alakulásáról, az egészségügyben dolgozók kötelező oltásáról

Palkovics Imre a Jó reggelt Magyarországban:

A riport itt hallgatható meg 08:35:00-tól!

Kép: kormany.hu




Kormányrendelet a külföldi munkaerő magyarországi foglalkoztatásának megkönnyítéséről

A Kormány 407/2021. (VII. 8.)   rendelete  a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának megkönnyítéséről és kiterjesztéséről a  veszélyhelyzet ideje alatt, a külgazdasági és külügyminiszterre ruházta át  a  harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért viselt felelősséget. 

Munkaerő import és érdekvédelem

 




Közel a segítség

A JOGpontok szakértői ingyenes tanácsadással segítenek eligazodni a munka világának jogi útvesztőiben.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének jóvoltából az eddigi tapasztalatokról és a JOGpontok által kínált lehetőségekről Dr. Peti Éva, ügyvéd számolt be.




Új home office szabályok

Ismét foglalkozott a jogalkotó az otthoni munka intézményével: a júliusban kihirdetett szabályok már konkrétabban szólnak a távmunka-home office mikéntjéről, a rezsiátalányról, munkavédelemről.

A Kormány a nemrég megjelent rendeletével 2021. július 3-i hatállyal módosította a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI. 11.) Kormányrendeletet (röviden: „Kormányrendelet”). 

Távmunka-e a home office?

Igen – legalábbis átmenetileg. A munkajogászok közötti, hosszas értelmezési vita végére a Kormányrendelet ha csak ideiglenesen is, de pontot tett. A jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (röviden: „Mt.”) távmunkára vonatkozó szakaszai helyett a Kormányrendelet idevágó szabályait kell alkalmazni. Ezek alapján távmunkának jelenleg nemcsak a kizárólag munkahelyen kívüli munkavégzést kell tekinteni (ez lenne az Mt. eredeti definíciója), hanem azt a foglalkoztatási formát is, ahol a dolgozó a munkáját csak a munkaidő egy részében végzi a munkahelyen kívül.

A Kormányrendelet a veszélyhelyzet idejére még a távmunkában végezhető munkakörök csoportját is kibővíti. Míg az Mt. szerint a távmunkavégzés kizárólag számítástechnikai eszközzel végezhető munkára vonatkozhat, amelynek eredményét elektronikusan továbbítják (klasszikusan ilyen például az adatrögzítői munkakör), addig a Kormányrendelet ilyen megkötést nem tartalmaz. Sőt, kifejezetten nevesítve, ideiglenesen bevezeti a „nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka” fogalmát, amelyre nézve, mint látni fogjuk, speciális munkavédelmi szabályokat is alkot.

A home office Magyarországon elterjedt gyakorlata, vagyis a munkahelyi és az otthoni munkavégzést különböző mértékben ötvöző hibrid megoldások (pl. a járványhelyzet miatt átmenetileg teljesen/részlegesen bevezetett home office) az Mt. szigorú követelményeinek nem, a Kormányrendelet fenti, módosított feltételeinek viszont többnyire már megfelelnek. A Kormányrendelet feltételeit teljesítő home office pedig a veszélyhelyzet végéig ideiglenesen távmunkának tekintendő.

A távmunkavégzésről változatlanul írásban, a munkaszerződésben kell a feleknek megállapodniuk, a tartós home office tehát továbbra is konszenzust igényel mindkettejük részéről. Ennek hiányában a munkáltatónak „átmeneti, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás” jogcímén továbbra is csak korlátozott mértékben, naptári évenként 44 beosztás szerinti munkanapra nézve van lehetősége home office egyoldalú elrendelésére. Újdonság viszont, hogy a Kormányrendelet – eltérést megengedő módon – kijelöli a távmunkavégzés főbb kereteit is. Ezek alapján a munkavállaló távmunka esetén főszabályként legfeljebb a munkanapok egyharmadában dolgozik a munkahelyén, a többi munkanapon távolról végzi a munkáját.

Távmunkában a munkáltató utasítási joga csak az elvégzendő feladatok kijelölésére terjed ki. A kiosztott feladatok teljesítését távolról, online eszközökkel, vagy a távmunkavégzés helyszínén személyesen megjelenve ellenőrizheti. A munkavégzés módjának rendszeres, részletekbe menő ellenőrzése, vagyis a mikromenedzsment lehetősége tehát gyakorlatilag kizárt.

Fontos változás, hogy míg az Mt. szabályai szerint távmunka esetén a kötetlen munkarend lenne az alapértelmezett, addig a Kormányrendelet fordított logikával működik. Ha a felek másképp nem állapodtak meg, akkor a munkavállaló az otthoni és a munkahelyi munkanapokon is változatlanul az eredeti, „munkahelyi” munkaidő-beosztása szerint köteles dolgozni.

Mi a helyzet a munkavédelem terén?

A jogszabály távmunka esetén a veszélyhelyzet idejére – a fentiekhez hasonlóan – a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. (röviden: „Mvt.”) munkavédelmi előírásai helyett is a Kormányrendelet ideiglenes szabályait rendeli alkalmazni.

A Kormányrendelet szerint a távmunkavégzés a munkavállaló saját munkaeszközeivel is történhet. Ezzel kapcsolatban követelmény, hogy a munkáltató előzetes kockázatértékelés útján győződjön meg az eszköz biztonságos, egészséget nem veszélyeztető állapotáról – amely állapot fenntartása ezek után viszont már a dolgozó feladata és önálló felelőssége lesz.

Érdekes, kettős megoldást alkalmaz a jogszabály a távmunkavégzés helyével kapcsolatban. Ha számítástechnikai eszközzel végzett távmunkáról van szó, akkor a munkáltató elég, ha csak tájékoztatja a dolgozót az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeiről. A munkavállaló azonban ezen kritériumok figyelembevételével a munkavégzés konkrét helyszínét már saját maga választhatja meg. Így dolgozhat otthonról, de ehelyett választhat egy azonos munkabiztonsági szintet nyújtó kávézót, éttermet vagy akár nyaralót is. Ez a nagyfokú jogszabályi rugalmasság egyértelműen a munkavállalói oldalnak kedvez, ugyanakkor érdekes felelősségi kérdéseket vethet fel például egy munkahelyi baleset bekövetkezése esetén.

Más a helyzet a nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén. Ott ugyanis a feleknek előre, írásban ki kell jelölniük a munkavégzés pontos helyszínét, amely csak a munkáltató által egészségügyi és munkabiztonsági szempontból előzetesen megvizsgált és megfelelőnek minősített helyiség lehet. Sőt, a munkáltatónak újra meg újra meg kell győződnie arról, hogy a munkakörülmények továbbra is megfelelőek, és a munkavállalók ismerik és megtartják a rájuk vonatkozó munkavédelmi szabályokat. Ennek rendszerességére a jogszabály nem ad támpontot, az ellenőrzési időközöket a munkáltató belátására bízza.

Ezektől a munkavédelmi előírásoktól a felek a munkaszerződésben írásban, közös megállapodással eltérhetnek. Az eltérési lehetőség biztosítása a jogalkotó részéről azért meglepő, mert „békeidőben” kógens, kötelező erejű, közjogias jellegű előírásoktól engedi a feleket magánjogi megállapodásuk útján átmenetileg jogszerűen eltérni.

Adható-e „rezsiátalány” a home office-ban dolgozóknak?

Ha az otthoni munkavégzés a Kormányrendelet távmunka-kritériumainak megfelel, és a munkavállaló a home office miatt más költséget (pl. az internet, a fűtés vagy a világítás díját) tételesen nem számolja el a munkáltató felé, akkor részére az érvényes havi minimálbér 10%-ának megfelelő összeg, vagyis 2021. februárjától havi 16.740,- Ft fizethető költségtérítésként („rezsiátalány”).

Fontos kiemelni, hogy itt nem munkáltatói kötelezettségről, hanem csak lehetőségről van szó. Ha a munkáltató úgy dönt, hogy él ezzel a lehetőséggel, akkor a fenti összegnek arányosan csak akkora részét fizetheti ki adómentesen, amekkora arányban a munkavállaló az adott hónapban ténylegesen home office-ban dolgozott. A kifizetést ezen mértéket meghaladó részére az általános adó- és járulékszabályok vonatkoznak.

Időtálló megoldás átmeneti szabályok közepette

A Kormányrendelet csak a veszélyhelyzet idejére, átmeneti jelleggel nyújt megoldást az otthoni munkavégzésre nézve. A veszélyhelyzet megszűnésének pillanatában a fenti rendelkezések hatályukat vesztik, és azonnal megtörténik a visszatérés a törvények (Mt., Mvt. stb.) általános szabályaihoz.

A jelenség végleges, törvényi szintű rendezésére valószínűleg még várnunk kell. Felmerül a kérdés, hogy ilyen viszonyok közepette – ugyanakkor a home office töretlen és egyre növekvő népszerűségét is látva – mit tehet az a munkáltató, aki véglegesen, időtálló módon szeretné az otthoni munkavégzés kérdését rendezni.

A megoldást egy céges home office szabályzat megalkotása jelentheti. Ebben a megfelelő jogi, anyagi és technikai jellegű kérdések tisztázása útján az adott munkáltató igényeire szabva alakítható ki a home office időtálló céges gyakorlata. Egy megfelelően kidolgozott home office szabályzat hosszú távon biztosíthatja az otthoni munkavégzés mindkét fél számára egyértelmű, kiszámítható gyakorlatát, és hozzájárulhat a munkavállalók megtartásához is.

ado.hu




ILO: Átmeneti intézkedéseknél is fontos a szociális párbeszéd

A LIGA Szakszervezetek, a Munkástanácsok, valamint a MASZSZ együttesen nyújtottak be panaszt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez (ILO), melyben azt kifogásolták, hogy a koronavírus járvány okozta veszélyhelyzet időtartama alatt a kormányzat több rendeletével – érdemi egyeztetések hiányában – korlátozta a munkavállalói, illetve szakszervezeti jogokat. 

Az ILO a panaszt kivizsgálta. 2021. július 15-én nyilvánosságra hozott ajánlásának fontosabb elemeit az alábbiakban mutatjuk be:

A tavalyi évben a pandémia időszaka alatt az arra való kormányzati válaszként került elfogadásra a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III.18.) Korm.r., valamint ugyanezen kormányrendelet munkajogi szabályainak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő kiegészítéséről szóló 104/2020. Korm.r. A 47/2020. Korm.r. többek között (minimális korlátozásokkal) lehetővé tette, hogy a munkáltató és a munkavállaló a munka törvénykönyvének rendelkezéseitől egyező akarattal eltérjenek. A veszélyhelyzet okozta munkaerő-piaci felfordulás közepette azonban feltehetően kevés munkavállaló merte megkockáztatni a megállapodás aláírásának visszautasítását, illetve az aláírás tényleges mérlegelését. A 104/2020. Korm.r. pedig lehetővé tette, hogy a munkáltató egyoldalú intézkedésével – a legfeljebb hathavi munkaidő-kerettel szemben – 24 havi munkaidő-keretet alkalmazzon vagy a már meglévő munkaidő-keret hosszát egyoldalúan 24 havi időtartamra módosítsa. A munkáltató intézkedésének érvényességét az esetlegesen fennálló, ellentétes tartalmú kollektív megállapodás nem érintette. A szakszervezeti szövetségek úgy vélték, hogy a munkajogi változások nem kellően definiáltak (lsd.pl: korlátlan eltérési lehetőség az Mt. szabályaitól), illetve nem tartalmaznak a munkavállalói jogokat illetően garanciákat. A munkaidő-keret 24 hónapos időtartam pedig nem csupán a munkavállalók jogait érintette, hanem a szakszervezetekét is, hiszen hatályban lévő kollektív szerződésekkel szemben tette lehetővé a munkáltató egyoldalú döntése alapján az eltérést. A 24 hónapos időtartam egyebekben nem tekinthető sem ideiglenes, sem pedig arányos intézkedésnek, mely ráadásul nincsen összhangban a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvvel sem. Az irányelv ugyanis az un. referencia időszak hosszát 12 hónapban határozta meg. A panaszban foglaltak szerint ezen intézkedések több ILO Egyezmény rendelkezéseit (87., 98. Egyezmények) is sértik. Amennyiben a kormányzat érdemi egyeztetéseket folytatott volna, ezen körülmények kiküszöbölhetőek lettek volna.

A fenti panaszok ügyében a LIGA Szakszervezetek, a Munkástanácsok és a MASZSZ a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez fordult 2020-ban. Az ILO eljárásának megfelelően első körben a kormányzat részére küldte meg véleményezésre a beérkezett panaszt.  A magyar kormány az eljárás során azzal érvelt, hogy az érintett időszakban különleges jogrend volt érvényben, melyet a veszélyhelyzet fennállása indokolt. Ezen időszakban a kormányzat célja a tömeges elbocsátások megakadályozása, illetve a gazdaság működőképességének megőrzése voltak. Ezen célok érdekében hozta meg a sérelmezett intézkedéseket, melyek csupán a veszélyhelyzet időtartama alatt voltak hatályban.

Az ILO a fenti érveket megvizsgálva – összhangban az ILO 205. számú Ajánlásával – aggodalmát fejezte ki, hogy a panaszban szereplő intézkedéseket a szociális partnerekkel való párbeszéd nélkül hozták meg és felhívta a magyar kormány figyelmét a szociális párbeszéd fontosságára.  Elismerte, hogy a veszélyhelyzet a kormányzatokat kihívások elé állította, melyek a munkaerő-piacon intézkedéseket tettek szükségessé, valamint értékelte a sérelmezett intézkedések átmeneti jellegét is. Rámutatott azonban arra, hogy a veszélyhelyzeti intézkedések hatását időben limitálni szükséges! Kiemelte, hogy a szociális párbeszéd alapvető fontosságú, melynek mellőzése válsághelyzetben sem kívánatos, hiszen az érdemi párbeszéd éppen a válság hatásainak enyhítését segíti elő. Bizakodását fejezte ugyanakkor ki azt illetően, hogy a válsághelyzetet követő átmenet során a szociális párbeszéd nem fog csorbát szenvedni.

A Nemzeti ILO Tanács ülése kora őszre várható, ahol az ILO ajánlásának tükrében napirendre tűzzük ezen ügy megtárgyalását azon céllal, hogy garanciák biztosítsák a jövőben azt, hogy még veszélyhelyzet idején se lehessen a munkavállalói jogokat ilyen aránytalanul csorbítani, valamint teljes mértékben biztosítani kell a kollektív tárgyalásokhoz való jogot.

Az ILO döntése angol nyelven ITT érhető el.

Forrás: Liganet




Ádám Istvántól búcsúztak a postás szakszervezetek, a Közgyűlés Pfeifer Tamást választotta meg a POFÉSZ elnökének

Július 16-án, pénteken megtartotta a pandémia miatt elhalasztott tisztújító Közgyűlését a POFÉSZ és két tagszervezete a POFÜSZ és a POMÉSZ.

Ádám István 47 éves postai szolgálata, 21 éves POFÉSZ elnöki tisztsége után, nyugdíjba vonulására tekintettel nem jelöltette újra magát, a Debreceni Munkástanács elnökeként és felügyelő bizottsági tagként továbbra is segíti munkánkat.

Ádám István 47 postai szolgálatát és 21 éves POFÉSz elnöki tevékenysége után mondott le elnöki tevékenységéről. Az ünnepi búcsúztatón a  tagság képviselői megköszönték harcos és lelkiismeretes munkáját.

A Közgyűlés Pfeifer Tamást választotta meg a POFÉSZ elnökének, a POFÜSZ Magyar-Kemény Ilonát, a POMÉSZ Pfeifer Tamást megtartotta elnöki funkciójában.

Bízunk benne, hogy a Postás Ágazat a jövőben is aktív, konstruktív tagszervezete lesz a Munkástanácsok csapatának, együttműködésünk sikeres lesz!

 




A minimálbér növelésének köszönhetően a teljes bérskála emelkedése is várható

 

A minimálbér emelése további béremelkedést eredményezhet – folytatta –, hiszen a munkáltatók csak így tarthatják meg a versenyképes munkaerőt. „Tehát arra lehet számítani, hogy a teljes magyar bérskála ennek köszönhetően meg fog emelkedni” – tette hozzá.

Hangsúlyozta: eddig sem volt semmilyen káros hatása a minimálbér emelésének, mert a magyar gazdaság „fundamentumai” erősek, és most sem számít például elbocsátásokat vagy a munkanélküliség növekedésére. Az emelést egy lépcsőben végre lehetne hajtani, de ha a politika úgy dönt, két lépcsőben is bevezethető – fűzte hozzá.

A címlapfotó illusztráció.

Forrás: hirado.hu

Kép: origo.hu