Florarozsa

Először világosan meg kell fogalmazni, mi a hosszú távú cél, vagyis a kormányzat milyen közösségi közlekedést akar megvalósítani. Sajnos az elmúl 3-4 évben egyáltalán nem volt látható, hogy milyen irányba tartunk. Véleményünk szerint a közösségi közlekedésnek rendkívül jelentős társadalmi és gazdasági szerepe van. A fenntartható fejlődés egyik alap pillére a közösségi közlekedés fejlesztése. Az utazóközönség részéről megjelenő szolgáltatási színvonal növelésének igénye igen is jelentős. Az Állam oldaláról, mint megrendelő a következő kérdéseket kell megoldani:

Aláírásgyűjtést kezd a Munkástanácsok Országos Szövetsége a foglalkozás-egészségügyi ellátás javításáért, illetve a férfiak és nők béregyenlőségének eléréséért; támogatják ugyanakkor azt a népszavazási kezdeményezést is, amelyet szakszervezetek a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáért indítottak.

A magyar szakszervezeti konföderációk tiltakozásuknak adnak hangot a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) utóbbi időszakban tapasztalható megnyilvánulásai miatt. Érthetetlennek tartjuk, hogy a MESZK vezetése milyen érdekek és szempontok miatt nem hajlandó érdemben egyeztetni a július elsejei Semmelweis-napi demonstrációt illetően az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetséggel egy esetleges közös fellépés megteremtéséről.

Az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség Szegény Kórházat állít fel a Nemzetgazdasági Minisztérium előtt, a József Nádor téren. A "kórházban" folyamatos "ügyeletet" tartunk. Célunk bemutatni a magyar egészségügy jelenlegi, és a szükséges kormányzati beavatkozások nélküli jövőbeli állapotát. A "kórházba" várunk mindenkit, akit érdekel az egészségügy helyzete, és van mondanivalója. Programokat is tervezünk, részletek később! A Szegény Kórház július elsejéig, Semmelweis Napig fog állni. A záró esemény egy demonstráció lesz.

A bérkülönbségek által erősen motivált, határon átívelő munkaerő vándorlás felerősödése nyomán a magyar szakszervezetek egyre hangsúlyosabban irányítják rá a figyelmet a hazai bérszínvonal indokolatlanul alacsony mértékére, ezen belül a minimálbérek nagyarányú elmaradására a nyugat-európai régió, újabban azonban már a visegrádi országok átlagától is. Az alacsony bérek, jövedelmek hatására megreked a felfelé irányuló társadalmi mobilitás. A társadalom négyötödének nincsenek anyagi tartalékai, azaz egyéni versenyképességének, humán és kapcsolati tőkéjének emelésére képtelen, így nagy eséllyel beleragad az alacsony jövedelmi státuszba.