Idén érdemben változnak a táppénzre vonatkozó szabályok: többek között másként kell kiszámolni a táppénz összegét, amelyet különleges esetek bonyolítanak. A jogszabályváltozások újradefiniálnak számos fogalmat is. Valamennyi módosulásról beszámol a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ írása.
2015. január 14-én a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) között együttműködési megállapodás aláírására került sor a Tűzoltók küldöttgyűlésének határozata alapján.
Az Egyesült Királyságban az átlagjövedelem négyszerese a magyarnak, ami sok honfitársunk számára teszi vonzóvá az angliai, londoni munkavállalást. Mindez azonban nem feltétlenül jelent könnyebb egzisztenciateremtést, legalábbis nem Londonban – írja a www.resourceinfo.hu.
Megrendülve tudatjuk, hogy Polczer József, a Budaörsi Lakossági Szolgáltatók Munkástanácsának elnöke rövid ideig tartó súlyos betegség után elhunyt. A Munkástanácsok országos Szövetsége osztozik a gyászban. Munkástanácsok Országos Szövetsége elnökség
A munkahelyek, növekedés, a méltányosság és a demokratikus változás kérdései” címmel rendezett szemináriumot az Európai Bizottság a szakszervezetek számára 2014. december 17-18-án, Brüsszelben. A szemináriumon a következő témákban hangzottak el tájékoztatók:
A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) a jövő évi minimálbérrel, garantált bérminimummal, valamint a bérajánlással kapcsolatos követelmények megfogalmazásánál a tárgyalások megkezdésekor elérhető legutolsó inflációs és termelékenységi adatokból indult ki: 2,5%-os inflációs előrejelzésből (MNB 2014 szeptemberi inflációs jelentés), illetve 1,7%-os munkatermelékenység növekedésből (Kormány konvergencia programja 2014 április).Az alsó határként megjelölt 4,5%-os minimálbér emelési igény ezekből, és a létminimumhoz való közelítés szándékából indult ki.
Minden ágazatban óránként bruttó 8,5 eurós minimálbért vezetett be Németország idén január 1-jétől. A törvény szerint ezt a minimumként meghatározott összeget minden olyan munkavállaló részére meg kell fizetni, aki Németország területén munkát végez, beleértve azt az esetet is, ha nem német cég a munkáltató, vagy ha a dolgozó csak áthalad Németország területén, mint például a gépkocsivezetők. A németországi minimálbérre és a kiküldetésre vonatkozó törvények szá
A magyar munkajogi szabályozás az utóbbi években jelentősen átalakult. A terület vitathatatlanul a polgári joghoz közelít, ami nem minden ellentmondástól mentes az elmúlt évtizedekben kialakult gyakorlat tükrében. A felek egyenlőtlensége a kiegyensúlyozatlan viszonyrendszerben látványosan megjelenik, ez jelentős részben erodálja magát a magánjogias szemléletre épülő rendszert. A tanulmányban igyekszem feltárni a kollektív szerződések természetét és tartalmát, az azokat jellemző összefüggésekre is kiterjedően. Válaszokat keresek olyan kérdésekre, mint hogy mi a kollektív szerződés szerepe, mik a kollektív szerződés szabályozási tárgyai, miért (és hol) kötnek vagy miért nem kötnek a munka világában kollektív szerződéseket. Ennek során külön hangsúlyt helyezek a munka világából hozott gyakorlati jogesetek és a szakszervezetek szerepének bemutatására.
Decemberben, másfél év után lezárult a kistelepüléseken ingyenes jogi segítséget nyújtó Jogpont Mini elnevezésű, európai uniós támogatással megvalósított projekt. A Munkástanácsok Országos Szövetsége a Stratosszal és a Liga Szakszervezetekkel konzorciumban Dél- és Nyugat-Dunántúlon biztosította a lakosságnak az ingyenes jogsegélyt.
A Munkástanácsok a jövő évi minimálbérrel, garantált bérminimummal, valamint a bérajánlással kapcsolatos követelmények megfogalmazásánál a tárgyalások megkezdésekor elérhető legutolsó inflációs és termelékenységi adatokból indult ki: 2015-re 2,5%-os inflációs előrejelzésből (MNB 2014 szeptemberi inflációs jelentés), illetve 1,7%-os munkatermelékenység növekedésből (Kormány konvergencia programja 2014 április). Az alsó határként megjelölt 4,5%-os minimálbér emelési igény ebből, és a létminimumhoz való közelítés szándékából indult ki.