Elöljáróban fontos rögzíteni, hogy a szeptember 12. és 17. között zajlott felmérés nem reprezentatív közvélemény-kutatás, hanem egy – elsősorban a szakszervezeti tagság körében végzett – primer véleménykutatás eredménye, amely online kérdőíves vizsgálaton alapul. A közel 1500 válaszadó ugyanakkor jelentős mintaméretnek számít, ami növeli a kutatás eredményeinek statisztikai érvényességét. Az alkalmazott kitöltőprogram különböző informatikai eszközöket biztosított a válaszok minőségének ellenőrzésére, amelyek minimalizálták a többszöri kitöltések lehetőségét, és biztosították a válaszok egyediségét” – hangsúlyozza az adatokkal kapcsolatban Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke.
A kutatás alapját a Munkástanácsok szakmai álláspontja adta, amelynek elérhetősége a kérdőíven is szerepelt: https://munkastanacsok.hu/a-garantalt-berminimum-atalakitasarol-2/
A kutatás eredményei alapján úgy tűnik, hogy az egységes garantált bérminimum helyett a válaszadók több mint 77 százaléka egyetértene azzal, ha nemzetgazdasági ágazatonként határoznák meg azokat a munkaköröket és a hozzájuk kapcsolódó szakképzettségeket, végzettségeket, amelyeknél – a minimálbérnél magasabb – szakmai bérminimumot kellene fizetni a munkáltatóknak.
Ugyanakkor a válaszadók közel 75 százaléka akkor tartaná helyesnek a garantált bérminimum kivezetését, ha ténylegesen ki is alakulna az ágazati rendszer; 16 százalékuk szerint egyetlen, egységes minimálbérre lenne szükség, míg 9 százalékuk úgy véli, nem szabadna változtatni a jelenlegi szisztémán, mivel az megfelelően működik.
Abban a munkavállalói vélemények egységesek (94 százalék), hogy az ágazati szakmai bérminimumok megállapításakor a szakszervezet megkerülhetetlen kell, hogy legyen, azaz kiemelt szerepet kell kapnia.
A témával részletesen foglalkozott a Mandiner is: https://mandiner.hu/belfold/2024/09/hoppa-kiderult-a-magyarok-nagy-resze-tamogatna-a-minimalber-atalakitasat