Kiemelt

Május 3-án a Benczúr Hotelben tartott rendezvényt a Munkástanácsok Országos Szövetsége a „jogszerű sztrájk feltételei” címmel, ötven meghívott érdeklődő részvételével.

Az ünnep eredete több mint 200 éves, az ipari társadalmak létrejöttével egy időben alakult ki. A chicagói véres események véráldozatát ünnepeljük ezen a napon, de mi, keresztény értékrendű szakszervezetek Munkás Szent Józsefre is ezen a napon emlékezünk.

Nagy árat fizethet az a munkavállaló, aki indokolatlanul van táppénzen: ha gyanút fog a munkáltató, könnyen ki tudja deríteni, valóban keresőképtelen-e az alkalmazott. A táppénzcsalás büntetendő, ráadásul értelme sincs, mivel a tévhitekkel szemben a táppénz nem védi meg a munkavállalót a kirúgástól.

A műsor első felében dr. Szabó Imre Szilárd ügyvezető alelnökkel beszélgettek a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos tapasztalatokról, aki elmondta, hogy „a munkaerő-kölcsönzés egyedi jellemvonása, hogy – szemben a hagyományos munkaviszonnyal – kettő helyett három partner áll egymással kapcsolatban.

Februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – összegezte a Központi Statisztikai Hivatal.

Az idei első negyedévben 2061 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére – derül ki a Trenkwalder csaknem 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. Ez a szint 15,9 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1779 forintos értéket.

Olyan gyors volt az elmúlt két áremelkedési üteme, hogy alapjaiban borult fel a jövedelmi helyzet és a fizetések értékének hétköznapi megítélése. Épp ezért szakértőket kértünk meg, mondják el, hogy 2024-ben Magyarországon mekkora jövedelem kell ahhoz, hogy egy átlagos magyar az alapvető kiadásain felül még félre is tudjon tenni a havi keresetéből.

Álláspontunk szerint a szakszervezet, mint az Alaptörvény által nevesített intézmény vonatkozásában is érvényes lehet az, amit az Alkotmánybíróság már több vonatkozásban (környezet védelme, jogállamiság elért szintje) kimondott

A Pécsi Ítélőtábla (mint másodfokú bíróság) arra a meggyőződésre jutott, hogy a SZAKSZ által szervezett és 2024. január 28-29-én megtartott sztrájk jogszerű volt, a jogszabályban előírt hétnapos határidőt a szakszervezet betartotta.