A Zala Volán Dolgozói Demokratikus Szakszervezetének (ZVDDSZ) tagjai egyre gyakrabban kérdik: mi van az üzemi tanácsokkal?
1992-ben a törvényhozás – nyugati mintára – életre hívta az Üzemi Tanácsokat (ÜT), azzal a céllal, hogy részvételi jogokat biztosítson a munkavállalóknak a társaságok üzletmenetének, szabályozó rendszereinek nyomon követésében.
Nem sztrájkolhatott az ÜT, bértárgyalásokat közvetlenül nem kezdeményezhetett, ám jogosult volt tájékoztatást kérni a munkáltatótól, például az Üzleti Terv, a Szervezeti és Működési szabályzat, foglalkoztatási tervek kapcsán stb. Sokáig életképesnek bizonyultak és miután komoly választási folyamat előzte meg az ÜT-ék megalakulását, számos helyen felkészült, véleményvezér-típusú munkavállalók alkották a testületeket.
Üdülők eladását akadályozták meg, szervezeti kérdésekben hallatták eredményesen hangjukat. Időközben a szakszervezetekkel együtt az Üzemi Tanácsok jogosítványai is csorbultak.
Számos hatáskör azonban életben maradt, ám Üzemi Tanácsokról elvétve hallani. Az ÜT-ék választásának jogosultsága 50 fő feletti alkalmazotti létszám esetében megmaradt. Ezért is önkénytelen a kérdés, hova tűntek? Részvételi joguk él még, továbbra is tájékoztatást kérhetnek alapvető kérdésekről, véleményezhetnek meghatározó témákat.
Mind ezzel élnek-e, nem úgy tűnik. Pedig a munkavállalók folyton információ-hiányról panaszkodnak. Ebben az információ-deficites helyzetben a munkáltató és a munkavállalók közötti kommunikációs mezőben hatékony eszköz lehetne az ÜT. Sajnos, általános tendenciaként megfogalmazható, hogy ezt a szerepet sem tudja ellátni. Az ÜT-ékre is rátelepedett az a munkahelyeken uralkodó szemlélet, miszerint hallgatni arany. Elszoktunk a termékeny vitáktól, kinyilatkoztatások, sms-ekbe, email-ekbe tömörített, visszacsatolást nélkülöző, arra igényt sem tartó rendelkezések vannak. Korábban 1000 fő feletti létszám esetén függetlenített ÜT- elnököt foglalkoztathattak a cégek, ma már több ezres nagyságrendű cégnél sem vállalnak főállású státuszt, ugyanis a jogvédelem csak papíron létezik. Egy szakszervezeti vezető vagy ÜT-elnök a mai törvényi keretek között könnyűszerrel eltávolítható.
A szociális partnereknek egyaránt érdekük lenne egy hatékony, életképes Üzemei Tanács, elég csak az információáramlásra gondolni. Úgy látszik, mind a munkáltatói, mind a szakszervezeti oldalról csak pusztába kiáltott szó a munkavállalók tájékoztatása. Miután a szociális feleket különösképpen nem hatja meg az üzemi tanácsok állapota a munkavállalók sem hisznek benne, így a kör bezárult. Hiába van egy törvényileg biztosított szervezeti keret, nem tudunk élni vele. Ezért is van az, hogy a munkavállaló kiszolgáltatottnak érzi magát, bizonytalanságérzete van, nem bízik senkiben és semmiben.
Zalaegerszeg, 2017. június 7.
Horváth László
elnök
ZVDDSZ
A képet a KSH, Munkaerőfelmérés 2015. II. negyedévi kiegészítő felvételének alapján készítette Dr. Szabó Imre Szilárd (http://szabim.blog.hu/2016/05/17/_hianypotlo_adatokat_kozolt_a_kozponti_statisztikai_hivatal)