1956. november 4-én, amikor a szovjet hadsereg megindította invázióját a magyar forradalom leverésére, a munkástanácsok kulcsszerepet játszottak az ellenállás és a forradalmi célok fenntartásában.
A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete 2024.09.16-2024.09.18-án Demjénben az Egri Korona Borházban tartotta meg szakszervezetünk XXXVI. megismételt, tisztújító küldöttgyűlését.
Alapbéresítené az utazó munkavállalókra vonatkozó speciális „bérhelyettesítő”, költségtérítés jogcímen járó juttatásokat (napidíj, üzemanyag-megtakarítás) az egyik legnagyobb hazai szakszervezet.
Sokunk számára felemelő érzés felidézni azokat a sorsfordító eseményeket, amelyek nemzetté válásunkhoz és magyarságtudatunk kialakulásához vezettek.
Olyan megállapodás körvonalazódik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, amelynek a középpontjában a 3-as szám áll.
„Minden nap mélyre kell ásni az időben, hogy a múlt a Magyar Munkásoknak megmutassa a jövőt.” (Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke)
Egyszerűbben szavazhatnak a magyarországi választásokon a jövőben azok a munkavállalók, akiknek a voksolás napján a beosztásuk szerint munkát kell végezniük.
A kormány a munkaadói és munkavállalói szervezetekre bízza a garantált bérminimumot felváltó ágazati bérmegállapodások rendszerét – értesült a Portfolio. A terv az, hogy a garantált bérminimumot (közkeletű nevén szakmunkás minimálbér) felváltja a bérmegállapodások rendszere
Hiába bőkezű a magyar jog a 48 órás heti pihenőidővel, előtte a napi pihenőidőt ki kellene adni egy EU bírósági döntés szerint. Ennek alapján pénteken 13 óra után már a legtöbb munkavállaló rendkívüli munkaidőben dolgozna.
Az érdekképviseleteket megosztja az 1 millió forintos átlagbér és a 400 ezer forintos minimálbér terve. A munkaadói oldal óvatos, míg a munkavállalók képviselői optimisták.