Életszerűtlen a tömeges elbocsátások gondolata a közszférában, ráadásul az elmúlt években az állami intézményrendszerek átalakítása végbement, további jelentős leépítéssel pedig ismét újra kellene gondolni a struktúrát, bizonyos területeken emellett szakemberhiány is van – nyilatkozták a Magyar Idők által megkérdezett érdekképviseletek.
Zalaegerszegen tartotta ülését a Közlekedési Munkástanácsok Északnyugat-magyarországi Szövetsége. Az ülésen, -ahol részt vett Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke is- az érdekvédők a munkavállalók és a Volán szakma aktuális kérdéseit vették számba.
Háttérszámításokat végez a kormány a béren kívüli juttatások munkaadók és a munkavállalói érdekképviseletek által javasolt megtartásáról – derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF).
A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete szeretettel várja a Munkástanácsok Országos Szövetsége tagszervezeteinek tagjait Kehidakustányba, ahol a tagok kedvezménnyel vehetik igénybe a szakszervezeti üdülő apartmanjait.
A Munkástanácsok egyetért bizonyos kafetériaelemek fenntartásával, ugyanakkor ezeknek az elemeknek a rögzítése a bérmegállapodásban nem lenne szerencsés – fogalmazott megkeresésünkre Palkovics Imre, a szakszervezet vezetője. Kiemelte: ebben az esetben fennállna a veszélye annak, hogy a kafetériaelemek megtartása érdekében a béremelések mértéke lenne kisebb, márpedig az érdekképviseletek elsődleges szempontja nem az egyéb juttatások, hanem a bérek emelése. Palkovics felidézte: míg a béreket beleszámítják a nyugdíj- és egészségügyi alapba, a kafetériaelemek nem járulnak hozzá e rendszerekhez. A munkavállalói oldal elsődleges célja, hogy a dolgozókat ne érje nettó jövedelemcsökkenés.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége egyetért azzal, hogy észszerűsíteni kell a cafeteria-elemeket, a munkáért bér járjon, de a racionalizálás során a nettó tartalmak ne csökkenjenek – mondta Palkovics Imre, a szövetség elnöke szombaton az M1 aktuális csatornán.
Minél nagyobb létszámú egy vállalkozás, annál több a betegség miatt kieső napok átlagos száma. Míg az 5–49 fős szervezeteknél dolgozók átlagosan fejenként csak 3,8 napot voltak táppénzen vagy betegszabadságon (a fizikaiak 4,6, a szellemiek 2,6 napot), addig az 50–249 közöttieknél ez már 8,7 nap (10,4, illetve 5,7 nap), de ez is jóval alacsonyabb volt, mint a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozásokra jellemző 11,2 nap (14, illetve 7,1 nap).
[google-drive-embed url="https://drive.google.com/file/d/1tEA84Haq1cQXxsHVKRcumgGYhwtVo0nS/preview?usp=drivesdk" title="Kordás László válaszlevél (IM).pdf" icon="https://drive-thirdparty.googleusercontent.com/16/type/application/pdf" width="100%" height="600" style="embed"]
Lehangoló képet mutat egy-két társaság üdülője. Szép hely, de elaggott épületek, apartmanok. A rendszerváltás előtt sokak számára elérhető, a családi nyaralás biztos alapjának számító munkahelyi üdültetés helyzete folyamatosan romlik.
A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) szerint nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket a Volán portfólióban a Nemzeti Üzleti Szolgáltató Zrt. (NÜSZ Zrt.) szolgáltatása.