A tavaly novemberben a kormány és a szociális partnerek által aláírt hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően idén szinte robbanásszerűen emelkedtek a fizetések, de Magyarország még így is csak megközelítette közvetlen versenytársait, a visegrádi országokat (V4) – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke hétfőn az M1 aktuális csatornán.
A Tesco-Global Áruházak Zrt., a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) közös közleményben tudatta tegnap, hogy megállapodás született a hónapok óta tartó kollektív bérvitában. Az egyezség a munkavállalók érdekeit és a hosszú távú, fenntartható fejlődést egyaránt szem előtt tartja, és tartalmazza a bérnövekedéssel, valamint a munkaerővel és a toborzással kapcsolatos feladatokat – közölték.
Palkovics Imre kiemelte: a kormány nem utasította el a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok által jegyzett javaslatot, amely szerint el kellene törölni az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot, amely azonnali nettó fizetésemeléssel járna az összes munkavállalónál. Korábban ebből az adónemből finanszírozták az álláskereséshez és hasonló jogcímekhez kapcsolódó költségeket, ám mára a munkanélküliség eltűnőben van hazánkban. Emellett a szakszervezetek javasolták a személyi jövedelemadó (szja) további csökkentését is.
Magyarországon a tavalyi bérmegállapodásnak, valamint a piaci alapú bérfejlesztéseknek köszönhetően rendkívüli mértékű béremelkedés következett be az év eddigi részében. A versenyszféra magas munkaerő-kereslete és a szűkülő szabad munkaerő-kapacitások a bérek dinamikus növekedését okozzák, amihez az év eleji jelentős minimálbér- és garantált bérminimum–emelések is érdemben hozzájárulnak. A kedvező folyamatok ellenére Magyarországon a bérek nem csak a nyugat-európai bérszínvonalhoz képest alacsonyak, de a jelentős év eleji emelés ellenére a visegrádi országok közül is egyelőre csak Romániát előzzük meg minimálbér tekintetében. A többi régiós országban is jelentős minimálbéremeléseket jelentettek be az idei évben, így lemaradásunkat nem tudtuk kellő mértékben csökkenteni.
Munkástanácsok olyan lépéseket kezdeményeznek, amelyekkel azonnali nettó bérnövekedés érhető el. Ez azért is fontos, mert habár jelentősen emelkedtek a fizetések, bizonyos területeken nem változtak a bérek, így több munkavállaló ebből kimaradt.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke lapunk kérdésére kiemelte: a szakszervezetek egyértelműen támogatják az újabb munkaszüneti nap bevezetését. Ezért a Munkástanácsok és a Liga Szakszervezetek közös aláírásgyűjtést szerveznek. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szintén bejelentette: aktivistáik az ország nagyobb településein szintén megkezdik az aláírásgyűjtést.
A 2017-től érvényes minimálbér és bérminimum-emelés, valamint a járulékcsökkentések folyó évi gazdasági hatásait a rendelkezésre álló adatok alapján január-augusztusi időszakra lehet vizsgálni.
Csorbíthatja a tagállamok munkavállalással, valamint szociális kérdésekkel kapcsolatos hatáskörét az európai szociális pillér elnevezésű kezdeményezés, valamint a kiküldetési irányelv tervezett módosítása. Ezek célja ugyanis, hogy eltántorítsák a kelet-európai dolgozókat a nyugati munkavállalástól annak érdekében, hogy a helyi munkanélkülieket, valamint a bevándorlókat integrálhassák. Az irányelvek módosításával kapcsolatos döntéshozatal is felgyorsulhat, ráadásul a magországok szavazata elegendő ezek elfogadásához.
A munka világáért, hogy mindenki számára biztosított legyen a tisztelet és jogvédelem, és hogy [...]
A válságig egész tempósan közelítettek a magyar és régiós átlagbérek a német átlagbérekhez, de aztán lelassult ez a folyamat. Pedig a nagy autógyárakban és a feldolgozóiparban még most is nagy tartalékok vannak, amiből lehetne hová emelni a béreket. Az viszont önmagában fából vaskarika, hogy legyenek európai béreink, ehhez haveri kapitalizmus helyett normális oktatásra lenne szükség, legalábbis friss tanulmánya kapcsán erről is beszélt az Indexnek Galgóczi Béla, az Európai Szakszervezeti Szövetség vezető kutatója.