A Munkástanácsok Országos Szövetsége tájékoztatója

A kérdés megválaszolásához egy versenyszférában foglalkoztatott munkavállaló szempontjából három jogszabály releváns. A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, továbbá a 3/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet. Ezeknek a legfontosabb szabályait ismertetjük, de felhívjuk a figyelmet, hogy kollektív szerződés, illetve különböző munkáltatói egyoldalú kötelezettségvállalások és munkavédelmi szabályzatok is kiegészíthetik az alábbiakban leírtakat.

A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit, illetve a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. Ezek a rendelkezések fektetik le a kérdés munkajogi „alapjait”. A munkavédelmi törvény alapján a szabadtéri munkahelyen – a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel, melegedési lehetőséggel, védőitallal – gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről.

A munkahelyek hőmérsékletével kapcsolatos rendelkezéseket részletesen a 3/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet szabályozza. A munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését. A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. A munkahely akkor minősül hidegnek, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-ánál hosszabb időtartamban szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárt téri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el. Fontos rendelkezés, hogy a munkaidő részeként óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni és a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell szolgáltatni. Adott esetben egyéni védőeszköz alkalmazása is indokolt lehet, különös tekintettel a körülményeknek megfelelő, bélelt munkaruhára.

A munkavállaló – szélsőséges esetben – akár meg is tagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ilyen esetnek tekinthető az is, ha a munkáltató teljesen figyelmen kívül hagyja a munkavédelmi rendelkezéseket, akár közvetlen veszélybe sodorva ezzel a munkavállalókat.

Ha a munkahelyen nem tartják be a fenti rendelkezéseket, a választott munkavédelmi képviselőhöz is lehet fordulni, vagy munkavédelmi ellenőrzés kérhető a munkáltatóval szemben a munkavégzés helye vagy a munkáltató érintett telephelye szerint illetékes vármegyei kormányhivatalnál. Bejelentésre személyesen, írásban vagy telefonon is lehetősége van az érintetteknek. Annak érdekében, hogy a munkavállalónak ne kelljen tartania a munkáltatói retorziótól, anonim módon is elindítható az eljárás.

Budapest, 2024. január 9.

Dr. Szabó Imre Szilárd, PhD

ügyvezető alelnök, ügyvéd