A választásokkal kapcsolatban két fontos témakörben módosult a joganyag jogszabály-módosító javaslataink nyomán, amelyek következményei már most jelentős mértékben érzékelhetők – mondta el Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke, az alábbiakban összefoglalva a változásokat.
- A választás lebonyolításában közreműködő szavazatszámláló bizottság, valamint a szavazatszámlálást végző választási bizottság tagjainak munkavégzés alóli mentesülése kibővítésre került a szavazás és a szavazatszámlálás napjaival. Az érintettek korábban csak a választás, szavazás napját követő napon mentesültek a munkavégzés alól. A jogszabály a módosítást megelőzően csak az általános munkarend szerinti (hétfőtől péntekig tartó) munkaidőbeosztást vette alapul, így nem tartalmazott konkrét rendelkezést arra az esetkörre, ha a munkavállaló a szavazás napjára (vasárnapra) lenne beosztva. A változások miatt a munkáltatót ugyanakkor nem éri hátrány, mivel a választási szerv tagját megillető távolléti díj és járulékai megtérítését is igényelheti a szavazatszámlálást követő öt napon belül a helyi választási irodától.
Arról kaptunk visszajelzéseket, hogy a mostani választási időszakban sokkal többen (adott helyeken akár háromszor nagyobb létszámban is) jelentkeztek az állampolgárok szavazatszámláló bizottsági tagnak, és ebben vélhetően ez a módosítás is szerepet játszik.
- A választáson való részvétel elősegítése érdekében ennél is jelentősebb tömegeket érint a munka törvénykönyvének az a módosítása, amely orvosolja azt a problémát, amikor valaki a beosztása miatt nem, vagy rendkívül nehézkesen jutott el szavazni. A munkavállaló az idei választásokon már alanyi jogon mentesül a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettség alól az országgyűlési képviselők választásán való részvétel céljából legfeljebb két óra időtartamra, amennyiben e napra beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartama meghaladja a nyolc órát. Ez a két óra ráadásul kötelezően díjazott időtartam.
A munkáltató számára így érdemes megfontolni, hogy lehetőleg eleve úgy ossza be aznapra a munkaidőt, hogy a munkavállalók a mentesülési lehetőség kihasználása nélkül, előre tervezett ütemben el tudjanak menni szavazni. Ezt úgy érdemes megoldani, hogy a munkavállaló aznap később kezdhesse vagy korábban fejezhesse be a munkát. Ha ez nem lehetséges, akkor előfordulhat, hogy egyes munkavállalók aznapi munkaidejét meg kell szakítani. A távollét nem tehető a munkáltató engedélyétől függővé, ugyanakkor az természetesen elvárt, hogy a felek kommunikálják a távolléttel kapcsolatos igényeiket, szükségleteiket, lehetőségeiket, tehát például a távollétre jogosult munkavállaló ne hagyja el a munkahelyét előzetes jelzés nélkül.