Több lényeges pontban is enyhül a Kósa Lajos fideszes képviselő Munka Törvénykönyvét módosítani hivatott törvényjavaslata. Kósa évi 250-ről 400-ra emelte volna a munkáltató által elrendelhető túlórák számát, és a teljesített túlórákat csak háromévente kellett volna elszámolni és így kifizetni.
A mai napon a versenyszféra három országos szakszervezeti konföderációja (Liga Szakszervezetek, Magyar Szakszervezeti Szövetség, Munkástanácsok Országos Szövetsége) egyeztetett a napvilágra került, T/3628 számon jegyzett, Munkaidő-szervezéssel és a munkaerőkölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslat (továbbiakban: Javaslat) egyik benyújtójával, Kósa Lajossal és a Pénzügyminisztérium képviselőivel.
Kedves Kollégák! A Munka törvénykönyve kapcsán kirobbant vitában egyes sajtótermékekben megjelent a szakszervezetek megítélését rontó, rosszindulatú megjegyzés terjed azzal összefüggésben, hogy a szakszervezetek – kifejezetten a három versenyszférás szakszervezet került megemlítésre – 100 milliós költségvetési támogatásban részesülnek a kormány jóvoltából, és ezért hiteltelen a megszólalásuk a Munka törvénykönyve módosításával kapcsolatban.
A Magyarországon beruházó észak-rajna-vesztfáliai cégek egyértelműen kedvezően fogadták a magyar kormány azon törvénymódosító javaslatait, amelyek tovább növelik az ország versenyképességét, és a korábban kihívásként emlegetett munkaerőpiaci helyzeten javítanak –mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Düsseldorfban újságíróknak, írja az MTI.
A magyar állam tegyen eleget alkotmányos kötelezettségének abban, hogy az állampolgárainak egészségét és a családok védelmét ellátja, még ilyen nehéz munkaerőpiaci körülmények között is!" Emelte ki Palkovics Imre a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek értetlenségének ad hangot a minap napvilágra került, Munka törvénykönyvét módosító egyéni képviselői indítványok láttán a munkaidő-szervezéssel összefüggésben. E törekvéseket már 2017 tavaszán a szakszervezetek a munkavállalók elemi felháborodását látva a Parlament Gazdasági Bizottsága előtt elmondott érveikkel visszavonatták.
A munka törvénykönyve tervezett módosításával nem az a legnagyobb baj, hogy már megint elvesz valamennyit a munkavállalók jogaiból és fokozza a munkáltatók erőfölényét, hanem az, hogy ez a folyamat egyre inkább erősödik. A napvilágra került, T/3628 számon jegyzett, „munkaidő-szervezéssel és a munkaerőkölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslat (továbbiakban: Javaslat), egyik oldalról ellentétes azzal a céljával, amely – legalábbis az indokolása szerint – a szabályok egyértelműsítését, pontosítását szándékolt elérni.
Korunk egyik legtalányosabb kérdése az, miként lehetséges, hogy a munkásmozgalomból kinőtt baloldal egyre inkább a városi progresszív értelmiség szócsöve, miközben a munkásság többsége jobboldali „populista” pártokra szavaz. Ebben a cikkben a munkásság és a baloldal egymástól való kölcsönös eltávolodásának okait kutatjuk.
Tizenhárom százalékos minimálbér- és tizenöt százalékos garantált bérminimum emelést szeretnénk elérni, ezzel szemben a munkáltatók öt százalékot ajánlottak fel - mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az ECHO TV Napi aktuális című műsorában. Palkovics Imre hozzátette: a bérdinamikát meg kell tartani, a béreknek növekedni kell.
Csekély eredményekkel zárult tegnap a munkaadói és munkavállalói képviseletek közötti, minimálbérrel és bérminimummal kapcsolatos egyeztetés. A felek egyedül abban értettek egyet, hogy kettő vagy akár három évre előre meghatározzák – bizonyos feltételek teljesüléséhez kötve – a legkisebb kötelező keresetet. A szakszervezetek továbbra sem engednek a két számjegyű emelésből, míg a munkaadói oldal szerint tartósan nem nőhet a gazdaságnál jobban a legkisebb kötelező bér.