Írta: Dr. Szabó Imre Szilárd

XIII. Leó pápasága idején (1878–1903) az ipari forradalom következményeként jelentősen megváltozott az európai gazdaság és társadalom szerkezete. A munkások tömegei éltek nyomorúságos körülmények között, gyakran emberhez méltatlan munkafeltételek mellett. A kollektív munkavégzés uralkodóvá válásának következtében sokmilliós tagsággal rendelkező hatalmas érdekvédelmi mozgalmak jöttek létre, melyeket nem lehetett tartósan figyelmen kívül hagyni. Az egyház korábbi visszafogott álláspontját meghaladva XIII. Leó felismerte, hogy a katolikus tanításnak választ kell adnia az új társadalmi kihívásokra. Ennek legfontosabb dokumentuma az 1891-ben kiadott Rerum Novarum (az új „ügyeink”/dolgok) kezdetű körlevél volt, amely megalapozta a modern katolikus társadalmi tanítást, központi témájaként a munkáskérdés szerepelt.

Az enciklika világosan kijelentette, hogy a munkások nem tekinthetők pusztán termelőeszközöknek, hanem méltósággal bíró személyek, akiknek joguk van a tisztességes bérhez, a pihenéshez és a családi élethez. XIII. Leó elutasította a szocializmus osztályharcra épülő eszméjét, ugyanakkor bírálta azt a haszonéhségű „vadkapitalizmust” is, amely kizsákmányolja a gyenge munkásokat. A pápa szerint a társadalom alapja a természetes rend, amelyben a különböző társadalmi osztályok együttműködése és kölcsönös tisztelete szükséges a közjó előmozdításához, amelyben az állam közbelépése elengedhetetlen annak érdekében, hogy kimentse az elesetteket. Továbbá felismerte, hogy a pénz szerepe jelentősen megváltozott a gazdaságtörténetben. Már nemcsak a kézzelfogható javak kölcsönösen elfogadott csereeszköze volt, hanem adott esetben tőke is, és mint ilyen, a befektetés alapja. Ez fontos lépés volt a pápa részéről, mivel a katolikus gondolkodók nézetei nem redukálódhattak a modern gazdaság kritikájára, minőségi ugrást kellett tenniük a közgazdaságtan mélyebb megértéséhez.

A Rerum Novarum talán „legforradalmibb” megállapítása az volt, hogy a munkásoknak joguk van szakszervezetekbe tömörülni. A pápa ezzel hivatalosan is elismerte az érdekvédelem szükségességét, egy olyan időszakban, amikor sok országban a szakszervezeteket a jog eszközeivel még tiltották (pönalizálták) vagy elnyomták. XIII. Leó ugyanakkor egyértelmű különbséget tett a keresztény értékeken alapuló szakszervezetek és a céljukat tekintve forradalmi vagy marxista mozgalmak között. Az általa támogatott szervezetek célja nem a társadalmi rend felforgatása, hanem a munkások erkölcsi és anyagi felemelése volt, sürgette ezért az önálló, keresztény alapokon nyugvó szervezetek megszervezését.

Az enciklika komoly visszhangot váltott ki Európa-szerte. Németországban katolikus szakszervezetek és munkásszövetségek jöttek létre Franz Hitze és Wilhelm Emmanuel von Ketteler mainzi püspök szellemi nyomdokain (a még Rerum Novarum megjelenése előtt, 1869. június 25-én, tízezer összegyűlt munkás előtt tartott programadó beszédét az offenbachi Miasszonyunk mezején a keresztény munkásmozgalom Magna Chartájaként szokás emlegetni). Ezek az egyesületek igyekeztek a keresztény tanítás és a munkavédelem elveit összehangolni. Franciaországban a „Le Sillon” mozgalom fiatal katolikusokat szervezett meg a társadalmi igazságosságért folytatott küzdelemben. Az enciklika jelentős hatást gyakorolt az olasz szakszervezeti mozgalmak fejlődésére, különösen a keresztényszociális irányzat megerősödésére, amelyet ma is képvisel két, milliós taglétszámú országos szövetség (CISL, UGL). Hazánkban is létrejöttek katolikus munkásegyletek és keresztényszocialista szervezetek, amelyek a munkáskérdést a keresztény tanítás szellemében kívánták kezelni. Ugyanakkor, míg a nemzetközi méretű baloldali, szociáldemokrata vagy kommunista irányú szakszervezetekről számos könyv és tanulmány látott magyar nyelven is napvilágot, addig a keresztény szindikalizmusról még idegen nyelven is nehezen érhető el szakirodalom, noha mozgalmi befolyása igen jelentőssé vált a XX. század elején Magyarországon is. Napjainkban a Munkástanácsok Országos Szövetsége vállalja fel deklaráltan, hogy működésének elvi/eszmei alapját képezi a szociális körlevél.

Bár később egyes irányzatokat az egyház visszafogottabb megközelítésre intett, a Rerum Novarum hatása hosszú távon megmaradt, és utat nyitott az egyházi részvétel előtt a társadalmi kérdésekben.

XIII. Leó örökségét későbbi pápák is továbbvitték. XI. Piusz Quadragesimo Anno (1931) című enciklikájában elődje gondolataira építve, és a katolikus szociáletika részévé tette a társadalmi szolidaritás, a szubszidiaritás és a közjó eszméjét. A keresztényszociális mozgalmak és szakszervezetek Európa-szerte fontos szerepet játszottak a 20. század folyamán a munkavállalók érdekeinek védelmében és a társadalmi párbeszéd előmozdításában. A Centesimus Annus II. János Pál pápa 1991-ben kiadott enciklikája, amely a Rerum Novarum századik évfordulójára készült, és a katolikus társadalmi tanítás aktualizálását tűzte ki célul a kommunizmus bukása és a globalizálódó piacgazdaság fényében. Az enciklika megerősíti az emberi méltóság, a munka elsődlegessége, a szolidaritás és a szubszidiaritás elveit, miközben kritikusan elemzi a kapitalizmus és a fogyasztói társadalom etikai vonatkozásait.

A Rerum Novarum tehát nem csupán egyházi dokumentum, hanem mérföldkő a modern társadalomfejlődés történetében is. XIII. Leó felismerte, hogy az egyháznak aktívan jelen kell lennie a társadalmi igazságosságért folytatott küzdelemben, egyfajta erkölcsi iránytűként a közjó szolgálatában.

Budapest, 2025. május 9.

Források

  • XIII. Leó: Rerum Novarum. In: Az egyház társadalmi tanítása. Dokumentumok, Szent István Társulat, Budapest
  • Reinhard Marx: A tőke: védőbeszéd az emberért. Szent István Társulat, Budapest
  • Catholic Social Thought and Work – A Faith That Does Justice: https://faith-justice.org/catholic-social-thought-and-work/
  • The Dignity and Rights of Workers – California Catholic Conference: https://cacatholic.org/teachings/catholic-social-teaching/dignity-and-rights-workers/
  • Catholic Teachings on the Rights of Workers – Seton Hall University: https://online.shu.edu/micah-business-economics/catholic-teachings-on-the-rights-of-workers.html
  • Gergely Jenő: A keresztény szindikalizmus története a XIX-XX. században a Keresztény Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége; MTA-ELTE Pártok, Pártrendszerek, Parlamentarizmus Kutatócsoport, Budapest
  • Szabó Imre Szilárd. A szakszervezet jogállása a magyar munkajogban, Novissima Kiadó
  • Ujházi Lóránd – Jancsó András: From the Labor Question to the Murderous Economy: Catholic Approach to Economic Policy. Religions 2025.