A munkaerőimport új szabályozása
A munkaerőimport új szabályozása címmel szervezett online szakmai konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya 2024. június 6-án, csütörtökön.
A munkaerőimport új szabályozása címmel szervezett online szakmai konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya 2024. június 6-án, csütörtökön.
Május 17-én Balatonföldváron tartotta meg választmányi ülését a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Az esemény programja az elnökségi beszámolók ismertetése és megvitatása, valamint új tagok választása volt a felügyelőbizottságba. Az ülésen számos fontos téma került napirendre, amelyek meghatározzák a szervezet jövőbeni irányvonalát és tevékenységét.
A XIX. század közepén, a nagy ipari forradalom hatására, óriási tömeg zsúfolódott össze az ipari központokban és városokban. Az emberek a megélhetés reményében, kényszerűségből költöztek ezekre a településekre, gyárakba és üzemekbe.
Az Economx információi szerint Magyarországon már százmillió forintos kártérítési perekre is van példa a munkahelyen történt balesetek miatt, és egy csonttörés esetén is tízmilliós kártérítés járhat, így a hazai munkáltatóknak érdemes körültekintőnek lenniük.
A Friedrich Ebert Alapítvány és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Munkajogi Tanszéke közös kutatása ezt a kérdést vizsgálja a munkajogi szabályozás oldaláról.
Azonnal értesülnek az Ügyfélkapuval rendelkezők, ha biztosítási jogviszonyukkal kapcsolatban bármilyen változás történik, mivel egy új szolgáltatásnak köszönhetően a bejelentésköteles változásokról automatikus üzenetet kap az érintett.
Május 3-án a Benczúr Hotelben tartott rendezvényt a Munkástanácsok Országos Szövetsége a „jogszerű sztrájk feltételei” címmel, ötven meghívott érdeklődő részvételével.
Nagy árat fizethet az a munkavállaló, aki indokolatlanul van táppénzen: ha gyanút fog a munkáltató, könnyen ki tudja deríteni, valóban keresőképtelen-e az alkalmazott. A táppénzcsalás büntetendő, ráadásul értelme sincs, mivel a tévhitekkel szemben a táppénz nem védi meg a munkavállalót a kirúgástól.
A műsor első felében dr. Szabó Imre Szilárd ügyvezető alelnökkel beszélgettek a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos tapasztalatokról, aki elmondta, hogy „a munkaerő-kölcsönzés egyedi jellemvonása, hogy – szemben a hagyományos munkaviszonnyal – kettő helyett három partner áll egymással kapcsolatban.
Februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – összegezte a Központi Statisztikai Hivatal.