Legfrissebb hírek

Róna Péter emlékeztet: (nyugaton) 1975 és 2010 között a termelékenység megduplázódott, de a reálbérek meg sem moccantak. Mára a munka részesedése 66 százalékra süllyedt, és ha a számhoz hozzáadjuk a négyszeresére nőtt munkanélküliséget, akkor a közép- és alsó középosztály fizetőképes vásárlóerejének katasztrofális összeroppanását látjuk. Az eltolódás a felső egy százalék javára és az alsó 60 százalék kárára a társadalom többségét a kereslet bővüléséhez szükséges jövedelem nélkül hagyta. Hiába tehát a hitelezés, ha nincs fizetőképes kereslet. A reálbérek elmaradt növekedését és a gazdagok és szegények között egyre tágabbra nyíló ollót Amerika és Európa gazdaságpolitikája az elmúlt harminc évben egyrészt az állam, másrészt a háztartások eladósodásával igyekezett pótolni.

A Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének (VPDSZ) vasárnap közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a NAV dolgozók ragaszkodnak az életpálya-modellhez, majd a Munkástanácsok is kiállt a NAV-osok mellett. A Nemzetgazdasági Minisztérium, az MTI kérdésére a reagált a médiában is nagy port kavaró ügyre. Azt követően, hogy a tárca közleménye megjelent, Holecz Gábor, a Vám- és Pénzügyi dolgozók elnöke telefonon egyeztetett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel, aki kijelentette: a közeljövőben tárgyalóasztalhoz ül a szakszervezettel.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége a társadalmi egyeztetésért felelős Nemzetgazdasági Miniszterhez fordult, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) munkavállalóinak életpálya-modellből való kimaradása ügyében. A vonatkozó Kormányhatározat ugyanis egyértelműen rendelkezik arról, hogy a NAV dolgozóira is meg kell alkotni az életpálya-modellt 2015. február 25-ig.

Felháborodásunknak adunk hangot a kibontakozó vitában, amelyben egyesek arra hivatkoznak, hogy a minimálbér emelés miatt nem lehet a kenyér árát csökkenteni. Az Élelmiszer Feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) ügyvezetőjét kevéssé zavarják a tények, amikor első helyen a minimálbérek növekedését említi.

Az alábbiakban összegyűjtöttük az utóbbi napokban a vasárnapi pihenőnap témájában megjelent különböző hangvételű megjelenéseket. Ezek az árnyaltabb megállapítások közelebb állnak a Munkástanácsok álláspontjához, és sokban összecsengenek az általunk képviselt nézetekkel, amiket már korábban közzétettünk honlapunkon.

„Az Európa Tanács tagállamai közül 41 ország munkajogi szabályozását tekintette át az Európa Tanács intézményi családjába tartozó Szociális Jogok Európai Bizottsága. A bizottság az úgynevezett Európai Szociális Kartával vetette össze a tagállamok munkajogát; 14 részterület szabályozását vizsgálta. Magyarországot illetően hat esetben azt állapította meg, hogy a magyar szabályozás összhangban van a kartával, 4 esetben látja úgy, hogy a magyar munka törvénykönyve sérti az egyezmény előírásait, 4 további kérdésben pedig úgy ítélte meg, hogy több információra van szüksége, a kormány nem tett eleget megfelelően jelentéstételi kötelezettségének, ezért ezekről akkor mond majd véleményt, ha megkapja a kért adatokat.”

Egy magyar pláza üzemeltetésében érdekelt nagyvállalkozó érdekképviselete és a Liga Szakszervezetek aláírásgyűjtésbe kezd a vasárnapi nyitva tartás és munkavégzés érdekében. A Munkástanácsok évek óta támogatja a vasárnapi munkavégzés, így az üzletek vasárnapi nyitva tartásának korlátozását is.

Mint az már korábbi cikkeinkből is kiderült, egy júius 25-i kormányintézkedésére hivatkozva, az állami tulajdonban lévő munkáltatók egy része -nemcsak a Munka törvénykönyve alapján vezető állásúnak minősülő- hanem minden munkavállaló számára beszüntették a prémiumok és egyéb mozgóbérek kifizetését, valamint a szokásos prémiumfeladatok kitűzését is, de van, ahol még túlórát sem rendeltek el.

„Szociális párbeszéd: „Szociális helyzet súlyosbodása által okozott problémák a foglalkoztatásban” Nemzetközi szeminárium Gdanskban