“A munkásszolidaritás ma is kötelességünk: 56 választ ad arra, hogy miért élünk úgy, ahogy élünk. Minden nap mélyre kell ásni az időben, hogy a múlt a Magyar Munkásoknak megmutassa a jövőt.” – Rácz Sándor, a Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke
A munkaadók keveslik a cserébe ajánlott kompenzációt, de lehet, hogy megint az önkormányzatok isszák meg az egész levét.
Az Európai Unió reformja érdekében az uniós polgárok szabadságjogait fenyegető veszélyekről, a családok és nemzetek szuverenitásáról és a nyílt társadalom ideológiájának keresztényellenes megnyilvánulásairól tanácskozik az Európai Civil Együttműködési Tanács (EuCET) pénteken Budapesten.
A feldolgozóipar területén jellemzően munkaidőkeretben foglalkoztatják a munkavállalókat, amely során előfordult, hogy a járványhelyzet miatt egyes munkáltatók a munkaidőkeret adott időszakában kevesebb munkaórára osztották be a munkavállalókat, így a munkaidőkeretek lezárásai után ún. „mínusz órák” keletkeztek.
Ma már 4,7 millió ember dolgozik az országban, ami egymillióval több a 2010-es szinthez viszonyítva.
Egyelőre nem történt érdemi előrelépés a garantált bérminimum jövő évi emelésével kapcsolatban a versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mai ülésén, a minimálbér ugyanakkor várhatóan egy lépcsőben nő 2022-ben bruttó kétszázezer forintra.
Az Európai Szociális Karta 4. cikke az alábbiakat fogalmazza meg: „A méltányos díjazáshoz való jog tényleges gyakorlásának biztosítása érdekében a Felek vállalják, hogy:
Jelentős mértékű béremelést kapnak 2022 január elsejétől az ápolónők, a bölcsődei, a szociális és a kulturális dolgozók – jelentette be Orbán Viktor a Kossuth rádióban.
"Néha azért jusson eszedbe, az évek múlásával Te is visszaadogatod a díszeidet. Ám ha közben lélekben gyarapodsz, nem érhet veszteség, mert e csinosságok vonzatai – szeretet... – megmaradnak, felkavarhatatlanná mélyülnek, más értelmet nyernek és kiderül, sosem a külsőnek, hanem a teljes lényednek szóltak."
