Október 8–9-én Budapesten, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusán került sor az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Munkavállalók Csoportjának rendkívüli ülésére. Az találkozó középpontjában a szociális Európa megerősítése, a munkaerőpiaci kihívások és a versenyképesség kérdései álltak. A két napos eseményt az EGSZB Munkavállalói Csoportja – szövetségünk mellett – a Liga Szakszervezetekkel és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával együttműködve szervezte meg.
A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy az igazságosabb és fenntartható jövő érdekén erősíteni kell az együttműködést a tagállamok között, hiszen a szociális párbeszéden túl közös válaszokra van szükség például a rugalmas munkavégzés vagy az EU-n kívüli munkavállalók foglalkoztatása ügyében. Palkovics Imre kiemelte: abban bízik, hogy a magyar uniós elnökség az év végéig aktív szerepet vállalhat az Európa előtt álló szociális kérdések formálásában.
“A foglalkoztatás jövőjét is befolyásolja az, hogy miként alakul az EU versenyképessége, a gazdasági fejlődés ezért munkaerőpiaci szempontból is létfontosságú” – hangsúlyozta Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
Mészáros Melinda, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke hozzátette, hogy a vállalkozások támogatásától a zöld átállásig minden reformban fontos, hogy a munkavállalóknak is legyen beleszólásuk. Csóti Csaba, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a demokrácia nem korlátozódhat csupán a többségi akarat érvényesítésére, hanem a munkavállalói jogok védelme érdekében konszenzuskeresésre kell épülnie a nyugati világban.
A Munkavállalók Csoportjának elnöke a rendezvényen szintén kitért az EU versenyképességének hanyatlására. Lucie Studnicna csak akkor tart elképzelhetőnek e téren érdemi változást, ha az unió fejlődését és felzárkózását sikerül a szociális szempontoknak megfeleltetni.
Az eseményen több szekcióban vitatták meg azokat a témákat, amelyek a munka világának jövőjét érintik. A rendezvényen megjelent közel 150 résztvevő rendkívül pozitívan értékelte a két nap szakmai tartalmát.
Az első szekciót „A munkavállalók egészsége és biztonsága – a munkafeltételek javítása” címmel, dr. Felszeghi Sára (EGSZB-tag) moderálta. Felszólalt dr. Ikanov Gábor ügyvéd, a Munkástanácsok szakértője, dr. Dudás Katalin ügyvéd és Miskéri László, a LIGA Szakszervezetek munkavédelmi szakértője. Ők a munkavédelmi feltételek javításának fontosságát hangsúlyozták, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy Európa hosszú távon is versenyképes maradjon. Ikanov Gábor kiemelte: egységes uniós szabályozásra van szükség, amely biztosítja, hogy az unió valamennyi munkavállalója – függetlenül attól, melyik tagállamban dolgozik – egy olyan egységes felelősségbiztosítási rendszerben részesüljön, amely garantálja a balesetben megsérült munkavállalók kártérítési igényének kielégítését.
A második szekcióban a dr. Podruzsik Szilárd (EGSZB-tag) által moderált Megfelelő minimálbérekről szóló irányelvvel kapcsolatos panelbeszélgetésen dr. Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke a munkajogi, dr. Lajtai György a közgazdasági, míg Fürjes József az ágazati kihívásokra helyezte a fókuszt. Az előadók kifejtették, hogy az irányelvnek köszönhetően hangsúlyosabbá válhat a hatékony jogérvényesítés elve, előtérbe kerülhetnek a munkavállalók minimálbéren keresztüli védelmét biztosító mechanizmusok. Az előadások kiemelték a kollektív szerződéses lefedettség arányához kapcsolódó, valamint a minimálbér alakulásának nyomon követésérére és az adatgyűjtésre vonatkozó elvárások megjelenését.
Kifejezetten izgalmas panelbeszélgetésre került sor a második napon, amelynek egyik témáját a „Munkaerőpiaci kihívások a digitális átállás korában” témakör adta, Koller Erika (EGSZB-tag) moderálása mellett. Dr. Kártyás Gábor előadásában a digitalizáció okozta kihívásokra helyezte a fókuszt, amelyek nem csak az egyéni, de a kollektív munkajog területén is erőteljes változásokat eredményeznek. Az utóbbi évtizedben megjelentek az innovatív, nyitott, hálózat-jellegű szervezkedési logikát képviselő szakszervezetek és egyéb alternatív jellegű, rugalmas érdekképviseleti struktúrák. Ezeket a jelenségeket gyakran nevezik a munkajogi szakirodalomban „alternatív” szakszervezeti tevékenységnek („alt-labour”). Szabó Imre Szilárd előadásában azt vizsgálta, hogy ennek kapcsán a kollektív munkajogi szabályozás milyen kihívásokkal néz szembe, különös tekintettel a versenyjogi szabályok okozta ellentmondásokra. Hatvani Jácint a digitalizáció hatásait saját ágazatában (villamosenergiaipar) mutatta be, különös tekintettel a munkaszervezési folyamatok átalakulására.
Greinstetter Balázs gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár „A kohéziós politika és a foglalkoztatás jövője” címmel tartott előadást, ahol külön hangsúlyt fektetett a szociális partnerek számára elérhető Európai Uniós pályázati forrásokra a GINOP Plusz keretében. Előadásában kiemelte a partnerség szerepét, melynek kapcsán folyamatos visszajelzésekre számítanak a munkaerő-piaci szereplőktől, így a szakszervezetektől is.
A „Zöld átállás, a fenntartható foglalkoztatás kihívásai a mezőgazdaságban” című záró szekcióban a fenntarthatósági törekvések és a mezőgazdasági foglalkoztatás kapcsolatát vitatták meg az érintett szakértők dr. Kállay Piroska (EGSZB-tag) moderálása mellett. Bálint Csaba az agrárfoglalkoztatásról, Kasza Gyula az élelmiszerpazarlásról, Vér Zsófia pedig a rövid ellátási láncok és a zöld átmenet jelentőségéről tartott előadást. A résztvevők elemezték a mezőgazdaság munkaerő-csökkenését, a technológiai változásokat és az európai szintű kihívásokat.
Lucie Studničná, az EGSZB Munkavállalók Csoportjának elnöke a rendezvény végén hangsúlyozta, hogy az EU versenyképességének fenntartása csak akkor valósulhat meg, ha a szociális szempontok figyelembevételével történik a fejlődés. A munkavállalói jogok védelme, a rugalmasság és a szociális párbeszéd kiemelt fontosságú a jövő munkaerőpiacának kialakításában.
Az esemény résztvevői egyetértettek abban, hogy a magyar EU-elnökségnek aktív szerepet kell vállalnia ezen kihívások megválaszolásában, és a decemberig tartó EPSCO üléseken közös válaszokat kell találni a foglalkoztatással kapcsolatos kérdésekre, beleértve a munkaerőhiány és a rugalmas foglalkoztatás témaköreit is.
Szabó Imre Szilárd ügyvezető alelnök angol nyelvű prezentiációi itt tölthetőek le: