Mint az már korábbi cikkeinkből is kiderült, egy júius 25-i kormányintézkedésére hivatkozva, az állami tulajdonban lévő munkáltatók egy része -nemcsak a Munka törvénykönyve alapján vezető állásúnak minősülő- hanem minden munkavállaló számára beszüntették a prémiumok és egyéb mozgóbérek kifizetését, valamint a szokásos prémiumfeladatok kitűzését is, de van, ahol még túlórát sem rendeltek el.
„Szociális párbeszéd: „Szociális helyzet súlyosbodása által okozott problémák a foglalkoztatásban” Nemzetközi szeminárium Gdanskban
Tisztelt Miniszterelnök Úr! szeptember 16-án levélben fordult a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerő-piacért felelős [...]
Idén érdemben változnak a táppénzre vonatkozó szabályok: többek között másként kell kiszámolni a táppénz összegét, amelyet különleges esetek bonyolítanak. A jogszabályváltozások újradefiniálnak számos fogalmat is. Valamennyi módosulásról beszámol a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ írása.
2015. január 14-én a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) között együttműködési megállapodás aláírására került sor a Tűzoltók küldöttgyűlésének határozata alapján.
Az Egyesült Királyságban az átlagjövedelem négyszerese a magyarnak, ami sok honfitársunk számára teszi vonzóvá az angliai, londoni munkavállalást. Mindez azonban nem feltétlenül jelent könnyebb egzisztenciateremtést, legalábbis nem Londonban – írja a www.resourceinfo.hu.
Megrendülve tudatjuk, hogy Polczer József, a Budaörsi Lakossági Szolgáltatók Munkástanácsának elnöke rövid ideig tartó súlyos betegség után elhunyt. A Munkástanácsok országos Szövetsége osztozik a gyászban. Munkástanácsok Országos Szövetsége elnökség
A munkahelyek, növekedés, a méltányosság és a demokratikus változás kérdései” címmel rendezett szemináriumot az Európai Bizottság a szakszervezetek számára 2014. december 17-18-án, Brüsszelben. A szemináriumon a következő témákban hangzottak el tájékoztatók:
A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) a jövő évi minimálbérrel, garantált bérminimummal, valamint a bérajánlással kapcsolatos követelmények megfogalmazásánál a tárgyalások megkezdésekor elérhető legutolsó inflációs és termelékenységi adatokból indult ki: 2,5%-os inflációs előrejelzésből (MNB 2014 szeptemberi inflációs jelentés), illetve 1,7%-os munkatermelékenység növekedésből (Kormány konvergencia programja 2014 április).Az alsó határként megjelölt 4,5%-os minimálbér emelési igény ezekből, és a létminimumhoz való közelítés szándékából indult ki.
Minden ágazatban óránként bruttó 8,5 eurós minimálbért vezetett be Németország idén január 1-jétől. A törvény szerint ezt a minimumként meghatározott összeget minden olyan munkavállaló részére meg kell fizetni, aki Németország területén munkát végez, beleértve azt az esetet is, ha nem német cég a munkáltató, vagy ha a dolgozó csak áthalad Németország területén, mint például a gépkocsivezetők. A németországi minimálbérre és a kiküldetésre vonatkozó törvények szá