image_pdfimage_print

Az ÉTOSZ Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesülés és a Munkástanácsok Országos Szövetsége 2019 november 21-én tartott konferenciát a kormány új szakképzési stratégiájáról és arról, mi a munkavállalók véleménye a témával kapcsolatban. A konferencián a munkavállalók számára az új szakképzési stratégia  végrehajtásától várt hatásokat mértük fel, a döntéshozók számára pedig jelezni kívántuk a munkavállalói oldalról felmerülő kérdéseket, elvárásokat, javaslatokat.

A szakmai szervezetekkel és az érdekképviseletekkel folytatott másfél éves egyeztetés után a kormány elfogadta a munkaerőpiaci kereslet vezérelte új szakképzési stratégiát, a Szakképzés 4.0 elnevezéssel illetett programot, amelynek végrehajtása 2020 január 1-től kezdődik meg. Néhány prioritás a Szakképzés 4.0 stratégiából:

  • A szakképzésben az ágazati alapképzés és a széles alapozást adó szakképesítés kap majd helyet. Az iskola feladata a naprakész szakmai és általános alapkompetenciák  megadása, a felnőttképzés feladata a speciális igények kielégítése.
  • Minden képzésbe be kell épülnie az Ipar 4.0 követelményeinek és a szakmában elvárt digitális tartalmaknak
  • Szűkül a szakma jegyzék. Egyes szakmák átkerülnek majd a felnőttképzésbe, mások pedig nem lesznek szakmák. Az ágazati készségtanácsok határozzák meg az iskolarendszerű és a nem iskolarendszerű felnőttképzésben oktatható szakmákat és azok tartalmát.
  • A szakképzési irányok meghatározásának támogatására munkaerő-piaci előrejelző rendszert hoznak létre. Megyei szinten a szükségletek meghatározása a megyei foglalkoztatási paktumok, iskolai vonatkozásban a kancellárok feladata lesz.
  • Nő a duális képzésben tanuló diákok aránya. Jó minőségű, korszerűen felszerelt ágazati alapozó tanműhelyekben, vagy a nagyvállalatoknál más gyakorlóhelyek számára is nyitott vállalati képzőközpontokban nyújtanak alapozó képzést.  
  • A jelenlegi szakgimnáziumi 4+1 éves képzési struktúra helyébe az 5 éves technikumi képzés lép, a sikeres technikusi vizsga egyenes utat jelenthet a szakirányú felsőoktatásba.
  • A vállalati szakképzési hozzájárulást nagyobb arányban fordítják a befizető által meg- határozott célú szakképzésekre.