Minimálbér

Egyáltalán nem zárható ki, hogy újra kell tárgyalni ősszel a tavaly év végén megszületett hároméves bérmegállapodást. A vártnál gyengébb GDP-adatok és a magasabb infláció miatt életbe léphet a megállapodás záradéka, amely megnyitja az utat az újratárgyalás előtt.

A minimálbér több társadalombiztosítási juttatás (CSED, GYED, táppénz stb.) és foglalkoztatáspolitikai pénzbeli ellátás (pl. álláskeresési járadék) összegére is hatást gyakorol.

A munkaszerződés módosítását írásba kell foglalni, ha az alapbér összegszerűen meghatározva szerepel benne. Amennyiben ez elmaradna, az nem jár együtt azzal a következménnyel, hogy a munkáltatónak az emelést megelőző összegeket kell fizetnie és a munkavállaló elesne attól, ami neki jogosan jár

A régiós versenyben nem nagyon tudunk majd az utolsó előtti helyről elmozdulni a bérmegállapodás után sem - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke

Megszületett a három évre szóló megállapodás a minimálbérről és a garantált bérminimumról, amelyet ünnepélyes keretek között, november 25-én írtak alá a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tagjai, valamint Orbán Viktor miniszterelnök.

November 18-án ül újra egymáshoz a munkavállalói és a munkáltatói oldal Magyarországon, hogy tárgyaljanak a jövő januárjától hatályba lépő minimálbérről és garantál bérminimumról

Egy friss felmérés szerint, a magyar munkavállalók 77 százaléka támogatná, ha ágazatonként és munkakörönként is meg lehetne határozni bérminimumot, ami magasabb, mint a minimálbér összege.

Minden eddiginél hamarabb, már július közepén elkezdődött a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum összegéről szóló tárgyalás a szakszervezetek, a munkáltatói érdekképviseletek és a kormány között.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége véleménye szerint minimálbér-emelési mechanizmusok kezdeti funkciói Közép- és Kelet-Európában az alábbiakban foglalhatóak össze