”1.)…….világosan látjuk, s ebben mindenki egyetért, hogy a legszegényebb sorsú embereken sürgősen és alkalmas módon segíteni kell, mert az emberiség nagy része méltánytalanul szomorú és nyomorult viszonyok között tengődik.” (XIII. Leó pápa, Rérum Novárum, 1891. május 15.)
„A munka digitalizációja és robotizációja - A szakszervezetek új kihívásai” címmel rendezett szemináriumot Budapesten az EZA és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), 2017. május 4-5-ig. A szemináriumon 11 országból (Bulgária, Magyarország, Spanyolország, Ausztria, Litvánia, Szlovákia, Ciprus, Macedónia, Hollandia, Szerbia, Albánia) 38 résztvevő a munka világának változásait vitatta meg a digitális munkaerőpiacon és a digitális munkahelyeken.
A jelenlegi folyamatok szerint a főbb sarokszámok (GDP:4,3%, infláció: 3,0%, államháztartási hiány 2,4%, államadósság: 69,5%) esetében alapvetően egy reális, tartható tervezetről van szó. Ez jó hír, mert ezt bizalommal szokták jutalmazni a befektetők. Fontos szempont a külföldi működő tőke hazánkba való áramlása miatt. A gazdasági bővülés (4,3%) elég markánsnak ígérkezik, amit az Uniós források fokozott lehívása mellett főként a lakossági fogyasztás további jelentős élénkülése okozhat. Ez egyértelműen látszik az adóbevételi sorokon, a fogyasztási típusú adók (pl. ÁFA) további jelentős növekedése várható. Ebből akár arra is lehet következtetni, hogy a költségvetés sem jár rosszul a jelentős bérfejlesztésekkel, hiszen immár meggyőzően tetten érhető a lakosság fogyasztási hajlandóságának tartós és érdemi növekedése.
Kétszáz éve hangzott el először a háromszor nyolc órás követelés: nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció és nyolc óra pihenés. Egy brit gyártulajdonoshoz, Robert Owenhez kötődik a munkásság ikonikus jelmondata. Ő volt az a vállalkozó, közgazdász, politikus, aki megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között akár napi 16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek kezdeményezésére, a Magyar Szakszervezeti Szövetség támogatásával [...]
Mint ismert, az elmúlt héten nagy vihart kavart MT-módosítás folyamatában a Munkástanácsok Országos Szövetségének a Liga Szakszervezetekkel közösen történt fellépése következtében a Kormány úgy döntött, hogy a május 3-án összeülő VKF ülés napirendjére tűzi az inkriminált törvény módosításának kérdését.
Szakszervezeti kérésre május 3-án a kormány mégis érdekegyeztetést tart a Munka Törvénykönyve módosításáról! Hatalmas felháborodást okozott szakszervezeti körökben, hogy egyeztetés nélkül, a parlamentben lezajlott a munkaidő-elszámolással kapcsolatos módosítás általános vitája. Ezek után Lázár János a szokásos heti tájékoztatóján kiállt a szakszervezetek mellett. A kancelláriaminiszter kiemelte: vannak fenntartásai a módosítással kapcsolatban és osztja a szakszervezetek egyes aggályait.
Közfelháborodást okozott a munkavállalók és az Őket képviselő szakszervezetek körében, hogy a parlament befogadta önálló képviselői indítvány formájában a Munka Törvénykönyv módosítására irányuló javaslatot.
Elsősorban a termelői szektorban rendelné be több cég nagyszombatra a munkavállalóikat a nagypénteki munkaszüneti nap ellensúlyozására – értesült a Magyar Idők. A lépést a munka törvénykönyve ugyan nem tiltja, a lapunk által megkérdezett munkaadói és munkavállalói szervezetek azonban egyértelműen elítélik a lépést. Az érdekképviseleteknek egyelőre nincs tudomásuk arról, hogy tömeges lenne a jelenség, azonban a húsvétot megelőző hetekben még dönthetnek a szombati munka mellett a foglalkoztatók.
Az Országgyűlés kedden a Fidesz-KDNP képviselőinek javaslatára munkaszüneti nappá nyilvánította nagypénteket, így idén április 14-től négynapos munkaszüneti ünneppé válik a húsvét. A parlament 163 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere és Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezető erről szóló egyéni képviselői indítványát. Két független képviselő, Fodor Gábor (Liberálisok) és Szabó Szabolcs (Együtt) tartózkodott.