Egy friss felmérés szerint, a magyar munkavállalók 77 százaléka támogatná, ha ágazatonként és munkakörönként is meg lehetne határozni bérminimumot, ami magasabb, mint a minimálbér összege.
Rákapcsolnak a következő napokban az érdekképviseletek, folytatódnak a tárgyalások a minimálbér és a garantált bérminimum összegéről. Az idén minden korábbinál hamarabb induló tárgyalások célja nem csak az, hogy a kötelező legkisebb bérek 2025-ös összege eldőljön, de a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány, az elképzelések alapján legalább három évre szóló bérmegállapodást szeretne tető alá hozni.
Tetszene a munkavállalóknak az ágazati bérminimum
Már a tavalyi bértárgyalásokon felmerült, hogy a jelenlegi, 2006-ban bevezetett minimálbér-rendszer megérett az átalakításra, ezáltal jobban igazodva a megváltozott munkaerőpiachoz.
A napirenden lévő javaslat szerint a minimálbér továbbra is megmaradna, ám összege jelentősen emelkedne. A jelenleg alkalmazott, középfokú végzettséghez kötött, nemzeti szinten megállapított garantált bérminimumot ugyanakkor a következő években fokozatosan felválthatná az ágazati bértarifa-rendszer.
Most jött el az ideje ennek a több évtizedes távlatban nézve is példa nélküli változtatásnak.
Ez azt jelenti, hogy – többek közt osztrák és német mintára – az ágazati szintű tárgyalásokon az egyes szektorok vagy munkakörök egészére kiterjedő bérrendszerek szabályoznák a munkavállalók keresetét. Az ágazati kollektív szerződésekben nem csak a középfokú végzettséghez kötött legalacsonyabb adható bért lehetne meghatározni, hanem az egyéb bérszintekről is meg lehetne állapodni, például arról is, mekkora lehet a kötelező legalacsonyabb keresete a pályakezdőnek, vagy a már több éves szakmai tapasztalattal rendelkező munkavállalónak. Egy friss felmérésből ráadásul kiderül,
a magyar munkavállalók több mint háromnegyede, 77 százalékuk támogatná az ágazati szakmai bérminimumok bevezetését.
Noha a legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, nem szerepel a kormány napirendjén az ágazati bérminimumok bevezetése, azt is világossá tette, hogy a szakszervezetek és a munkáltatók megállapodását tekinti irányadónak a kormány. Így egy ilyen érdekképviseleti döntést várhatóan a kormány sem akadályozna meg.
Gulyás Gergely ugyanakkor azt is megjegyezte, a kormány nem zárkózik el attól, hogy a jelenlegi kettős minimálbér-rendszer helyett egyetlen kötelező legkisebb keresetről döntsön a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma. A miniszter azt is világossá tette: a kormány a minimálbér jelentős emelését támogatja.
Jelentős béremelést hozna a változás
„Az ágazati bérminimumok bevezetése az elmúlt évtizedek legnagyobb horderejű változását hozná a magyar bérrendszerben” – hangsúlyozta a Mandinernek Szabó Imre Szilárd ügyvéd. A Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke kiemelte:
az ágazati bértarifák már rövidebb távon is magasabb szakmai garantált bérminimumokat eredményezhetnének, mint a jelenlegi, sok szempontból rugalmatlan rendszer.
„A törvényes minimálbéren kívül az európai uniós tagállamok jelentős részében léteznek különböző ágazatspecifikus szakmai garantált bérminimumok is, amelyek a szakszervezetek és a munkaadói szövetségek – néhány országban a gazdasági kamarák és köztestületek – közötti kollektív szerződéseken alapulnak” – hangsúlyozta Szabó Imre Szilárd.
Az ágazati kollektív szerződésekben rögzített legalacsonyabb szakmai béreket bizonyos feltételek mellett az állam kiterjesztheti, azaz közigazgatási aktussal kötelezően alkalmazandó normává válhat. Így tehát az adott iparág valamennyi munkavállalójára vonatkozhat, hasonlóan egy jogszabályhoz. Egy ilyen modell
- tisztább versenypiaci viszonyok teremtene,
- a munkavállalók is jobban járhatnának, különösen napjaink erősen munkaerőhiánnyal terhelt munkaerőpiacán,
- szinte az összes nemzetgazdasági ágazatban meghatározható az összeg, a sajátosságok figyelembevételével.
Az átmeneti időszakban megmaradna a bérminimum
Szabó Imre Szilárd arra is felhívta a figyelmet, hogy az ágazati bérminimumok meghatározásáig mindenképpen meg kell maradnia a jelenlegi garantált bérminimumnak. A két minimálbér összevonását ágazati szakmai bérminimum-rendszer kialakítása nélkül nem tartják jó megoldásnak a szakszervezetek, mivel ilyen esetben a most magasabb összegű kötelező legkisebb bért kereső mintegy 700 ezer képzett munkavállaló bérdinamikájára hátrányosan hathat.
Mivel az ágazati bértarifa-rendszer bevezetése az elmúlt három évtized legnagyobb horderejű változását hozná a magyarországi bérrendszerben, ezért a Munkástanácsok felmérte, mit gondolnak erről a munkavállalók. A több mint 1300 válaszadó véleményéből kiderül, hogy 77 százalékuk egyetértene azzal, ha ágazatonként határoznák meg azokat a munkaköröket és a kapcsolódó végzettségeket, amelyeknél a minimálbérnél magasabb szakmai bérminimumot kellene fizetniük a munkáltatóknak – ismertette Szabó Imre Szilárd.
Az is világos, hogy a válaszadók mintegy háromnegyede akkor tartaná helyesnek a garantált bérminimum kivezetését, ha kialakulna az ágazati rendszer. Ezzel szemben csak a megkérdezettek 16 százaléka szerint lenne elegendő egyetlen, egységes minimálbér, míg 9 százalékuk gondolja csak úgy, hogy nem szabad változtatni a jelenlegi szisztémán. Az eredményeket összegezve tehát a munkavállalók
- 75 százaléka támogatná az ágazati bérminimumok rendszerét,
- 16 százalékuk a minimálbér és a garantált bérminimum összevonását önmagában is,
- 9 százalékuk pedig meghagyná a jelenlegi kettős rendszert.
Itt tartanak az idei minimálbér-tárgyalások
A minimálbér emelését kiemelt célnak tekinti a kormány, ugyanakkor a szakszervezetek és a munkáltatók megállapodására bízza annak mértékét. Szabó Imre Szilárd emlékeztetett, a minimálbér-tárgyalások során az Európai Unió minimálbér-irányelvét is figyelembe kell venni. Éppen ezért a Munkástanácsok üdvözli, hogy a minimálbér összege a jövőben a rendszeres bruttó átlagkeresethez viszonyítva legyen meghatározva, elérve annak 50 százalékát.
„Támogatjuk emellett azt a kormányzati szándékot is, hogy a kiszámíthatóság jegyében akár három évre szóló bérmegállapodást kössünk” – emelte ki Szabó Imre Szilárd. Hozzátette: a kötelező legkisebb keresetet jóval az inflációt meghaladó mértékben kell emelni annak érdekében, hogy a magyar fizetések jelentősen nőjenek. Ez évente bőven 10 százalék feletti mértéket tesz szükségessé.
A következő napokban a szakszervezetek és a munkáltatók külön is egyeztetnek a formálódó bérmegállapodás részleteiről, de a kormány, azon belül is Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter részvételével a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma is ülésezik. Azt egyelőre még korai megmondani, hogy mikor várható végleges megállapodás.
A Mandiner információi szerint a munkáltatói érdekképviseletek megosztottak a minimálbér-rendszer átalakításával kapcsolatban. Úgy tudjuk, a tárgyalások egy bizonyos szakaszában a felek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát is bevonhatják a tárgyalási folyamatba annak érdekében, hogy a vállalkozások széles körének támogatásával sikerüljön megkötni az újabb – az előző, hatéves alkuhoz hasonlóan jelentős béremelkedést segítő – hosszútávú bérmegállapodást.
Forrás: mandiner.hu