image_pdfimage_print

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) 2019. november 21-én blog formában közzétett téves következtetéseire reagál az Igazságügyi Minisztérium. A médiában visszhangot kiváltó aggodalmak szerint a kormányzat a bírósági rendszer tavaszi átalakításával a munkavállalók munkaügyi bírósághoz fordulásának elbátortalanítására, egyesek szerint ellehetetlenítésére törekszik.

A MASZSZ aggodalmai alaptalanok

A jövőben minden olyan város törvényszékén létrejönnek önálló munkaügyi kollégiumok, ahol eddig Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok működtek. Ezen kollégiumok tagjai előreláthatóan túlnyomórészt azokból a bírókból kerülnek ki, akik jelenleg is munkaügyi bírói gyakorlattal rendelkeznek. A bírák függetlenségét és személyes választási jogát tiszteletben tartva mindegyik közigazgatási és munkaügyi bíró 2020 elején nyilatkozhat arról, hogy a munkaügyi vagy közigazgatási kollégiumokhoz kéri beosztását.

Alaptalan annak feltételezése is, hogy a törvényszéki elnökök munkaügyekben gyakorlatlan bírókat osztanának be a munkaügyi kollégiumokba. Az egyes ügyszakokban, így a munkaügyi ügyszakban is együtt ítélkeznek a rövidebb és a hosszabb gyakorlattal rendelkező bírók. Az a veszély tehát egyáltalán nem áll fenn, hogy munkaügyi pereket kizárólag kezdő bírókra osztanának.

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok szétválasztásával az is lehetségessé válik, hogy a munkajog, vagy közigazgatási jog iránt érdeklődő bírók kizárólag az általuk választott jogterületre specializálódjanak. A munkaügyi bírók megbecsülését jelzi az is, hogy törvényszéki bíróként magasabb bírósági szervezeti és jobb anyagi körülmények között folytathatják munkájukat.

Az önálló munkaügyi kollégiumok létrejötte ezáltal erősíteni fogja a munkaügyi bírák szakmaiságát. A munkaügyi bíróságok tehát nem szűnnek meg, sőt a bírói fórumrendszerben magasabb szintre kerülnek, így az ezzel ellentétes feltételezések minden alapot nélkülöznek.

Munkaügyi perek számszerű csökkenésének indoka

Nem alátámasztott semmiféle adattal az az állítás, hogy a munkavállalók félelme miatt drámaian csökkent a munkaügyi perek száma. A munkaügyi perek száma 2017-et követően azért csökkent jelentősen, mert a korábban munkaügyi pernek minősülő közszolgálati, társadalombiztosítási és más ellátásokat érintő ügyek – már a közigazgatási perek közé tartoznak.

Eljárásjog által elősegített, időszerű perek

A nemzetközi és uniós követelményeknek megfelelően, a perek időszerű befejezése érdekében az új polgári perrendtartás szigorúbb formai követelményeket ír elő a keresetlevelekre. Az évente induló többszázezer peres és nemperes eljárás azt bizonyítja, hogy a perindításnak – az állításokkal ellentétben – nincs akadálya.

E körben kiemelendő, hogy a jogi képviselő nélküli felperesekre, éppen perlési esélyeik javítása érdekében, kedvezőbb perindítási feltételek vonatkoznak, mint a jogi képviselővel rendelkezőkre.

(Igazságügyi Minisztérium)