A garantált bérminimum átalakításáról

A Munkástanácsok Országos Szövetsége véleménye szerint a minimálbér-emelési mechanizmusok kezdeti funkciói Közép- és Kelet-Európában az alábbiakban foglalhatóak össze:

• az elfogadható életminőség anyagi fedezetének megteremtése,
• a javuló gazdasági teljesítmény munkabérben történő elismerése, az ún. bér-arány (a hozzáadott értéken belüli bértömeg arányának) fenntartása, javítása, 
• a felzárkózás elősegítése a fejlettebb európai régiók bér szintjére,
• a hiányzó ágazati érdekegyeztetési intézményrendszer pótlása.

Magyarországon a rendszerváltást közvetlenül követő gazdasági összeomlás után szükségszerű volt a bérfelzárkózás elindítása, amelyre kormányzati beavatkozás nélkül, pusztán a munkáltatók belátására hagyatkozva biztosan nem került volna sor. 

A Magyarországon (és a régióban másutt is) létrejött erőteljes állami közreműködéssel működtetett minimálbér megállapítási mechanizmus azonban negatív következményekkel is járt: 

• konzerválta az egy (makro) szintű megállapítási mechanizmus kizárólagosságát, csökkentve az ágazati megállapodások iránti igényt, utóbbi hatást Magyarországon fokozta a kettős minimálbér rendszer alkalmazása.

Ma már talán megérett a helyzet az ágazati bértárgyalások megalapozására, mert egyfelől történt jelentős előrelépés a bérfelzárkózásban (főleg a multinacionális, nagyvállalati körben), és mert kedvező az európai uniós jogszabályi környezet, amely segít a szükséges reformlépések megtételéhez.

A Munkástanácsok az alábbi háttértanulmányban bontja ki részletesen javaslatait, elképzeléseit, melyet ajánlunk a szélesebb szakmai közvélemény felé is megvitatásra.