Nem született megállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről az év utolsó hivatalos tárgyalási fordulóján, ugyanakkor a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormányoldal a háttérben tovább egyeztet. Úgy tudjuk, összességében öt százalékkal nőhet a minimálbér 2021-ben, ám az ehhez vezető út még kérdéses.
Eredménytelenül zárult tegnap az év utolsó hivatalos egyeztetése a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről a munkaadók, a szakszervezetek és a kormány között.
Így eddig példátlan módon januártól csak akkor változik a kötelező legkisebb bér, ha még ma tető alá hozzák a megállapodást a felek, ellenkező esetben nem változik januártól az összeg.
A Magyar Nemzet információi szerint a tegnapi ülést követően informális egyeztetések kezdődtek a felek között annak érdekében, hogy még akár ma vagy az új év első napjaiban egyezség születhessen.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint
öt százalékkal nőhet összességében a minimálbér és ugyanennyivel a bérminimum nettó összege, legalábbis erre a kompromisszumra törekednek a tárgyalópartnerek.
Ugyanakkor az elmúlt évek gyakorlatával ellentétben kicsi az esély arra, hogy konkrét százalékos emelésről írjanak alá bérmegállapodást, várhatóan egyéb eszközökkel és csak nettó összegben nőne ennyivel a kötelező legkisebb bér.
A háttérben zajló egyeztetések alapján bármikor megállapodhatnak a felek. A hivatalos tárgyalások ennek híján csak januárban folytatódnak.
Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az ülés után azt közölte, a kormányzat kompromisszumos megállapodás kialakítására törekszik, nem tervez egyezség híján rendeletben határozni a jövő évi összegekről.
Úgy látja, a megállapodást a gazdasági bizonytalanság nehezíti, ugyanis a munkaadói és munkavállalói oldal javaslatai között nincs leküzdhetetlen különbség.
A szakszervezeti konföderációk közös közleménye szerint
a megegyezés hiánya nagyon rossz hír a minimálbérből élőknek, akiknek a jövedelme a hivatalosan mért infláció feletti ütemben értéktelenedik el.
A magyar minimálbérek nettó összegének vásárlóértéke így januártól a felét érné csak a 7,7 százalékkal emelkedő lengyel minimálbérnek. Kiemelték: az év hátralévő részében további megállapodási javaslatokat dolgoznak ki a szakszervezetek.
A munkáltatói oldal sokáig csak akkor egyezett volna bele a kötelező legkisebb keresetek emelésébe, ha a munkáltatói járulék, a szociális hozzájárulási adó (szocho) tovább csökken januártól.
Erre ugyanakkor a kormány nem lát lehetőséget, ráadásul az intézkedést a 2016-ban aláírt, hosszú távú bérmegállapodás sem teszi lehetővé.
Az egyeztetések során a munkaadók az infláció várt mértékének megfelelő, háromszázalékos emelést tartanak legvégső esetben is elfogadhatónak, tehát a minimálbérek csak a reálértékükből nem veszítenének.
A szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják ugyanakkor az infláció mértékével megegyező minimálbér-emelést.
Kiemelték: a környező országokban legalább hét százalékkal nő a kötelező legkisebb bér. Ha itthon jóval kisebb az emelés, sok munkavállaló számára már valós alternatíva lehet a határ túloldalán munkát vállalni.
A munkavállalói képviseletek a tárgyalások elején tízszázalékos ajánlatról indultak, de a járvány okozta nehézségeket figyelembe véve jelentős kompromisszumkészséget mutattak.
Összességében 6,5 százalékos nettó béremelésre tettek javaslatot, akár két lépcsőben, a gazdasági mutatók alapján júliustól ismét változó összegekkel.
A szakszervezetek továbbra is javasolják a kormánynak az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék részbeni vagy teljes elengedését, ezzel nettó bérnövekedést elérve.
Amennyiben a visegrádi országokénál jóval alacsonyabb emelés valósul meg, a képviseletek elvárják, hogy 2022-ben folytatódjon a nagyobb léptékű bérfelzárkóztatás.
Forrás: Magyar Nemzet