Palkovics Imre a Kossuth Rádióban beszélt a német gazdaságpolitikai változásokról és azok magyar munkavállalókra gyakorolt hatásáról, valamint Ukrajna Európai Unióhoz való estleges csatlakozásának munkaerőpiaci következményeiről.
Hagyományosan minden évben három olyan veszprémi személy kapja meg a ProUrbe-díjat, akik a hosszú évek alatt tudásukkal a veszprémi embereket szolgálják a legmagasabb színvonalon.
A magyar munkaerőpiac átalakuláson megy keresztül: folyamatosan a foglalkoztatottság rekordközeli szinten van, a munkaerő-tartalék nehezen mozgósítható, és a vendégmunkások szerepe is egyre nagyobb kérdéseket vet fel.
Az Mt. 2023. január 1-jétől hatályba lépett, az egészségi alkalmatlansághoz kapcsolódó módosításokkal [a 2022. évi LXXIV. törvénnyel módosított Mt. 55. § (1) bekezdés a) pont, és 146-147. §] összefüggésben 2022 őszén megfogalmaztuk
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke a következő felszólaló. Azt mondja, nagy bajban vagyunk, az ellátásszervezés legnagyobb gondja a dolgozók hiánya, vagy éppen a túlterheltségük.
A Munkástanácsokhoz tartozó Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete (ÉTMOSZ) már az első napon közel 300 aláírást gyűjtött össze a thyssenkrupp jászfényszarui gyáránál.
A GKI által megkérdezett vállalatok átlagosan 6,6%-kal tervezik emelni a béreket idén, ami az általuk 4,5% körülire várt infláció mellett 2%-os átlagos reálbérnövekedést jelent ebben a körben.
Március 8-án 14 órakor a Kossuth téren egy politikamentes demonstrációra kerül sor a magyar egészségügy helyzetének javítása érdekében. Az eseményt a Magyar Orvosi Kamara szervezi, amelyhez a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) is csatlakozott, mivel tagságunk munkakörülményei és anyagi helyzete folyamatosan romlik.
A gyakorlatban és a közvéleményben igen sok félreértés jelent meg azzal összefüggésben, hogy a munkakör betöltésére való alkalmasság (alkalmatlanság) mennyiben függ össze a keresőképesség (keresőképtelenség) társadalombiztosítási következményeivel.
A kommunizmus áldozataira való emlékezés napját Magyarországon az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata rendelte el. A 58/2000. (VI. 16.) számú döntés értelmében minden év február 25-én tiszteletünket rójuk le azok előtt, akik a kommunista diktatúra kegyetlenségének estek áldozatul.