A Miniszterelnökség az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvényjavaslat társadalmi egyeztetést az ún. általános egyeztetés keretében indította el a minimális nyolc napos határidő előírásával.
Nem vitatva, hogy a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény alapján erre jogszerű lehetőség van, ugyanakkor indokoltnak és kifejezetten szükségesnek tartjuk, hogy a törvényjavaslatnak a munkavállalókat és más foglalkoztatottakat érintő témáiban induljon hivatalos tripartit érdekegyeztetés, szociális párbeszéd is a kifejezetten erre a célra létrehozott érdekegyeztető fórumokok (VKF, OKÉT, Nemzeti ILO Tanács, Országos Munkavédelmi Bizottság).
A társadalmi érdekegyeztetés keretében csupán véleménynyilvánításra van lehetőség, míg a tripartit érdekegyeztetés keretében a véleményezésnél lényegesen erősebb és hatékonyabb eszköz áll a résztvevők rendelkezésére, a konzultáció. A magyar és nemzetközi jogszabályok és egyezmények, megállapodások kifejezetten elvárják a kormányoktól a munkaviszonyokat és más foglalkoztatási viszonyokat érintő kérdésekben, jogszabályok előkészítésében a speciális háromoldalú szociális párbeszéd, konzultáció folytatását.
Javaslatunk ezért:
a szociális párbeszéd keretében a vonatkozó tripartit érdekegyeztető fórum/fórumok összehívását és a velük való konzultációt a következőkben megfogalmazott szerint.
- A munkavédelmi oktatás módjának megváltoztatására irányuló módosítási javaslat
A társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabály tervezet 14. §-a azzal kívánja csökkenteni a munkáltatók adminisztrációs terheit a munkavédelmi kötelezettségek körében, hogy munkavédelmi oktatásnak fogadná el egyes munkakörökben, tevékenységeknél, álláshelyeken a jövőben az oktatási miniszter által előírt ún. oktatási tematikának a munkavállaló/foglalkoztatott részére való egyszerű átadását, amely megtörténhetne a munkavállaló számára elérhető elektronikus hálózaton való közzététellel is.
Ezt a jogszabály módosítási tervezetet kifejezeten ellenezzük és annak visszavonását indítványozzuk.
A tervezetben meghatározott oktatási tematikák átadása nem biztosíthat hatékony képzést, nem garantálhatja, hogy a munkavállalók egy ilyen általános tematika átvételével valóban megismerhessék az általuk betartandó, az egészségüket, életüket, testi épségüket védő konkrét szabályokat, teendőket, feladatokat.
Kifejezetten sérelmesnek tartjuk, hogy a munkavállalók egészsége, testi épsége, élete megvédése körében egyáltalán felmerülhet szempontként a munkáltatói adminisztratív terheinek csökkentése, s ezt éppen az oktatás minőségének, mibenlétének a lerontásával kívánja a jogalkotó elősegíteni. A munkavédelmi oktatás nem adminisztratív teher, hanem a munkavállalók életét, egészségét, testi épségét védő rendkívül fontos, minimális munkavédelmi eszköz.
A munkavédelmi oktatás hatékonyságáról, annak erősítéséről, s ennek módszerei korszerűsítéséről lehet és szükséges is értelmes triparit konzultációkat tartani, amelyek az oktatás mibenlétének jobbításához vezethetnek. Az ún. oktatási tematikák átadásával „kiváltott” munkáltatói oktatási kötelezettség azonban nem minősülhet oktatásnak. A munkavédelmi oktatás nem jelentheti a bármikor, bármilyen elektronikus eszközön továbbított oktatási tematika puszta elküldését a munkavállaló számára. Az oktatás mindig megkívánja, hogy abban ne csak tanuló legyen, hanem legyen benne oktató, tanár is, aki magyaráz, akitől kérdezni lehet, aki segít a megismerendő, betartandó szövegek megértésében, az összefüggések feltárásában, stb. A javasolt módosítás azonban nem tér ki arra, hogy mit tehet a munkavállaló, ha nem érti, nem látja át megfelelően az oktatási tematikában foglaltakat, kihez fordulhat, mit tehet egyáltalán, hogyan hat ki ez a helyzet az esetleges balesetekből, betegségekből adódó károk viselésére.
Nem tisztázza a módosítási tervezet azt sem, hogy az oktatási tematika puszta átadása, mint „oktatás” hogyan hat majd ki az oktatási tematika „meg nem értéséből” eredő esetleges egészségkárosodások miatti jogi felelősségre, s az ezzel összefüggő bizonyítási teherre. A tervezett szabályozás, amely ezeket a kérdéseket nem érinti, ezért átgondolatlan és elnagyolt is. A munkavédelmi oktatás új módszereinek, eszközeinek esetleges bevezetése semmiképpen sem járhat a munkavállalók jogi felelősségének növelésével, vagy – másik oldalról – a munkáltató jogi felelősség alóli mentesülése eseteinek bővülésével.
A jogszabály tervezete jelen állapotában csak utal arra, hogy majd az oktatási miniszter (egyoldalúan?) meg fogja határozni az oktatási tematikák általános tartalmát, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter pedig majd meghatározza rendeletben azokat a munkaköröket, álláshelyeket, stb. valamint az oktatási tematikák „részletes” tartalmát, amelyek esetében ez az oktatást lényegében helyettesítő, kikerülő módszer alkalmazható lenne. Ezen konkrét szabályok meghatározása előtt valóban érdemi hatásvizsgálat nem készülhet.
A munkavédelmi oktatáson nem lehet a munkáltató adminisztratív terheinek csökkentése érdekében spórolni, mert ez az esetleges előny máshol, másoknál fog kárt okozni, többlet terhet jelenteni (pl. az egészségügyi és társadalombiztosítási ellátórendszerben).
Nem vitatjuk, hogy az ún. oktatási tematikák elkészítése, alkalmazása fontos, hasznos lehet, de azok nem helyettesíthetik, hanem csak kiegészíthetik az oktatást. Az oktatás történhet akár szóban, akár írásban, akár elektronikus hálózat felhasználásával is, valahol azonban mindig kell lennie egy tanárnak, aki magyaráz, aki válaszol a kérdésekre, s aki ellenőríz. Nem vitásan ez a feladat ma is sokszor hiányosan kerül megoldásra a munkáltatóknál, különösen a kismunkáltatókra nézve jelenthet a munkavédelmi oktatás nagy terhet. Ezt a terhet azonban nem lehet a gyakorlati hiányosság legalizálásával „megoldani”..
A tervezett módosítások nincsenek összhangban a munkavédelemre vonatkozó, s Magyarországon is alkalmazandó nemzetközi normákkal (ILO 155. sz. egyezmény, EU 89/391/EGK irányelvvel, különösen annak a munkavédelmi oktatásra vonatkozó 12.§-a) sem.
Mindezeket a szempontokat figyelembe véve, a javasolt módosítást elfogadhatatlannak tartjuk, amelynek visszavonását indítványozzuk.
Ha valóban vannak olyan munkakörök, álláshelyek, tevékenységi körök, ahol a munkavédelmi oktatás egyszerűsíthető, akkor azokat, s az oktatás egyszerűsítésének módját, kereteit, mértékét háromoldalú konzultáció, szociális párbeszéd után (pl. az Országos Munkavédelmi Bizottságban) kell meghatározni és konkretizálni a munkavédelmi célok megtartása mellett. A hatásvizsgálatok fő vizsgálati szempontja pedig ezekben az esetekben is a munkavállalók életének, testi épségének és egészségének a védelme kell, hogy legyen, s nem a munkáltatók vagy akár az állam adminisztratív terheinek a csökkentése.
Budapest, 2023. augusztus 9. napján
Munkástanácsok Országos Szövetsége
Dr. Felszeghi Sára Ph.D. c. egyetemi tanár, a Munkástanácsok Országos Szövetsége foglalkozás-egészségügyi szakértőjének véleménye:
A munkavédelmi törvény módosításának terve ellentétes a munkavédelem több alapelvével, valamint a munkavédelmi keretirányelvvel
“Az állam működésének egyszerűsítésére vonatkozó saláta tv. ” tervezetének részeként, a Munkavédelem (jelenleg a munkavédelmi oktatás) “adminisztratív” tevékenységgé degradálódik. Ez azért is meglepő, mert a nemzetközi, általunk is aláírt, egyezmények, irányelvek, törvények (pl. ILO egyezmények, EU irányelvek), előírásaival ellentétes, ahogy az Alaptörvény XX. cikk (1): „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.”, illetve (2): „… jog érvényesülését Magyarország … a munkavédelem … biztosításával segíti elő.”, alkotmányos joggal is.
Ez a tervezet szembe megy a munkáltatók érdekével is, mert a munkáltatónak, nem csak feladata/felelőssége a munkavédelmi oktatás biztosítása, hanem jól felfogott érdeke is, amivel munkahelyi baleseteket, foglalkozási megbetegedéseket előzhetnek meg, illetve jelentősen csökkenthetik azokat! Így a munkáltató jelentős költségektől mentesül, akárcsak a népegészségügy és a nemzetgazdaság!
Nem csak az a kérdés, hogy elolvasta-e a munkavállaló a munkavédelmi előírásokat, hanem az is, hogy megértette-e azt! (ezért is fontos a munkavállaló anyanyelvén történő oktatása is!) Ehhez elengedhetetlen a szakember magyarázata és figyelemfelhívása (ezért is alkalmazza a munkáltató a munkavédelem szakembereit: munkabiztonsági +foglalkozás-egészségügyi szakszolgálat!), Ezért hívják “munkavédelmi oktatásnak” és nem “munkavédelmi tájékoztatásnak”!
A munkahelyi egészségkárosító kockázatok ismerete, a primer prevenció egyik alapvető eszköze, ennek hiánya, jelentősen növelheti a munkavállalók egészségkárosodását, illetve a megelőzésben való aktív közreműködésüket óhatatlanul csökkenteni fogja!
Egy “általános munkavédelmi tájékoztató” lehet segédanyag az oktatásban, de nem helyettesíti azt, hiszen az egészségkárosító kockázatok munkahelyre szabottak, a hasonló munkakörökben is eltérő kockázatok vannak a különböző munkahelyeken, ezért nevezzük “munkahelyi kockázatnak”!
Dr. Felszeghi Sára Ph.D.
c. egyetemi tanár,
EGSZB tagja
szakfelügyelő főorvos
Életveszélyes következményekkel járó törvénymódosításra készül a kormány
2023. augusztus 15-én az ÉSZT, a LIGA Szakszervezetek, a MASZSZ, a Munkástanácsok, és a SZEF közös nyilatkozatot adott ki, amelyben az aláírók sürgős érdemi szakmai egyeztetést követelnek, mert véleményük szerint életveszélyes következményekkel járó törvénymódosításra készül a kormány.
Felháborodtak a szakszervezetek egy salátatörvénybe bújtatott életveszélyes következményekkel járó törvénymódosítási tervezeten. A kormány ugyanis arra készül, hogy levegye a munkáltatók válláról a munkavédelmi tájékoztatási felelősséget, s teljes egészében a munkavállalókra hárítsa azt. A szakszervezeti szövetségek elvárják, hogy a módosítást tervező foglalkoztatásért felelős miniszter érdemben egyeztessen a munkavédelmi képviselőkkel, mielőtt e szakszerűtlen módosításról döntene – olvasható öt szakszervezeti szövetség közleményében.
Megdöbbentek a szakszervezetek munkavédelmi szakértői azon a törvénymódosítási tervezeten, amellyel a kormány gyakorlatilag teljesen levenné a munkavédelmi tájékoztatási felelősséget a munkáltatók válláról, s kontroll nélkül a munkavállalókra bízza, ismerjék meg a rájuk váró munkahelyi veszélyeket és az esetleges balesetek megelőzésének módját. Ráadásul, a munkavállalók millióinak az egészségéről és életéről szóló változtatási tervről a szakszervezetek és szakértőik „az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről” szóló salátatörvénybe bújtatva szembesültek. A konföderációs vezetők úgy vélik, a törvénymódosítás legijesztőbb eleme szerint a munkáltató letudhatja egyetlen, kézbe adott vagy emailen küldött írásos „oktatási tematikával” a munkavédelmi tájékoztatást, s az egyénre bízza, elolvassa-e, megérti-e azt egyáltalán. Ennek akár végzetes következményei lehetnek, amit a szakszervezetek nem nézhetnek tétlenül – jelentették ki egybehangzóan. Különösen sérelmesnek tartják az érdekvédők azt, hogy egy ilyen fontos, munkavállalók millióinak egészségét, testi épségét, életét érintő kérdésben ismét elmaradt a szakmai egyeztetés. A kormány ezzel megint azt üzeni, hogy nem számít, mit gondolnak a szakszervezetek és a munkavédelmi szakértők a munkavállalók biztonságáról. Ez végtelenül felháborító, ám ami még ennél is rosszabb, a módosítás súlyos, visszafordíthatatlan következményekkel járhat – szögezték le a közlemény aláírói.
A munkavállalói képviselők nem értik, hogyan készülhet ilyen szakszerűtlen módosításra a foglalkoztatásért felelős miniszter, akinek tudnia kell, hogy munkahelyi baleset miatt évente több tucat ember meghal vagy élete végéig rokkant marad. Erre a szakszervezetek minden évben külön, a munkahelyi balesetben elhunytak világnapján is felhívják a figyelmet, arra a nehezen elképzelhető esetre is gondolva, ha netán az illetékesek nem tartanák számon a szomorú statisztikát. A tervezett módosítás hatására viszont nemhogy javulni fog a munkavédelmi helyzet, hanem még jobban leértékelődik annak fontossága, s elképzelhető, hogy a jövőben jelentősen megugrik a munkahelyi és foglalkozási balesetek száma – érvelnek közös nyilatkozatukban az aláírók.
A jelzett intézkedés nemcsak felelőtlen – amennyiben megvalósul –, hanem ellentétes a munkavédelem alapvető elveivel és a 81/391/EGK Európai Tanács irányelvével is – szögezték le a szakszervezetek, hozzátéve: a módosítás még diszkriminatív is lehet, ha az – ahogy a tervezetben szerepel – csak bizonyos munkáltatókra, munkakörökre vonatkozik majd.
A szakszervezetek elvárják, hogy a módosítást tervező foglalkoztatásért felelős miniszter érdemben egyeztessen a munkavédelmi képviselőkkel, mielőtt végzetes következményekkel járó változtatásról döntene.
A szakszervezetek elvárják, hogy a módosítást tervező foglalkoztatásért felelős miniszter érdemben egyeztessen a munkavédelmi képviselőkkel, mielőtt végzetes következményekkel járó változtatásról döntene.
Budapest, 2023. augusztus 15.
dr. Antmann Katalin, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés
Zlati Róbert, Magyar Szakszervezeti Szövetség
Csóti Csaba, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma
dr. Mészáros Melinda, LIGA Szakszervezetek
Palkovics Imre, Munkástanácsok Országos Szövetsége