A műsor első felében dr. Szabó Imre Szilárd ügyvezető alelnökkel beszélgettek a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos tapasztalatokról, aki elmondta, hogy „a munkaerő-kölcsönzés egyedi jellemvonása, hogy – szemben a hagyományos munkaviszonnyal – kettő helyett három partner áll egymással kapcsolatban.
Februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – összegezte a Központi Statisztikai Hivatal.
Részt vettünk egy uniós fórum tájékoztatóján a "gondosóra" programmal kapcsolatban. Jelenleg 600 000 főnek van gondosórája, a terv 1,5 millióra emelni a viselők számát.
Az idei első negyedévben 2061 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére – derül ki a Trenkwalder csaknem 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. Ez a szint 15,9 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1779 forintos értéket.
Olyan gyors volt az elmúlt két áremelkedési üteme, hogy alapjaiban borult fel a jövedelmi helyzet és a fizetések értékének hétköznapi megítélése. Épp ezért szakértőket kértünk meg, mondják el, hogy 2024-ben Magyarországon mekkora jövedelem kell ahhoz, hogy egy átlagos magyar az alapvető kiadásain felül még félre is tudjon tenni a havi keresetéből.
Az állásbörzén - ahol zömében a Fővárosi Önkormányzat cégei és intézményei jelentek meg - a Munkástanácsok Országos Szövetsége ingyenes munka- és társadalombiztosítási jogi tanácsadást biztosított az érdeklődőknek.
Álláspontunk szerint a szakszervezet, mint az Alaptörvény által nevesített intézmény vonatkozásában is érvényes lehet az, amit az Alkotmánybíróság már több vonatkozásban (környezet védelme, jogállamiság elért szintje) kimondott
Egy mérsékelten izgalmas, neveléstörténeti témájú szegedi előadásom – legnagyobb meglepetésemre – perfect storm lett. A Szegederből átvett Telex-cikkben meglehetősen értelmetlenül sorjáznak az előadásban felvetett gondolatok, néhány alapüzenetre érdemes rendezettebb formában is kitérni.
A Pécsi Ítélőtábla (mint másodfokú bíróság) arra a meggyőződésre jutott, hogy a SZAKSZ által szervezett és 2024. január 28-29-én megtartott sztrájk jogszerű volt, a jogszabályban előírt hétnapos határidőt a szakszervezet betartotta.
